Annak már előtte is volt egy nagy hibája, hogy forgatta a fejeket! Az is elég nagy gond, hogy a fejeket előre-hárta kell mozgatni, nem hogy még forgatni is...:)
Egy ilyen mechanikájú decket én is eltennék asszem :)
(Volt régen egy Pioneer ct6-r deckem, abban DD motorosak voltak a csévélőcsonkok is, illetve a főmotorok. Mégis volt hibája, ezért váltammeg tőle: a fejfordító zsámoly fémből volt, a sok forgatástól bekopott bemaródott, és szorult, nem fordította a fejet csak félig....).
Lehet, hogy ez egy másik megoldás, mert itt nincs fogazott ív, rudazaton keresztül hajtják az ajtót, így nem tud letörni a fogas ív. A fotón is látható, hogy komoly áttételen keresztül oldották meg a hajtást, ami nagyon finoman működik. A kuplung meg hasonló a kazetta csévélőkben lévőhöz, filces kialakítású.
Csak elfelejtettél valamit. Az a plexi már jóval elmúlt 30 éves (ez qurwa nagy idő egy plexi életében). Kis haverom apja vette meg anno, amikor megjelent. Már akkor is elég szorosan fogta az a kuplung, és a kezelési utasításban benne volt, hogy kerülni kell a kézzel való nyitogatást.
A 3927 hszben feltettem egy képet az ajtónyitó mechanikáról. A nagy fehér fogaskerékben van a filces kuplung. Az ajtóhoz már egy rudazat megy, az emeli ki. Ha az ajtó valamiért elakad, a kuplung csúszik, az ajtó meg nem törik. Azért gógyisak ezek a japók, nem bíztak semmit a véletlenre. Ettől függetlenül lehetne vastagabb az ajtó erőátviteli része.
Az ajtó nyitó mechanika tartalmaz egy kuplungot. Ez teszi lehetővé, hogy kézzel és motorral is bátran lehessen nyitni, csukni. Nagyon finoman működik! Én mindkét módszert alkalmazom, sikerrel. A törést más okozhatja, pl. erős külső ráhatás, ütés, nyomás, leejtés, szemmel verés, stb. Ezt meg nem igazán szereti a plexi burkolat. :-)))
"úgy sportosabb"... waze. Csak nem szabad. Ennek ez volt "A" betegsége. Amit reális áron meg tud venni az ember, mindnek ugyanaz a baja. "Sportosan" nyitották.
Letört a plexifedél belső fogazott ívelt nyúlványa. Meg ér ez 160 dolcsit? (mert annyiért kínálnak újat)
Ott a gomb, tessen megnyomni. Csrébe kap az ember egy kis szekszi nyüszögést.. :DDDD
Sajna momentán kiköltekeztem magamat, a Studer A810-es két műszeregysége picit leamortizálta a liquiditásomat, de majd szorgos hangyaként élireállítom a nyögdijjgarasaimat... :)))
Nyilván a csúcs kategóriás gépekhez (meg persze lejjebb sem) nem érdemes sok-sok különféle mechanikát kifejleszteni. A sok mechanikus elem sajtolása, horganyzása azért költséges, az elektronikák gyártása meg egyszerű, a beültető gépekkel. Az 570d-nek a gyorscsévélés sebessége is szabályozható volt, de jól jönne az orsósokon egy ilyen szolgáltatás! Sokkal szebben tekeredne a szalag az orsóra. Az mkII-es Akaiban 4 állású volt a tape-szelektor.
Igen, a mechanika több típusban tovább élt. Nagyon kidolgozott megoldás, gondolom csak nagy sorozatban volt rentábilis a gyártása. A szalag csévélő motorok húzóerejét külön lehet szabályozni. A főmotor sebessége is szabályozható a GXC-570D-ben.
Van egy 1982-es Hong-Kong-i diplomata árkatalógusom. Az árak ugyan nem mérvadók, de az arányok igen. Az árak Hong_kong-i dollárban vannak, és az arány akkoriban úgy emlékszem 1 usa $ = 4,60 HK$
Na tehát:
Akai GX-F95 4240
Akai GX-F90 2657
AIWA AD-3100 978
AIWA AD-M800 2739
JVC DD-9 3156
Pio CT-F950 2342
Pio CT-F1250 2939
Naka 482Z 2430
Naka 582Z 3640
Naka 682ZX 4671
Sansui D-550M 2195
Marantz SD-8020 2723
----------------------------------
TEAX X-10R 5134
Akai GX-625 3564
Akai GX-747 5512
Revox B77/14104 6730
Akai GX-4000D 1782
Csak a legnagyobb gépeket írtam ki + pár szalagost az összehasonlíthatóság miatt. Európai kazettást nem árultak.
Éedkes az Aiwa M800 milyen drága! Pár nappal ezelött már szóba került ez a típus.
Nem ez a gond, hanem a 170 dodós pósta, ami a végén terhekkel együtt több mint 40 rongy... így már közelebb jár a 200e-hez, mint a 150-hez... Úgyhogy várok szép türelmesen. Volt már, hogy 100e frinya alatt kelt el...
