Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

ZSUindex 5 napja Creative Commons License 5634

Nagyon megjártam én is az egyik mesterrel ... Pedig baráti család ajánlotta .... A festést szépen elvégezte, de a járólapozás ... Több jött fel másnapra, mint amennyit leragasztott előző nap ....  Zs.

 

Előzmény: zsonga (5633)
zsonga 5 napja Creative Commons License 5633

Persze ez így ijesztően hangzik , nyílván ironizáltam,csak azt akartam érzékeltetni vele,hogy egy egy kényszer mennyire irreális is tud lenni és pont ez az ami kicsinálja az embert.

 

 

Előzmény: zsonga (5632)
zsonga 5 napja Creative Commons License 5632

De rendes vagy,köszi:)

 

Hát igen ezeket elméletben mind mind tudom,de még mindig be tudok ijedni:( és ez a fő ellenségem és generátorom, a szorongás...

 

Nem tudok egyszerűen bízni magamban,másokban és most az a fő parám,hogy tuti paranoiás skizofrén vagyok aki azt képzeli hogy mindenki csak ki akar ba.ni vele és senki nem megbízható.

Ezt biztos annak köszönhetem,hogy most tényleg belefutottunk az építkezés miatt sok léhűtőbe aki csak ígérgetett, a pénzt eltette de teljesítés nem történt, késések,halogatások,rossz szállítások,rossz termékek stbstbstb....

 

 

Előzmény: ZSUindex (5631)
ZSUindex 6 napja Creative Commons License 5631

Zsonga, szia, de jó hogy meg vagy! Többször rá akartam kérdezni, hogy meg van-e már a baba, meg hogy hogy vagy, de valahogy nem tudtam elküldeni a beírtakat, és egy idő után feladtam ...

De most, hogy írtál új jelszót kértem, és ismét működik ...

Azért is érdekelt a sorsod, mert valamelyik leveledből arra következtettem, hogy közel lakunk egymáshoz ... 

Azt gondolom, hogy bár a kényszergondolatok a Te agyadban jönnek létre, de nem úgy tartoznak hozzád, mint a döntéseid, elhatározásaid, érzelmeid. Hanem úgy, hogy a Te emlékeid, álmaid, elnyomott érzelmeid, különböző ingerületeid, valahol, valakitől hallott élmények, amelyek hatottak rád,  rendszertelenül összeállnak, és erőnek erejével utat törnek a lelkedben, agyadban - mintegy érthetetlen mechanizmusként.

Ugye, boldogan várod a babát, és el tudod látni a feladataidat, családodat. Gondolom a tetőtér beépítés vagy átalakítás kapcsán is rengeteget dolgoztál!

Több - kevesebb sikerrel nálam is megtörtént a lakásfelújítás, korszerűsítés.

Jó, hogy tudhatunk Rólad ismét ...

Zsuzsa

Előzmény: zsonga (5630)
zsonga 6 napja Creative Commons License 5630

sziasztok

 

Gondoltam beköszönök,rég voltam itt. Ami sajnos nem azt jelenti,hogy teljesen kényszermentes voltam,egyszerűen zajlik a felújítás és hát ugye a terhességem utolsó hetei...

volt augusztus végén 2-3 hét amikor előjött ez bizonyos kényszer, ami inkább a tinikoromban volt jellemző,nah mindig megállapítom,hogy egyik kényszergondolat rosszabb mint a másik:S amikor az egyik jelen van mindig azt kívánom bárcsak inkább a másik lenne és így fordítva.

Szóval biztos a hormonok is meg minden , de szenvedtem és teljesen elvette az erőmet, próbáltam legyűrni, mostanra elég jól sikerült, vagyis úgy mondom ,hogy felülkerekedtem rajta vagy önmagamon?:D ez vicces mert pont,hogy belőlem fakad áh szóval teljes skizoérzés....

