2009.11.16 13:43 | szerző: hg | Még nincs hozzászólás Újra kiadnák a Szervita téri szellem-irodaházat címkék: zaha hadid, orco, kortárs építészeti központ, szabó istván, építészet, magyar építészet, szervita tér, 5. kerület, belváros, budapest, magyarország
Kiadóként hirdeti a tulajdonos ingatlanfejlesztő a Szervita téri irodaházat azt az épületet, amelynek a helyén az eredeti tervek szerint már javában épülnie kellene Zaha Hadid üvegbuborékjának. A fejlesztés megvalósulását ez a fordulat még valószínűtlenebbé teszi. az irodaházat utoljára a Kortárs Építészeti Központ használta, ám 2008 decemberében nekik is ki kellett költözniük.
Kortárs Építészeti Központ - Kép Š hg.hu
Kilenc szinten 3929 négyzetméter hasznos terület: a tulajdonos ORCO a teljes Szervita téri irodaházat kiadná. Az épület a szomszédos, jelenleg is használt parkolóházzal együtt Szabó István tervei alapján 1973-ra készült el, és az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság székháza volt. A rendszerváltás után a szerv neve Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalra változott. A 2000-es évek elején előbb a parkolóház, majd az irodaház is a francia befektetőcsoport tulajdonába került, amely a világhírű Zaha Hadidot bízta meg a belvárosi telekre szánt új épület megtervezésével. Az építésznő 2007 januárjában személyesen prezentálta a terveket a közeli Vörösmarty téren, a tőzsde hajdani székházában.
-
A munka előkészítése ekkor megindult. 2008-ban az ORCO mégis a Kortárs Építészeti Központ használatába engedte az épületet, decemberi határidővel, mondván: utána kezdődik a bontás. 2008 márciusában jóvá is hagyták az átdolgozott Hadid-terveket. A KÉK többek közt Pecha Kuchákat, nemzetközi makettfesztivált és tervező életműkiállítását rendezte meg a házban, majd kiköltözött. Az épület azonban azóta is érintetlenül és üresen áll a jelenleg épp átépülő Szervita téren. A hírek szerint az ingatlanválság miatt a fejlesztő a tervekkel együtt eladásra szánta a tömböt; a jelenlegi hirdetmény arra utal, hogy mégis megtartanák hosszabb távon.
Annyi bizonyos, hogy az újra irodaként való hasznosításhoz meglehetős felújításokra van szükség, hiszen a belső javarészt az építés korabeli állapotot őrzi. A tér körüli káoszt egyébként növeli, hogy a szemközti egykori telefonközpontot, amely ugyanebben az időben épült, a tulajdonos szintén áruba bocsátotta.
A Szervita térre korábban tervezett buborék épület ellen emelte fel hangját egy a téren élő hölgy a múlt heti közmeghallgatáson. Rogán Antal polgármester válaszában kifejtette, a beruházás nem valósul meg, az önkormányzat azon lesz, hogy élhető közterületet varázsoljon a térből.
Hadidk terve szerint ott lenne a autó ki- behajtó. Ez az amit a Tervtanács nem tart jónak. Mint ahogy a majdani gyalogos- autós közelekdést sem teljesen.
A háromszögház eddigi falát ki lehet egyébként archaizáló módon alakítani. Vakablakokkal, vakajtókkal. Nekem van is egy ilyen kedvencem, a Ráday utcai óvóda hátuljánál.
"Alapvető tévedésben vagy, a parkolóház le lesz nullázva. A csigaház a Fehér Hajó utcával párhuzamosan épített iroda-lakóház helyére épül, amit itt korábban, 501-ben kambekk olvtárs képpel prezentált"
Figyu, akkor még szuperebb és nagyobb lesz a tér! :-) 2 év és meglátjuk!
A sok felvetett kérdés tisztázása érdekében én is bejártam a teret. (Pesti polgárként elkeserített a teljesen lepusztult, védőállványokkal körbevett barokk templom "világvároshoz" méltatlan állapota.) Alapvető tévedésben vagy, a parkolóház le lesz nullázva. A csigaház a Fehér Hajó utcával párhuzamosan épített iroda-lakóház helyére épül, amit itt korábban, 501-ben kambekk olvtárs képpel prezentált. A beépíthető terület kb. 40 méter hosszú. Érdekes feladat a Szervita tér mögötti Szomory Dezső téren álló, alaprajzilag háromszög alakú klasszicista műemlékház valahai homlokzatának helyreállítása. Ez jelenleg teljesen el van építve a parkolóházzal.
Én ma, és sajnálom hogy nem volt a gépem nálam. Alaposan szemrevételeztem a teret, a parkolóház írdatlan széles, hatalmas tömbszerű massza, ha elképzeled helyette a jóval kecsesebb csigát, bizony hogy nagyobb lesz a tér! És a mellette lévő épületet is bontani fogják, már üres.
