A nőknek ilyen szempontból egyszerűbb, mert hordhatóbb és variálhatóbb egy egyszerű fekete ruha, vagy a szövetnadrág, elegáns blúz, mint a férfiaknak az öltöny.
Bár egy öltöny esetében kevésbé feltűnő, ha minden fontosabb eseményen az van az illetőn, mint egy ruhánál..
De az tény, hogy ezek alapdarabok.. ezért szerintem a klasszikus fazon a legjobb választás.
Tudom, hogy régi topic és régi hozzászólás, de örökké aktuális, így hozzászólok.
Szerintem mindenkinek a ruhatárában kell, hogy legyen legalább egy normális (mondjuk az un. casual) öltözék. Egy szép szövetnadrág, hozzá egy klassz ing/blúz, és egy szép pulóver/kardigán. Nagyon olcsón lehet gyönyörű dolgokat találni (pl. second hand-ekben is) úgyhogy ez ma már nem pénzkérdés. Egy férfinak elég egy színben hozzávaló szép félcipő, s egy nő is megúszhatja talán hozzá egy körömcipővel, azt minden évszakban fel lehet venni.
Férfi feldobhatja még nyakkendővel vagy egy lezser -nem öltöny-zakóval, a nők meg nyaklánccal.
Mondjuk én azt gondolom, hogy egy öltöny azért nem árt ha van, nőnek pedig egy szimpla fekete ruha, ezt nagyon sokféle fazonban lehet kapni és megfelelő kiegészítőkkel nincs olyan megjelenés (hacsak nem white cod van) ahova az ne felelne meg és akkor nem kell hirtelen rohangálni ruháért. Nagyon sokféleképpen lehet hordani, a kiegészítők megváltoztatásával olyan mintha mindig más ruha lenne rajtad, tehát jól kombinálható és kihasználható.
Ha valaki alapban farmeros tipus és a hétköznapjaiban nem is kell mást hordania, akkor egy ilyen öltözet (vagy mindkettőből 1-1) bőven elég, sok helyet nem foglal és itt az öltöny az egyedüli ami drágább dolog, mert annak időnként változik a divatja és nem mindegy, hogy milyen anyagból van, mert ha olcsónak néz ki (egy drága dolog is nézhet ki annak) az rosszabb mint egy szebb casual viselet.
"Hogyan illik viselkedni? Kit mutassak be először kinek? Hogyan szólítsam meg? Melyik ruhámat vegyem fel a fogadásra és melyiket a bálra? Gyakran találkozhatunk e fajta rendkívül egyszerűnek tűnő kérdésekkel, ám gyakran szembesülhetünk azzal a ténnyel, hogy a válasz nem is annyira nyilvánvaló. Az illem, etikett, protokoll alkalmazásának általános műveltségünk részévé kell válnia. Ismerete és gyakorlati tudása nélkülözhetetlen társadalmi és társasági életünkben. Hivatalos kapcsolatainkban éppen annyira karrierünk kulcsa, mint szakmai felkészültségünk. Viselkedési kultúránk sorsdöntő lehet az első munkahelyi interjún, sok üzleti tárgyaláson és magánkapcsolatainkban egyaránt. A könyv felújított és bővített tizenkettedik kiadása - mely olyan új témával is gazdagodott, mint a fogyatékkal élők protokollja - jelzi a kulturált viselkedés iránti társadalmi igényt, amely az utóbbi években egyre erősebben jelentkezik. Bizonyítják ezt olyan mozgalmak, mint országos illemtan versenyek és nemzetközi konferenciák. A könyv célja elsősorban gyakorlati segítséget adni a mindennapi hivatalos kapcsolatokban és a nem mindennapi protokolláris eseményeken való viselkedésig. A könyvet hétköznapjainkból és a nemzetközi diplomáciából vett, helyenként szórakoztató történetek, szemléltető ábrák teszik igazán olvasmányossá, élvezetessé és hasznossá mindazok számára, akik a kulturált viselkedési normák, szokások elsajátítására törekednek, vagy ilyen irányú ismereteiket kívánják felfrissíteni, bővíteni. Ez a könyv az elmúlt húsz év alatt a hazai protokoll oktatás alapművévé vált, jelenleg gyakorlatilag minden protokollt oktató intézmény tanári kézikönyve, tankönyve vagy kötelező irodalma. Ajánlom ezt a könyvet a protokoll szakmát hivatásszerűen gyakorló szakembereknek, a protokollt nélkülözni nem tudó üzletembereknek, a leendő és mai felnőtteknek, egyetemi és főiskolai hallgatóknak, mindenkinek, aki társadalmunkat, egymáshoz való viszonyunkat kulturáltabbá, megértőbbé és barátságosabbá kívánja tenni." (A szerző)
