..és klasszikus fizika törvényeit követő elemi részecskének tekinted a gravitont.
Igen, a valószínűség a megfigyelésre vonatkozik, nem a részecskére. A részecske golyószerű, a mozgása kalimpáló, hullámszerű. De a részecske maga nem hullám.
Ettől a kvmechanika jó lehet, mert az a megfigyelésre vonatkozik, ugyanúgy mint az áltrel. A dolgok ott sem változnak reálisan, csak úgy látszanak. De mivel minden dolgot úgy észlelünk, hogy látjuk vagy mérjük, így ez a félreértelmezett valóságkép kevés gondot okoz.
Ja a sötétanyag a galaxisokban levő sötét halo?
Olyasmi, a lényeg az, hogy a fizikusok amit nem látnak, vagy nem tudnak mérni az nekik nincs. Nagy hiba, mert a molekuláris H2 nagyon nehezen mérhető, sokáig láthatatlan volt. A teleszkópokkal csak az atomos hidrogént tudták kimutatni 21 cm-en. És mivel a disszociációs egyensúly a H2 felé van eltolva a hidrogén zömét figyelmen kívül hagyták. Ebből lett a hiányzó sötét anyag.
A c2 nagyságrendet jelöl, azt jelenti, hogy kb 300 000 c. Nyilván a c2 nem sebesség, csak az egyszerűség kedvéért szoktam így használni.
Az atommag persze tök más mint egy csillag müködésének bármely szakasza,de azért szerintem a részecske definicíója rájuk is igaz,hogy felbontásukkal alapvetően megváltozik a tulajdonságuk.
A csillagok is lehetnek bizonyos értelemben részecskék? Vannak olyanok,akik szerint például a Nap is élőlény,és bevezették a Napbiológiát. Bár ez egy kicsit vicces,mondjuk majd valamikor valaki Napbiológiai szakra járna.:) Mondjuk a csillagok is átalakulnak,és ha fel tudnád hasítani biztosan megváltoznának a tulajdonságai,mondjuk kialudna,vagy egy sárga fősorozatiból fősorozati vöröstörpe lenne.Akkor végülis eze is tekinthetők részecskéknek?Vagy a fehértörpék,amik novákban fel-fel villanak,míg az egész fel nem robban szupernovaként.Ezek olyanok,mint a radioaktív atommagok,talán gigászi élőlények,atomoknak regisztrálják őket...
A klasszikus fizika csak a makroszkópikus méretű testeknél nagyon jó közelítés,ahol hvonás=0.Az elemi részecskék hatása a hvonás nagyságrendjébe esik,nem hanyagolható el a klasszikus potenciál mellett a kvantumpotenciál,amiben hvonás szerepel a számlálójában.
Astrojan,engem csak az zavar,hogy szerinted rosszul van értelmezve a határozatlansági reláció.Ugyanis ezzel az egész kvantummechanikát elveted,és klasszikus fizika törvényeit követő elemi részecskének tekinted a gravitont.
A gravitonra,mint elemi részecskére nem lenne igaz a kvantummechanika?Nem arról van szó,hogy a mérőeszközei pontatlanok voltak.A határozatlansági reláció a Gauss-görbés valószínűségi eloszlással van kapcsolatban,ami a kvantummechanika fő állítása.
Azért akarom elkenni,mert a határozatlansági relációt...
Jaa, csakhogy Heisenberg nem tudja megváltoztatni a természetet azzal, hogy ő megfigyeli.
A részecskék határozott kiterjedésűek !!!!!!!!!!!
Csak Heisenberg bizonytalan méretűnek látja őket. Mert korlátozottak a lehetőségei a megfigyelés módját illetően. A megfigyelésnek vannak korlátai, a részecskék nincsenek elkenve. Csak elkenve látjuk őket. Rosszul van értelmezve a határozatlansági reláció.
A gravitonok a jelenlegi módszereinkkel láthatatlanok,
keresztülmennek az anyagon mint a neutrínók,
egyenes vonalban terjednek (a tér nem görbe)
sebességük c2 (becslés)
elemi részecskék, szemben a többi részecskével aminek felépítésében a gravitonok részt vesznek,
"Ezért nem volt igaza,hogy a hullámfüggvényből kijövő valószínűségi áramsűrűség elektromos árm lenne,és a valószínűség pedig töltéssűrűség.Ez a fermionokra nem csak a bozonokra igaz."
Mármint Schrdingernek amikor a kontinuitási egyenletet felírta,és Born kijavította a szemléletet.De valamennyire persze mégis igaza volt:bozonokra.
Tudod a hélium-4 folyadék az abszolút nulla fok közelében kimászik az edényből,de miért?
