Keresés

ha halgattal volna ram, es atnezed newton erotorvenyeit, akkor most tudnad a valasz. szedd ossze milyen erok hatnak itt egy testre, milyen a test valosagos mozgasa es annak hatasa es ezeket osszegezd.

ha nem megy akkor segitek, de magad is ra kell h gyere.

A Föld és a Nap között 260 ezer km-re van az a pont, ahol a két égitest vonzóereje egyenlő.

Az L1 lagrange pont pedig 1,5 millió km-re van. 

Miért nem esik egybe ez a két pont?

Melyik az a pont a kettő közül, ahová ha egy próbatestet elhelyezel, akkor az nem fogja tudni, hogy a Föld vagy a Nap felé induljon el. 

"éppen azt a problémát próbáljuk megfejteni, amit te vetettél fel."

Mi lenne az ?
;-)

Én azt figyeltem meg, hogy néha jól is jön egy kitiltás, mert olyankor nyugodtabban tud gondolkodni az ember.

Egyébként éppen azt a problémát próbáljuk megfejteni, amit te vetettél fel. 

Innen (még..) nem vagyok kitiltva...

;-/

drx65 hol vagy? 

Szükség lenne rád!

Csak mértékkel és tartózkodással. 

hogy hány üveg sört

A mértékegység nem üveg, tál. ;)

Neked kell vállalni a felelősséget, ha kifekszek a röhögéstől.  ;)

Az attól függ. ;-)

Majdnem halálra röhögtem magam.

Tudsz még ilyeneket?

A relativitáshoz: A hipochonder Ildikó kérdezi a háziorvosát.

Doktor úr, nekem hány ingrem van?

Az attól függ kedves Ildikó, hogy hány üveg sört ivott meg éhgyomorra. ;-)

Szerintem az egyszerű valósággal sincs beszélő viszonyban. 

"ahogy Lukács Béla mondta: a végső valósággal nem vagyok beszélőviszonyban."

Az "ő dolga"..!
;-/

*****
Kapál az asszony meg az embör, és egyszer csak aszongya az asszony:
- Halja kend ?!
- No ?! - szól vissza az embör.
- Az mondják, hogy állapotos a szomszédasszony !
- Az ű dóga ! - mondja erre az embör.
- De azt is mondják, hogy magától !
- Az én dógom ! - válaszol az embör.
- Hát akkó' velem mi lesz ?!
- A maga dóga ! - zárja le az embör.

;-)

És ahogy Lukács Béla mondta: a végső valósággal nem vagyok beszélőviszonyban.

(a mai, 'méjnsztrím' "alapstruktúra" 'értelmezés' szerint... ! ;)

;-)

Ennek ellentmond az elektronhullám díszperziója.

'Mert ugye az is 'elképzelhető', hogy az "alapstruktúra" elemei
 'szikla-szilárd' méretűek, soha nem változtatják meg alakjukat.'

"Ebben az esetben nyugalmi rendszere is kellene legyen.
 Talány."

Miért "talány" ?!
Az egész "alapstruktúra" a "nyugalmi rendszer",
a stabil, sosem változó 'lét-alap'.
Mint Isten.

Hisz' 'abból van'... !
;-)

Két körülményt nem vettél figyelembe.

1. A centrifugális erő nappal leszorít a Földre, éjszaka pedig felfelé emel.

2. A Nap vonzóerejének a változását is figyelembe kell venni, mert nappal ez nagyobb, mint éjszaka, mert nappal közelebb vagy a Naphoz. És az iránya is fordított, mint a centrifugális erő esetében, mert a Nap vonzóereje nappal emel fel, és éjszaka szorít le. 

Rajzold le magadnak. 

„Persze ez 'szemlélet' kérdése, mert ahhoz, hogy valamiben
hullámok keletkezhessenek és haladhassanak, ahhoz
az "alapstruktúrának" 'rugalmasnak' kell lennie.
Kérdés, hogy milyen módon ?
'Geometriailag', vagy 'tulajdonság'-ban... ?!”

Szerintem, az alapstruktúra, a végtelen nagy potencia (erő) végtelen sok parányira felaprózva.

Ez a struktúra „pezseg”, mint a szikvízben a buborékok. Előbukkannak, majd feloldódnak.
;-)

„Mert ugye az is 'elképzelhető', hogy az "alapstruktúra" elemei
'szikla-szilárd' méretűek, soha nem változtatják meg alakjukat
semmilyen 'behatásra', és valójában amit mi 'fény'-nek,
e.m. hullámoknak, mágneses térnek, sőt! 'anyagnak' 'erzékelünk',
az csupán, az "alapstruktúrában" 'tovagyűrűző' tulajdonság-változások...”

