1511-1514. Raffaello készített festményt a hunokról Attiláról és I.Leóról, "Nagy Leó
találkozása Attilával" címen.
Innentől egy kicsit zavaros a történet.....
" Raffaello csak a pápát és a kísérőit festette saját kezüleg, a többi alakot a tanitvá-
nyai köztük a pánikba esett Attilát is.
I. Leó eredetileg II. Gyula pápa képében jelent volna meg a festményen, hiszen ő rendelte meg a képet. Amikor Gyula pápa meghalt, Raffaello Gyula portréját utód-
jának X. Leónak az arcképmásával helyettesítette, I. Leó szerepében.
Így tehát X. Leó kétszer jelenik meg a festményen: egyszer mint pápa, egyszer pedig mint a kíséret tagja..."
Ezek szerint X. Leó pápa (akkor még nem pápaként) is szerepelt a képen. Azt nem tudni Raffaello miért nem festette át a kíséretben levő későbbi X. Leó arcát.
Erre nagyon jó példa Attila halála után száz évvel élt kikeresztelkedett gót Jordanes,
sokak által hitelesnek és szakértőnek mondott feljegyzései, amit a hunokról írt....
De ezek a ferdítések nem csak anno. keletkeztek. Még most a mai korban sem lehet
pl. amerikai gimnazistát meggyőzni arról hogy a magyarok és hunok nem azért rakták a nyershúst a lovak hátára a nyereg alá, hogy megpuhuljon és jobban fogyasztható legyen, hanem a sebes állat hátát kezelték ezzel a módszerrel.
Lennt a Hortobágyon öreg csikós mesélte hogy ismert és jó módszer ez még ma is.
A nyers húsban lévő nedvek ásványi anyagok gyógyítják és egyben fedik is mint a kötszer a lovak nyereg okozta sebeit.
Ez így van. Azaz, nem mindig a győztesek írják a történelmet, hanem a vesztesek. És ők abban érdekeltek, hogy minél feketébbre fessék a volt legyőzőjüket, akár egy főördögöt a pokol mélységes fenekéről...
Nem tudom, erről nem találtam semmit, de rendesen kockásra nyomták satuban.
Egy másik érdekesség.
Az tudott dolog elöttünk hogy Attila és a hunok a barbárság megtestesítőiként éltek tovább nyugaton (hála pl.Jordanesnek). Az 1870-es években a franciák ( mert ugye ők a műveltek ) az ujraegyesült Németországot csúfolták ezzel a rosszalló összeha-sonlítással.
De jégre futottak mert a németek nem vették rossz néven, még hízelgett is nekik.
Az I.világháború idején az angolok is átvették a franciáktól a németeket gyalázó "hun" jelzőt, és plakátokon ujságokban hirdették.
A császári hadipropaganda pedig a saját katonáit buzdította falragaszokon ujsá-
gokban hogy harcoljanak a "hunokhoz" méltón, hasonlatosan.
De még Amerikában is a "hun" jelzőt használták a németekre.
A vicc a dologban, hogy amig Európában nagyjából tudták ki Attila és a hunok ( a né-
metekre csak a brutalitásuk miatt ragasztották a jelzőt) addig Amerikában azt sem tudták miről van szó, kik a hunok ki Attila,...
Nagyon érdekes dolgokról olvastam, a hunok és németek kapcsán. Fritz Lang kétrészes filmeposza a "Die Nibelungen" 1924.-ben készült. Attilát az ördög megtestesülésének ábrázolja ( Klein Rogge a szinész). Érdekesség hogy Hitler és építésze Albert Speer kedvelte az alkotást, és a nürnbergi nagygyülésekhez a filmből kölcsönözte a látványtervet, és fényeffektusokat.
I inform that i have find that it could be the first Atilla Coin, with his portrait, mint in Gandhara. On the obverse : Atilla left, Atilla write in Greek On the reverse : His oncle, rex RUGA, and RUGA write. The module is like an as in Bronze.
Ebbiza szép lenne, de nem egészen biztos. Iordanes azt írta, a halott fejedelmet a tor után éjjel titokban a földbe rejtették. Ahogy Dzsingisz kán sírját is eltüntették a nem arra való népek elől. Nézelődtem a Buda (Bleda) ügyön. Ő ismerten 445-ben halt meg. A lelet ennél kissé régebbinek ismert, a 430-as évekből való. Ekkor 2 jelentős uralkodó halt meg, Attila nagybátyjai, társuralkodók, Oktar (430) és Ruga (434). Azaz, 420 után az Alföld fontos hun központ hely volt!
A nagyszéksósi kincseket se kereste senki, mégis előkerültek. Majd rendes ásatás is folyt éveken át miattuk. Tehát előkerül minden, ha eljön az ideje. Ez a hely (a mai Nagyszéksós) és Attila egyik központja között nem volt 100-200 km távolság soha. De nem lehetetlen, hogy több központot is tartott fenn a birodalmában. Van, aki a mai Ópusztaszer tájára teszi ezt a várost. Az is Tisza part közelében van. Az 25 km a mai Szegedtől északra, a Nagyszéksóstól 35-40km. Ha a néhai özvegy nem délre,Palics felé, hanem egy északabbra lévő tó, mint a mai Fehér tó közelében élt, akkor főleg befér az egy napi kényelmes túra odáig. A kelta sír 4-4,5 m mélyen volt egy nagyon erősen feltöltött belvárosi részen, a mai Móra F. múzeum sarkánál és vagy 300 esztendővel Attila előtti időből való. Még 25-30 sír talán lenne ott, de nincs elegendő pénz a további ásatásokra.
Erről beszélek én is. A 200Km sáv oldalanként 100-100Km nem akkora nagyságrendü amit ezer év alatt egy folyó pláne ha olyan talajon folyik mint a Tisza nem mozog.
A talajkutatásoknál pedig az olaj utáni kutatások gazdasági mutatóit nyugodtan lehet venni. Ami nem kis összeg, pláne Magyarországnak. Ha nyugati (amerikai) tőkét is bevonnak akkor pedig nem biztos hogy a lelet itthon marad.
Plusz-mínusz pár km a Maros torkolatával kb. szemben, nem máshol. A Maros torkolat a mainál valóban délebbre volt a Tisza bal partján. A jobb parton a római helyőrség, Partiscum. Azaz nagyjából a mai szegedi belváros területén-a mai új hídtól a klinikákig (Boszorkány sziget) számítva. Ez a táv nem több félóra kényelmes sétánál.
Én tudom. Semmi oka nem volt a Tiszának a kelta telep, a római őrhely (Partiscum) szélétől 50-60 km-re elfolyni valamerre, majd Attila rokonsága miatt visszajönni ugyanoda szinte. Hacsak Priszkosz rétor nem álmodta az egész esőverte kalandot a néhai özveggyel.:)
"A Tisza fő ága ott volt nagyjából, ahol a mai Holt-Tisza,ez teljesen ismert adat a Belvárosban, alig ment a Tisza mai partja 70-100 m-t a török idők óta arrébb"
na és? az 1000 évvel a hunok ittléte után volt.
"Ettől számítanám a néhai főnökné telepét,"
de NEM TUDOD EMBER!!! fogd már fel végre, hogy még mindig van 1000 év amikor is semmit sem tudsz arról, hogy merre folyt a tisza!
Az amerikai kormánypropagandának ez az I. világháborus plakátja arra buzdítja az állampolgárokat hogy vegyenek államkötvényeket...
Így nézett ki a nevezett színész megformálásában
