Scientific methodology is a filter, which can separate stupidity from rational and logical things. This filter can be used in many kinds of things we know in any form. When we try this filter on „God” only real facts will remain from most religious documents and descriptions. For example, founders of religions created „gods”, and they did create a lot. This is a fact. And the other many many scams are not. Certainly, „god’s creation” is only a religious jargon and „creating god” would be a better and right term. Moreover we must not forget that scientists believing they are rational minds have thought a lot about the topic and most of them only said silly things, but there were some of them whose efforts can make a strong base for a „God” that is founded by science.
„Well, what the hell is going on here? What is this casual drafting? Is it a parody, a caricature, a joke or a teasing?” The legitimate question might arise. No, it is not, even it looks like that for the first time. I wrote a much shorter introduction earlier, but I realized that it would not be enough, not even in the case that people nowadays do not read longer texts. The longer text it is, the less readers there are, and it is a very unambiguous fact and connection. Now I will submerge into details and will reason that sometimes reality can be the most surprising, and even I myself did not think about it when I started my research at the end of the twentieth century and at the beginning of the twenty-first century. This introduction will describe the main point in short and there are some selected writings which will give you a sample for a more complete picture. ...
Az jött ki a kutatásaimból, hogy Dawkins könyve, maga is egy tévedés.
Pontosított, javított részlet a
Tudományon átszűrt "Isten"
avagy
van egy kis bibi az ateizmussal
című tudományfilozófiai esszémből:
Külön gondolatsorban mindenképpen szükséges megemlítenem Richárd Dawkinst, akit némileg hibásan a memetika egyedüli alapítójának tartanak. Szerintem csak legfeljebb egyik megalkotója a helyes besorolás, hiszen voltak elődei és utódai is, akik nála sokkal jelentősebbet hoztak létre ezen a tudományterületen. Dawkins munkássága a biológiában jelentős, a memetika számára csak egy gének-mémek párhuzam példa főként. Az „Isten”-t mint fertőző mémet Dawkins helyesen ismerte fel, de azt már nem, pedig minden lehetősége és adata megvolt és most is megvan hozzá neki, hogy annak ellen-mémjére, ellenpontjára az ateizmus alkalmatlan. Már csak azért is, mert maga az ateizmus általa is használt hibás mai meghatározását (definícióját), eleve ábrahámita vallási teológusok alkották meg. Tehát az ateizmus, a pogány kifejezéshez és szitokszóhoz hasonlóan eredendően egy trükkös (vallási)mém. Politikai kifejezéssel élve, hasznos ellenségkép. Az ateizmust támadni és ellenfélnek feltüntetni is könnyű és praktikus is bizonyos „hit”-védelmi csoportoknak. Viszont, ha az ateisták önvallomásukat lecserélik racionalistára, a racionalitást már valahogyan nem akarják emlegetni és támadni, ellenfélként zászlóra tűzni, ugyanezen „hit”védők. Dawkins az Isteni téveszme könyvéből az ateisták bibliája lett. A tartalma számomra tudományosan már régen túlhaladott, de a címe azért valamennyire helyes. Hiszen a téveszme lényegében a kényszerképzet egyik szinonima szava.
A kényszerképzetként való helyes besorolás bizonyítása és sokszoros tesztelése megtörtént és már régen a gyógymódján folyik a munka. Mert az is megvan és működik. A gyógyulások már folyamatában vannak. ... de mivel ez egy több ezer éves rossz beidegződés, torz divat, "agyrágó" mém eredménye, a gyógyulás sem megy csak úgy hipp-hopp. Tehát a türelem nem csak rózsát, hanem sok „Isten”-kényszerképzetéből kigyógyult, vagy kigyógyulóban lévő embertársat is terem.
Álláspontom tehát az, hogy nem tagadni és nem hinni kell, hanem tudni „Isten”-t, és gyógyítással segítenünk ezen „Isten”-kényszerképzetbe esett monoteista, monista, teista, deista, ateista …. embertársainkon. Mert ők ezen speciális lelki/elme betegségük jellegénél fogva nem látják és képtelenek is látni saját logikátlanságaikat és önellentmondásaikat. Gyógyító Vakcina Gondolat Vírusokkal „betegségük” viszonylag könnyedén, fájdalommentesen eltüntethető. Ezek lényegében legyengített hülyeségek, amelyek gyakran nevetségesek is. Igen „Isten”-ből nevetve lehet a legkönnyebben kigyógyulni.