Az alapstruktúra elemeinek (téridő-kvantum) mérete, alakja, folyton változó, de a maximális térfogata, és a létezési, vagy sajátideje állandó. Azonban van egy tulajdonsága, ami a szinergia, együttműködési képesség. Azok a lokálisan együttműködő elemek, alkotják az elemi részecskéket, hullámcsomagokat, amiket anyagnak tekintünk. „ (az csupán, az "alapstruktúrában" 'tovagyűrűző' tulajdonság-változások...”

Pedig éjszaka jobban centrifugálja, mint nappal.

A forgásból adódó nem változik. De a keringés a forgással együtt már talán mérhető.

Számolni kellene.

R = 150 millió ± 6200

ω = 2π/1év

(2π=csirke)

a=ω²R

∆a/a = ∆R/R

1.24/150=0.83%

Egy száz kilós ember több mint fél kilót változik a mérlegen. Ha megfelelő helyen áll.

"Érezted már valaha a Föld keringését? :o)"

Elnézést, félreértettem a kérdést, mert a keringés helyett a forgásra gondoltam.

A keringést nem lehet érezni.

Kimutatni, vagy mérni is csak külső viszonyítási pont segítségével.

Belső méréssel nem, és  ezért nem is lehet érzékelni. 

Hogyan mérnéd?

Éjfélkor és délben a nehézkedési gyorsulást az egyenlítőnél?

(Nem precíz az egyenlítőt említeni. Különböző szélességi köröknél, mert a forgás tengelye dőlt.)

Mert ugye az is 'elképzelhető', hogy az "alapstruktúra" elemei
'szikla-szilárd' méretűek, soha nem változtatják meg alakjukat

Ebben az esetben nyugalmi rendszere is kellene legyen. Talány.

"Az alapstruktúra hullámzik.
 Ennek a rezgéseit érzékeljük részecskeként.
 Vagy nem.
 Ki tudja ? "

Szerintem nem az "alapstruktúra hullámzik", hanem
"alapstruktúrában" terjednek az e.m. hullámok.
;-)

Persze ez 'szemlélet' kérdése, mert ahhoz, hogy valamiben
hullámok keletkezhessenek és haladhassanak, ahhoz
az "alapstruktúrának" 'rugalmasnak' kell lennie.
Kérdés, hogy milyen módon ?
'Geometriailag', vagy 'tulajdonság'-ban... ?!
;-)

Mert ugye az is 'elképzelhető', hogy az "alapstruktúra" elemei
'szikla-szilárd' méretűek, soha nem változtatják meg alakjukat
semmilyen 'behatásra', és valójában amit mi 'fény'-nek,
e.m. hullámoknak, mágneses térnek, sőt! 'anyagnak' 'erzékelünk',
az csupán, az "alapstruktúrában" 'tovagyűrűző' tulajdonság-változások...
;-)

"Lehetséges, hogy nem igaz az egész."

Igen, ez lehetséges.

"Érezted már valaha a Föld keringését?"

Ha nem is éreztem közvetlenül, de mérni sokféleképpen lehet. 

Mi ebben az újdonság?

Kvantumállapotok a Hilbert-térben.

Ez mlg nem valódi tér. Viszont a benne lévő korreláció adja számunkra a távolságot.

Mi is ennek a hullámai vagyunk, tehát ezt a struktúrát közvetlenül nem látjuk.

És persze ez csak egy entropikus elképzelés. Lehetséges, hogy nem igaz az egész.

Mindenesetre a jelenlegi mezőelméletekkel összeegyeztethető.

Érezted már valaha a Föld keringését? :o)

"Az alapstruktúra hullámzik."

Mi a fele az az alapstruktúra?

Éppen ez a fantáziálás lényege.

Az alapstruktúra hullámzik. Ennek a rezgéseit érzékeljük részecskeként. Vagy nem. Ki tudja?

Mindenesetre érdekes elképzelés.

Egy zárt görbe által határolt felület nagysága, az entrópia, illetve a metrika.

Egy gond van vele, hogy az idő még ebben is "függvényparaméter" egyelőre.

"Az elektromágneses sugárzáshoz nem kell semmiféle összenyomható közeg."

Nem kell, hogy összenyomható legyen, de valamilyen közeg mégiscsak kell, mert az EM sugárzás hullámokból áll (lásd pl. interferencia), és a semmi ugye nem tud hullámozni.