Bizonyos mértékig igazad is van és nincs is. Ez a csiga egy markáns egyedi téralkotás, nem hasonlítható a sok jellegtelen modernista épülethez. Nem hiszem, hogy ilyen rövid idő alatt el fog öregedni. A csigával az a baj, hogy nem egy szűk térre való, a valóság nem azonos esztétikai élményt nyújt a tervezőasztalokon idealizált ábránddal. Továbbá a baj az ötletszerűséggel van, nem ismételnék. A Nagykörútnak valóban van egyfajta varázsa, magam is sokszor próbáltam megfejteni a lelkét. Nem egységes stílusú, először is. A házak zöme XIX. századvégi ismeretlen kismesterek alkotása, mindenféle eklektikus elemet használtak. De emellett (főleg a kapcsolódó tereken) minden más stílus is él. Klasszicista (Üllői sarkon a laktanya), poszt-szocreál (ugyanitt), szecessziós (Iparművészeti, és még néhány ház), acélcsarnok (Nyugati), neoreneszánsz (Házasságkötő), strukturalista (Metro), posztmodern (West-End), és még talán más is, ha tüzetesen végigvizsgáljuk a körútat. A titok (és aminek elfelejtése miatt itt szemrehányásokkal illetem a Szervita téri koncepciót), hogy mindenki alkalmazkodott egy rendhez, beépítési magassághoz, funkcionális rendhez (fszt üzlet+emelet lakás), tiszteletben tartották a meglévő értéket és le nem írt hagyományokat.
Mégis amikor épült, éppen ez számított progresszívnek. Most meg már mindenki rusnyának tartja. Ezzel az egész 20. századi progresszív-avantgárd-korszerű felfogással pont az a bajom, hogy rohadtul nem tűnik időtállónak, és tartok tőle, hogy a Csiga, ha megépül, pont ugyanerre a sorsra jut. A megnyitásakor csillogó-villogó lesz, meg mindenki hanyattvágja magát tőle, 20 év múlva meg elkopik mind fizikailag, mind erkölcsileg, és azon fog gondolkodni a fél város, hogyan lehetne eltűntetni végre ezt az újabb elizélt palotát.
Ehhez képest a 100 éves belvárosi házakat ma is csodálja az emberek 90%-a, és igen kevesen látják rusnyának őket (eltekintve talán a leromlott állapotuktól). Most persze ezzel nem azt mondom, hogy építsünk 19. századi házakat (na abból sülnének csak ki igazán randa, giccses alkotások), de szerintem nem jó nagyon kilógni a sorból, akkor már inkább jellegtelen legyen, minthogy üsse a meglévő városképet. A régi házak szépsége önmagukban nézve sokkal kevésbé érvényesül, mint ha egy egységes stílusú utcaképbe simulnak bele. Mennyivel jobban néz ki a Körút meg az Andrássy út a megtartott stílusukkal, mint a városi autópályává silányított Rákóczi út, a maga szögletes árkádjaival, amiket a régi földszinti homlokzatok tönkretételével alakítottak ki!
Wrightot nem fikázzák, ez túlzás. Egy más világ volt. Százholdas telkeken épített 500-600 m2-es villákat, körbekerítve üveggel. Egy egység természethez közelítésre jutott nála három egység környezetrombolás. Csak erről szemérmetesen hallgatnak.
Nehogy azt hidd, hogy emögött nem volt politika. A nagy tervezőirodákban azok ültek a fő helyeken, akik munkásmozgalmi múltjukkal erre érdemesé váltak. Nem minősítem őket, elég elővenni a korabeli építészettörténeti könyveket, és belelapozni. Aztán az építés előre le volt osztva a vállalatnak, a tervező azzal élhetett, amit pl. a 31-es ÁÉV gyártani tudott. Ha csak vízszintes mellvédelem létezett a repertoárban, olyan ház épült, slussz.
Nem az építés és városfejlesztés ellen vagyok, ellenkezőleg, határozottan mellette érvelek. De találjuk ki előtte, hogy mit is szeretnénk a tér adott pontján, és ezt követően kezdjünk épületben gondolkodni. Jön ma egy pénzes befektető, és ezért bárhová odasz@rhat bármit. A poltika találja ki a várost. Durva példák a Nemzeti (több fordulós bohóckodás után egy hatalmi döntés), vagy a Művészetek Palotája (átadás előtt kicseréltek tervezett funkciókat, begyömöszölve azokat a létező térbe).
gyalogosfelületek kicsisége egyértelmű folyománya annak, hogy a felület jelenleg elsősorban az autókat szolgálja, így a tér mindhárom éle mentén van úttest + a garázsbejárók + a számos felszíni parkolóhely.
Budapesten manapság csak az a felület nem szolgálja az autókat, ahonnan az autók ki vannak tiltva.
Szóval itt a tér egy szelete 1974-ben. Mint látható, ott bent a ficakban akkor még nyitott volt az a kis terecske. És a kocsik sem halszálkában álltak (jó, nem voltak annyian mint ma, de ez lényegtelen a tér szempontjából). És nem volt egy egész járdát elfoglaló buszváró bódé sem a megállóban - ami ide jelenleg tök fölösleges is, mivel viszonylag kevés az itteni felszálló utas. (Bezzeg eggyel visszább a Ferenciaken hiába igénylik az utasok...)
A PEBUIFTE (Pesti Bélcsavarodott Ufók Idősíkok Feletti Tefénrabló Egyesülete) nevében visszautasítom ezt a hangot!!!