Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

sziapo1 2013. nov. 12. Creative Commons License 251

Nilu-s-ról jut eszembe Borbola János hibátlan szóbokra,
amihez hasonló egyetlen más sztárolt nép nyelvében sem létezik:
http://www.borbolajanos.com/images/stories/konyvek/A%20MAGOR.pdf

Előzmény: watch-fire (248)
abani 2013. okt. 29. Creative Commons License 250

Én az ais végződést ebben az esetben görög toldaléknak tartom.

Előzmény: watch-fire (248)
watch-fire 2013. szept. 4. Creative Commons License 248

Csak érdekességképp jegyzem meg, hogy az etruszk 'ais' istent jelentő szó pontosan megegyezik a szkíta

Targitaos három fia: Lipoxais, Arpoxais, Coloxais neve végén levő 'ais' végződéssel, ami persze lehet véletlen is, de az is lehet, hogy nem véletlen.

Előzmény: watch-fire (247)
watch-fire 2013. szept. 3. Creative Commons License 247

 

 

Az etruszk Európa kihalt ősnépe, egyik része a Kárpát-medencéből származott, másik része keletről érkezett Lidiából, ahol éhínség tört ki, és az emberek egy része hajókon elvándorolt új hazát keresni. Ez a kettősség megmaradt az etruszk nyelvben is, ezért találunk a felirataikban magyarul érthető és kevésbé érthető szavakat. Meggyőződésem,  fejlett kultúrák csak ott alakultak ki, ahol legalább két különböző kultúrájú nép keveredett össze, mint például Egyiptomban, vagy a sumeroknál, stb  Úgy gondolom, érdemes lenne megnézni az etruszk és a dravida nyelvek közötti néhány szóhasonlóságot is! Az etruszk és a dravida nyelvek besorolhatók a turáni nyelvek közé, ősi ragozós nyelvek, akár a magyar! Néhány hasonló szó a magyar, az etruszk,  dravida és még néhány ősi nyelvekből válogatva:

 

Készíteni, tenni, (ak-arni):

 

Etruszk ac, acasce = készíteni, tenni, gyártmány

 

Dravida a_kku (a_kki) = okoz, készít, teremt

 

Dravida –acil, *ac'-il = tenni, csinálni, munka

 

Sumér ag, ak =tenni, készíteni

 

Év:

 

Etruszk –avil = év, kor, évszak, éves

 

Dravida a-vil = év

 

Ék, éles, hegyes:

 

Etruszk acline = éles, hegyes

 

Dravida *ak-al-ine = éles, hegyes

 

Isten:

 

Etruszk –ais, eis, többes szám: aisar, aesar = isten, istenség Dravida *ays- = isten

 

Dravida ai, aiy, ayya, aya, > ais = atya, magasztos

 

Sumer aš = egy, egyetlen

 

Akkád išten = egy, egyetlen

 

Nyír-kos, víz:

 

Etruszk neri = víz (nyír-kos)

 

Dravida nīr =víz, tenger, vizelet, nedvesség

 

Magyar nyirkos, Nyitra folyó

 

Nílus Egyiptomi folyó

 

Akkád nīlu = áradó, áradás (az akkád nīlu szó a Nílus talán legjellemzőbb tulajdonságát, az áradást jelenti, ez az áradás elöntötte a földeket és bő termést biztosított!)

 

Szanszkrit ni-ra = víz

 

 

Falu:

 

Etruszk vilia, vilinei = falusi

 

Dravida pal = falu

 

 

Csata:

 

Etruszk zat = csata

 

Etruszk catu = háború, had

 

Etruszk catha = fogoly, rab,

 

Dravida kantam = harcos

 

Dravida ka-tu = gyilkolni, ölni

 

Kelta catu = csata

 

Ír cath = csata

 

Baszk gudu = küzdelem, harc

 

Sumer gud2 = harcos

 

Ital:

 

Etruszk iθal, itθa = ital (ital, a θ betű = th)

 

Dravida avu = evés, ivás


Dravida īr = víz

 

Dravida kuti = inni

 

Dravida kulam = tartály

 

Baszk edal, edari = ital

 

Baszk iturri = forrás,

 

Óegyiptomi itrw = folyó

 

 


Méz és medve:

 

Etruszk math = méz

 

(a FU nyelvészektől tudjuk, a 't' hang a magyarban 'z' hanggá változik, kota > ház).

