A Wikipedian bő anyag áll rendelkezésre az Énok könyvével kapcsolatban. Hála Istennek, három nyelven tudok utánanézni, ugy hogy ha kimarad valami az angolban, megnézhetem a magyar és a román részlegben is. Legalább ennyi a jó abban, hogy kissebbségben élek :-) Olyan esetet is találtam - és itt általánosan beszélek, hogy a román részlegen sok jó adatot találtam, amely az angolban és a magyarban nem volt meg. Tehát aki teheti, és ismer több nyelvet, vegye figyelembe a más nyelven írt Wikipedia részlegeket.
Ha van valami kérdésed a témával öszhangban szívesen megbeszélhetjük itt, vagy ha esetleg tudomásod van más topikokról a témában, vagy honlapok, stb. bemutathatod itt.
Azt hiszem jobb lenne egy külön topik e témában. Ha már van és tudsz róla, jelezd itt és aki óhajtja az bekapcsolódhat ott a vitába. Ha nincs ilyen topik, érdemes lenne nyitni.
Itt inkább a Biblia ősi szövegének a kutatásával szeretnék ha foglakoznánk.
Ha ez a gazdag ember-eset tényleg betoldás, akkor ez nagyon sok problémát megoldana. Nekem is mindig hihetetlen volt, hogy ha egyszer nincs pokol, akkor Jézus miért alkalmazott egy ilyen szemléltetést, holott e szemléltetésből minden ember 2000 évig azt a következtetést vonja le, hogy van valamiféle pokol.
A P75-ben a gazdag neve "Neves"-nek fordithato. A gorogben nincs ilyen nev. A jelek arra mutatnak, hogy ez a kopt szahidi forditasban letezo (Ni)neve modosult transliteracioja. A koptban jelentese is van espedig "Senki" (gunynev)
The Parable of the Rich Man and Lazarus was written during the Babylonian captivity and can be read in the "Gemara Babylonicum." The rich man's name is Dives.
Ki tudna segiteni a Gemara Babylonicum-ban levo "A gazdag es Lazar" predikacioval?
Honnan veszed. Ez nem úgy működik,hogy valamit álítasz és előadod,mint tényt. Alá kell valami bizonyítékkal támasztani. ha pedig nem tudod,akkor mi értelme ide írni.
Az Enok konyvenek tobb verzioja is van, nagy elteresekkel kozottuk, tehat a kozos os kissebb meretu volt, de kesobb mas apokrif konyveket es uj anyagokat is adtak hozza.
A hamisitasok - foleg a gnozistak es misztikus beallitottsaguaknal, amolyan iroi divatt volt a korai idokben. Tertullianusz irta Markionrol, az Uj Testamentum egyik meghamisitojarol: inkabb az ollot hasznalta, mint a tollat. A markionitak, pedig a tertullianuszistakat vadoltak hamisitassal.
Nos ha az ember elolvassa,akkor tudja eldönteni,hogy hamisítvány-e.
Itt van például a Júdás levele sokáig vitatott volt. A legtöbb egyházban csak 2oo körül került be a szent könyvek jegyzékébe.Valószínüleg az Apokrif iratok felhasználása keltette fel némelyek gyanakvását.
Csak kevesen tudják,hogy Júdás az ő levelében idézte a Hénók 7:14, valamint a Mózes felvétele 9-et.
Ez azért elgondolkodtató,mert az apokrif iratokat sok vallásban nem fogadják el.
Júdás,aki a Krisuzus bizonyságát magában hordozta mégis idézeet belőle.
Nem érdekes?
Vagy egy másik példa,a Máté 22: 25-ben a saddiceusok egy olyan esetről beszélnek,hogy egy asszonynak volt hét férje és mind meghalt,mielőtt utódot nemzettek volna.
Hasonló eset van leírva a Tóbiás könyvében a 7. fejezetben.
Ezek szerint Jézus idejében is ismerték az apokrif könyveknek nevezett írásokat,és idéztek is belőlük.
A szakertok velemenyet olvasva, azt hiszem hamisitvany is lehet. Viszont a hamisitvanynak is kellett lennie egy alapszovege. Ha hamisitottak, milyen verziot hasznaltak? Ez erdekes lehetne megtudni, de nem tudom ki segithetne...
Ha nem tevedek, akkor ebben a Cezarea Maritimaban volt az a konyvtar amit Origenesz es Pamfilosz letrehozott? Irod, hogy a Hexaplanak is volt ott egy peldanya. En ugy ertesultem, hogy a Mate evangeliumanak az eredeti peldanya is ott volt, a hely szulottje Cezareai Eusebiosz tortenesz szerint, aki puspoke is volt a varosnak.