Két évtizedes kutatásaim és teszteléseim vége felé 2019 tavaszán vettem csak észre, hogy az addig eléggé vitatott memetika közben erősebben beágyazódott a tudományba. Így viszont utólag ismertem meg a közben sokak által megírt memetikai elméleteket, amit magam mint párhuzamos felismerést a gyakorlatban erősen folytattam. Így láttam, hogy amit én „Gyógyító Vakcina Gondolat Vírusok”-nak nevezek, azt a memetika immun-mémnek sorolta be. Ez kellemes meglepetés volt számomra Dawkins elnagyolt memetikai írásai után, mert így többszörös megerősítés is megvan, ami fontos a tudományosság szempontjából. Dawkins csak azt ismerte fel, hogy „Isten” egy veszélyes fertőző mém, de azt már nem, hogy akkor nincs értelme „harcos ateizmussal” tagadni, támadni, hanem gyógyítani érdemes.
Amennyiben a tudományos módszertan helyes és igaz utat mutatja meg, és minden jel szerint igen, akkor már csak némi idő szükségeltetik, hogy az emberiség egyik legnagyobb, vagy inkább egyértelműen a legnagyobb mémjét, memetikai problematikáját, megoldottnak tekinthessük.
Igazad lenne, de.
Nem én tettem ezt az állítást, komoly embertől hallottam. (egyetemi tanár)De, az jelezte számomra igazságát, mikor az általa olvasottak között ( Ronsdorf), felsorolta saját művét is.
még valamit. miért nevetséges az, hogy Zoroaster a tanulásra és agytornára gondolt, mint módszerre:
"Márpedig tudhatod, már egy Silva nevű ember is rájött az 1940-es években, hogy az emberi agy csodálatos dolog; megfelelően kihasználva a kapacitását, csodákra lehetnénk képesek! Pedig az ő módszere messze nem a legjobb, ennél az említett risik, szúfik, őskeresztények és kabbalisták sokkal jobbakat ismertek!"
1) a tanulás és aggyakorlat 1940 előtt is ismert volt. Silva módszere nem lehetett ez. 2) állítólag Silva tudott jobbat, a misztikusok pedig még jobbat 3) ergo Zoroastro nyilván a tanulásnál és aggyakorlatnál jobb módszerre gondolt
4) még többet tanulni és gyakorlatozni, az nem egy új módszer
5) úgy érveltetek, hogy a szellemi sportokban elért eredmények nem megfelelő számonkérések a szufi módszert illetően. ha ezek után kgj azt állítja, hogy egyenesen része volt a módszerüknek, akkor tökéletesen tökön szúrta magát.
"Márpedig tudhatod, már egy Silva nevű ember is rájött az 1940-es években, hogy az emberi agy csodálatos dolog; megfelelően kihasználva a kapacitását, csodákra lehetnénk képesek! Pedig az ő módszere messze nem a legjobb, ennél az említett risik, szúfik, őskeresztények és kabbalisták sokkal jobbakat ismertek! "
ez az állítás hangzott el. erre nincs igazolás azóta sem, ellenben van további 2 hülyegyerek aki a védelmébe kelt, mindenféle bizonyíték nélkül. és több nap óta nem tudtak igazolást hozni.
"Azt gondolom, Amida valóban belekapcsolódott most már a beszélgetésünkbe,"
akkor is be volt, előtte is be volt, utána is be volt. egyszerűen hazudtál. gátlástalanul, furkó módon. ez az aljasság jellemzi egész "gondolkodásodat".
""még mindig nem fogod fel, hogy minden állításnál egyvalakin van az igazolás terhe. itt rajtad."
Ezek szerint vagy te nem állítottál eddig semmit, vagy nem vagy képes ezt megérteni."
egy állításpár hangzott el, és ismétlem, az igazolás terhe az egyiken szokott lenni. jelent esetben Zoroaster állításánál van az igazolás felelősége, nem nálam.
"Köszönöm, hogy rájöttél arra, itt relatív dolgokról van szó. Azonban ezt korábban nem vetted észre, most pedig ennek megfelelően nem revideált álláspontod."
mert nem kell. az állítás eleve relatív okossággal volt megfogalmazva.
""te fafej. mivel én a tudomány embere vagyok, ezért én tuom, hogy a tudományban pozitív eredményről írnak cikket, negatívról ritkán. így Zoroaster állításának hamisságáról NEM VÁRHATÓ cikk,
Ki beszélt Zorro állításáról? Silvánál tartunk már rég."
ugyanúgy igaz rá, amit írtam.
"Sajnálom, hogy nem találod meg azokat az írásokat, amelyek az agyi kapacitásnöveléssel kapcsolatos eredményeket megkérdőjelezik. Azonban én nem leszek a segítségedre."
ha te tudsz ilyen cikkeről, akkor miért állítod az ellenkezőjét?