Én sem azt mondom, és szerintem a cikk se, hogy ha nincs más akkor ne menjen el farmerban egy ilyen helyre. De könyörgöm az legyen tiszta, és uram bocsá cipőt is lehet pucolni, meg hajat mosni és borotválkozni is lehet. Olyan helyen dolgozom, ahol gyakran találkozom koncertközönséggel, és sajnos van olyan, aki ennyit sem tesz meg az alkalom kedvéért, pedig ez nem a pénzen múlik :(
Ha "meg kell jelenni", akkor az autótlan majdnem mindegy, mert az "eseményre" nem odamenni kell, hanem "odahajtatni". Rosszabb odavezetni negyvenmilliós Mercedes terepjáróval (ezeket szokták a hátuk mögött kiröhögni) mint kockástaxival érkezni. Az igazi persze a saját autó saját sofőrrel. Emlékeim szerint soha nem csináltam egyiket sem :)
Két dolog jut eszembe, fordított sorrendben a következők:
Szerintem mindannyian "rendes" felszerelésben voltak. Én úgy látom, hogy a színház, koncert, ilyesmi, oly tág kategória, hogy belefér ez is meg az is. Erre szerettem volna felhozni a példákat. Ráadásul ha szórakozni mész, és nem "megjelenni" akkor feltétlenül olyan ruhában kell lenni amiben jól érzed magad.
A leírásból én mást emelnék ki, Rendszerint ezeknek az embertársainknak ruhatárában PONT AZÉRT nincs megkülönböztetett úgynevezett alkalmi ruha MERT NINCS RÁ PÉNZÜK. Ha mégis elmennek a színházba mert valahogy lehetőségük nyílik, és igényük van rá (neadj' Isten fontosabb számukra a kultúra mint a "megfelelő" jelmez birtoklása), akkor szerintem ezt nem szabad leszólni, mintegy azzal szembesítve őket, hogy nem vagytok ti valók az úri társaságba...
Soha egy pillanatra nem nézném le a farmernadrágos diákokat (akik esetleg a lépcsőn ülve átszellemülve követik a partitúrát), inkább azokat, akik láthatóan tele vannak pénzzel, de stílusuk semmi, csak a rongyot rázzák.
Na akkor komplikálódik a dolog:) Húzzál magadra a lehetőségekhez képest valami csinit, minél inkább fekete, vagy sötét színű annál inkább alkalmibb:) (ok, farmer is van fekete, meg sípulcsi is....)
Normál esetben megtenném - mármint a dumcsizást -, csak itt az a helyzet pikantériája, hogy másfél éve itthon babázok, így gyakorlatilag abban sem lehetek biztos, hogy találok ismerőst a partin. (Na jó, ez enyhe túlzás, de tényleg nagy a fluktuáció.)
Marad a spekuláció, meg a szóba jöhető ruhadarabok közül, kizárásos alapon azok, amik rámjönnek, ill. amiben nem fagyok meg a bumlizás alatt. :-)
Az eredeti kérdésre is sejtem már, hogy miben kellene mennem, de az az igazság, hogy nem vagyok olyan helyzetben, hogy külön ezért az alkalomért beruházzak (ahogy belegondoltam, gyakorlatilag tetőtől-talpig új beszerzés kellene, már csak az összkép miatt is).
Amint korábban is említettem, majdnem biztos vagyok abban, hogy ebben a konkrét esetben csak arról van szó, hogy a farmer-pulcsi egyenruházat kivédésére került a meghívóra a "dress code: formal" kifejezés. Mivel a kollégák nagy része pályakezdőként kerül(t) a céghez, elég tapintatlan dolognak találnám a vezetőség részéről elvárni a szmokingos / nagyestélyis megjelenést.
Persze lehet, hogy csak én vagyok kicsinyes :-)
Ja, és azt még nem is említettem, hogy a protokoll szerint szerelésben (számos hozzám hasonló autótlan kollegához hasonlóan) különböző tömegközlekedési eszközökön parádéznék....
