1978, nyara.
Meleg van.
De nagyon.
A KPM Autóközlekedési Főosztály ellenőri jogosultsággal is rendelkező tagjainak, a jogosultság fenntartásához havonta 1-2 szolgálatot a KPM Autófelügyelet valamelyik ellenőr alosztályán (több is volt) kellett szolgálatban tölteni.
Akkor a közúti alosztálynál voltam szolgálatban, délután.
Kimentünk Cinkotára.
Ide:
Az út két oldalán lévő plusz sávokban ellenőriztünk hárman.
Akkor még nem volt ilyen szép rendezett a környék.
Ok.
Már kb. du. 5-6 óra lehetett, csendesedett a forgalom, mikor szemből a városhatár felöl, Budapest belváros felé, jött egy mentő.
Nysa.
Csendben.
Gondoltam megállítom, megnézem.
Kiléptem az útra, és elég határozottan tárcsa fel.
Mentő észrevett és rám villogott a tompítottal.
De én nem tágítottam.
Tartottam a tárcsát az út közepén.
Akkor fékezett és mikor már a majdnem elütöm ezt az út közepén hadonászó faszit pozícióba került volna, bekapcsolta szirénát.
De akkor ár én nem mozdultam.
Alig tudott megállni előttem, annyira bízott benne, hogy az utolsó pillanatban majd elugrok és továbbot intek neki.
Nem ugrottam el.
Ahogy nehezen, de megálltak, mentő sofőr nem, de a kísérő azonnal kiugrott és elkezdett ordítani velem.
Érthető volt részéről, mert igencsak beverte a fejét a vészfékezésüktől, mert csak így tudták elkerülni, hogy elüssenek.
Megvártam míg odaér majd ezt mondtam neki nagyon halkan:
....".....Ha nem hallgat el nagyon hamar, combon lövöm!....."
Ettől hirtelen elnémult.
Mondjuk em tudom mivel lőttem volna combon, mert golyóstollon kívül más fegyver nem volt nálam.
Odamentem a mentősofőrhöz és mondtam neki, álljon félre.
Erre neki állt hadoválni, hogy súlyos, életveszélyes beteget visznek és az én felelősségem lesz ha........
Álljon félre !
Ekkorra a kép bal oldalán látható üres busz megállóban, összejött úgy 8-10 fő bámészkódó.
Plusz a nemrég elment HÉV-ről leszállók közül is odajöttek páran, lévén lukas, hiányos volt a kerítés.
Félre álltak a mentővel.
Elkértem az irataikat, menetlevelet.
A szirénát kikapcsolta de a kékfény forgott.
Mondom nyissa ki hátul.
Azt válaszolta nekem ahhoz nincs jogom.
Mondtam neki ok, akkor addig itt maradnak amíg meg nem gondolja magát.
Valamit sustorgott az ápolóval a mentő sofőr és valószínűleg nem miattam, hanem a növekvő tömeg miatt hátrajött, odaállt mellém a mentőhöz és kinyitotta a hátsó ajtót.
Két fél disznó volt a mentőben.
Az egyik a hordágyon, a másik egy lepedőben a padlón.
Teljesen szabályosan (valószínűleg igazi vágóhídon) leölt, igen tiszta, szabályos két fél disznó.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Mivel igen közel álltunka növekvő tömeghez ahhoz, hogy népítélet következzen a mentősök ellen, ezért szóltunk az akkor még létező zárórendőrnek.***
A 3-as út zárórendőre, szerencsénkre pont oda volt állomásitva.
Neki volt rendőr telefonja a fabódéjában és így 8-12 perc alatt jött kettő rendőrségi Moszkvics.
Mondjuk abban a 8 percben én is be voltam szarva, de a két mentős nálam sokkal jobban.
Néha közel álltak ahhoz, hogy személyi sérülten fejezzék be aznapi szolgálatukat.
Az Autófelügyelettől ott lévő másik két kolléga és a zárórendőr eréjes fellépésének köszönhetően bántódás nélkül megúszták amíg a rendőrség kiérkezett.
Ritkán látni embereket akik annyira megkönnyebülnek mikor letartóztatják (őrizetbe veszik őket a helyszínen) mint az akkor látott két mentőst.
Megváltóként tekintettek a XVI.kerület azon rendőreire akik akkor ott, megbilincselték őket.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Az ügyről írtam vagy 3-4 jelentést, meghallgattak a nyomozók vagy háromszor.
A közuti elenőr kollégák amolyan belső, kicsike, háztömbkörüli hősként ünnepeltek, hogy meg mertem állítani, hogy nem hátráltam meg amikor elkezdett szirénázni.
Pedig nem voltam hős, csak unatkoztam, hisz a befelé oldalon épp akkor alig jött valaki akit ellenőrizni lehetett volna.
A minsztériumban (Dob utca) persze gyorsan híre ment.
*** = zárórendőr
Vagy 70 éven át, (??) talán 1920-tól, Budapestről kivezető minden egy és kétszámjegyű úton, a városhatárhoz igen közel állt, napi 24 órában egy zárórendőr.
Szürke fabódéban.
Volt egy telefonja.
Ha kellett lezárhatta a ki/be vezető utat.
Volt közlekedési és közrendvédelmi feladata is.