 

* mete (Proto FU) = méz

 

Finn mesi = méz

 

Mordvin med = méz

 

Dravida mes = kaptár (ott van a méz!)

 

Dravida mes nayi = méz

 

Dravida mas, mesi = valamilyen kis méhecske

 

Szláv med = méz

 

Angol mead = méz-sör

 

abani 2013. szept. 3. Creative Commons License 246

Persze, hogy ferdités folyik, mert különben kiderülne, hogy Italia örököse, a KM-ben keresendő.

 

http://hu.scribd.com/doc/123292073/Biro-Lajos-A-magyar-regmult-titkai

 

"Kr.e. VII. századi szkítavezér, Bartatua és fia, Madyés (görög névalak) nevében: az elõbbieredetileg "Barta" lehetett,az utóbbi névalak pedig "Mádi" vagy"Medgyes". Hérodotosz a Kárpátok közötti területrõl írta (V.9.) , hogy "úgyhallottam, az Isztroszon túl egy ismeretlen nép lakik, a méd viseletben járó szigünnák. Azt mondják, területük egészen az Adriai-tengernél lakóenetoszok határáig terjed, s hagyomány szerint

a médektõl vándoroltak ki ide. " Ezzel kapcsolatban Bóna István a következóket közölte a"Magyarország történeté"-ben: "Ha Hékataiosztól származik" (mármintHérodotosz leírása) "akkor az Alföld szkíta vaskor elõtti preszkítalakosaira vonatkozik, mindenesetre az i. e. 6. század népességére. AKárpát-medence preszkíta régészeti emlékanyaga ezt a lehetõségetvalóban támogatná. Ha Hérodotosz közvetlen értesülése, akkor az Alföld-csoport legkorábbi, i. e. 5. századi emlékanyagával lehet a szigünnákatösszekapcsolni. A szigünnák méd (perzsa) viseletben jártak, de hogy valóban irániaklettek volna, abban Hérodotosz sem volt biztos. A lehetõséget azonban amezõcsáti kultúra preszkíta emlékanyaga nem zárná ki. A szigünáklótartással foglalkoztak, de nem éltek nomádok módjára, lovasaikról nemtudnak szomszédaik."[7]Tehát a régészeti feltárások megerõsítettékHérodotosz adatait, így az a hagyomány sem lehet légbõlkapott, hogy a"szigün" nép méd (mádi, madai, azaz magyar) származású volt."

Előzmény: sziapo1 (245)
sziapo1 2013. szept. 3. Creative Commons License 245

243-igaz sőt tudatos ferdítés és emlék pusztítás zajlik ma is!
Erre az ide alig való Tóth Gyula videói, mint összefüggések, és ha jól írom Papp Lajos emlékem szerint eléggé érthetően érvelnel.  Ugyanakkor Bakos Atilla Duna Evangéliuma már minden meggyőző érve ellenére nem annyira meggyőző számomra. Mivel ők, és mások Etruszk ügyben körülmények magyarázataként jöhetnek szóba, ezért nem másolok be linkeket! Borbola János viszont Etruszk kortárs+elődökről tájékoztat az Etruszkoknál korábbi egyiptomi érveivel.
Viszont minden összefügg mindennel..., emiatt a Hydrino korunk120 éves egyik fő hazugsága, ha letagadják, és azzal 30 éves kutatás után működtethető energia forrással lézerágyút készítenek vele!
Legalábbis akkora és kellő ideig tartós energia forrás alig képzelhető el mással!

sziapo1 2013. szept. 3. Creative Commons License 244

A 206-207-es bejegyzéseidre kerestem vissza a magam 2009-es keresgéléseim eredményeit, szerintem a 2007-es túlzóan művészien mai, miközben a régi írások hihetően kevés szóval igyekeztek találóan kifejezőbbek lenni!
Kicsi helyett petymes veréb nem kötekedésként került nálam kiemelésre, hanem a Te költőibb változatod szerintem nem emeli ki a hajdani emberi buktatók sodró pillanatait, mert szemérmesen csakis sejtették, amit akkor mindenki úgyis tudott!
Csak ez a mai magyarul értők nehéz meggyőzhetősége egyértelműbb beazonosítást igényel szerintem, és az eredeti BE féle megfejtésből a férfi-női konfliktus tökéletesen előjön, ezért nem jó túl-finomítani,
miközben a szöveghűség a durva lényeg képiesen szelídebb körülírását követeli meg.

