A legjobb gazdasági elmélet, ami alátámasztja a tandíjmentes felsőoktatás szükségességét, az az ún. Solow-féle növekedési modell humántőke-tényezővel bővített változata. Sajnos ez agazdasági elmélet - ki tudja miért - kevésbé ismert hazánkban, valahogy nem hangoztatják az ún. "mértékadó közgazdászok. Az itt (http://www.econ.unideb.hu/oktatas_es_kutatas/oktatasi_anyagok/download/20070518_Novekedes.doc) található előadás szövegében van említés a modell lényegéről (1.2.2.1). A Mankiw-Romer-Weil szerzőhármas "Contribution to the Empirics of Economic Growth" c. könyve szerint az egyes nemzetgazdaságok közti jövedelemkülönbségek napjainkban 80%-ban a humántőke eltérő minőségéből/képzettségéből adódik, és csak kisebb részben az olyan hagyományosnak tekintett tényezőtől, mint a megtakarítási ráta vagya népesség növekedési üteme. Vagyis ha egy kormányzat fejlődő nemzetgazdaságot akkar, akkor a legjobb beruházási terület az oktatás (mindhárom szinten), és a K+F tevékenységek finanszírozása. A jelenlegi szándékok pont ennek ellenkezőjéről árulkodnak. Vagyisa tandíj legfeljebb akkorlehet indokolt, ha valaki nem megfelelő eredménynel végzi a tanulmányait (és itt most nem kérnék a legjobb 15% tandíjmentes című olcsó demagógiából, mivel aki járt egyetemre, fősiskolára, az tudhatja, hogy a 15% irreális arány), viszont ebben az esetben inkább azok befejezése a járandó út, valamint az állam részéről a nem versenyképes ill. a nem megfelelő képzést nyújtó intézmények ill. szakok bezáratása.
a fidesz egyszer kicsinálta a felsőoktatás minőségét, az orbán féle "minden második magyarnak legyen diplomája" elhatározásával 1998-2002 között (ekkor jöttek létre a remek büfé-ruhatáros fősulik), aztán most átesik a ló túloldalára és újra kicsinálja ezzel az átszervezéssel, megszüntetéssel. kiváncsi volnék, regglente leköpi-e magát.
amúgy meg nekem 4 gyermekem van (remélem lesz ötötdik is még) és akár lesz tandíj, akár nem (kettő más egyetemista) - ha a képességeik engedik - egyetemre fognak járni bármekkora is lesz a tandíj. de mi lesz aki nem tud kifizetni szemeszterenként 1-1.5 misit? az annyit is ér mint amennyije van (by lázár)?
ammondó vónék, szervezzenek tüntetést és elballagok én is.
A cikk szerint amellett, hogy 30 000-re csökkenen az államilag finanszírozott hallgatók száma - a többinek pedig a jelenleginél sokkal magasabb költségtérítéseket kéne fizetnie - megszűnne többek közt:
- Corvinus
- Széchenyi István Egyetem (Győr)
Viszont megmaradna a méltán elismert Pannon Egyetem, NYME és nyíregyi főiskola és persze a még nem is működő Közszolgálati Egyetem.
A modern világban a versenyképesség alapja a tudás. Nem csak az egyéni versenyképességé, hanem egy nemzetgazdaság versenyképességéé is. alapvető gazdasági érdek, hogy akiben megvan a tehetség, azt képezze ki állam bácsi, mert rá lehet majd építeni a gazdasági növekedést, de egy rakás betanított munkásra, bolti eladóra, pincérre , stb. nem.
Ahogy az index címlapját elnézem 52,58%-os feldolgozottságnál a tandíj elutasítottsága árnyalatnyival nagyobb a vizitdíj ill. a kórházi napidíj elutasítottságánál. Ez pozitív meglepetés, bár csak részadat.
A fene se érti, hogy miért! Itt vannak pl. az egyetemek. Ma már a tanári karnál minimum 2x nagyobb stáb monitoroz, kontrollingoz, szervez, elemez, igazgat tudományt, oktatást, innovációt, költséghatékonyságot stb. A megmaradt tanárok se lopják a napot, hanem éjjel-nappal gyártják a kimutatásokat az elemzőknek, akik aztán ezeket összesítik, hogy körültekintően megalapozhassák az újabb reformkoncepciókat. Amik valahogy mégsem müködnek. Érthetetlen. Az egyetlen magyarázat, hogy átok ül rajtunk.
Amit en tudok, az a Pazmany jog, 161e Ft most a feleves koltsegterites es 52.500 a FER tervezett osszege. Mivel csak masodevtol es csak 85% fizet, legeslegnagyobb joindulattal egy 1/2-es szorzoval szamolhatunk egy hallgatora atlagosan, azaz kb. 25e a FER -- ez alapjan 2,5 millio Ft-nak kene lenni az egy hallgatora juto koltsegnek, ehhez kepest 161e a koltsegterites. Kizart dolog.