"Ezek után miként értenéd meg az azokat cáfoló bizonyításom?"
mi köze annak, hogy tudok-e valamiről ahhoz, hogy mit értek meg? semmi.
"Ugyan már, mire hivatkozzak, arra a rengeteg oldalra, amely ezzel foglalkozik?"
igen. ahhoz képest, hogy mekkorákat modnasz, nem vagy képes a rengeteg állítólagos oldalból egyet hivatkozni.
"Ha nem hiszed, bizonyítsd az ellenkezőjét, de már ne nekem."
hát figyusz ilyen te fajta "keresd meg te a cikkeket" "bizonyítást" bárki tud bármire felhozni.
"van egy módszer, amellyel lehetővé válik az agyi kapacitás jobb kihasználása, csak éppen ez nem Zorro által említett, hanem a teáltalad javasolt."
igen, triviálisan a szorgalmas tanulás és észtorna az egyetlklen, és legjobb módszer. ürólük, ha elismered.
" Ha pedig ez így van, akkor a misztikusok csak többet tanultak, gyakoroltak, gondolkodtak, mint az átlag – szavaid szerint…"
a többet alkalmazni az ismert a módszert, az nem egy jobb módszer.
"Tehát te feltaláltad a spanyolviaszt."
nem is állítottam, hogy feltaláltam valamit. minek vitázol szalmabáb állításokkal, hülyegyerek?!
"Leírtad a misztikusok módszerét, és azt állítod, nem volt nekik ilyen."
teahát szerinted Zororaster csak annyit állított, hogy a misztikusok sokat tanultak? nevetséges vagy. mert sokat tanulni nem csak a misztikusok tanulnak. és egyáltalán nem a legtöbb és leghasznosabb módon tanultak. így egyáltalán nem őlk azok, akik leginkább növelték agyi kapacitásukat. tehát a misztikusok a mai kiváló elmékhez képest relatíven bizony hülyék voltak. kár őket emlegetni.
"P.s. valaki azt mondta rólad, agyadra ment a sok tanulás, nem tévedett."
azt akarod mondani, hogy a szufi módszer az agyamra ment?:) ilyen hatásos lenne?:) legalább magadat ne szúrnád tökön kishaver.:)
Azt gondolom, Amida valóban belekapcsolódott most már a beszélgetésünkbe, és mivel sokkal tájékozottabbnak tűnik nálam, ezért át is adom neki a teret itt.
Azonban, hogy ne maradj azért válasz nélkül, röviden felelek neked:
még mindig nem fogod fel, hogy minden állításnál egyvalakin van az igazolás terhe. itt rajtad.
Ezek szerint vagy te nem állítottál eddig semmit, vagy nem vagy képes ezt megérteni.
de TUDUNK róla. ez a nagy különbség kisapjtás.
Hát pajtás nem vagyok, de attól még leperegnek rólam félresikerült megjegyzéseid.
Amennyiben kedvenc forrásodhoz nyúlsz, úgy a szúfi megmaradt alkotásokról vagy ott, vagy az ott megjelölt linkeken érdemi tudásra tehetsz szert.
az index fórum átlag IQ-ját nézve az állításom igencsak valószínű.
Tekintetbe véve az általam elvégzett gyorsteszt alapján a tiedet, ne legyél ebben biztos…
egy kettős mércével mérő, öznő furkó vagy.
Sajnálom, hogy csak ennyire telik. Ezek szerint nem tévedett a tesztem.
no ez a szélhámosság.
A szélhámosság, magyarul csalás. Nézz utána a jogszabályok mit jelölnek ezzel és milyen kritériumai vannak. Sajnos kifejezéseid magad sem érted, így a bemásolásoktól eltérően, saját szavaid még annyi értelemmel sem bírnak.
butaság. persze a dolog visoznyítás kérdése. tehát relatív okosság és butaságról van szó.
Köszönöm, hogy rájöttél arra, itt relatív dolgokról van szó. Azonban ezt korábban nem vetted észre, most pedig ennek megfelelően nem revideált álláspontod.
te fafej. mivel én a tudomány embere vagyok, ezért én tuom, hogy a tudományban pozitív eredményről írnak cikket, negatívról ritkán. így Zoroaster állításának hamisságáról NEM VÁRHATÓ cikk,
Ki beszélt Zorro állításáról? Silvánál tartunk már rég.
ahogy arról sem, hogy mondjuk nincsenek repülő elefántok. de ettől még marhaság azt állítani, hogy vannak, és az a tény, hogy nincs róluk cikk, elég igazolás arra, hogy a tudomány szerint nincsenek repülő elefántok.