Végül jó időre távozom innen, mert tőlem ennyire telt, és arra, hogy a hazudozás felismerése tények elferdításe helyett kiemelten fontos!
Üdv. és bocsi a vitatkozásért.

abani 2013. szept. 3. Creative Commons License 243

Félreértettél, én nem kételkedem az etruszk rokonságban, csak mint az elején említettem, nincs megfelelően kidolgozva.............. Hogy miért nincs? Na erre látod, én sem tudom a választ. Meggyőződésem, hogy, nagyon sok mindent elvetettek az indogermanizmus tükrében, és ez tény!

Előzmény: sziapo1 (241)
sziapo1 2013. szept. 3. Creative Commons License 242

Etruszkok is lehettek a mai Horváthország ősi előzményei között, amiként a Székely és a Sziciliai rendkívül közeli latin név-rokon, netán etruszk rokon, tehát magyar, és tudtommal Sziciliai várost is alapítottak az Etruszkok! Vajon a Svájci elszármazottaik, a Székelyek mellé a genetikailag rokon Horváthok nem lehetnének például az Etruszkok rokonai is???

sziapo1 2013. szept. 3. Creative Commons License 241

Csak példaként hoztam fel mekkora hazudozás zajlik. TE akartad, hogy érveljek, mert csak kételkedésre futotta tőled, amin meglepődtem.
De gondolom utóbb belátod, hogy az Etruszk kérdés is amiatt kérdőjeles, mert Tudósi megbizatások kérdése mire és miféle választ akarnak adni!
Ez legalább 1890 óta letagadott hydrino létezésnél is igaz!

Előzmény: abani (239)
sziapo1 2013. szept. 3. Creative Commons License 240

Arvisura nem jutott el hozzám, majd Te megajándékozol vele.
Én a tényeket felsorakoztató érveléseket fogadom csak el, és tudom, hogy minden vitatható (a mai világban). Pl 2000 éves sík kőlapokon tinta írásokból kiderítik, hogy Jézus Simon felkelés vezető epigonja lehetett csak! Ügyes nemde???
Ez talán képes igen régi tárgyi emlékeket az érvei között felhozni:

Előzmény: abani (237)
abani 2013. szept. 3. Creative Commons License 239

Értem, most már csak azt magyarázd meg, hogy amit leírtál, annak mi köze van az etruszk szövegek titkaihoz?:-))

 

Szerinted ez itt nem OFF?

Előzmény: sziapo1 (238)
sziapo1 2013. szept. 3. Creative Commons License 238

Bocsi a Tudós azt hazudik, amit az érdekei diktálnak, mert megfizetik érte!
1 példa: tagadják ezerrel a Hidrogénnél kisebb hidrogén módosulatokat =hydrino (1/2, 1/3, stb. 1/137 méretekig). Miközben a vákuum-technika kezdettől fogva  a 10-minusz 12.-torr nyomás alatt feszültséget 40Volt fölé emelve hidrogén keletkezést tapasztaltak közel
Extrém nagy vákuum <1·10−12 Torr <100 pPa nyomás alatti vákuumcsöveknél.
Ezek a "semmiből előkerülő atomok" a hydrinok minden ismert (nagyméretű atomokból álló) anyagon könnyen átjutnak a méretükkel, ha pedig legalább 40,8eV energiát felvehetnek, akkor normális hidrogénné válnak a Hy(1/2) változatok!
Csakhogy több, mint száz éve senki sem merte ezt vizsgálni sem, mert bolondnak nézték volna.
Csak a nagyvákuum méretezésénél időtartam korlátként precízen fogyelembe szokták venni tapasztalati úton.
Most meg az USA legfőbb világűr vizsgálatának a "sötét anyag" (nagyrészt hydrinó mindenféle változatai), és a "Sötét energia" a témája. Utóbbiról a hydrinok közötti energia átmeneteknél a napenergia felét ebből vélelmezik, de ott sok még ismeretlen energia forrás kell létezzen!
És EKÖZBEN TOVÁBBRA IS TAGADJÁK pl. a Hydrino létezését, mint jövőbeli lehetségesen számunkra korlátlan energia forrás lehetőségét

abani 2013. szept. 3. Creative Commons License 237

Most már csak az avisurát kell idézned, és sinen is vagyunk!:-))

