" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nagykanizsának is van már jégfügéje, legalábbis 2 hete találtam egyet, ma sikerült lefotóznom is. 8-10 évesnek mondják a háziak, nagyon kedvesek voltak, majdnem odaadták az egész fát :)) Egy ezüstfenyő és egy szilvafa van előtte, de kivágás előtt állnak, furcsa mód nem a fügét, hanem a másik kettőt vágják majd ki. Természetesen kellett egy kis rájukhatás. Lekvárt főznek belőle, a fél utca az ő fügéjüket eszi, rettentő büszkék rá. A képekből kitűnik, hogy nagyon jó helyre, egy széles és magas családiház fala elé van ültetve, ráadásul kicsit a völgy szintje felett (az utolsó képen az ezüstszínű kocsitól jobbra fel). Ha kiszedik a két fát, amik árnyékot tartanak és elnyomják, pár év alatt jó nagy lesz.
A Crocus sativus az ősszel virágzó sáfrányok közé tartozik, ilyenkor csak a virágot hozza ki. A levele utána hajt, kb. 20 cm hoszzu, fűszerü középen fehér csikkal. Mondjuk minden fajnak ilyen a levele, elég jellegzetes. Aztán ugy május környékén teljesen visszahuzódik, a tavasziak is, és virágzásig semmi sem látszik belőle.Ha esetleg nem hoz virágot, nem biztos h. elpusztult, csak még nem virágzóképes. Lazább talajokat és napos fekvést szeretnek.
Igen, a Crocus néven árult tavaszi hagymás dísznövények mind rokonai a C. sativusnak, de sajnos fűszerként nem használhatóak:-((( Én Miskolcon, a Búza téren lévő Kertész Áruházban vettem, ez nem egy multi, hanem egy szakbolt, de a hagyma Holland Parkos volt, amit sok multi is árul, ezek között keresgélj, az van a csomagolásra is írva, hogy Crocus sativus.
Szeretettel üdvözlöm az ujjonnan csatlakozott topiktársakat ,külön öröm számomra a sok Sárospataki és környékéről bejelentkezettek ,mert én is ott születtem ,amiben tudok segitek ,számithattok rám.
Szeretnék mindenkinek köszönetet mondani a szives vendéglátásért,a szeretetteljes fogadtatásért a szakszerü tájékoztatásért , hogy ennyi gyönyörüséget láthattunk, kostolhattunk,nagy élmény volt amit a képek is bizonyitanak,jó volt hasonló érdeklődésü társainkkal beszélgetni,igazán köszönjük
Naköszi. Annyi helyen voltunk az egy nap alatt, hogy már keveredik, mondjuk azt, hogy Lendvadedes és Fityeház között bárhol lehetne :-) Remélem a többi passzol. Melyik falu is a banántermelő?
A virágkiállitásról pár kép
A kivik hihetetlen mennyiségben
idill
a kaki
