Hàt, biztos kapott màr el valamit, de nem attól, hogy hozzà èrt valamihez, amennyit mondta ugye, hogy fertőtlenìt stb. Ezek irracionàlis gondolatok, ès ha màs felè terelődnek, akkor àltalàban a hozzàd legközelebb àllókról gondolsz baromsàgokat, èn màr csak ìgy hìvom őket. De köze nincs a valósàghoz. Szerintem az 4-6 oldalak valamelykkèn leìrtam a törtènetem, meg a teràpiàm úgy tömören, ha èrdekel, olvasd el. :)
Szia! Jó sok hozzàszólàs jött! Ki lehet jönni, de keress Pesten egy kognitìv viselkedèsteràpiàhoz igazàn èrtő szakembert. Persze, hogy nem tennèd meg, èpp azèrt fèlsz tőlük, ez ebben az àllapotban mindig ìgy van! Kitartàst neked, ès nyugi, nem vagy veszèlyes. Ha màr ebbe bele gondoltàl, ès aggódsz miatta, akkor màr eleve megkèrdőjelezed a kènyszer gondolataid. :)
Na tessék...ugye milyen "kézenfekvő" a megoldás?:-))) komolyra fordítva aki agyalós típus annak nagyon nehéz. Gyakorlatilag bárhol, bármikor el tudok kalandozni. De semmi nem lehetetlen, próbálkozni kell, több-kevesebb sikert mindenki el tud érni.
A futással az a baj, hogy közben igen csak jól lehet agyalni. Nekem anno azt mondta a pszichiáterem, hogy rajzoljak, kézimunkázzak, írjak naplót, állítólag eközben terelődik a gondolat.
Szia! Szia! Semmi ok az aggodalomra, lefogod győzni. Ne tarts attól hogy megteszed, mivel ezek a rettenetes gondolatok csak a fejedben élnek, ezt különítsd el saját magadtól, próbáld meg idegenként kezelni. Tudom, nehéz ezt megtenni, mivel a Te részed és a Te gondolatod, de vedd úgy mintha ez nem is te lennél, és ha jön a gondolat próbálj meg nem törődni vele, vagy szólj neki vissza gondolatban, hogy nem érdekel, mondd csak nyugodtan, úgysem teszem meg, Te csak egy semmi gondolat vagy a fejemben. Foglald le magad olyankor, tereld el a figyelmed. Beszélgess, ha épp vannak a környezetdben, ha dolgozol akkor arra koncentálj, ha szabadidőd van akkor csinálj amit szeretsz. Tudom hogy borzasztó, én nagyon régóta élek vele együtt, és kiszámíthatatlan hogy mikor jön. Rettenetes tud lenni, engem mindig gyilkosságra ösztönzött. Az utóbbi időben én is szorongtam miatta, ezért kibeszéltem magamból egy számomra megbízható személynek, hogy mivel élek együtt tizenéve, és ez rengeteget segített. Mostanában próbálok egy kicsit sportolni, az lefoglal és nagyon jól méregteleníti a szervezetet, kikapcsolja az agyat. Ha időd engedi, tedd azt Te is :) Én tavaly november óta tünetmentes vagyok, lekopogom, mert sosem tudhatom mikor jön újra ( remélem soha többé ) :) de mindent megteszek ellene, hogy ne jöjjön, bár nálam kiderült mi az, ami kiváltotta a kényszerességet, és ezért arra kezelnek gyógyszeresen, biztosan az is segít benne. Mondjuk én sosem hagynám magam pszichés gyógyszerekkel tömni, de persze van akiknek csak az segít sajnos, olykor szükség van rá ha már nagy a szorongás. Én életemben először vagyok ennyi ideje tünetmentes, és hihetetlen jó érzés, mintha kicseréltek volna, nem gondoltam hogy így is lehet élni?! :) Lehet, szóval ne aggódj, van kiút, ne add fel! Itt meg segítünk bármiben. Az is jó, ha már itt kiírod magadból mi bánt, hidd el ezzel is könnyítesz magadon. Remélem tudtam egy picit segíteni!
szia, valójában azt kellene kideríteni, hogy miért gondolsz ilyeneket, olyan szakember kell aki ennek az okát kideríti. Engem például nagyon érdekel, hogy miért támadnak az embernek ilyen gondolatai, milyen gyermekkori trauma lehet az oka. Mert valami van, valami oka van. nem csak úgy rászáll az emberre , random
Egy mentális betegség kezelésében, ha gyógyszeres kezelés is szükséges, pl. "egyszerû" depresszió, bizonyítottan hatékonyabb a kombinált kezelés, de pl. skizofréniánál is sokat segít a pszihomókus a pszichiáternek, mondjuk a diagnosztizálás folyamán.