Előzmény: sziapo1 (236)
sziapo1 2013. szept. 3. Creative Commons License 236

Te viccelsz??? A világ leghazugabb szemetjeit idézed Magyar ügyben? Vedd észre hol tart a valóban értők ismerete például az Egyiptomi kultúra magyar vonatkozásainál, ahol 4000 éves papíruszon kizárólag magyarul érthető a félgömb térfogatának jó kiszámítása, és azt egy betanított irnok írta, aki feltehetőleg nem magyarnak született, hanem az számára a tudás nyelve volt!
www.borbolajanos.com
DE idézem mit linkeltél ide, hihetően magad sem gondolod komolyan,
mert nyilvánvalóan akkor is különböző műveltségi szintek léteztek, ma sincs homogén műveltség,
van aki ókori, más legújabbkori tudományokban kiváló, miközben a
"Tömeg-hülyítés" emelt szintű LEGO kockákból, és bunyós filmek áradatából áll össze. hordozható horror-élvezetté!

Idézem az elejét:
""" Page 1 ÉLET A TÖRTÉNELEM ELŐTTI KOROKBAN 1 1 1 II. A vaskor emlékei Pest megyében848 (Kr. e. 800 m időszámításunk kezdetéig) Ebben a korszakban az Alföld és a Dunántúl fejlődése ismét eltérően alakul. A Dunántúlon folytatódik a korábbi progresszió, amely Nyugat-Európához kapcsolja a térséget, míg az Alföldön az erőteljes kelet-európai hatások (különböző népcsoportok térhódítása) nagymértékben átalakítják az itt élők életét. I. Korai uaskor A korai vaskorban a Dunántúl a Hallstatt kultúra települési területének keleti ágához (Kalenderberg csoport) tartozik (HaC-D időszak), amikor is a késői urnamezős kultúra itt élő népcsoportjai az Alpok felől terjeszkedő új kultúrával érintkezve átvesznek néhány ele-met az újonnan érkezők anyagi kultúrájából. """

Ezek az MTA-nal a legtudatosabb történelem hamisítók az egész világon,
hülye finnugrizmusiukkal. De ugyanígy a Horváth állami királyságot tárgyaló Viasat Hystori videónál is csak a sokkalta dicsőbb és régebbi Szkíta Hun és vezetőiknél a Magyar-rá minősítést elérőkről
nincs szó,
mert ezen kiváló "Régmúlt" tudásúaknál illetlenség volt a családi öröklés (azaz a név) megörökítése.
Ami a honi és környéki múltidőket jellemzi
a genetikai vizsgálatok szerint kb. 50-150 ezer éves közös ősiségre sejtetik a kapcsolatainkat a Finnekkel, miközben a Délamerikai kapcsolatokat saccra 40-45 ezer évesre minősítették. És néhány ezer éven belül is felismerni vélnek akkor még élő kapcsolatokat!
Ugyanakkor népek sokasága vándorolt sokezer éven át, és vagy beolvadt, vagy hasonulva vált a közelünkben egyedivé. De ugyanez volt igaz a mára belátható mintegy 10 ezer éves japántól a Keltákig terjedő valamennyire feltárt történelmű vidéke.
Ebben az a gond és jó egyszerre, hogy
az Európai genetikai ősapa kb. ennyi (40 ezer éves) idős, tehát akár egy ős-amerikai, de ősmagyar is lehet az Európai ősapa. Ide értve, hogy a Magyar genetikai ősiség mintegy 35-45 ezer évre őshonosnak vélte a Semino féle genetikai vizsgálatok során.
Ez persze nulla értékű a mai tanulatlanságára büszke kocsmákban kóborló többségi magyar leszármazottakra,
mert amíg a tudás legcsúcsáig nem küzdik fel magukat, addig a magyar nyelv az egyetlen kiváló örökségük. És az bizony elkoptatható, ellopható, sőt akár kipusztítható,
mert éppen az MTA hazudozásait elviselő többségnek nincs igénye sem
az extra tudás megszerzésére! Vallási ősiségbe is bele sem mennék.
Ott is Sumer Szemír (Szemir-a-Mis) Szemúr = Napúr hitű legalább 10 ezer éves "kereszt"-ség egyistenhit mutatható ki akár ősi indiai emlékeknél, hasonlóan régi Egyiptomban, és Stonhange köveinél.
DE a Magyar nem egy nép volt, hanem hihetően egy ősi tudás beavatási nyelve lehetett, amit minden tájon a helyi népek nyelvével keverve használtak, DE
a Kárpát medencei ősök igen korán magukévá és általánossá tettek utódaiknál,
itt maradtak (a környező területekre kisugározva kultúrájukat)!

