Hasonló a helyzet a 35mm szélességű fotokémiai képrögzítés esetén. Nem lehetett már javítani a minőségen, sem az automatizáltságon. Ki is szorította a digitális technika mint a huzat!
A 35 mm-es film éppenhogy olyan minőséget ad, amit még mindig nem tudtak elérni a digitális fényképezőgépek érzékelő lapkái. A felbontást talán már elérik (kb. 25-40 megapixel információ van egy 35 mm-es képkockán), de a színmélységet és dinamikát /ugye milyen ismerős fogalom :-))/ még nem tudják hozni.
Pont úgy, mint az LP-CD váltásnál, nem a minőség javítása volt a váltás célja!
Szerintem is az analóg hangrögzítés elérte a formátum szabta elvi határokat, és már csak nagyon költséges fejlesztés árán lehetett volna javítani rajta. Ráadásul lehet hogy csöves, vagy hibrid elektronikát kellett volna alkalmazni, valamit nagyon drága, válogatott félvezetőket, ami egyszerűen elképzelhetetlen volt a 80-as években.
Hasonló a helyzet a 35mm szélességű fotokémiai képrögzítés esetén. Nem lehetett már javítani a minőségen, sem az automatizáltságon. Ki is szorította a digitális technika mint a huzat!
A nagyon jó minőségű gépekben (akár orsós, akár kazettás) sokkal kevesebb alkatrész van a hangfrekvenciás részben. A magnó szervo rendszere, ha jól meg akarják csinálni, akkor sokkal több alkatrészt tartalmaz.
A gyártókra nem rohadt rá a C120, sőt C180-as kazetta se, de ez nem azt jelenti, hogy ezeket érdemes lett volna használni annak, aki tartósnak szánt jó minőségű felvételeket szándékozott gyűjtögetni.
Az egyértelmű, hogy stúdiómagnóknál szóba sem jöhetett. Viszont kommersz magnókhoz szinte minden gyártó gyártott 18 mikronos szalagot és nem rohadt rájuk az eladatlan készlet :-)
Mihz képest? Elektromos paraméterei , sokkal gyengébbek, Mechanikairól, ne is beszéljünk! Nem véletlen hogy Nemhasználták még kommersz magnóknál sem studió berendezéseknél, meg szóba sem kerülhetett!
A Szalagos stúdió gépek, annak idején a képességük határán működtek! Semmiféle elektronikus tovább bonyolítás nem javított volna a hangjukon, inkább rontott volna! egy dolog vitte volna előre, sokkal jobb szalag! Ma persze ,némileg lehet rajta javítani, de nem túl sokat, sokkal korszerűbb félvezetőkkel, korszerűbb kapcsolásokkal. Többekközött ezér is keresett új utakat, a hangrögzítés! FM, PCM ,STB.Komoly analóg fejlesztésekbe, már a 80-as évek közepétől nem fogtak!
Azt nem írtuk, hogy az azonos kategóriás kazettás magnó jobb volt az orsósnál! Főleg nem 4-szeres sebességen! (Aki ilyeneket ír, az nincs tisztában az analóg technikával!) Azért, ha megnézel egy REVOX orsóst és REVOX kazettást, láthatod, hogy az utóbbiba mennyivel több alkatrészt kellett "belepakolni" ahhoz, hogy jól szóljon, egyenletesebb legyen a frekvenciaátvitel, kisebb legyen a zaj, a torzítás és a nyávogás. Nagyon jól tudjuk, hogy még így sem közelítette meg az orsós magnót 9,52 cm-es sebességen sem, nemhogy 19-en. A szalagsebesség és szalagszélesség nem hazudik!
Csak arról elmélkedtünk, hogy még komolyabb elektronikákát tettek volna az orsós mechanikához, akkor mennyivel lehetett volna jobb, mint a megszűnésekor.
Szerintem is komolyabb elektronikákat tettek, a felsőkategóriás kazettás készülékekbe. (Persze ne a legjobb orsósmagnó elektronikáját hasonlítsunk össze, egy átlagos kazettáséval.) Zajcsökkentőt sohasem használtam, nem Dolby B,C-re gondoltam. Mondjuk metál szalagra, kézi kalibrációra (bias/level). így már hihetetlen minőségű orsós készülékek jöhettek volna létre.
Pl. pár gyártó próbálkozott kazettás készülékeknél 9.52 cm-es szalagsebességgel, csak nem terjedt el. (Gondolom a rövid játékidő miatt.) Voltak jobb minőségű rendszerek, pl. SONY Elcaset, de a túlerő győzött! Ha az a rendszer lett volna fejlesztve, felvértezve metál szalaggal, és egyéb extrákkal, akkor lehet, hogy ma nem ismernénk az mp3-at. Sajnos ezt már nem tudjuk meg, hogy milyen tervek és elképzelések voltak a tervezőasztalokon.
A SONY Betamax videó rendszere is jobb volt a VHS-nél, mégis alulmaradt. Sok minden a gyártók érdekétől, azaz a profittól függ és függött.
Bocs, hogy a SONY-t dícsértem az AKAI oldalon, de voltak jó elképzeléseik.