 

nagyon remélem,hogy ennyi volt,lecsengett és csak a nagyobb stressz (tetőtérbeépítés, anyagi gondok) hatására jött ez elő és most megkímél egy darabig ,olyan jó lenne harmóniába kerülni magammal kicsit jobban.....

 

 

 

LonelyMaster4 szept. 30. Creative Commons License 5629

Hat is a gyógyszer, volt, hogy sokáig nem voltak kényszerek, de időnként mindig előjön, főleg, ha történik valami... Ha nem szedném a gyógyszereket, valószínűleg még erősebbek lennének, és még tovább tartanának... :-/

Előzmény: Törölt nick (5625)
LonelyMaster4 szept. 30. Creative Commons License 5628

Szia!

 

Köszi, válaszoltam is ott, az a kényszergondolatom már megszűnt, de most van helyette egy másik... :-/ (ott írtam róla...)

Előzmény: tyúkanyó48 (5627)
tyúkanyó48 szept. 28. Creative Commons License 5627

Szia!

 

Írtam neked ebbe a  topikba,  fuss, nézd meg! :))

Előzmény: LonelyMaster4 (5624)
8D szept. 27. Creative Commons License 5626

Szia Scorpiogirl93, írtam neked e-mailt, ha megkaptad szólj

Törölt nick szept. 20. Creative Commons License 5625

Halihó, Ha szeded a gyógyszert hatnia is kell, így meg kell, hogy szüntesse a kényszerességeket.

Hacsak nem a legmegfelelőbbet szeded a betegségedre. Nekem is adtak az Olanzapin és nappali Rivotrill mellé Sertralin gyógyszert nappalra, ám nem váltotta ki a várt hatást (nem volt jó) így el lett véve és maradt nappalra is az Olanzapin tabletta, ugyanúgy mint éjszakára, Rivotrillal.

Előzmény: LonelyMaster4 (5624)
LonelyMaster4 szept. 16. Creative Commons License 5624

Sziasztok! "Új" vagyok itt (vagyis őszintén szólva már jóval a topik megszületése előtt jelen voltam (és ismerem a topiknyitót is), csak mindig kibaxtak)... Én is OCDs vagyok (mondhatni nagyon is...), diagnosztizálva is vagyok vele és szedek rá nem gyenge és nem kevés gyógyszereket...

 

Legújabb kényszergondolatom:

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9220243

 

Jól jönne egy kis megnyugtatás ezzel kapcsolatban, de eddig még nem túl sokan írtak, pedig már vagy 100 helyen megkérdeztem... :-(

Törölt nick szept. 10. Creative Commons License 5623

Ennyi összevissza hordott dolgot szinte hihetetlen, hogy így be voltam indulva. Bár előbb elmentem volna a dokihoz és akkor nem lett volna ennyi badarságom összehordva. Hiszen valójában több vallású emberekkel volt jó meg rossz kapcsolatom, tapasztalatom ezért az általánosításért és általánosan utálkozó kifejezésekért elnézést kérek. A társasházunk amúgy belül mint lakás szép és nem a lakók miatt költöztünk el, más oka volt egészségügyi amiről már inkább nem írnék. A pszichiátriai problémáim már akkor évekkel ezelőtt is jócskán ki volt újulva, most kaptam estére Olanzapin 15 mg és az alvásom is egyből visszaállt a rendes kerékvágásba. Évek óta már fel volt bojdulva, úgyhogy mindenképpen kellett az orvos és a gyógyszer mert csak egyre rosszabb lett a helyzet, az állapotom.