Sajnálom, hogy nem találod meg azokat az írásokat, amelyek az agyi kapacitásnöveléssel kapcsolatos eredményeket megkérdőjelezik. Azonban én nem leszek a segítségedre.
Sőt ezzel le is zárom veled a társalgást, mert még a saját igazad alátámasztó cikkek felkutatására sem vagy képes.
Ezek után miként értenéd meg az azokat cáfoló bizonyításom?
Á hagyjuk inkább…
de. és ezt nevezik intelligenciának és a kognitív képességek között vannak. az intelligencia tudományosdefiniciója pontosan az, hogy "általános problémamegoldó képesség".
Látom nem érted azt, hogy az okosság nem egyenlő az általad említettekkel. Sokan az okosságot a memória kitűnő használatával kötik össze, miközben például az autisták egy része ennek megfelel ugyan, de más okosságot jelentő tényező tekintetében ( általad említettek ) messze nem.
hivatkozás? egyébént ezmég elégkevés, deráadásul a levegőben lógó állítás.
Ugyan már, mire hivatkozzak, arra a rengeteg oldalra, amely ezzel foglalkozik?
Miért lógna a levegőben?
Ha nem hiszed, bizonyítsd az ellenkezőjét, de már ne nekem.
nem mond ellent. sőt az első fele ki se értékelhető amásodik nélkül, mert együtt alkotnak egy összehasonlítást. te ugye a szövegértés teszteken megbuktál?
Bizony ellene mond. Mivel amennyiben jentősen növelné az értelmi képességeket, az általad korábban éppen vitatott mértékben – mely szerint azt állítottad erre nincs mód, de ha így is van, annak nincs mérhető értéke a társadalom tudományos fejlődésére – akkor semmi mást nem állítasz, mint:
van egy módszer, amellyel lehetővé válik az agyi kapacitás jobb kihasználása, csak éppen ez nem Zorro által említett, hanem a teáltalad javasolt.
Ha pedig ez így van, akkor a misztikusok csak többet tanultak, gyakoroltak, gondolkodtak, mint az átlag – szavaid szerint…
Viszont éppen ez jellemezte a misztikusokat: tanultak, gondolkodtak, gyakoroltak.
Tehát te feltaláltad a spanyolviaszt.
Leírtad a misztikusok módszerét, és azt állítod, nem volt nekik ilyen.
Látod, mekkora butaságokat beszéltél eddig???
Egyéb mondandód az előzőek ismétlése, így nem kívánok rá reflektálni.
A Wikivel kapcsolatos dicsekvésed nem hat meg.
Ha egyszer időm lesz rá, recenziómban felvázolom az általad máshelyről át nem vett, néhány önálló gondolatod cáfolatát, és a szerkesztésed hibáit.
P.s. valaki azt mondta rólad, agyadra ment a sok tanulás, nem tévedett.
S. Awodey, C. Klein szerk.: „Carnap Brought Home”, Open Court, 2004. R. Carnap: „Mein Weg in die Philosophie”, Reclam, 1999 (első kiadás 1963) R. Carnap: „Phsychology in Physical Language”, in. A. J. Ayer (ed.) „Logical Positivism”, The Free Press, 1959. R. Carnap: “The Unity of Science”, Thoemmes Press, 1995, (első kiadás 1934). R. Carnap: „The logical syntax of language”, Open Court, 2002. (első kiadás 1937). [Syntax] J. K. Chambers, Peter Trudgill: „Dialectology”, Cambridge [Eng.] ; Cambridge University Press, 1980. R. Ciera: “Carnap and the Vienna Circle”, Edition Rodopi, 1994. R. Giere, A.W. Richardson szerk. „Origins of Logical Empiricism”, University of Minnesota Press, 1996. W. Heeringa: „Measuring Dialect Pronunciation Differences using Levenshtein Distance”, Ph.D. Dissertation, Rijksuniversiteit Groningen, Groningen, 2004. http://www.let.rug.nl/~heeringa/dialectology/thesis/thesis.pdf P. Heggarty: „Quantifying change over time in phonetics” In Colin Renfrew, April McMahon and Larry Trask (eds.) Time Depth in Historical Linguistics, Volume 2: 531-62. Cambridge: McDonald Institute for Archaeological Research 2000. 