NA ezt a rektorok jelentették ki, nem én, a tandíj az egyetem költségvetésének nem éri el az egy százalékát sem. MIvel a legnagyobb létszám pont az elsősök között van, akik nem fizetnek, hanem majd másodéven és fölötte, ahol egyre kevesebb a diák, így levonható az általam írt következtetés.
Egy évfolyamnál a teljes költség egy százalékát sem hozza a tandíj, tehát, ha csak egy százalékkal csökken a jelentkezők, illetve a felvettek száma, akkor már nem érte meg a tandíj, furcsa módon erről sem lehet tudni, hogy mennyivel csökkent a hallgatók száma.
Azért érdekes, hogy ennyi pénzt fordít és mégis szükség van a tandíjra, mi ez népnevelés? Bár felteszem semmi köze ennek a közelgeő választáshoz, de egy icikepicikét egybeesik vele.
nem akarok kekec lenni, de a közepes gyerekeknek nem biztos, hogy egyetemen lenne a helye, egy jobb, de tudást ígénylő szakma valószínűleg jobb lenne nekik, valszeg többet is kereshetnének...
a jó/jeles emberkéknek lehet egyetemre menni... és az szülöknek, ha az anyagi helyzete kb. azonos... akkor tényleg csak az számít, hogy, hogy felvételizik és tanul...
árnyalja a képet, hogy ha valaki bio-kémia tárgyakból erős akkor annak célszerű olyan területre menni... aki meg matek annak műszaki... persze, velószínűleg a végyaik 50% egyeznek az erősségeikkel és inkább média, jog, közgáz, szabad bölcsészet felé vonzodnak...
egyébként, minnél jobban lemész az egyén sztintjére, annál komplexebb lesz a rendszer, és a nagy általánoságok elvesznek, mertha egy szülő nem akarja támogatni a gyerekét akkor annak annyi, ált. ha igen akkor könnyebb...
de a döntést a szülő ls gyerek számára is átgondolandóbbá teszi, hogy ha van önrész...
A tök átlagoson magunkat értem: a 30 fős osztály 27-29 tanulóját (mert max. 1-2 kiemelkedő tehetség van és ugyanannyi alulteljesítő). Ha levágjuk az alsó-felső végletet, akkor marad az átlag, amelyben persze vannak négyes és közepes tanulók, vannak olyanok, akik biz. tárgyakból elég jók, másokban gyengébbek, de az itt a kérdés, hogy min múlik a további pályájuk.
Ha elsősorban a szüleik státuszán, anyagi helyzetén - márpedig így állunk -, az nem jó. Nyugodtan elfelejthetjük a kiugró képességűeket: az ingyenes és költségtérítéses helyek az átlagos képességú tanulók közt oszlanak meg fele-fele arányban, és az a kérdés, kinek van nagyobb esélye bejutni az ingyenes helyre. Vitán felül a nagyjából azonos képességű, de jobban eleresztett gyereknek.
Ez sem igaz, mert a tapasztalatok szerint amennyi tandíj befolyi ka rendszerbe, annyival csökken az állami hozzájárulás. És ez a hozzájárulás nem K+F tevékenységekre megy el...
Nem vagyok, tudom, hogy a tököt begurítják, oszt lesz valami papírja amire semmi szüksége, a család helyzete miatt...
A pozitív diszkrimináció, korai fejlesztés, stb. ezért lenne fontos ill. fontos...
oktatáshoz kötni családi juttatást, segélyt stb..., kistérség hátrányos helyzetüek képzéséért + forrás (meglepődve láttam, hogy erre akarnak pénz költeni, ami nem hülyeség, jól hangzik, de egyenlőre szkeptikus vagyok...)
(diszesnek támogató, átlagos anyagi helyzetbe levő családba is nehéz, jó aggyal, látom a saját kisfiamon, mit küzd, és mi is küzdünk vele, egy dögerős suliba... iszonyat meló, de baromira jól alakul...)
mit értesz tök átlagoson? ez itt a bibi...
aki egyetemre kéne, hogy járjon az jobb mint az átlag, annak kéne lenni ez a népesség 25-30% kéne, hogy legyen... elvileg, neki mivel vannak szociális és tanulmányi ösztöndíj stb lehetőségeik, + energiával, munkával elvileg simán elvégezhetik...
a népesség zöme 40-60% az kéne, hogy szakmát, képzetségget, max. BA jellegú emelt képzést kapjon... na ezek egyetemi képzése ami érdekes...
