http://www.indavideo.hu/video/NOVEKSZIK_A_FOLD
Nekem tök szimpi. :) Főleg azért mert mindig tetszenek az olyan ötletek amik elég egyszerűek de mégse jutottak senkinek eszébe.
Ha elolvasod a hsz-t, akkor talán te is észreveszed, hogy a földkéregre gondoltam, és arra, hogy az nem fog zsugorodni a maggal együtt. Ebből következik, hogy akkor "lötyögnie" kéne a magnak, ez pedig ugyebár butaság. Teljesen tisztában vagyok vele, hogy a föld belseje folyékony, nagyfokú lenézésre vall, hogy mást feltételezel rólam, de már megszoktam a kedves topiktársaktól...
A holdak nagy része azonban már valóban kihült. szvsz. És ne a többezer kilometeres átmérőjú monstrumokra gondolj, meg azokra, akiket állandóan szaggat az árapályerő, hanem a hagyományos párszáz kilométeres normális, stabil pályán lévő holdak tucatjaira.
És a "kihült" fogalom nem a 0C-t, vagy a háttérsugárzást jelenti... Számomra 1000-2000 fok is a "kihült" kategóriába tartozik. Mert én vagyok olyan geocentrikus, hogy a földhöz KÉPEST viszonyítok. Bocsáss meg érte...
attól, hogy valami lead energiát, még nem termeli. Ha simán hűl valami, akkor is adja le az energiát. Ha többet ad le, akkor gyorsabban hűl.
Ha azzal akarjuk magyarázni a bolygó puffadását, hogy energiát termel a mag, és emelkedő hőmérséklet miatt növekedik a térfogat, és a mag folyékony magma, akkor a puffadós modellbeli térfogatnövekedéshez akkora hőmérsékletnövekedésre lenne szükség (533%) amit gáz halmazállapot nélkül általam ismert folyadék nem tud. Akkor viszont egy vulkánkitöréskor simán elszökhetne a gáz.
Azt belevehetjuk, hogy a surusege is valtozott, de nehezen akarhat osszejonni, ha a anno a mai anyag 16%-nyi helyen tomorul. Az kicsit megdobna a gravitaciot is, sacc/kb a 2x-esere hiszen kozelebb lennenk a tomegkozepponthoz. Mellesleg az anyag surusege ekkor legalabb 6x-osa kellene lennie a mostaninak, azaz valahol 25 gramm/kobcenti korul. Nem nagyon indokolja semmi az ilyen extremitast, hacsak arrol nincsen szo, hogy a Fold eredetileg nehezelemekbol allt volna.
A föld pedig szivacsos szerkezetű, tele van zárványokkal...
A Föld nem szivacsos szerkezetű, te a földkéregről beszélsz de annak semmi jelentősége nincs, hogy ez a vékony megszilárdult hártya tartalmaz-e folyadékot vagy sem. Néhány száz km mélyen a föld már folyékony s ha van is benne bármiféle zárvány, az nyomásegyensúlyban van. Ha a nyomás nő -ez történik folyamatosan- akkor ez a folyadék a felszínre tör. Ha a belső, folyékony, kéreg alatti magmanyomás csökkenne akkor a szilárdnak tekintett földkérgen keresztül az elöbbi esettel ellentétesen nem törne elő láva, hanem mondjuk az atlanti törésvonal beszippantaná a tengervizet. Nagyon durván (csak szemléltetésképpen) 1 C fokos magmahőmérséklet csökkenés 60m mély tengert szippantana be (majd kiszámolgatjátok, tök mindegy mennyi).
A holdak honnan veszed, hogy kihűltek? A tömegüknek megfelelő maghőmérsékletük van. Ha egy csillagászati objektum kis tömegű akkor a belső hőmérséklete is kisebb.
Csillagtömeg pedig a csillagképződés során felizzik magától !!!!!
Ezen azt értem, hogy az összenyomódó kozmikus gázfelhő nyeli a DVAG-ot, árnyékolja a gravitációs gravitonsugárzást ami kitölti a világegyetemet ezt manapság sötét energiának hívják. Ha a születő csillag felizzott, akkor és csakis ezután beindulhatnak a nukleáris hőtermelő atommagreakciók.
flugi 8, honnan tudod, hogy nem termelődik energia ?? Csak megjegyzem, hogy a bolygók több hőt adnak le mint amennyivel el tudunk számolni (árapályerők vagy belső rotáció okozta súrlódás, esetleges radioktív bomlási hő, meteorbecsapódási hőtermelés stb).
közelítésképpen vegyük a gömbre vonatkozó képleteket: felszín: 4*PI*r^2 térfogat: 4/3*PI*r^3
a szárazföld felszíne most: 148 939 100 km2 (29,2 %-a a teljes felszínnek)
ez régen: 148 939 100 = 4 * PI * r^2 11 852 197 = r^2 3442,7 = r (jelenleg 6 372,8 km) tehát a térfogata egy csak a szárazföldeket tartó bolygónak: 170 917 645 322. Jelenleg a térfogata: 1 083 207 300 000. (az arány: 6,33-szoros! 533% növekmény! )
A Föld tömege 5,9742*10^21 tonna. Az elmélet szerint
1. vagy a puffadás óta szerezte tömegének 84%-át, (vagyis a bolygó pályája jelentősen megváltozott) 2. vagy a nyomáskülönbség akkora, hogy 533%-os térfogatnövekedés állt be. Ez gázoknál még csak nem is hihetetlen, de folyadékoknál és pláne szilárd anyagoknál meglehetősen extrém.
