Én évekig használtam olyan miskulanciát, mint amit most Pisti csinálni akar.
Én egy sima Gardena pumpálós permetezőből vittem a csövet bele a lombfújó csövébe, annak külső vége előtt kb 10 centivel kivezetve.
A lombfújó állandóan ment, a permetezést meg a Gardena amúgy is a rendszerben levő kéziszelepével (fogantyú, rajta a nyomókar) indítottam-állítottam le.
Teljesen jól működött, 8 méterre elfújt olyan ködöt, hogy álom volt.
Rajta hagytam az eredeti elporlasztó fejet, mert az tűnt egyszerűnek.
"A minden hőmésékleten, minden légsebességnél rendesen működő porlasztók nem véletlen olyan baromi komplikáltak."
A minden hőmésékleten, minden légsebességnél AZONOS KEVERÉSI ARÁNYT NYÚJTÓ, és rendesen működő porlasztók nem véletlen olyan baromi komplikáltak.
Itt a nagybetűs részre NINCS SZÜKSÉG. A nagymamád hajlaksszóró pumpája is csak egy üvegcsőből meg egy nyomogatós gumipumpából állt. Meg az alsótartályos festékszóró pisztolyok is ugyanabból csak van rajtuk két csavaros szelep, hogy adagolni tudd az anyagmennyiséget meg a levegősebességet.
Erről az jut eszembe amikor pár éve volt itt egy komoly vita a porleválasztó kónusz alá teendő gyűjtő kapcsán, hogy zacskózni, vagy nem zacskózni. Sorban jöttek a videók ahol mindenki körbe leszorította a zacskó szélét a peremre és mutatták, hogy zacskóval nem működik. Valaki talált olyat is ahol a szívócső vákuma volt bevezetve a zacskó mögé, annak volt is némi hatása de azt is elvetélt ötletnek tartották. Hiába mondtam, hogy csak azt kellene megérteni, hogy hol milyen nyomás van, és annak merre kell kiegyenlítődnie, szóval elég ha nem szorítod le légmentesen peremnél, mindenki leoltott, hogy hülye vagyok hozzá (meg amúgy is) és 10 másodperc alatt fogja felkapni a leválasztó a zsákot. Kénytelen voltam megépíteni egyet és videót készíteni róla, hogy nem így van, de még ekkor is voltak akik szerint ez nem működhet. Itt is lehetett volna számolgatni, hogy mi az a legkisebb átömlő keresztmetszet ahol még kiegyenlítődnek a nyomások, és mennyi kell belőle de leszartam, és körben mindenütt hagytam helyet. Egyrészt így egyszerűbb, másrészt meg ha valami alsó korlátos akkor nem kell mindig precizen belőni pont oda hanem bárhol felette is megfelel.
És persze vannak erre gyári megoldások is kiszámolt méretű és helyű résekkel, vagy megfelelő szövésű légeáteresztő zsákkal vagy szűrővel, stb. Mindent el lehet bonyolítani a végtelenségig környezetvédelmi, helykihasználási, vagy bármi egyéb okból - de attól még az alapelv ugyanaz marad.
Hasonló a helyzet itt is. Van egy csomó rossz tapasztalat aminek bármi oka lehet akár tervezési akár használati (de akár a megfelelő karbantartás, lásd cső vagy fúvóka tsiztítás elmaradása is). A gyártók mindkét esetben megpróbálják hülyebiztossá tenni a rendszert ennek következménye lehet a nyomott tartály is. Ott viszont már tényleg számolgatni kell, hogy milyen nyomás, milyen szűkítő, stb, hogy valóban jó legyen (de ezt a mérnökök kiszámolják, csak erre mondtam, hogy ha valamit meg lehet egyszerűen oldani azt meg lehet bonyolultan is).
Viszont a Bernoulli elv az fizika, azt megbaszni nehéz, tesztelni viszont nagyon könnyű. Fogsz egy vödröt tele vízzel, leteszed a földre beledobod egy mipoláncső egyik végét, a másikat beledugod a 160-as csövedbe középig, beinditod a levegőt a vödör mellett aztán addig emeled a végét amíg el nem fogy a permet. Ott van a határa. Ne mondd nekem, hogy ehhez komoly anyagi befektetéseket kell tenni. :) És pont ugyanezt ezt a magasságkülönbséget a hátadra vett tartállyal is fogja tudni, mert csak pár dologtól függ: a környező légnyomástól, a cső átmérőjétől, és a fújó által keletett légsebességtől. Az utolsó kettő állandó, az első meg pár milliméter különbséget jelent szóval igazából elhanyagolható. Egyébként bővebben belegondolva visszacsapó szelep sem kell, mert csak anyi a különbség, hogy a permet később indul meg a bekapcsolás után, ha nincs benne.