abani 2013. szept. 3. Creative Commons License 235

Nem engem kell meggyőzni, arról, hogy az etruszkok milyen nyelven is írhattak, hanem az ezzel foglalkozó "tudósi Kőrt" :-)

Előzmény: sziapo1 (233)
abani 2013. szept. 3. Creative Commons License 234

Az etruszkok genetikája:

 

Évezredes vita az etruszkokról

Előzmény: abani (231)
sziapo1 2013. szept. 3. Creative Commons License 233

Bocsi, de be kell mutatnom, hogy szerintem Bognár Erika miért nem tudott reálisabban érvelni a saját megfejtése esetében (elfogultan... gondolkodott).
A cikkem végén vitatkoztam az állításával:

" Az a nép, amelyet a történészek etruszknak tartanak, magyarul írt, és magyarul is beszélt. Majdnem háromezer év távlatából, mi, mai magyarok még mindig tökéletesen értjük a nyelvüket, amely úgy hangzik
a számunkra, mintha valamelyik ízes tájszólásunkat hallgatnánk.
Ráadásul a perugiai határkövön éppen
egy népballadát olvashatunk, a népballadák pedig magyar népköltészetünk igen ősi ágát képviselik.
(Kőmíves Kelemen, Kádár Kata stb.) Ily módon persze némileg módosul a magyar történelem.
Az etruszkok ugyanis Európa első civilizált, igen magas kultúrával rendelkező, 12 városállamból álló laza szövetségét alkották. Magas szintű művészettel, építészettel, és mint az előzőekből kiderült, költészettel rendelkeztek. [...]»"""

Az tény, hogy a Rovásírást én nem tudom megfejteni, de
újragondolva az én olvasatom szerint a ma élő férfiak adott kor utáni egyik gyakori baját, és a nők gyakori gúnyolódási hajlamát nézve,
teljesen reális a szöveg (méghogy BE szerint "
ok nélkül ... üldözi", hiszen az Ő szégyenét kürtölné világgá az a "fattyú")...
És az apróból fokozatosan óriássá növekedő bűnök sorozata már abban a korban is megérdemelte a rémisztő büntetést mindkét bűnös számára,
és

minden akkor élő ember számára tanulságul
örök emléket kellett állítani...

abani 2013. szept. 3. Creative Commons License 232
Előzmény: abani (231)
abani 2013. szept. 3. Creative Commons License 231

Ez az etruszk kérdés, szerintem nem lett eléggé kidolgozva, még Alinelitől sem.

Pedig a sygünnáknak biztosan volt kapcsolata itáliával és a székelységgel is, a KM-ben.

Előzmény: sziapo1 (230)
sziapo1 2013. szept. 3. Creative Commons License 230

Megdöbbentő 2 év után előkerült egy korai másolatom, és ott van a Bodnár Erika hangzósítása és picike magyarosítása külön oszlopokban, néhol a magam gondolataival kibővítve, nekem ez meggyőzőbb a többinél, pedig minden hang és szókép, azok értelme vitatható persze,
DE EZ élhetőbb a többinél nekem, valahol távoli vidéken éltem egy kicsit:

 

"
……….gazsdala sír.
                ………… gazdája sír.

Gyeplő szára vapvila a Másra.
                Gyeplő szára vasvilla a Másra.

Vák lapula ponyad, síp iár másval, pad.
                Fák lapuja fonnyad, síp jár mással, fagy.

Szíp mérvipe szeved avarpa veszta.
                Szív mérgiben szíved avarba veszett.

Aty az parra, tapd!
                Adj az farra, csapd.

Ussz gyeplő szára, osd a vád a vát!
                Üss, gyeplő szára, oszd a vágd a fát!

Pad havon potyos, lotyol pákon csalyág.
                Fagy havon potyos, locsol fákon csalyág.

Csanász por pákon, szép téli saladás.
                Csanász por fákon, szép téli szaladás.

Asol, povosz, gyeplő szára!
                Alszol, pofoz, gyeplő szára.


