Azért akarom elkenni,mert a határozatlansági relációt...
Jaa, csakhogy Heisenberg nem tudja megváltoztatni a természetet azzal, hogy ő megfigyeli.
A részecskék határozott kiterjedésűek !!!!!!!!!!!
Csak Heisenberg bizonytalan méretűnek látja őket. Mert korlátozottak a lehetőségei a megfigyelés módját illetően. A megfigyelésnek vannak korlátai, a részecskék nincsenek elkenve. Csak elkenve látjuk őket. Rosszul van értelmezve a határozatlansági reláció.
A gravitonok a jelenlegi módszereinkkel láthatatlanok,
keresztülmennek az anyagon mint a neutrínók,
egyenes vonalban terjednek (a tér nem görbe)
sebességük c2 (becslés)
elemi részecskék, szemben a többi részecskével aminek felépítésében a gravitonok részt vesznek,
"Ezért nem volt igaza,hogy a hullámfüggvényből kijövő valószínűségi áramsűrűség elektromos árm lenne,és a valószínűség pedig töltéssűrűség.Ez a fermionokra nem csak a bozonokra igaz."
Mármint Schrdingernek amikor a kontinuitási egyenletet felírta,és Born kijavította a szemléletet.De valamennyire persze mégis igaza volt:bozonokra.
Tudod a hélium-4 folyadék az abszolút nulla fok közelében kimászik az edényből,de miért?
Az OK,hogy bozon,mert a bozonok(egész spinű részecskék) azonos energiára törekednek,és emiatt van a szuperfolyékonyság,mert a viszkozitáshoz az kell hogy valahol eltérő legyen a folyadék egy részének a sebessége.Csak a fermionok(feles spinű részecskék igyekeznek a lehető legeltérőbb energiaértkeket etölteni.Ezért a kvantumos effektusok lerontják egymást a hullámfüggvény nem jelentkezik makroszkópikus méretekben,mint A vektorpotenciál.Ellenben a bozonoknál azért mert azonos energiaállapotra törekszene, igen,a hullámfüggvények úgy felerőstik egymást,hogy makroszkópikus méretekben is mérhetőek.A fotonok esetén a felerősödött hullámfüggvény ez az A vektorpotenciál,és az egész elektromágnesség a fotonok bozontulajdonsága miatt észlelhető makroszkópikus méretekben.Ellenben az elektronok mindenféle állapotba igyekeznek kerülni,a hullámfüggvényük nem erősíthetik fel egymást annyira,hogy a kvantumjelenségeik makroszkópikus méretekben is észlelhetővé váljon.Ezért nem volt igaza,hogy a hullámfüggvényből kijövő valószínűségi áramsűrűség elektromos árm lenne,és a valószínűség pedig töltéssűrűség.Ez a fermionokra nem csak a bozonokra igaz.Kivétel,ha az elektronok Cooper-elektronpárokat alkotnak amik bozonok,azonos energiaállapotba törekszenek,felerősödik a hullámfüggvényük,és ez adja a sajátos vektorpotenciáljukat,ami olyan mint a foton esetén az elektromágneses vektropotenciál.Ezek az elektronpárok szupravezetőáálapotban jöhetnek létre,mert ott tudna a rácsionok segítségével kötött rendszert alkotni.Szóval a szupravezetésnél kvantumjelenséget látunk makroszkópikus méretekben.
A hélium-4 is bozon,szóval azonos energiaállapotra törekszenek,a hullámfüggvényükből vektorpotenciál lesz,és az azonos állapot miatt nem jöhet létre viszkozitás,szóval szuperfolyékony lesz.De mitől mászik ki az edényből,mért hány fittyet a gravitációnak.
És a nem szupravezető testek tömegét az atomjaik közötti kohézios erők tartják fenn?A töltésnek köze van a tömeghez?
Azt tudja valaki,hogy a csupa hélium-4-ből álló hélium kettő,mint bozon,miért folyik ki az edényből figyetthányva a gravitációnak?Az OK,hogy bozon és ezért azonos energiára törekszenek a hélium atomok,de mitől győzheti le a gravitációs vonzást?
Most aztán megmondtad a frankót. Mert az nem EMBER, aki folyton sáros bakanccsal tapos mások lelkivilágán. Fenyeget, uszít, mások hibáján kéjeleg. Az csak egy erre beprogramozott gép lehet.
A súlyos és tehetetlen tömeg kérdése szerintem nem azt jelenti,hogy külön van súlyos és tehetetlen tömeg,hanem azt hogy a gamma gravitációs állandó függ-e az anyagi minőőségtől vagy anyagfüggetlen.