Te most egy porlasztót akarsz vele csináltatni. A minden hőmésékleten, minden légsebességnél rendesen működő porlasztók nem véletlen olyan baromi komplikáltak.
A gyakorlat nem ezt mutatja. Elég sok "paraszttal" tudok beszélni, és ők mind azt mondták, ne vegyek olyan motoros szivattyút (régebbiek vannak gombokért), ami ejtőtartályos, mert nem működnek rendesen.
Az elv szép dolog, de ahhoz tartoznak számok, csőkeresztmetszetek, egyebek. A Beroulli elvet régóta alkalmazzák pl gázadagolásnál is, aztán ha megváltoztatod a keresztmetszeteket, mindjárt megkotlik az egész.
Mérnök nem vagyok, hogy ezt ki tudja számolni.
Talán nem véletlen, hogy a mostani rendesebb motoros permetezőknél pl. olyan megoldás is divat, hogy a turbina levegőjével túlnyomást csinálnak a permetszer tankban.
Nem baj ha a fejed fölött van a "befecskendezési pont" az ejtőtartály meg a hátadon vagy akár a derekadon mert a Bernoulli elv alapján fel fogja a folyadékot szívni a tartályból. Fél métert biztos, másfél az a légáramlás sebességétől függ, - talán. Ki kell próbálni. Csak annyi fontos, hogy a tartály teteje szabadon levegőzhessen, illetve az, hogy amikor megemeled de még nem fújsz akkor ne folyhasson vissza (be kell tenni egy puha visszacsapószelepet a csőbe).
Az ejtőtartállyal az a gond, hogy nem tudom a levegőcső végén befolyatni az anyagot, mert ha felemelem a csövet, akkor nem fog felfelé folyni az anyag, mert a cső vége magasabbra kerül, mint az ejtőtartály.
Az egész levegő csövet meg nem akarom összevegyszerezni, mert ez a gép nem azért van.
Az ejtőtartály az olcsóbb motoros permetezők problémája hasonló okból, pedig ott annyival jobb a helyzet, hogy sokkal rövidebb a levegő cső.
Ennél a Stihlnél vagy 1,5 m, min fél méterrel van a fejem felett a vége, amikor a fa tetejét fújom, oda gravitációval nem tudom küldeni a permetlét. Permetezni elég lenne jóval rövidebb levegőcső, de ennyire nem akarom átalakítani, kelll az eredeti funkciójára.
Ráadásul nem lennék túl boldog, ha egy hebrákolt tartályból folyna a nyakamba a permetlé.
Kicsit játszani kellett a mennyiséggel és nem biztos, hogy tökéletes lett, de működik.
A Stihl BR-550 háti lombfújó motoros permetezőként. A levegő cső vége 63-as cső, arra épp rá lehet húzni egy 60-as tokos PVC idomot. Az vált be, hogy abba nagyjából előre be kell fújni és kész. Talán még növelni kellene a befújt mennyiséget, de ebben még nem vagyok biztos.
Illetve valahogy komfortosabbá kell tenni, mert most így körbe vagyok aggatva, hátamon a Stihl, oldalamon lógó csövekkel a permetező... de a lényeg, hogy működik.
Kell egy csomó szerszám: széles kefe, két méretű spatula, egy spéci acél penge, egy műanyaghenger, stb.
Hosszabbra kell hagyni 5 centivel lent a faliszegőnél és száradás után kell levágni. Szalagozd le a csempe faliszegőt és vágd vissza a kihúzott profil alatt.
Milyen ragasztót vettél? Sok fajta van, a legjobbat kell megvenni.
A falat szoktuk bekenni, elütte ki kell glettolni a hibákat, utána két réteg falfix, hogy egyenletesen szívja be a ragasztót a felület.
A fali aljzatokkal és a konektorokkal van legtöbb baj egy mintás tapétánál, azokat le szoktuk szerelni és a végén kivágni, aztán visszaszerelni a dobozba.
Ha körbe kell tapétázni az egész szobát, tűzd ki lézerrel a közepét az első falnak és mérd meg pontosan a két sarkot fent és lent. Ha tud derékszöget a lézer, meg lehet mérni a mennyezeten is a hibát.