Ha megtudnank pontosan mikor pusztult el a varos, akkor feltehetoen azt is megtudhatnank, hogy meddig volt megtalalhato ez a Mate szerinti Evangelium.
Ha jol tudom, a muzulmanok a VII szazad korul hajtottak uralmuk ala a teruletet. Meg lehet-e tudni mikor es hogyan foglaltak el a varost? Valamint azt, hogy mi lett a sorsa?
Caesarea Philippi nem azonos Caesarea Maritimával, Caesarea Philippi a Jordán forrásvidéke közelében, a bibliai Dán közelében, a Hermón hegy lábánál fekvő város, nevét természetesen a Cézárnak való ajánlásul kapta, a Philippi pedig onnan van, hogy Fülöp negyedes fejedelem a Jordán forrásvidékénél fekvő Páneász városát építtette ki, és nevezte el Fülöp Cézáreájának (vagyis Caesaria Philippinek).
„A másik negyedes fejedelem, akit Lukács megnevez, Fülöp, szintén nem ismeretlen már számunkra. Neve egyszer s mindenkorra összeforrott Péter vallomásával, amelyet Krisztusnak tett Fülöp Cézáreája vidékén.
Ez a város Itúrea területén fekszik, s ezért kapta építtetôjének nevét állandó jelzôül, hogy meg lehessen különböztetni a tengerparti Cézáreától, Caesarea Maritimától. Amikor Lukács Fülöpöt mint negyedes fejedelmet Itúrea urának mondja, annak adja jelét, hogy nagyon tájékozott a történelmi viszonyok felôl.
Fülöp Palesztinától északra fekvô felségterülete (Trachonitisz, Gaulanitisz, Auranitisz és Batánea) ugyanis Nagy Heródes elôtt az itúreusok birodalmához tartozott.”
Caesarea Maritima, vagyis a tengerparti Cézárea (amire valószínűleg Te is gondolsz), Szamáriában van, a mai Netanyától mintegy 15 kilométerre északra, Hadera és Or’Aqiba települések között a tengerparton. A hely már a főniciaiak idejében kikötő volt, az ókori irodalom „Turris Stratonis”-nak nevezi a helyet.
„Kr. e. 100 körül a hasmoneus Alexander Janneusz gyilkosságok és megvesztegetések árán meghódította a várost. Pompeius hadjárata után (Kr. e. 63.) Straton Pyrgos hellénista városállam lett, pénzverési joggal. A lakosság nagyobbik része pogány volt, zsidók csak szórványban éltek közöttük, és római fennhatóság alatt álltak. M. Antonius Kleopátrának ajándékozta a várost. Mikor Kleopátra az actiumi csata után (Kr. e. 31.) öngyilkos lett, a fiatal zsidó király, Heródes Octavianus fogadására sietett, akiben a gyôztest köszöntötte.
Hihetetlen hízelgések árán sikerült megnyernie a gyôzôt, aki királyi címet adományozott neki, és Cézáreát is országához csatolta. Heródes méltányolta az ajándékot, amely egyetlen tengeri kikötôjét jelentette. Nem titkolt büszkeséggel kezdett hozzá a város újjáépítéséhez és 12 év múlva, a 192. olympia évében (Kr. e. 10.) elavatták. Új nevet is kapott, mégpedig a császárét: Caesarea.”
Ugyanakkor Caesarea Maritimában élt Fülöp diakónus, akiről az Apostolok Cselekedeteiben emlékszik meg Pál (ApCsel 21,8.) Talán innen ered az, hogy a két helységet szokás összetéveszteni.
Gerhard Kroll azt írja, hogy Origenész Hexaplájából a 7. században még fellelhető volt egy példány Cézárea könyvtárában. Az első felkelésig (Kr.u.70.) 50.000 lakosa volt a városnak Flavius szerint, Az úgynevezett „római fal”, amit ma már csak a romvárost övező kertek közötti dűlőutak mutatnak a műholdfelvételek alapján, egyes szakértők szerint a bizánci korban épült, vagyis a város talán túlélte az arab és a bizánci hódítást. Az a tény, hogy a környéken messze nincs annyi víz, forrás patak, ami elláthatott volna vízzel egy ötvenezres, hellén kultúrájú (tehát sok vizet fogyasztó) várost, ara utal, hogy kellett lennie egy (vagy több) vízvezetéknek, ezeknek azonban nincs nyomuk. Valószínű, hogy ezeknek a vízvezetékeknek a pusztulása idézte elő a város elnéptelenedését, hogy ezek az elhanyagolás vagy tudatos rombolás áldozatai lettek-e, erre nincs fellelhető forrás.
(Az idézetek Gerhard Kroll: Jézus nyomában c. művéből valók.)
Béke legyen velünk: luyo