Előzmény: Törölt nick (5480)
gombóc63 aug. 27. Creative Commons License 5622

Éééésssss.....most jön a nagy bölcsesség, hisz majd dupla annyi idős vagyok mint Te. Én pontosan úgy éltem, olyan voltam mint Te. Leginkább a megfelelés és a túlagyalás volt jellemző rám. Pár éve jöttem rá, persze segítséggel, hogy semmit nem értem el vele, csak magamnak ártottam. Nem mondom, hogy teljességgel le tudtam vetkőzni ezeket a tulajdonságaimat, de amióta kissé lelazultam mindent másképp látok, jobban érzem magam a bőrömben. Remélem neked is sikerülni fog egyszer!:-)

Előzmény: 16 éve (5621)
16 éve aug. 26. Creative Commons License 5621

Nagyon köszönöm a válaszod, a környezetemből is jött hasonló meglátás, hogy talán egy baba még jót is tenne.Csak bennem van a félsz....

érdekes már elég hosszú ideje hogy nem is a kényszerek amik megkeserítik az életem,persze azért azok is vannak hanem inkább az hogy nem akarok semmit elrontani, probálok midiG helyesen cselekedni, túlagyalok mindent,ha valami jó dolog történik félek élvezni,és inkább a biztos rosszat mint a bizonytalan jót választom, amit persze később bánok.

 

Nagyon szeretnék babát és úgyérzem hogy nagyon tudnám is szeretni,de félek, tudom hogy a "démonjaimmal"nekem kell megküzdenem csak olyan nehéz, viszont -  és ezt köszönöm - megnyugtató az a  pozítív tapasztalat amit leírtál.

 

 

Előzmény: gombóc63 (5620)
gombóc63 aug. 20. Creative Commons License 5620

Én is szívesen segítenék, nagyon sok gondolat megfogalmazódott bennem, de a lényeg....soha nem tudhatod mikor, mi, miért fog történni, úgy pedig nem lehet élni, hogy csak a negatívumok, a félelmeink uraljanak bennünket.

Amikor én szültem a lányomat egészséges voltam, nagyon fiatal, még nem tudtam, hogy egy év múlva nem lesz anyukám és az életem romba dől. Nem tudtam, hogy megkezdődik a szorongásos, kényszeres életem. Mégis....leszámítva a bajaimat boldog, jó életem van, remek gyereket neveltem fel, akivel csodás a kapcsolatom. Nem lett olyan mint én, és én Ővele csak több lettem. Még a mai napig is kapok tőle szeretetet, megbecsülést, jóságot,odafigyelést. Bár nem ismerlek, de lehet, hogy pont egy baba billentene ki az állapotodból...mert az egy csoda:-))

Előzmény: 16 éve (5617)
16 éve aug. 20. Creative Commons License 5619

Köszönöm!

már ezzel is sokat segítettél. :-)

Előzmény: ZSUindex (5618)
ZSUindex aug. 18. Creative Commons License 5618

Kedves 16,

 

Történt, hogy bekopogott a FÉLELEM. A BIZALOM ment ajtót nyitni, és odakint nem volt SENKI.

 

Bocs, más módon majd a többi kismama fog tudni segíteni, akik többen  vannak itt.

Zs.

Előzmény: 16 éve (5617)
16 éve aug. 18. Creative Commons License 5617

Sziasztok!

 

Olvastam több hozzászólást és itt-ott magamra ismertem...

 

16 éve kezelnek kényszerbetegséggel(gyógyszeresen), ami talán nem tűnik soknak,de tekintve hogy most vagyok 27 több mint a fél életem. Ráadásul már előtte is voltak "problémáim".

Időközben a disztimával is megismerkedtem. Szóval tudnék mesélni.... ahogy gondolom itt mindenki.

De nem panaszkodhatom, tudom hogy lehetne rosszabb is.

 

Azért regisztráltam, mert mostanában egyre inkább foglalkoztat  a "baba" kérdés. Szeretnék babát, nagyon szeretnék, nem most de a közel jövőben mindenképp. de nagyon félek.

A pszicháter azt mondta hogy az általam szedett gyógyszert nem feltétlenül kell elhagyni, még egy könyvet is mutatott erről,de persze az lenne a legjobb merthát mégiscsak gyógyszer.