Nálunk is a csoport durván fele kibukott, vagy annyi tárgyat görget maga előtt, hogy nem nagyon fognak bírni vele. És valóban nem szeretik a húzós tárgyakat. Pedigegy részük költségtérítéses. És így sem a kemény vizsgákat kedvelik, hanem a minél egyszerűbb diplomaszerzést. Szóval nem igaz az az állítás, miszerint a tandíjtól nőni fog a felsőoktatásban a minőség.
jártam, és ha tud... akkor meg lehetett... 1x velem is előfordult, de túléltem, 2x átmentem... (igaz ez a tanár hirhedten hülye volt... félévente jelentették fel, 2x megverték, autója is rendszeres időközökben összetört... aztán volt, hogy évekig eltiltották a vizsgáztatástól...)
és mivel egyetemen oktatok is (felkérnek időnként még volt munkahelyemen :)
látom ez változott, ha egy tanár követelni mer akkor már feljelentik lazán... egy korrekt, de szigorú számonkérésnél is... szóval árnyaltabb lett a kép... kicsit...
ps. a szar és bunkó oktatók kiszelektálására kitalált módszer nem hatékony és gyakran inkább a tanárok besztatására szolgál...
egy-eyg ilyen azért belefér... szándokasn addig nyomni valakit, hogy évismétlő legyen, az nem szokás, és balhé van belőle, nem vállalják fel...
meg minek, jobb helyeken 3 évre az évfolyam 30-60% lemorzsolódik...
emlékszem mi 65-en kezdtünk (évismétlőkkel együtt...) 30 diplomáztunk, késöbb még 3-an (-1-2 év) és ez nem a genyóság miatt volt...
Ne legyünk képmutatók: ha az elitbe születtél, akkor lehetsz diszlexiás, szellemi fogyatékos, bármi, akkor is lesz diplomád (sőt simán lehetsz az USA elnöke) - ugyanezen adottságokkal mars a kisegítőbe, ha rossz helyre születtél. Ha szegény a család, de te kiugróan tehetséges vagy, akkor van esélyed ösztöndíjakkal és rohadt sok munkával feltörni.
Egyik szélsőség sem baszik egy öltést sem a társadalmi mobilitás vagy igazságosság szempontjából. Azt kell megnézni, hogy a tök átlagos képességű gyerekekkel (az abszolút többséggel) mi történik. szvsz itt válik el a szar a májtól.
A. cociálisan hátrányos a gyerek akkor jár szociális ösztöndíj, ha ven esze akkor vannak mindenféle támogatások, a tanulmányi mellet...
B. megpróbálod kigazdálkodni, az a mi a tanulmányija mellet kell... pl. előre takarékoskodni, segítad ahogy tudod (ha annyir szarul állsz akkor A.)
lehet kollégiumba is lakni...
vagy vehetsz neki lakást, a albidíj =/> a hitel havi részleténél...
C. ha a gyerek annyira hülye/lusta, hogy tanulmányit sem kap, akkor vagy állod a cehet, vagy nem, te döntöd el, mi a fontos neked, meg ő hogy neki megéri-e
ne már... komolyan azt gondolod, hogy a szoclib kormány alatt a ballib elit gyerekei tanulnak ingyér, kormányváltás után meg a jobbos elit - eddig segédmunkára szorított - gyerekei váltják őket?
Ez szerencsére nem igaz, de ettől a valóság semmivel sem rózsásabb: tök mindegy, ki van kormányon, az elitből (édesmindegy a jelző) nemcsak a felsőoktatásba könnyebb bejutni, hanem az állami (értsd társadalmi) finanszírozású helyekre is. Ez ügyben csúnyán félrevisz ez a jobbra-balra vagdalkozás. (Ami még nagyobb baj, hogy nem csak ez ügyben.)
Igen, ez is egy probléma, ezért nem (ezért sem) tudok 100%-ig azonosulni az ún. polgári ellenzékkel. Persze azért azt látni kell, hogy az ő ilyen jellegű klientúrájuk jóval kisebb létszámú...
Azért ha jártál egyetemre/főiskolára, tudnod kéne, hogy egy hallgatót úgy is meg lehet buktatni - ha a tanár úgyakarja - , hogy simán teljesítené a követelményeket...
Nem az a kiváltság, ha valaki eléri a ponthatárt. Hanem az, hogy a hallgatók fele - további teljesítménytől függetlenül - tandíjmentes, míg a másik fele (szintúgy teljesítménytől függetlenül) fizet, mint a katonatiszt.
Az átjárhatóság hiánya valóban nem jó, de ha pl. az államilag támogatott elhasal egy félévben, akkor fizeti a TUF-díjat ill. az új félévre a tandíjat.
De valóban ez a megoldandó kérdés, vagyis hogy aki bent teljesít, az ne fizessen, de a 15%-os limit nevetséges. Meg úgy általában az egységes limit is, mert pl. a BME-n vagy a Corvinuson még egy 2-es/3-as átlag is telejsítmény lehet, míg valami gagyi suli gagyi szakán talán a 4-es sem az...