És egyébként is, honnan került elő a 1,35·10^18 tonna víz? :D
Elméleti alapon sem értem, hogy miért kéne kotyognia annak, ami kihült. Ez csak egy teljesen folytonos kristály esetében magyarázható valamelyest, amely teljesen független az őt körülvevő kéregtől... A föld pedig szivacsos szerkezetű, tele van zárványokkal, egyebekkel, amiket gáz és folyékony anyag tölt ki. Azaz, ha akar, tud a hőváltozásra reagálni, ez nem fog kívülről meglátszani rajta, nem fog összemenni tőle.
Vagy a holdak magja kotyog talán? mert ugyebár azok már kihültek...
Elképzelek egy gyors tengelyforgású holdat, ahogy belül a magja rohongál, mint mókus a kerékben. Vicces lenne. :D
Ugyan honnan tudnánk? Azt képzelik egyesek, hogy hűl, ami nem egészen ugyanaz.
És innentől jogos a kérdésfelvetés: Azonos mennyiségű anyag csökkenő hőmérséklet mellett csökkenő térfogatú kellene legyen.
Igen, így is van, ez éppen azt támasztja alá, hogy nem hűl a Föld magja mert idővel kotyogna a kérgében mint egy záptojás. Nem kotyog, hanem folytonosan láva tör a felszínre ahelyett, hogy mondjuk beszippantaná a tengervizet.
Tehát a Föld magja inkább melegszik mint hűl, de legalábbis a térfogata (= anyaga, tömege) nő. Mitől melegszik? DVAG-ot nyeli.
Ha meteor hullik rá attól csak a kérge lenne egyre vastagabb, az vulkánkitöréseket nem okoz.
időközben felébredt vegyészmérnök nejem, és megtudtam, hogy van olyan, hogy kritikus pont, ami a vízgőznél 22 bar nyomás körül van, és ott a folyékony és gáz halmazállapot sűrűsége megegyező (történetesen kisebb, mint a folyékony vízé). Mire nem jó egy ilyen dinka teória? :D
Ebből nekem az jön le, hogy a víz nem lehetett kisebb nagy nyomáson, mint most a tengerben.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Föld tömegének lényeges változása azt jelentené, hogy a pálya módosul. Ha nincs tömegváltozás, akkor azt kéne megmagyarázni, hogy hol volt a víz korábban. (érdekes keresztkérdés: a víz 4 fokon a legsűrűbb normál nyomáson, de mi a helyzet nagy nyomáson? A forráspont emelkedésével folyékonnyá válik az azonos hőmérsékletű összenyomott gáz. Vajon mikor sűrűbb?)
A másik, hogy a Föld magjáról tudjuk, hogy hűl. Azonos mennyiségű anyag csökkenő hőmérséklet mellett csökkenő térfogatú kellene legyen.
Tetszetos kis elmelet, de problema van, ha szigoruan hagyatkozunk a videora.
1. A kontinensek alakja igencsak megvaltozna, ha a viz, ami kozel azonos mennyisegu (de akar feleannyi) is lehet 100 millio eve, a mostani oceanmedrek helyett egy 1/100-adnyi meretu helyre kellene, hogy zsufolodjon. De ezt vegyuk csak a video bakijanak.
2. Ha az elmelet igaz, akkor minden kontinens, ami kulon kereglemezen van, az tavolodik. Mindegyik mindegyiktol, nincs kozeledes. Ezt ki lehetett volna mutatni mar jopar evtizede. Szerintem ezen bukik el az elmelet.
3. Ami viszont igaz: A Fold hizik a vilagurbol erkezo kisebb-nagyobb meteorok anyagabol, de ez nem egy nagy mennyiseg a Fold meretehez kepest. Neha pedig egy komolyabb katasztrofanal kirepulhet a Fold anyaga a vilagurbe.
4. (Ebben mar nem vagyok biztos) Ha ilyen nagy nyomas feszitene ki a Foldet, es folyamatosan novesztene, akkor nem kellene neha sokkal nagyobb mertekben a magmanak a felszinre omlenie a foldkereg vekonyabb reszein?
5. Az elmelet nem magyarazza meg igazan, hogy miert vannak a toresvonalak menten foldrengesek, es miert ott tornek a felszinre a folyekony kozetek.
6. Nekem az oceanajzat kisse olyannak tunik a videon, mintha minden azon uszna, ez kisse gyanus.
7. A video emellett szorakoztato, erdemes megnezni. :-)