...mért nem az a természetes, hogy tömeg csak egyféle van?
Azt nem lehet momentán tudni, hogy amit tömegnek nevezünk, az tulajdonképpen hányféle. Azt tudjuk csak, hogy a modellekben amit tömegnek nevezünk, az hogyan befolyásolja a mozgásokat, illetve hogyan kell figyelembe venni a mozgásállapot megváltozásánál.
Első ránézésre, teljesen logikus volt a newtoni szemlélet, amely különbözőnek tekintette például a súlyos és a tehetetlen tömeget. A mérések alapján viszont ugyan ennyire logikus az egyféle tömeg az einsteini modellben.
Ha lesz ettől eltérő tapasztalat, akkor majd azt kell figyelembe venni.
Ha a Schrödinger-egyenletben nem veszed figyelembe a határfeltételeket akkor el kell vetned az elméletet,és marad a Bohr-elmélet ami megerőszakolja a hidrogénatom elektronját,a Bohr-posztulámmal,hogy kvantált pályákon nem sugározzhat.
"Az energiaszintek nem ezért kvantáltak, a természet nem azért működik úgy ahogy, mert bármilyen függvény bármilyen eredményre vezet. A természet a mi ostoba függvényeink nélkül is pontosan tudja a fizikát, már az emberiség megjelenése előtt is jól működött a világ. Sőt."
A határfeltételek tőlünk függetlenül is jelen vannak,ugyanannyira fontosak,mint magu a fizikai jelenségek.
Az algebrai Hamilton-operátorban aminek nincs mátrixa,mert kontinuumsok bázisvektorra van a rendszernek akkor differenciáloperátor lesz,aminek folytonosan végtelensok megoldása.De a határfeltételek szükítik le megszámllhatóan sokra a megoldásokat.A mechanikai hullámok is azért diszkrét hullámmódusban helyezkedik el nem pedig folytonos hullámállapotban,mert a súrlódás okozz határfeltételt,aminek a megoldás függvényeire feltételt ad.
Azért akarom elkenni,mert a határozatlansági relációt így kell figyelembe venni,hogy a részecske térbeli előfordulási valószínűsége nem pontszerű,hanem Gauss-görbe-szerű.
Hogy viselkednek a gravitonok?Miben másik,mint a többi részecskék,ha szerinted van gaviton?
Szerintem a gyorsító erő azt jelenti ami a testet mozgatja,vagyis a testre ható erők erdője.Mert a dinaminkai alapegyenlet a szumma F-re vonatkozik.Ha a test egyensúlyaban van akkor hatnak rá erők csak kiegyensúlyozzák egymást,az eredő erő nulla,nincs gyorsulás.
Mert az energiaszintek azért kvantáltak,meg a töltések,mert a Schrödinger-egyenlet hullámfüggvény megoldás csak egyes meghatározott energiaértékeknél teljesíti bla bla bla..
Az energiaszintek nem ezért kvantáltak, a természet nem azért működik úgy ahogy, mert bármilyen függvény bármilyen eredményre vezet. A természet a mi ostoba függvényeink nélkül is pontosan tudja a fizikát, már az emberiség megjelenése előtt is jól működött a világ. Sőt.
Miért is akarod a részecskéket elkenni?
Privatti 803, hol volt 300 évvel ezelőtt sötét energia? El vagy te tévedve kissé. Nagyon. És nincs kizárva, hogy fékezi a Földet a sötét energia DVAG.
Nem fékezi mérhetően.
Ellentmondások meg a te fejedben léteznek. A kényszerképzeteiddel nincs összhangban a nyomó gravitáció. Mert azt gondolod, hogy a tökéletes ismeretlenségbe burkolózó gravitonok úgy kell viselkedjenek ahogy te elképzeled.
A graviton nem olyan részecskesugárzás mint amilyeneket megszoktunk. Más.
Oldalátlós elemeivel arányos.Csak az alagúthatás a klasszikus fizika nézőpntjából lehetetlenség,innen eredhet az is,hogy egy klasszikus mechanikából származó "részecske lendülete" mennyiség,az alagúteffektuson áteső részecskére komplex értéket vesz.Ezért,hívják virtuális részecskéknek,mert biztosan nem valósak...
Ezzel érthető,hogy kötött állapot miért negatív energián valósul meg,mert a potenciál ilyenkor a kötést összetapasztó virtuális részecskék energiáját jelenti.