Már most félek attól, hogy ártok majd a babának ha szedem a gyógyszert,de azzal is ha nem, illetve hogy öröklödik ez az egész vagy ha megszületik a baba jelentősen felerősödik a betegség és nem tudom majd ellátni őt. És persze ezek még csak az általam racionálisnak tartott félelmek, de idővel az irracionális legalábbis remélhetőleg annak vélt, minthogy pl.direkt ártok a gyermekemnek, félelmek is előjönnek majd.

A környezetemben vannak olyan vélemények, miszerint így erkölcsileg nem helyes gyermeket vállalni.(és itt szoktam elsírni magam)...........mert ez így nem fer.............

De tudom ha az sem lenne fer ha a születendő gyermekem végigszenvedné az egész életét.

 

Nektek mi a véleményetek? Tapasztalatotok?

 

Köszönöm

aláírás:egy nő aki anya szeretne lenni – jó anya

ZSUindex aug. 17. Creative Commons License 5616

Huszas, harmincas, negyvenes éveimben nem adtak gyógyszert, vagy ha adtak is, visszavonták a javaslatot.

Végeztek személyiség tesztet, és mivel az nálam nem mutatott ki semmit, aminek a kényszerbetegség csak szövődménye lett volna, 38 éves koromban nem javasolták a gyógyszert. 52 éves koromban magán pszichiáter adott antidepreszánst, xanax-os rászoktatással. 8 éve szedem, a xanax-ot orvos segítségével le kell építeni közben, mivel a xanax, mint a napi két üveg sőr, hosszú távon függőséget okoz ! Ez úgy értsed,

hogy növelni kell az adagot ahhoz, hogy továbbra is segítsen, és nincs megállás. Viszont, a csökkentés

is visszaüt, ha nem orvosi tanács alapján csökkented az adagot, sokszor lehet keserves közérzeted ....

Zs.

Előzmény: doctorjoke (5614)
doctorjoke aug. 16. Creative Commons License 5615

Nem fogsz neki menni az orvosnak, ebben biztos vagyok. A kényszergondolatok egyik fajtája csupán ez, az agresszív kényszergondolatok, melyek szorongást okoznak, de nem valósítod meg őket.:) :) Menj el a dokihoz, valamint találj intenzív elfoglaltságot, melyek közben nem tudsz másra koncentrálni!:) 

Előzmény: klau_19 (5613)
doctorjoke aug. 16. Creative Commons License 5614

Köszönöm.:) Egyébként ti milyen gyógyszereket szedtetek, próbáltatok eddig, mik azok, amelyek beváltak?:) Milyen mellékhatásokkal rendelkeztek? 

Előzmény: ZSUindex (5612)
klau_19 aug. 15. Creative Commons License 5613
Sziasztok!
Sajnos vagy nem sajnos ismét itt vagyok!
2-3 hétig teljesen gondolat mentes voltam...Jól is voltam az étvágyam visszajött,eljárkàltam ide-oda.
Orbáncfű teától jól aludtam minden rendben volt míg 2 hete kedden lett egy pánikrohamom. Kiújult a derealizációm/deperszonalizációm a környezetem és saját magam teljesen idegennek tűnt a valóság mintha nem is lenne stb... Ez olyan szinten rossz,hogy depressziós tüneteim lettek,nem látom a kiutat teljesen kilátástalan minden..Csak sírok és megmozdulni sincs kedvem! Tegnap este pedig előjött a kényszergondolat,hogy mi van ha pszichotikus leszek és bàntom a szeretteimet??? Már ott tartok hogy orvost sem merek felkeresni merr mi lesz ha neki megyek??? Volt már ilyen veletek?? mert már tényleg nem tudom mit csináljak.utálom ezt :((/
ZSUindex aug. 3. Creative Commons License 5612

Szia doktor,

 

Vigyázz a testvéredre.

