" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Kérem VSZJ jelentkezését aki káki gyümölcsöt látott az Iseum környékén Szombathelyen. Igaz Zotya Papa blogjára írt Én nem tudtam azonosítani igy kopár faként. Szerintem nem csak alanyként de termőként is megállná a helyét.
A kivi gazdája telkéhez közel az egyik szomszéd budapesti forrásból ilyen címkéjű kákit szerzett be. A fajta zsákbamacska. Olyan mintha egy adott fajtájú őszibarackcsemetére annyi lenne írva, hogy "őszibarack". Izgalommal várjuk, mi lesz belőle.
Ugyanennek a gazdának a háznál is van kivije, amit ugyanakkor kezdtünk helyrehozni. Szerencsére ez még egy, a hegyinél jóval fiatalabb, de már amennyire lehet elrontott példány volt. Fiatalabb voltának köszönhetően kevesebb kompromisszum árán volt azonban még korrigálható.
A kivi közelében van egy tavaly ültetett kis füge is. Bár dombon van, így szinte magától értetődő a jó telelése, de a több helyen, fagyzugokban is megszemlélt fügék példái azt bizonyítják, hogy ismét egy sérülésmentes fügeév elé nézünk.
1. Innen indultunk két éve egy agyonmetszett, kesze-kusza kivi helyrehozatalának elkezdésével, két évvel ezelőtt. Abban az évben már 100 gyümölcsöt produkáltunk, a drasztikus helyrehozó, de egyes termővesszőket mégis megkímélő metszés után. A tavalyi, még mindig kényszerűen drasztikus korrekció után a termés megnégyszereződött.
3. Idáig jutottunk a mai napon. Sajnos, kérésem ellenére a gazda nem cserélte ki és nem feszítette ki a huzalokat, ezért küllemében még hagy kívánnivalót maga után a lugas. Az általam erre az évre becsült termésmennyiség azonban 1000 db-nál is több gyümölcs, kb. egy mázsa összsúlyban. Ez a kivi is a kivágástól menekült meg az utolsó pillanatban!
Elnézést amiért nagyon beindultam, akinek esetleg vadcitrom magja van kérnék egy pár magot ha tudna küldeni, nekem van licsi magom amelyeket véletlenül egy pohárba tettem kicsi vízzel és kicsiráztak. nem biztos hogy megmarad, valahol azt olvastam, hogy max 2 évig sikerült életben tartani. Szerintem az a gond, hogy túlságosan nagyra nő a hazájában. Itt nálunk a feltételek sem megfelelők a számára.
A mult héten a Balaton partján jártam, és a mézbogyó egérfül állapotban volt ( ezt a szólást a horgászok ismerik). viszont a giji bogyó kissé visszafogottabb állapotban volt, bár látszott rajta a tavaszi készülődés bővebbet nem tudok mondani mivel ezek a növények 2007 nyarán lettek ültetve. A nagy fügém, mely körte formáju és nagyságú terméseket hoz gond nélkül áttelelt. A telken a kint hagyott minimum maximum hőmérő szerint egész télen - 7 celsius fok volt. Igaz a víztől csak kb. 250 méterre vagyunk.
Jut eszembe ugyanez a Sieb. katalógus írja, hogy az öntermékeny Issai kivi megporozza a bajor kivit és így gyakorlatilag együtt termeszthetők ( szó szerint egy cserépbe ültetve). Mi az igazság, ez ügyben.
Az egyik katalógusban olvastam a Miracose (olaszos nevű) gyümölcsról, amely a mirabella szilva és a sárgabarack hibridje. Aki bővebbet, illetve olcsóbb beszési lehetőséget ismer írjon róla. Köszi.
A tafrinás levélfoltosság /taphrina defonuanus/ egy gombabetegség ,ami ilyenkor amig a páratartalom magas a hőmérséklet pedig még 15 fok alatti ,támadja az őszibarackot a kiihajtott levelek fodrosak Holyagosak,és piros sárga foltosak én ugy hivom pupujkásak ,bordóilével kell minnél előbb permetezni ellene, vagy más réztartalmu szerrel ,a leveleket én le szoktam szedni és elégetni ,de ez nagy fáknál már macerás , muszáj a kezdődö beteg leveleket leszedni mert a bogarak továbboltják a fertőzést ,a szivogatással és később se levél se termés nsm marad a fán ,a csalánlével és egyéb gommbaölő növények /fokhagyma ,Vöroshagyma ,zsurló ,Torma levél /főzettel lehet még védekezni ellene.
Az őszibarack fő levélbetegsége. Levélfodrosodás néven biztosan ismered. Most már támad, ahol a levelek így kezdenek előbújni, mint itt, amint a képen látható. Azonnal rezes permetezést kell alkalmazni. Az sem mindig hatékony.
josta
mézbogyó