És szerintem ha müonneutrino ütközik,egy W minusz-részecskével,azért lesz a neutrinohoz képest óriási tömegű negatív müon belőle,mert
müonneutrino pozitív energiája+W-részecske hatalmas negatív energiája=müon negatív hatalmas pozitív energiája.
Szóval a W-,és Z-részecskék virtuálisak.Bár az a kérdés,hogy miért komplex a lendületük,összefügg azzal,hogy az alagúteffektus értelmezhetetlen abban a klasszikus mechanikában,ahonnan a "részecskék lendülete" mennyiség származik,vagy hogy valaminek az energiája negatív legyen.De a virtuális részecske jelző az alagúthatásban résztvevő részecskével egyenértékű.
Például aa spineknél a spinbeállás mint magnon részecske nem mehetne át az egyik spines atomról a másikra.De mivel kicsi közötük a távolság,ezért a magnonok bizonyos valószínűséggel átjuthatnak alagúthatással az egyika tomról a másikra,vagyis bizonyos valószínűséggel az egyik atom spinje a mási atom spinjére hatással van,átfordítja.De ehez a magnonnak komplex impulzusa kell hogy legyen,hogy a hullámzó exp(ipr/hvonás)/r amplitúdóbó lecsengő exp(-pr/hvonás)/r legyen,ez az evanescenciai.Csak akkor a magnonenergiája negatív,ami a spinek közötti kölcsönhatás negatív potenciálját adja,vagyis hogy közöttük kötött állapot jön létre.A kovalens kötést ugyanigy alagúteffektusozó elektronok(komplex impulzusú ezért virtuális),az ionos kötést alagútozó fotonok okozzák.Az alagúteffektus ebben a rezonanciában nyilvánul meg,de a stacionárius állapotokoban már nem látszik.Mert az alagúteffektus a Hamilton-mátrix átlós energiaelemeivel arányos.
A viselkedés azt jelenti,hogy kiküszöbölhető a rezonancia effektus,ha a problémához illő időfüggetlen saját-bázisállapotaikkal dolgozunk,nem pedig időfüggő bázisállapotokkal.A megoldás a főtengelytranszformáció.A rezonancia a mechanikai rezonanciához való hasonlat adja,mert a bázisvektor amplitúdójának távolság szerinti függvénye hasonló a súrlódásos rezonancia görbéjéhez.
A Hamilton operátorból a mátrix-mechanikai mátrixos fajta,mátrixának elemei a bázivektoroktól függnek.Akkor lép fel a bázisvektorok amplitúdóiban rezonanciák ha a Hamilton-mátrix nem diagonális azaz az oldal átló elemei is nem nullák.Erre a mátrixra főtengely-transzformációt kell végrehajtani,hogy olyan saját-bázisvektorokat kapjunk,amelyekre a Hamilton-mátrix diagonális.Ezek amplitudója nem mutat a két spint hordozó részecske távolságától függő rezonanciát.A távolságtól függ az alagúthatás valószínűsége,amit a Hamilton -operátor mátrixának oldalátlós energiakomponensei fejeznek ki,az alagúthatás biztosítja a kötött állapotot.Ezekhez a bázisvektorokhoz tartozó bázisvektorok,mint bázisállapotok egyenlőek a staconárius(rezonanciamentes) sajátállapotokkal(pl Bohr-modell energiaszintjei).Ezekből a saját-bázisvektorokból bármely időfüggő(rezonanciás) bázisállapotokat ki lehet keverni.
Amikor a vezetékben a váltakozó elektromos áram elektronjai előre-hátra mozognak,vagyis folyamatosan rezegnek,gyorsulnak és elektromágneses sugárzást bocsátanak ki.De ugyanígy mozognak akkor is ha elektromágneses sugárzást nyelnek el.De ez klasszikus elektrodinamikai szemlélet,mert az eletromágneses sugárzás ilyenkor folytonos energiaértékeket vesz fel,és mozgó elektonokról beszél.Az elektronföl-alá rezgése kép azért jó hasonlat,mert a kvantummechanikában oszcillátorhoz hasonló módon sugároz az atom.Ezért az elektronok fel-alá rezegnek.A Bohr-féle körpályán mozgó elektron gerjesztés miatti pályaváltosztatása nem adná vissza az oszcillátor hasonlatatott.
