Tisztelt olvtársak, Judit mamája felhatalmazott, hogy közöljem, mikor és hol lesz a temetés, miután vagy erről vagy egy hasonló Indexes topikról fölhívott egy topiktárs emiatt.
2008. június 24, kedd, 14.45, Óbudai temető, szóróparcella. Ha valaki vonattal érkezne Szegedről, akkor a Nyugati pu.-nál felszállhat a hatos _buszra_, átmegy vele a túlpartra és odaát megvárja az azonos irányba haladó hatvanas buszt, ami elviszi a temető főbejáratáig. De leszállhat a következő megállónál is, mert az a kettes kapunál van, és azon belépve egyenesen előre éppen a ravatalozó mögött található szóróparcellához lehet érni. Ha valaki virágot szeretne hozni, bánat és szomorúság ide vagy oda, egy-két szálnál többet ne nagyon vegyen, hiszen nincsen sírhant, ahová tenni lehetne majd. Nem tudom azt sem, lesz-e esetleg köztetek valaki, aki szeretne megemlékezni egy rövid beszéddel. Ha igen, értesítsetek pár nappal előre, hogy át/kialakíthassak egy kis ceremóniát.
Ismer(t)em tizenvalahány éve, de ezt nem említette. Mondjuk megértem, az alapján, ahogy az efféle dolgokról nyilatkozott. Materialista volt, nem hitt a természetfelettiben. Fura, hogy nem álnéven írta.
Juditnak Viggo Mortensen olyan volt, mint nekem Kimi
Az első éles napom ott, ahol együtt dolgoztunk 3 évig: Kész lettem, kinyomtattam, odaadtam neki......pár perc múlva visszahozta: - tessék, itt van - köszi.....mit csináljak vele? - korrektúrázd ki - éééén??? - miért, ki? - jó, de én nem ismerem a korrektúrajeleket - na, akkor hamar megtanuljuk ....és birkatürelemmel lerajzolgatta nekem....ezzel a rajzolgatással kezdődött az, hogy mindenért hozzá mentem..... Több ilyen sztorim van, de ez volt az első, és az egyik kedvencem. A másik: Valami furcsa baki folytán megkaptam a Star Wars mellékletet.....nézegettem a képeket a hozzátartozó szöveggel, aztán nem volt mit tenni, odamentem Judithoz, és bevallottam neki, hogy egy részt sem láttam, és kicsit elveszettnek érzem magam.....nem mondom, hogy nem döbbent meg, de felvázolta, hogy ki kicsoda, és kijavította a sok-sok hibát benne......utána sokan és sokat nevettek azon, hogy így készült el.... Az utolsó.....ami tényleg az utolsó volt: Maradt még 3 vagy 4 sor......gondoltuk, kicsit megvicceljük.....alapos fejmosásra számítottunk, mert Judit ilyesmiben nem ismert tréfát....a lényeg, beírtunk a történet hőséről, hogy hüje.....így hüje....persze direkt....és ragoztuk is tovább, csak a móka kedvéért.....aztán vártuk a hatást... - Fiatalok! Mióta kell a hülyét pontos jével írni? Ennyi.....kérte, javítsuk ki, és mehet az oldal.....nem erre számítottunk, na.
A cicás pps-eket ezentúl nem tudom kinek továbbítani......és nem tudom kitől megkérdezni már, hogy melyik filmben volt az egy Mississippi két Mississippi......
Tamarának - Trethon Juditnak - köszönhetem, hogy nekem is megvan az eredeti szinkronra átültetett Orion sorozat, első kérésre megosztotta velem. Mostmár ő is ott van az Orion csapat előre ment tagjai (Hasso, Helga és sokan mások) között, nyugodjék békében!
Hihetetlen, megint az ártatlan halt meg egy ilyen értelmetlen balesetben.
Nagyon sajnálom őt, a Déry féle műsorban ismertem meg és mélyen emlékezetembe véstem. Ahogy az előttem szóló írta, nem ilyen tragikus hírben szerettem volna ismét hallani a nevét.:o(
Az utóbbi évek ezoterikus-féleség irányzata nem jött be nekem, de korábban olvastam egy könyvét, az tetszett. Sajnálom, béke poraira, és szomorú, ha egy embernek így kell meghalnia. Ez tipikusan az a fajta baleset, amiről az ember hall valahol, és átlapozza magában, meg sem próbálja elképzelni milyen is lehetett. Ez olyan ugysem történik meg sohasem dolog. Egészen addíg, míg ismerőssel nem történik. Akkor válik valósággá. Béke poraira.
Nagyon sajnálom őt is meg utastársait is; nem szerettem a Déry műsorban, ma a nekrológokból tudtam meg, mi mindennel is foglalkozott, és milyen elismert személyiség volt. Az utóbbi években nem hallottam felőle, nem így akartam, hogy találkozzam a nevével.