A saroknál a szélességre rá kell hagyni mért hibát és még 2-3 cm, a végén, amikor teljesen kiszáradt, össze kell vágni.
Ha a saroktól az első sávot függőbe teszed fel, akkor minden rendbe lesz, de a következő saroknál is rá kell hagyni.
Igényes munkánál szerelünk a mennyezet és a fal illesztésénél egy diszkrét 200-as polisztirolból készitett szegőt, az elcsalja a szemet.:)
Egy fejogepen 4 kehely van, ha az egyiken bemegy a levego akkor az osszesen megszunik a vakum :). A kepen jol lathato a pocok amit ha meghuzol ott bemegy a levego es ismet nincs vakum :).
Szuleimnek 20+ evig volt tehenuk, lattam mar ilyen gepet eloben :).
Köszönöm válaszod. Asszem ebből valami eksönkem lesz.
Amely telefonok meg 'úri' minőségben képesek fényképezni, azok meg nem szeretnék azon munkakörnyezetet (meleg, por, olaj, víz, ect), melyekben el kell végezni a teendőket. Meg a rögzítésük is macerás. Engem jelenleg nem érdekel a 4K, meg hasonszőrű társasága, de néha jól jönne egy képstabilizátorral ellátott kütyü - az sem baj, ha optikai képstabilizátorral van ellátva... Körbenézek és spórolok egy keveset.
Fogalmam nincs, mennyire lehetett valódi. A faluban beszélték korábban, hogy volt valami ilyen baleset. Aztán évekkel később egy önkormányzat képviselő-testületi ülés utáni kocsmai második meneten mesélte a háziorvos, hogy mi volt az. De simán lehet olyan anekdota, amivel pl, az egyetemek is tele vannak, hogy mindenki úgy meséli, mintha ő látta volna, de lehet, hogy sose látta senki...
Nekem van némi tapasztalatom. Egy nagyon fontos szabály van: ne egy helyen mérd meg a vágandó hosszt, ha pontosra törekszel. :)
Én megmértem, az egész szobát ledaraboltam, aztán rájöttem, hogy a szoba létező legalacsonyabb pontját sikerült lemérni...
Ha ráengeded, a lábazatra, számolj vele, hogy ragasztós lesz, plusz takarítás.
Amúgy nem egy agysebészet, főleg, ha egyenesek a falak és derékszögűek a sarkok (hahahaha...:)))))). Minden más esetben elég szopatós munka tud lenni, főleg ha mintás és illeszkedő a tapéta.
Minden festő másképp csinálja. Anno én az apámmal úgy hogy előre levágtuk a földön hosszra úgy hogy mindig az előzőhöz hozzáilleszettük a mintát így biztosítható, hogy alul-felül a leeső pontos lesz. De van aki hosszabbra nagyja és a helyén vágja le.
Szóval ha födémtől lefele tapétáz az ember fia, akkor hogy érdemes csinálni ? Kicsit hosszabbra hagyom a tapétacsíkokat és amikor az összes fent van, akkor vágom valami vonalzó mellett egyenesre a síkok találkozásánál (pl egy merülő sín mellett) vagy eleve hosszra kellene vágni ? (ez utóbbinál kétségeim vannak a pontosságot illetően, mintás tapéta, a mintát is illeszteni kell és a végeket is)
Ugyanez lent hogy nézne ki jobban szerintetek ? A fal tövében van egy lábazat, a padló greslapból. Ennek a teteje ki van húzva glettel, ívesen. Erre rá szokták engedni a tapétát, vagy a tapéta maradjon a falsíkon ?
Józsi bácsi asszonykája kórházba kerül, az öreg meg nagyon kanos lesz. Hát mit tud tenni a téeszbe, a tehenekre csak nem fanyalodik rá, így marad a fejőgép. Egyszer jó, még egyszer jó, harmadszor is jó. Ámde megelégelve a sok élvezetet, konstatálja, hogy nem bírja lehúzni a cerkáról a masinát. A második felismerés az az, hogy nem éri el a főkapcsolót. Viszont a telefont azt eléri, s emigyen felhívja a téeszelnököt.
-Nagy a baj, nem tudom lekapcsolni a fejőgépet!
-Egyet se aggódjon Józsi bácsi! Húsz liternél magától kikapcsol...
Fiatal koromban (30++ éve) láttam tehenet, akit rajta felejtettek a fejőgépen. Az nem volt ennyire mulatságos történet, mert egy idő után inkább vér jött a tej helyett. :/