Vadgyár a, lányal, parvasz!
                Faggyál a lánnyal balfasz! (paraszt???)

Ossz, osz! Ál, vonyás ára!
                Ossz, ossz! Állj! Vonás arra! (Mi ez a vonás?)


Ne pércs pétlen, mipe lészen,
                Ne félts vétlen mibe lészen,

lád ő álva, mos ropva,
                Ládd ő árva, mos lopva.

nyelpe ros, rozs as lop máláva.
                Nyelve rossz, roszt azt lop málhába.

Űzs esz petymes velép!
                Űzd ez petymes veréb!

Gyeplő szára zászró!
                Gyeplő szára zászló!

Anyát potyos rosz nyelpi!
                Anyád potyos rossz nyelvit!

A tyákós rátapód.
                A csákós rátapod.

Vád a rangyla! Ossz mál!     Fát a rongyra, Ossz már! (BE verzió)
                                         (Vádol /?/ a ronggya! Osszd Már! ezt vélem én)

Visz gyeplő szár…
                Visz gyeplő szár…

Az sí, rátapod, tép, repegy vatya!
                Az sír, rátapod, tép, repedj fattya!

Kus a nyárszra, nyelpej a Másra!
                Kuss a nyársra, nyelvelj a Másra!

Gyeplő szára, tyalpad agy szurásza.
                Gyeplő szára, talpad adj szúrása.

Szoríptya, tyapd. Nyerj gyeplő szára!
                Szorítja, csapd. Nyerj, gyeplő szára!

Gyásza vai pérpi? Pék erép pána.
                Gyászolja vai, férfi? Fék errébb párna.                 (vajh=vajon)

 

Gyeplő szára osd! A vő, asad!
                Gyeplő szára oszd! A fő, hasad!

Az pelsí, pék reped avarpan.
                Az felsír, fék reped avarban.

Peszí, pék révipe szeved
                Feszít, fék révibe szíved

avarpa vizs esz tyova.
                avarba visz ez tova.

Gyeplő sía vonsára a Másra.
                Gyeplő szíja vonszolja a Másra.

Tyap rá zapra, rátapod nyoszonyárla,
                Csap rá zabra, rátapod nyoszolyára,

Rádapos isvép.
                rátapos ismét. (A lány ruhájára tapos???)

Gyeplő szára, vai pára gyesen szépre,
                Gyeplő szára, vai pára gyesen szépre,

Pék enyész?
                Fék enyész? (Nem lassul a vágta!)

Rávet pála rápa, osz mesél a tyőzs ága.
                Rávet fára lába, oszt mesél a törzs ága.

Vet pilosz depre pő szpavi ánya.
                Vet piros gyepre fűzfafi árnyat.

Gyeplő szára ansol serep:
                Gyeplő szára unszol serep: (serep=saroglya??)

Isd serep, vén serep!
                Üsd serep, vén serep!

Gyepa gyesen, esz pérpi kényes.
                Gyepa gyesen, ez férfi kényes.                (gyepálja ügyesen a sérülékeny férfit)

A ostya, szánva mosaráva,
                Az osztja, szánva mocsarába.(vágtáznak tovább)

Teper ő rá, atya gyeplő szára a Másra.
                Teper ő rá, adja gyeplő szára a Másra.

Osd! Sírsz? Peszér gyeped szásra!
                Oszd! Sírsz? Pecér gyeped sásra.

Nyála oszol, ó, sározs as alól.
                Nyála oszol, ó, sározs as alól.

Százs nyá napozsa gyászos sázspa.
                Száz nyár napoza gyászos sásban. "

sziapo1 2013. szept. 3. Creative Commons License 229

Amúgy tetszik minden írásodban a komoly utánajárás, és visszafogott érvelésed, tehát nem megfeddlek az előző bejegyzéssel, hanem kiegészítenélek. Miközben én nem rendelkezem akkora ismerettel, mint te!
De elkerültem egy 200km-nél távolabbi magyar megyébe, évekig tartott, mire az ottani beszédfordulatokat megértettem, azaz visszakérdezés nélkül tudtam válaszolni. Esetünkben nincs mód visszakérdezni,
és a csoda, hogy a magyar nyelv szerkezete módot ad kiadós töprengés után a régi szavak és fordulatok megértésére, úgy, hogy nem kell  hiányosan kitalációkat álmodni hozzá! Említeném a "Petymes veréb" fordulatot, ami cseppet sem kicsi értelmű, hanem a pettyes a májad igen régies lenéző jellegű elődjeként vélhető!
Idézem cikkem maradékából:
" Mármost térjünk rá az Etruszk balladára, mert az még ezeknél is izgalmasabb:
(Forrás:http:/www.comune.firenze.it/soggetti/sat/tabula/Cippo_perugia.htm )
Ezt nem tudtam megnyitni, bár létezik."