A színházi viselettel kapcsolatban a kedvenc leírásom a következő:
Vannak helyek ahol a társadalmi szokásoknak megfelelő öltözetben, az alkalomhoz illően kell felöltözni. Elterjedt nálunk sajnos, hogy a gyerekek és a felnőttek egy része színházba hétköznapi viseletben mennek. Rendszerint ezeknek az embertársainknak ruhatárában nincs megkülönböztetett úgynevezett alkalmi ruha. Pedig már az óvodában megkövetelik az ünneplő ruhát, sötét nadrág vagy szoknya fehér inggel, nadrággal. Ez az összeállítás végig kísérheti életünk összes ünnepi, alkalmi eseményét. Egyszerű, klasszikus viselet, hosszú idők óta kiállja az "ünnepi", alkalmi próbát. Itt csak az probléma, hogyha a gyerekek azt szokják meg, hogy a színházba járás nem alkalom (pedig a statisztikák szerint nemigen járunk színházba, illetve csak egy réteg )
Ennek aztán se füle, se farka, de ha jól értem, az a lényeg, hogy más nincs, legalább egy "bölcsész-hacuka" lógjon az ember szekrényében / gardróbjában arra az esetre, ha arra vetemedik, hogy elmegy egy színháznak titulált létesítménybe :-)
Naszóval így talán érthető, hogy miért voltak olyan kevesen rendes felszerelésben az általad említett eseményen.
Akkor is minden elismerésem; én egy picit szégyellem magam, hogy ennyire tájékozatlan vagyok (ld. színházi kérdés), de mentségemül szolgáljon ifjú korom - ha már te ezzel indokoltál :-) -, meg az, hogy a hétköznapjaimat nem kifejezetten az tölti ki, hogy partimeghívók és alkalmi göncök között válogatok elmerengve... :-)
Ha a klasszikus eleganciát követed, akkor fekete ruha, estélyi kosztüm, ez lehet nadrágos is, esetleg még megengedett szinek: sötétkék, bordó, törtfehér, smaragdzöld, szóval sötét tónusú, tiszta szinek. Alapvetően, két színnél többet egyszerre nem veszünk fel, ha úrinők vagyunk:) szeptembertől áprilisig kizárólag sötét színű körömcipő- amerikában mostanában az arany vagy ezüst szandál a menő, de ezt csak sofőrrel ellátott csatahajóval felszerelve ajánlom, csizma semmi esetre sem. Bunda, kepp, hosszú szövetkabát. Kevés, de elegáns ékszer.
Mostani tapsztalat: Művészetek palotája, komolyzenei koncert: a régi "arisztokrácia" még mindíg ezt követi, hihetetlen elegáns 70 plusz párokat látni, az urak természetesen sötét öltönyben. A nagy átlag leginkább business like, kosztüm, öltöny (szürke, barna is) de láttam jó pár dizájner vagy jobb butikból származó egy, illetve kétrészes ruhát. A fiatalabb korosztály fekete nadrág, vagy szoknya, csini felső - jó kivágott általában:).
És ahogy az előző hozzászóló említette, farmer, sipulcsi stb hihetelen változatosságban.....
Sokat segittem ugye? Szerintem alapvetően valami kicsit elegénsabb, mint amibe munkába jársz, ha kosztümös melóhelyed van :)
Az eredeti problámádra, egy hosszú, vagy háromnegyedes fekete ruhával (lehet pántos, nyakbapántos, de inkább nem rövid vagy hosszú ujjú) és egy hozzáillő boleróval, stólával (kasmirsállal) nem nagyon tudsz melléfogni. Fekete körömcipő, színházi kistáska, frizura, smink és kész is vagy. (a kosztüm szerintem nem oda való)
Ha megirod a multi nemzetiségét (és esetleg a helyszint) priviben, talán többet tudok segiteni, dolgoztam néhánynál vegyes nemzetiséget reprezentáló tapasztalatom van öltözködés ügyileg:)
Hát elvben az attól függ, hogy hová, mikor, milyen előadásra megy, de szerintem az ilyen eseményekre olyan ruhában "illik" menni, amilyenben csak akarsz, az a fontos, hogy ragyogj benne! (Miért, milyen dress code van a szinházjegyre írva?)
De látom, hogy már nagyon érik neked az a koktélruha :)))
Ezzel kapcsolatban két olyan konkrét eset jut eszembe amikor én rácsodálkoztam a viseletre:
Egyszer bő húsz évvel ezelőtt megnéztünk a barátaimmal egy darabot a Vígszínházban. Jó divatos darab volt, alig lehetett jegyet szerezni. Csak mi hárman voltunk öltönyben, pedig rendes esti előadás volt. (A többiek kivétel nélkül bölcsész-egyenruhában.)
Egyszer meg majdnem tíz évvel ezelőtt egy barátom meghívott a londoni Royal Festival Hall-ba Beethoven hangversenyre. Ott minden szélsőség képviseltette magát a farmertől a szmoking-kisestélyiig. (Én középutas sötét öltöny.)