Velem pont ilyen nem volt, de az élmény, amit leírsz, " hogyha nem ....szorongani fog ", hát mindegyikünk közös élménye - úgy gondolom.

Annak szerintem kevésbé van jelentősége, hogy ez a közös élmény milyen előzményhez, tünethez tartozik.

Milyen jó a bajban, hogy Neked elmondja, Te pedig utána nézel!

Lehet, hogy ez a tünet majd visszahúzódik, lehet, hogy tünetváltás lesz, lehet, hogy megsokszorozódnak a tünet típusok.

Szívből kívánom, hogy a testvéred tünetei "felszívódjanak", de ha több tünet is jön hozzá, fokozódik a szorongás, akkor nagyon jó lesz, ha rendszeresen meg tudja valakivel osztani az ezzel kapcsolatos élményeit. Segíts neki abban, hogy mindezt ne szégyellje, ne rémüljön meg, és ha úgy adódik, merjen segítséget kérni. Nálam fiatal koromban kezdődött, és nem adtak mindjárt gyógyszert...

Zsuzsa

Előzmény: doctorjoke (5611)
doctorjoke aug. 3. Creative Commons License 5611

Sziasztok! :) Egy kérdésem lenne felétek, hátha ti tudtok rá válaszolni.:)

Volt már olyan valakivel, hogy mondatokat ismételgetett magában gondolkodva? Felül tudtatok kerekedni rajta? Ha igen, hogyan? Különböző témájúakat, melyeket utána ki kellett javítani egy másik mondattal:D Mert, ha nem elkapta a szorongás, rossz érzés. NEM magában beszélt, tehát nem volt szemmel látható. Pl, ha beszél valakivel, tv-t néz, vagy elfoglalja magát mással, akkor is zakatolnak az agyában a gondolatok. A testvérem meglepett ezzel, de nem akar orvoshoz menni, mert gyógyszert kapna rá..:S 

Előre is köszönöm:)

zsonga júl. 26. Creative Commons License 5610

Kedves Klau, 

 

Nagyon hasonlóan indultak nekem is a tüneteim, érettségi tájékán, apám alkoholista volt korábban,kilenc éves koromban meghalt én voltam ott,végignéztem,előtte sok szenvedés,bizalom elvesztése, anyám robotol,stb....

először nálam is migrént diagnosztizáltak, fogalmam sem volt h lelki eredetű a dolog, aztán jöttek pár hónap múlva a kényszerek, nagyon erősen...azt hittem kész,megőrültem itt a vég, apranax és frontin segített néha lenyugodni de aztán szerencsésen eljutottam egy pszichológushoz majd egy pszichoterapeutához.

ANnyira jó volt és nagyon sokat segítettek!!!

Légy erős és keress egy pszichológust, vagy pszichoterapeutát aki segít elfogadni és megérteni a benned rejlő folyamatokat...na meg persze feldolgozni.

Az, hogy félünk a skizofréniától korábban kitárgyaltuk itt, TELJESEN NORMÁLIS érzés...hiszen az agresszív gondolatok teljesen összeegyeztethetetlenek az énünkkel , azzal a világgal amit nap mint nap élünk....

Nekem tizenévesen anyukámra vetültek ki, nagyon erősen borzalmas volt nem mertem éjjel aludni nehogy megtegyem....rettegtem, stresszeltem szorongtam.

Légy erős,csak ezt tudom mondani, nem leszel skizofrén! 

Sok sikert kívánok Neked, első sorban az nagyon fontos, hogy nyugodj meg ha jönnek a kényszerek, mert tudom mennyire ijesztő és nyomasztó tud ez lenni, másodszor élem át a saját gyerekeimmel kapcsolatosak voltak most a legutóbbi kényszereim, gondolhatod:( de aztán elkezdtem a pszichoterápiát és sikerült legyőzni a nagyját..azért mondom, hogy a nagyját,mert tudom, ez még korántsem a vége....