...

" Az, hogy mit írtak az olaszok most nem is érdekel, de mit olvasok ki én ebből a történetből?
- Adott egy fattyúként született lány, aki kinn a határban összekerül a lovas gazdával és ki tudja mi lett közöttük, hiszen a megélhetés egy család nélküli nőnek kemény ügy lehetett akkor is!
- Az idő fagyos volt jégcsapok vitték a
"más"- világra a "ponyad"-t leveleket, talán dér lepte be a fákat (" csanász" por).
- Itt jön egy kis sejtetés:
"""Alszol, pofoz, gyeplő szára. Vadgyár a, lányal, parvasz!""" (Talán vadulj már paraszt?)
És mi is lehetett ott az árva lánnyal:
"""Ossz, ossz! Állj! Vonás arra! Ne félts vétlen mibe lészen, Ládd ő árva, mos lopva.""" Vajon mit gondoljak a Vonás mi lehetett akkoriban?
- És innen érthetőbb, mert ha az volt, amire gondolok, akkor a gazda ugyan igyekezett, de hát nem ment neki,
mert így folytatódik:
"""Nyelve rossz, rozst azt lop málhába."""
- Ha én értem jól mindenféle rosszat összehordott a gazdára halomba hordva. A gazda meg mérges lett és bevadult: """Űzd ez petymes veréb!""",
azaz a verebet akkor sem becsülték sokra, és bizonyságul az én verziómra: szidalmazni kezdte a lányt: """"Anyád potyos rossz nyelvit! A csákós rátapod.""" Az én olvasatom szerint """( Vádol /?/ a ronggya! Osszd Már!)" Azaz üti-veri-rúgja a lányt, aki nyilván menekül, miközben
"""Visz gyeplő szár…Az sír, rátapod, tép, repedj fattya! Kuss a nyársra, nyelvelj a Másra!"""
Azaz a pokolban nyelvelj, és megkísérli elgázolni, és amikor ez sikerül, akkor """Rávet fára lába, oszt mesél a törzs ága. Vet piros gyepre fűzfafi árnyat."""
- Hát, ha ez igaz, akkor leszakad a halottá vált lány lába, és nekivágódik egy fának, mintha sarja lett volna, a kispriccelő vér pedig fűzfaszerű árnyat képez vérből.
Hát kifejezetten horrorisztikus, akárha mai filmet látnánk!

- Mi történik ezután a bűn sorozat után, mert kicsi, de még élhető bűnök fokozódnak gyilkosságig, és az egyik bűnös máris halott.
DE
jön a másik bűnös azonnali büntetése, ami kettős bűnhődésért a határkő létesült:

"""Gyeplő szára unszol serep: Üsd serep, vén serep! ... (?) Az osztja, szánva mocsarába. Teper ő rá, adja gyeplő szára a Másra. Oszd! Sírsz?"""

Tehát másvilágra küldi a gazdát is, aki talán bezuhant a kocsi elé... Azaz az eszközök bűntelenek, de lelkük van, és megtorolják a bűnösön: """Nyála oszol, ó, sáros has alól. Száz nyár napoza gyászos sásban."""
Mert az élet megy tovább száz nyáron át!
De ez
az én olvasatom volt, és ha ez nem egy pokoli vicc,
akkor ez a legősibb írott magyar nyelvű ballada 2400 éves is lehet.