De ha kvantáljuk az elektromágneses sugárzást akkor csak úgy jön ki a bozonos leírás,ha:
Csak,hogy az indukált emisszióban bekövetkező energiakisugárzás egy kiszübenergiasűrűség elérésétől kezdve dominál,ami az elektromágneses sugárzás hullámhosszától függ:nagy hullámhosszon kicsi ez a küszöb,kis hullámhosszon pedig nagyobb.A hosszú hullámhosszú rádióhullámoknál,amik vezetékek sugározzák indukált emmisszióval sugároznak (nem a hőmérsékleti sugárzás rádióhllámba eső része,ami spontán emisszióval jön létre).Mikrohullámhossznál nehezebb,ehhez már a gerjesztett energiájú atomok mágneses térben való szétválasztása szükséges(a kisebb energiájú atomok indukált abszorpciót keltenek).Lézernél már tükrös rezonátor szükséges.
A precesszióról írnék szívesen cuccokat,ha érdekel titeket.Igazából a rezonancia a spinátfordulással kapcsolatos,és bázisállapot transzformációval ki lehet küszöbölni az amplitúdó rezonancia viselkedését,aminél a bázisállapotok a stacionárius állapotokkal egyenlő.
Az MRI-nél ha jól tudom a víz protnjainak spinjét fordítják át rádiófrekvenciával.Agyvérzésnél például látszik,ha a szövetben túl sok valahol a vízmennyiség.A víznél nincs elektronspinmágnesség(paramágnesség),ezért a magspinmágnességet könnyen lehet érzékelni.Csak az érdekel,hogy az MRI kriptályába kerülő spáciensek,miért hallanak kalapácsoláshoz hasonló hangot.Talán ezt is a spinátfordulás idézi elő?
Ok!Egy könyben régebben olvastam,hogy egy E(omega) energiasűrűség küszöb felett jöhet létre induklt emisszió.Minél nagyobb a hullámhossz annál kisebb energiasűrűségre van szükség.Az igaz,hogy az elektront a villanydrótban előre-hátra mozgásra készteti az elektromágneses sugárzás.De a fény is az anyagban gerjesztés történt szintén az elektron ide-oda ugrál.Sőt a kovalens kötésnél is,csak ott alagúteffektussal kis valószínűséggel,mint komplex impulzusú(negatív energiájú) virtális elektron,ami a kötést egyben tartja.
Az elektron ide-oda ugrálás valójában klasszikus elektrodinamikai kép,ami azért igaz,mert a gerjesztés során az elektron mozgása inkább oszcillálásra hasonlít,mint körpálya mozgásra.
Hosszú és középfrekvenciás rádióhullámok mindig indukált emmisszióval jönnek létre(kivétel ami a testek hőmérsékleti sugárzásának rádiohullámú része).A mikrohullámnál kell a mézerelvet használni az erősítésre,osztályozó mágnessel szétválasztani a gerjesztett állapotú mondjuk ammónia vagy céziumatomokat és azokat besugározni.Az infravörös vagy látható sugaraknál a mézerelv,ami egynelő a lézerelvvel már nehezebb az indukált erősítést megvalósítani,mert magasabb az indukált erősítéshez szükség küszöbb energiasűrűség.
De a hosszabb rádióhullámok koherensek,síkhullámok,ez az alapja,hogy távközlésre felhasználhatok,mert a távolsággal nem négyzetesen csökken az erőssége(mint az inkoherens fénysugaraknál,vagy sztatikus erőtereknél),hanem lineárisan.
Rosszul írtam:A cirkuláris hullámok hullámfüggvénye nem étdimenziós,hanem csak négy.
A kvantummechanika legnagyob problámája ez az összefonódás,hogy a periódusos rendszert nem is lehet a túl nagy dimenziós hullámfüggvényekre analitikusan megoldani,csak az alapállapotra lehet még jó közelítést tenni.Csak a hidrogént sikerült analitikusan leírni,illetve a héliumra nagyon numerikus közelítések vannak.
Bra(pszi)Hamilton-függvény ket(pszi)=átlagos energia segítségével fell lehet deríteni a hélium egyes állapotainak hullámfüggvényét.Kísérletből ismertek a színképvonalak energiaértékei,és arra egy hullámfüggvényt kell találni,amivel meg kapjuk ezt az energiát,ha bzorozzuk vele két oldalról a Hamilton-operátort.Megfelelő probafüggvényt kell felírni,amibe folytonosan változtatható tényező van,és segítségükkel elég pontosan be lehet lőni a valódi hullámfüggvényt,akkor értük el a helyes hullámfüggvényt,ha megkapjuk a neki megfelelő energiaállapotot.