A kettő között meg voltam egyszer a szegedi Nemzeti Színház francia nyelvű Carmen bemutatóján. A sorokban ott szorongott mindenki aki Szegeden "számít", ott aztán volt szmoking is meg nagyestélyi, talán még frakk is. Én meg (különben jól öltözött társaságban) a díszpáholyban foglaltam helyet, buggyos szabású éjkék kordbársony nadrágban és sárga ingpulóverben. Ott meg az én viseletemre csodálkozott rá az úri közönség. De arra most már nem vagyok büszke :)
Találtam egy helyet, ahol lehet, hoyg érdemes szétnézni a ruhára vadászó sorstársaknak. (Az oldal maga - szerintem - kicsit túl van túrbózva, és ha jól tudom, az exkluzív rövid u-val írandó, de a ruhák jól mutatnak.)
Kissé elkanyarodva az eredeti témától, volna szíves valaki felvilágosítani, hogy mit illik felvennie az ember lányának - és ne legyünk egyoldalúak - és fiának, ha színházba, koncertre, operába készül?
szerintem is van abban valami, hogy "a ruha teszi az embert". Biztos, hogy mindenki meg tudja találni az alkatához és egyéniségéhez illőruhát, minden alkalomra. Az más kérdés, hogy az elszántságon és képzelőerőn kívül nem árt megfelelő anyagi háttérrel is rendelkezni :-(
Nálam is ez szokott határt szabni a szárnyaló képzeletemnek, mert ráadásul nekem az a fixa ideám, hogy a ruhák természetes anyagból készüljenek....
A szervezőt tényleg jó lenne megkérdezni, de inkább kihagyom - kb. a legkisebb hangya vagyok a történetben, nem valószínű, hogy jól venné ki magát az okoskodásom...
gamohunter:
nekem is feltűnt, hogy a különböző források között jelentős eltérések vannak, pl. határozottan emlékszem, hogy valahol azt olvastam, hogy a casual azért NEM jelent farmert, pólót, hanem a hétköznapi viseletet. (A példád nagyon tetszett! :-)
Ha nem indiszkrét a kérdés, áruld már el, hogy hogy tudsz te férfi létedre ennyit a témáról?
Ne legyél kishitű, a súlyosabb egyéniségű dámák is mindig fel tudtak öltözni valahogy, lásd Montserrat Cabalé, aki inkább a tüdőbeteg kis Mimi szerepében megmosolyogtató mintsem estélyi ruhában. (Méltó párja a 160 kilós Luciano Pavarotti majdnem mindig frakkban.)
Nagyjából kizártnak tartom, hogy valaki belédkössön a koktélruha hiánya miatt, a jelenlévők tulnyomó többsége azt sem fogja tudni mi az. Különben meg kísérő nélkül szól a meghívás, ami egy IGAZI "formal" társasági eseménynél SÚLYOS bunkóság lenne.
A frakkos-nagyestélyis csúcsvezetőket meg egyszerűen ki kell röhögni a hátuk mögött, dzsentri tempó :) Esetleg majd figyeld meg, hogy hányan nem lakkcipőt vesznek a frakkhoz, vagy övet a fehér nadrágtartó helyett. Hasonló megbocsáthatatlan hiba a hölgyeknél a kesztyű hiánya (ha valami miatt leveszi, fogja a kezébe) vagy a zárt cipő a szandál helyett. Na azokba mind kössél bele :)
Azért ez elég zavaros, van keveredés Black Tie, White Tie, estélyi, koktélruha, LBD téren... Aki esti eseményre zsakettet vesz, arról rögtön látják, hogy őstermelő :) De a legszebb talán a A "Casual" - lezser eseménykódnál a farmernadrág, rövidnadrág, short, póló és egyéb sportos viselet ajánlatos. Ezt azért ne, mert komolyan beégsz, mint amikor Für Lajos honvédelmi miniszter casual mackóruhában fogadta a nem hivatalos látogatásra a taszári légibázisra casual vasalt szövetnadrágban és casual pilóta szabású bőrkabátban érkező Bill Clinton elnököt.
Látod, a koktélruhára azért te is elcsábulnál, de vigyázz, hogyha nagyestélyire csábulsz el, akkor KÖTELEZŐ a kesztyű, nem is értem a fényképeken miért nincs. Nincs is stílusuk azeknek az ámerikaiaknak - csak pénzük, rengeteg.
bele olvastam a topikba, mert érdekelt. Jók ezek a linkek, bár csak bizonyos kor, illetve súly alatt. ha én egy ilyesmiben jelennék meg, valószínű páni menekülés lenne :))))
Én mondjuk megkérdezném a szervezőt, hogy a kivágott koktélruhát elfogadhatónak tartja, vagy legyen szolidabb kisestélyi? Leolvashatod az arcáról, hogy tudja-e mit akar. Ha nem tudja akkor öltözz fel valami csinibe, ha meg tudja akkor jól megvitatjátok.