Persze
ha jó az, ahogyan megfejtette a rovásírást Bodnár Erika, és jól egészítette ki a magánhangzókkal, és végül jó ma is érthető szavakat tett helyettük!
"

... ezután a pdf képként létezett Bodnár Erika féle legszűkebb hangzósítást tettem, de az a Doc, html, és egyéb változatok mindegyikéből eltünt, pedig a cikkbe még bemásoltam akkor.

sziapo1 2013. szept. 3. Creative Commons License 228

Sajnos egykori cikkem a Virtus.hu egészével törölve lett, és a hozzá begyűjtött ábrákkal együtt az eredeti Bodnár Erika hangzósítás is elveszett számomra
Hallod-e! Nagyon, sőt túlzóan
a maihoz közelivé változtattad át az eredeti Bodnár Erika féle megfejtést.
Sajnos pontosan az általam is ismert forrást képtelen vagyok megnyitni hiába írom be:
http://xoomer.virgilio.it/bellelettere2/perugiaihatarko.pdf
2009-ben még megtalálható volt. Én akkor minimális szó-módosításokkal véltem érthetőbbé tenni a "tunya"-magyarok számára, és érdekes módon az ősi szavak némi tépelődés után érthetővé váltak nekem.
A másik megfejtő "bűnbeesés" történetét pokolian erőltetettnek tartom, annak ellenére, hogy tudom az egyistenhitű "Kereszt"-énység eredete ősibb akár az egyiptomi kultúránál is! Csak az erőszakosan tematizált megfejtések bizonyosan hamisak, különösen az ősi szerződések határkő-kénti kihelyezése is!
Abban a korban egy harcos kis csoport képes lehetett legázolni egy békésre beágyazott környéket, és holmi kő nem érdekelte sem elötte, sem utána a győzteseket.
Emiatt zajlik máig a történelem hamisítás!
A Perugiai határkő pontosan azért maradt fenn, mert soha senki nem gondolta, hogy jogrendi kőtábla lenne! Ezt csak a jogászati túlzásokba benyomorodott utókor csökevényes gondolkodása miatt képzelgik!

Azonban egy tehetős gazda félrelépési szándéka, és vélhetően csődöt mondott szerszáma miatt gúnyolódó árvalány (akinek megélhetése az esetleges félrelépése másoknak),
annyira feldühítette a gazdát, aki eszét vesztve ütötte verte a lányt, és a lovas kocsijával üldözte,
azonban nem pusztán megölnie sikerült, hanem a gyeplő ráakadva a lányra félre irányította a lovakat, és a gazdával együtt a mocsárba fordulva, a gazda is meghalt.

A történet kerülve a régen is szégyenlendő "csúnya" szavakat képletesen sejteti az eseményeket, és a kicsi bűnökből kettős halálig fokozódó azonnali büntetés ezerszer figyelmeztetőbb lehetett egy esetleg akkor is unalomig ismert példabeszédnél,
és a jómódú gazda családja-környezete hagyományostól eltérő síremlékkel állított figyelmeztetést a vétkezni szándékozóknak!

Előzmény: abani (207)
abani 2011. júl. 15. Creative Commons License 227
odovaker 2009. okt. 6. Creative Commons License 226

Ismertetések és bírálatok.

 

Jules Martha: La langue étrusque. Paris, 1913 XIV+493 l. 20 fr.

 

Budapest, 1914. II. 23  Schmidt József

 

Nyelvtudományi Közlemények 43.

 

MTA 1914.  

RobUr 2009. aug. 9. Creative Commons License 225
Nem le, hanem csak meg.:-)
Előzmény: abani (224)
abani 2009. aug. 9. Creative Commons License 224
Na jó meggyőztél:)))
Előzmény: RobUr (222)
RobUr 2009. aug. 9. Creative Commons License 223

http://en.wikipedia.org/wiki/Phaistos_Disc

 

Nur fur abani, nein ethruskische. :-)

Előzmény: abani (221)
RobUr 2009. aug. 9. Creative Commons License 222

Lasabban a testtel, gyermekem.

 

Elsosorban ez, a Phaistos-i korong, aminek ket oldalat mutatja a sa'rga kep es ami nem "etruszk".

A fekete-feher fenykep csak az egyik oldalt mutatja es alatta a teves megallapitas, hogy "etruszk".

Na, errol van szo'.

Gyere vissza es kerjel bocsanatot, mert bizony, a ketto", az azonos :-)

 

Elobb kukorekoltal, mint a nap felkelt, ugy kakas modra.

Azt, hogy is van ez a "laikus" dolog? :-)

Előzmény: abani (221)
abani 2009. aug. 9. Creative Commons License 221


Még egy laikus is meg tudja állapítani, hogy a kettő nem azonos.
Nagy tudású robúr összekeveri a szezont a fazonnal és utána másokat titulál tudatlannak. Már megint öngólt rúgtál:)))
Előzmény: RobUr (218)