Az OK,hogy bozon,mert a bozonok(egész spinű részecskék) azonos energiára törekednek,és emiatt van a szuperfolyékonyság,mert a viszkozitáshoz az kell hogy valahol eltérő legyen a folyadék egy részének a sebessége.Csak a fermionok(feles spinű részecskék igyekeznek a lehető legeltérőbb energiaértkeket etölteni.Ezért a kvantumos effektusok lerontják egymást a hullámfüggvény nem jelentkezik makroszkópikus méretekben,mint A vektorpotenciál.Ellenben a bozonoknál azért mert azonos energiaállapotra törekszene, igen,a hullámfüggvények úgy felerőstik egymást,hogy makroszkópikus méretekben is mérhetőek.A fotonok esetén a felerősödött hullámfüggvény ez az A vektorpotenciál,és az egész elektromágnesség a fotonok bozontulajdonsága miatt észlelhető makroszkópikus méretekben.Ellenben az elektronok mindenféle állapotba igyekeznek kerülni,a hullámfüggvényük nem erősíthetik fel egymást annyira,hogy a kvantumjelenségeik makroszkópikus méretekben is észlelhetővé váljon.Ezért nem volt igaza,hogy a hullámfüggvényből kijövő valószínűségi áramsűrűség elektromos árm lenne,és a valószínűség pedig töltéssűrűség.Ez a fermionokra nem csak a bozonokra igaz.Kivétel,ha az elektronok Cooper-elektronpárokat alkotnak amik bozonok,azonos energiaállapotba törekszenek,felerősödik a hullámfüggvényük,és ez adja a sajátos vektorpotenciáljukat,ami olyan mint a foton esetén az elektromágneses vektropotenciál.Ezek az elektronpárok szupravezetőáálapotban jöhetnek létre,mert ott tudna a rácsionok segítségével kötött rendszert alkotni.Szóval a szupravezetésnél kvantumjelenséget látunk makroszkópikus méretekben.
A hélium-4 is bozon,szóval azonos energiaállapotra törekszenek,a hullámfüggvényükből vektorpotenciál lesz,és az azonos állapot miatt nem jöhet létre viszkozitás,szóval szuperfolyékony lesz.De mitől mászik ki az edényből,mért hány fittyet a gravitációnak.
És a nem szupravezető testek tömegét az atomjaik közötti kohézios erők tartják fenn?A töltésnek köze van a tömeghez?
Azt tudja valaki,hogy a csupa hélium-4-ből álló hélium kettő,mint bozon,miért folyik ki az edényből figyetthányva a gravitációnak?Az OK,hogy bozon és ezért azonos energiára törekszenek a hélium atomok,de mitől győzheti le a gravitációs vonzást?
Most aztán megmondtad a frankót. Mert az nem EMBER, aki folyton sáros bakanccsal tapos mások lelkivilágán. Fenyeget, uszít, mások hibáján kéjeleg. Az csak egy erre beprogramozott gép lehet.
A súlyos és tehetetlen tömeg kérdése szerintem nem azt jelenti,hogy külön van súlyos és tehetetlen tömeg,hanem azt hogy a gamma gravitációs állandó függ-e az anyagi minőőségtől vagy anyagfüggetlen.
...mért nem az a természetes, hogy tömeg csak egyféle van?
Azt nem lehet momentán tudni, hogy amit tömegnek nevezünk, az tulajdonképpen hányféle. Azt tudjuk csak, hogy a modellekben amit tömegnek nevezünk, az hogyan befolyásolja a mozgásokat, illetve hogyan kell figyelembe venni a mozgásállapot megváltozásánál.
Első ránézésre, teljesen logikus volt a newtoni szemlélet, amely különbözőnek tekintette például a súlyos és a tehetetlen tömeget. A mérések alapján viszont ugyan ennyire logikus az egyféle tömeg az einsteini modellben.
Ha lesz ettől eltérő tapasztalat, akkor majd azt kell figyelembe venni.
Ha a Schrödinger-egyenletben nem veszed figyelembe a határfeltételeket akkor el kell vetned az elméletet,és marad a Bohr-elmélet ami megerőszakolja a hidrogénatom elektronját,a Bohr-posztulámmal,hogy kvantált pályákon nem sugározzhat.
"Az energiaszintek nem ezért kvantáltak, a természet nem azért működik úgy ahogy, mert bármilyen függvény bármilyen eredményre vezet. A természet a mi ostoba függvényeink nélkül is pontosan tudja a fizikát, már az emberiség megjelenése előtt is jól működött a világ. Sőt."
A határfeltételek tőlünk függetlenül is jelen vannak,ugyanannyira fontosak,mint magu a fizikai jelenségek.