 

írj ide ha nagyon megijedsz a gondolatoktól vagy ha bármi kérdésed van

Előzmény: klau_19 (5606)
eukariota júl. 26. Creative Commons License 5609

Kedves "angyalka" jelentkeztem a csoportodban..két diplomás mérnök és természetgyógyász vagyok, segíteni szeretnék egyes embereknek..:)

 

Előzmény: angyalka.19 (5608)
angyalka.19 júl. 24. Creative Commons License 5608

Sziasztok :)

 

https://www.facebook.com/groups/1445081295753023/

 

Én is kényszerbeteg  vagyok, és egyben  blogger, és cikk író.  Számtalan  cikket  írtam  már mentális  betegségekről. Most a  facebookon az  első KÉNYSZER csoportomat  is megalakítottam. Az  ott  lévők  többsége  kényszer  beteg , és zárt  csoport. Aki  szeretne  csatlakozni,  segítséget, vagy  építést  adni, kapni az  lépjen be  nyugodtan .

 

Puszi:)

 

 

gombóc63 júl. 24. Creative Commons License 5607

Mindenképpen pszichoterápiára lenne szükséged. Bár nekem nem voltak ilyen gondolataim, de a terápia sokat segített a gondolataim, cselekedeteim helyes irányba történő terelése ügyében. A gyerekkorunk sajnos sok mindent befolyásol, bár még csak most lépsz a felnőtt korba, de majd egy életen át ezzel nem lehet takarózni. Keress egy jó orvost, a Xanax és társai nem fognak segíteni hosszútávon, nekem csak a szorongás okozta tüneteimen segítettek.

Előzmény: klau_19 (5606)
klau_19 júl. 23. Creative Commons License 5606
Sziasztok!
19 éves vagyok! És szeretnék érdeklődni !
Kiskoromba sokat csúfoltak az iskolába a szüleim elvàltak mert édesapám alkoholista és sokat bántott minket ! Olyan 14 évesen jött az első agresszív kényszergondolat ..féltem,hogy meg is teszem a dolgot,de pár nap után elmúltak ezek a gondolatok! Néha néha visszajöttek de aztán ismét eltudtam őket hessegetni! Azonban 1 hónapja éjjel kaptam egy szövődmênyes migrénes rohamot amitől 10 percig beszélni se tudtam. Elküldtek MRIre negatív lett ! Viszont utàna a pánikbetegségem is kijött nem aludtam napokig elmentem orvoshoz kaptam xanaxot. de azzal leálltam mert nem akartam rászokni.ezután pedig kb 2 hete ismét agresszív kényszergondolataim vannak! De most már attól is félek,hogy magamat is bántom! Nagyon félek mert régen ilyenkor már elmúltak most viszont nem akar valamiért... Tudom,hogy nem akarom megtenni de félek h mi van ha még is :(((Szerintetek a migrénes roham is rájátszhat?? Van aki még fél attól ,hogy skizofrén lesz ?? mert én már nagyon :/ Ugyanis van mikor derealizálok is. De az is lehet a migrénes rohamtol??vagy mert rossz gyerek korom volt?? és nem dolgoztam rendesen fel a traumát ?? tudom senki se orvos,de szeretnêm hallani a tapasztalatokat :)
angyalka.19 júl. 19. Creative Commons License 5605

Sziasztok :)

 

Én is kényszerbeteg  vagyok, és egyben  blogger, és cikk író.  Számtalan  cikket  írtam  már mentális  betegségekről. Most a  facebookon az  első KÉNYSZER csoportomat  is megalakítottam. Az  ott  lévők  többsége  kényszer  beteg , és zárt  csoport. Aki  szeretne  csatlakozni,  segítséget, vagy  építést  adni, kapni az  lépjen be  nyugodtan .

 

Puszi:)

 

https://www.facebook.com/groups/1445081295753023/