Eddig még valóban sosem volt szükségem koktélrucira, egyszer majd lehet, hogy beruházok rá - de inkább megvárom, amíg megállapodik a családunk létszáma, és az én súlyom is :-) Ha most belémköt valaki, majd közlöm, hogy sajnos nem férek bele a szuper jó kis leánykori koktélruhámba :-)))
Átgondolva a dolgot, az az érzésem, hogy egyrészt aki elkövette a dress code: formal meghatározást valószínűleg maga sem volt tisztában a jelentésével, másrészt a fő motiváció az lehetett, hogy nehogy a business casual láttán farmer-pulcsiban jelenjenek meg a kedves dolgozók, égetve ezzel a management-et az üzleti partnerek előtt.
Azért el tudom képzelni, hogy a felsőbb vezetők szekrényéből - pardon! gardróbjából - előkerül a szmoking meg az estélyi, de hát egészségükre.
OFF A 3. oldal mekkora szemenszedett ökörség... Elképzelem amint előszed emberünk egy lapis lazuliból készült tízdekás, áttört-szárú, platinával cizellált egyedi Montegrappa tollat, hogy aláírjon vele valamit - BÁRMIT. ON
Mondanám, hogy a kosztüm inkább informal (méginkább business like), de most látom, hogy ez benne is van az általad idézett leírásban. Akinek nagyestélyije van az valószínűleg nem a szekrényből rántja elő, inkább a gardrobe-szobából. Az egyszeri embernek nagyestélyire a legjobb eséllyel soha az életben nem lesz szüksége. (Természetesen) az én feleségemnek sincs, de egy nőnek azért biztos jó érzés lehet, ha van neki koktélruhája. Persze vannak fontos dolgok is az életben, ez tényleg nem az. Nagyon valószínű, hogy a hölgyvendégek zöme tényleg kosztümben lesz, bár nem való esti társasági eseményre. Úgy látszik is nem tisztázott, hogy ez társasági vagy üzleti esemény. Társasági eseményre különben MINDIG kísérővel szól a meghívás. Ne spilázd túl a dress code-ot, a legvalószínűbb úgyis az, hogy csak valami dzsentri sznobériából írták oda :) Érezd jól magad!
Ha a meghívóban az áll: Black-tie Ez a meghívás valószínűleg egy elegáns estélyre szól, ezért a nagyestélyi kötelező! Kiegészítők: pántos szandál és egy kis, dekoratív és a ruha színéhez illő kézitáska.
Ha a meghívóban az áll: Black-tie optional Választhatjuk a fentebb leírt "fekete nyakkendős" stílust, de öltözhetünk kevésbé formálisan is. Nappalra ajánlott a kosztüm vagy a háromnegyedes hosszúságú ruha, estére pedig a koktélruha vagy a nagyestélyi.
Ha a meghívóban az áll: White-tie Itt kell a legelegánsabbnak lenni. Válasszunk ujjatlan vagy vállpánt nélküli földig érő nagyestélyit, elegáns cipőt és kis, gyöngyökkel kirakott táskát! A hosszú szárú kesztyű kiválóan illik ehhez az összeállításhoz.
Hát igen, kezdjük azzal, hogy a ruhatáramból jelenleg egyaránt hiányzik a nagy- és a kisestélyi is - s hogy őszinte legyek, nem is tervezek ilyen jellegű beruházást. Én magamtól egy elegáns kosztümre gondoltam volna, (legfeljebb megállapítják, hogy semmi érzékem a protokollhoz és a divathoz :-)
Megjegyzem nehezen tudom elképzelni, hogy a cégnél dolgozó összes hölgy (átlagéletkor egyébként is 35 körül lehet) előránt a szekrényéből egy nagyestélyit az alkalomra...
Kísérőm nem lesz (leginkább azért, mert a 14 hónapos csemetémet fogja itthon őrízni :-), mert arra nem terjed ki a meghívás.
Szerintem nagyestélyiben túlöltözött leszel. Meg logikailag is ellentmondásosnak tűnik, hogy ebben a felsorolásban a férfiaknak megengedi a fekete inget és a nyakkendő elhagyását, a nőknek meg előírja a nagyestélyit mint Formal. Kísérőd miben lesz?
