Akkor mindenképpen el kell utaznod oda, ha vége a járványnak :) Szép ez a havasi táj és az érdekes hogy sokszor évszázadok óta ugyanaz a család lakik egy házban, persze sokszor azóta már átépítették a házakat.
A régió egyik kisvárosa, Bad Aussee arról is nevezetes, hogy itt terül el a mai Ausztria geometriai középpontja, továbbá a város és környéke, az ún. Ausseerland a máig élő népviseletéről és népi hagyományairól is nevezetes.
Hagyományosan viszonylag ritkán lakott régió volt, sok kis faluval és tanyával.
1590-re az itteni lakosság nagy része protestáns lett, de az 1590-es években erőteljes ellenreformációs tevékenység folyt, ezért a legtöbben - látszólag - visszatértek a katolikus hitre.
A 18. századi ún. "titkos protestantizmus" korában azonban a protestáns hit ismét erős gyökereket eresztett, a 18. sz. közepén, 1748 körül ismét meginduló ellenreformációs törekvések világítottak rá ismét, hogy mennyire széles körben elterjedt ebben a régióban (is) a protestantizmus, egyes településeken a protestánsok de facto abszolut többségben voltak.
A Salzkammergut egy festői szépségű osztrák régió 3 szövetségi tartomány - Oberösterreich, Steiermark és Salzburg - határvidékén, a Totes Gebirge, a Dachsteingebirge, a Höllengebirge és a Tennengebirge vidékén.
Csodálatosan szép hegyláncok és völgyek, zöldellő alpesi legelők, ún. almok és kristálytiszta vizű tavak és folyók. Festői kis falvak és tanyák, néhány szép, barátságos kisváros - ez a Salzkammergut, az egykori bécsi birodalmi Sókamara, a Salzkammer birtoka.
Ami még érdekes, de az inkább a "tikos protestantizmus" kontra ellenreformáció témakörhöz tartozik, hogy a 18. sz. közepéig ezekben a felső-stájerországi magashegységi területekben a katolikus egyházszervezet erősen hézagos volt.
Viszonylag kevés volt a plébánia, de óriási terület tartozott hozzájuk, egy-egy hegyvidéki plébánosnak gyakran 8-10-12 falu népét is kellett lelkigondoznia.
Ennek a megreformálására is törekedtek a 18. sz. közepi ellenreformáció során, sokat javult a papképzés színvonala és sok új plébániát hoztak létre.
Pl. Tauplitz faluja is 1777-ig Pürgg plébániájához tartozott, ekkor kapott saját plébániát.
Minimális földművelés azért volt a völgyekben, mert az alapvető gabonanövényeket valahol meg kellett termelni.
De a fő gazdasági tevékenység az alpesi állattenyésztés volt, az ún. almgazdálkodás, meg a fakitermelés, illetve a Salzkammergut területén, mint a neve is mutatja, a sóbányászat.:-)
A festői szépségű salzkammerguti tóvidék sincs messze attól a térségtől, ahonnét az ősök jöttek, sőt kifejezetten közel van, légvonalban talán 40-50 kilométer.
Ebben a térségben is nagyon erős volt a "titkos protestantizmus", amelyet a 18. sz. derekán, az ún. csendes ellenreformáció során fokozatosan háttérbe szorítottak, ennek ellenére II. Josef 1781. évi türelmi rendeletének kiadása után falvak egész sora vallotta meg evangélikus hitét.
Nekem már a régi filmekben sem tetszett, hogy a telefonfülkékben egyszerűen kitépték a lapot a telefonkönyvből annál a névnél amit kerestek, kiszúrva a későbbi telefonálókkal. Eltörném az ilyenek kezét. Ráadásul még 1960 előtt tették ezt, mert akkor másolták a mormonok az anyakönyveket mikrofilmre Magyarországon.
Közben valamire rájöttem, több ősöm is a Fejér megyei Száron élt a 18.század közepén, az egyikük ott is köthetett házasságot, viszont nincsenek meg a 1784 előtti házasságok, ez már nagyon régen idegesített, mert születések 1736 óta vannak. Tegnap megnéztem a 1784-ben kezdődő házassági anyakönyvet a Falmily Searchon, erre arra lettem figyelmes hogy az első oldalon oldalt levágott oldalak csonkja van és 61 oldal van felírva a lapra. Nem tudom, hogy ki lehetett ilyen elvetemült gazember, hogy megcsonkítson egy anyakönyvet, levágva 60 lapot.
A Tauplitzalm nevű fennsík (deutsch Hochplateau) egyik legfestőibb része a Steirersee nevű tó és a fölötte magasodó Sturzhahn nevű hegy (tszf. 2028 m).
A tónál is jártunk anno.
A googlemaps-ra nagyon szép fotók vannak feltöltve a tóról és a környékéről, érdemes megtekinteni:
590-591-ben került sor a szlávok első nagy nyugati irányú előrenyomulására a Keleti-Alpok területén, a Savinja, a Dráva és a Mura folyók völgyében haladtak gyors ütemben fölfelé. Egészen Osttirolig jutottak előre, ahol a bajorok a mai Lienz (nem a felső-ausztriai Linz, hanem a kelet-tiroli Lienz) mellett egy véres ütközetben megállították őket.
Később az alpesi szláv csoportok a Niedertauern alacsonyabban fekvő hágóin átkeltek az Enns völgyébe is, amely abban az időben egy rendkívül ritkán lakott senkiföldje volt.
Ha Stájerország kora középkori történelméről beszélünk, akkor Karantánia történelme megkerülhetetlen.
Főleg, hogy a Styria - Steyr - Steiermark földrajzi név csak fokozatosan, a 11-12. században alakult ki, egyébiránt 1176-ig a későbbi Stájerország területe Karantániához tartozott.