Az algebrai Hamilton-operátorban aminek nincs mátrixa,mert kontinuumsok bázisvektorra van a rendszernek akkor differenciáloperátor lesz,aminek folytonosan végtelensok megoldása.De a határfeltételek szükítik le megszámllhatóan sokra a megoldásokat.A mechanikai hullámok is azért diszkrét hullámmódusban helyezkedik el nem pedig folytonos hullámállapotban,mert a súrlódás okozz határfeltételt,aminek a megoldás függvényeire feltételt ad.
Azért akarom elkenni,mert a határozatlansági relációt így kell figyelembe venni,hogy a részecske térbeli előfordulási valószínűsége nem pontszerű,hanem Gauss-görbe-szerű.
Hogy viselkednek a gravitonok?Miben másik,mint a többi részecskék,ha szerinted van gaviton?
Szerintem a gyorsító erő azt jelenti ami a testet mozgatja,vagyis a testre ható erők erdője.Mert a dinaminkai alapegyenlet a szumma F-re vonatkozik.Ha a test egyensúlyaban van akkor hatnak rá erők csak kiegyensúlyozzák egymást,az eredő erő nulla,nincs gyorsulás.
Mert az energiaszintek azért kvantáltak,meg a töltések,mert a Schrödinger-egyenlet hullámfüggvény megoldás csak egyes meghatározott energiaértékeknél teljesíti bla bla bla..
Az energiaszintek nem ezért kvantáltak, a természet nem azért működik úgy ahogy, mert bármilyen függvény bármilyen eredményre vezet. A természet a mi ostoba függvényeink nélkül is pontosan tudja a fizikát, már az emberiség megjelenése előtt is jól működött a világ. Sőt.
Miért is akarod a részecskéket elkenni?
Privatti 803, hol volt 300 évvel ezelőtt sötét energia? El vagy te tévedve kissé. Nagyon. És nincs kizárva, hogy fékezi a Földet a sötét energia DVAG.
Nem fékezi mérhetően.
Ellentmondások meg a te fejedben léteznek. A kényszerképzeteiddel nincs összhangban a nyomó gravitáció. Mert azt gondolod, hogy a tökéletes ismeretlenségbe burkolózó gravitonok úgy kell viselkedjenek ahogy te elképzeled.
A graviton nem olyan részecskesugárzás mint amilyeneket megszoktunk. Más.
Oldalátlós elemeivel arányos.Csak az alagúthatás a klasszikus fizika nézőpntjából lehetetlenség,innen eredhet az is,hogy egy klasszikus mechanikából származó "részecske lendülete" mennyiség,az alagúteffektuson áteső részecskére komplex értéket vesz.Ezért,hívják virtuális részecskéknek,mert biztosan nem valósak...
Ezzel érthető,hogy kötött állapot miért negatív energián valósul meg,mert a potenciál ilyenkor a kötést összetapasztó virtuális részecskék energiáját jelenti.
És szerintem ha müonneutrino ütközik,egy W minusz-részecskével,azért lesz a neutrinohoz képest óriási tömegű negatív müon belőle,mert
müonneutrino pozitív energiája+W-részecske hatalmas negatív energiája=müon negatív hatalmas pozitív energiája.
Szóval a W-,és Z-részecskék virtuálisak.Bár az a kérdés,hogy miért komplex a lendületük,összefügg azzal,hogy az alagúteffektus értelmezhetetlen abban a klasszikus mechanikában,ahonnan a "részecskék lendülete" mennyiség származik,vagy hogy valaminek az energiája negatív legyen.De a virtuális részecske jelző az alagúthatásban résztvevő részecskével egyenértékű.
Például aa spineknél a spinbeállás mint magnon részecske nem mehetne át az egyik spines atomról a másikra.De mivel kicsi közötük a távolság,ezért a magnonok bizonyos valószínűséggel átjuthatnak alagúthatással az egyika tomról a másikra,vagyis bizonyos valószínűséggel az egyik atom spinje a mási atom spinjére hatással van,átfordítja.De ehez a magnonnak komplex impulzusa kell hogy legyen,hogy a hullámzó exp(ipr/hvonás)/r amplitúdóbó lecsengő exp(-pr/hvonás)/r legyen,ez az evanescenciai.Csak akkor a magnonenergiája negatív,ami a spinek közötti kölcsönhatás negatív potenciálját adja,vagyis hogy közöttük kötött állapot jön létre.A kovalens kötést ugyanigy alagúteffektusozó elektronok(komplex impulzusú ezért virtuális),az ionos kötést alagútozó fotonok okozzák.Az alagúteffektus ebben a rezonanciában nyilvánul meg,de a stacionárius állapotokoban már nem látszik.Mert az alagúteffektus a Hamilton-mátrix átlós energiaelemeivel arányos.