9 M. Brendel: "Carnap, Popper, Gödel: Vajon az univerzalitás cáfolható-e a nemteljességgel?", Magyar Filozófiai Szemle, 4., 657-681., 2005. Gürol Irzik: „Cnangin conceptionsof Rationality from Logical Empiricism to Potspositivism”, in Logical Empiricism, University of Pittsburg Press, 325-348, 2003. Karl Popper: „Conjectures and refutations”, Routledge, 2002, (első kiadás Rotuledge, 1963). [Conjectures] Joëlle Proust: „Questions of Form, Logic and the Analytic Proposition from Kant to Carnap”, University of Minnesotta Press, 1986. Nyíri Kristóf: "From Texts to Pictures: The New Unity of Science", in: Kristóf Nyíri, ed., Mobile Learning: Essays on Philosophy, Psychology and Education, Vienna: Passagen Verlag, 2003, pp. 45-67. Panu Raatikainen: „On the Philosophical Relevance of Gödel’s Incompleteness Theorems”, forthcoming in the Revue Internationale de Philosophie. http://www.helsinki.fi/collegium/eng/Raatikainen/godelfinal.pdf Greg Restall: „Carnap’s Tolerance, Language Change and Logical Pluralism”, Journal of Philosophy 99 (2002) 426–443, http://www.consequently.org/papers/carnap.pdf George Reisch: „Did Kuhn Kill Logical Empiricism?”, Philosophy of Science, 58, 264-277, 1991. George Reisch: „Planning Science: Otto Nerath and the International Encyclopediaof Unified Science”, Brittish Journal for History o Science,27,153-75, 1994. George Reisch: „Pluralism, Logical Empirism, and the Problem of Pseudoscience”, Philosophy of Science, 65, 333-348, 1998. P. A. Schilpp (Ed.): „The Philosophy of Rudolf Carnap”, Open Court, 1991. (első kiadás 1963.) [Schilpp-kötet] Simonyi András: „A Hilbert-Program és Gödel Nem-Teljességi Tételei”, Magyar Filozófiai Szemle, 6. 1999. K. Svozil: „Undecidability everywhere?”, in „Boundaries and Barriers. On the Limits to Scientific Knowledge”, ed. by J. L. Casti and A. Karlquist (Addison-Wesley, Reading, MA, 1996), pp. 215-237. http://tph.tuwien.ac.at/~svozil/publ/casti.htm
BARNES, Barry – BLOOR, David – HENRY, John 2002. A tudományos tudás szociológiai elemzése. Budapest: Osiris. BIRD, Alexander 2004. Kuhn, naturalism, and the positivist legacy. Studies in History and Philosophy of Science. – Part A, 35, 2, 337–356. http://eis.bris.ac.uk/~plajb/research/papers/Kuhn_Naturalism_Positivism.pdf; www.elsevier.com/locate/shpsa BRENDEL Mátyás 2005. Carnap, Popper, Gödel: Vajon az univerzalitás cáfolható-e a nem-teljességgel? Magyar FilozófiaiSzemle, 4. Budapest: Áron Kiadó. CARNAP, Rudolf 1936/1949. Truth and Confirmation. Adapted and reprinted in H. Feigl, W. Sellars (ed), Readings in Philosophical Analysis. New York: Appleton-Century-Crofts Inc, 1949. CARNAP, Rudolf 1949. Truth and Confirmation. Adapted and reprinted in H. Feigl, W. Sellars (eds.). Readings in Philosophical Analysis. Appleton-Century-Crofts Inc. CARNAP, Rudolf 1952. The Continuum of Inductive Methods. Chicago: University of Chicago Press. V. 92. CARNAP, Rudolf 1962. Logical Foundation of Probability. Chicago: University of Chicago Press, 87, 468–478. CARNAP, Rudolf 1966. Probability and Content Measure. In P. Feyerabend, G. Maxwell (ed) Mind, Matter, and Method. University of Minnesota Press, (1962b). CARNAP, Rudolf 1999. Mein Weg in die Philosophie. Leipzig: Reclam. CARNAP, Rudolf 2002. The logical syntax of language. Chicago: Open Court. CIRERA, Ramon 1994. Carnap and the Vienna Circle. Amsterdam: Atlanta, GA: Rodopi. CREATH, Richard (ed) 1990. Dear Carnap, Dear Van. Berkeley/Los Angeles: University of California Press, 47–103. EARMAN, John 1993. Carnap, Kuhn, and the Philosophy of Scientific Methodology. In P. Horwich (ed.) World Changes, 9–36, Cambridge, Massachusetts: MIT Press. FEHÉR Márta 1984/2000. Thomas Kuhn tudományfilozfiaiparadigmája.InKuhn,T.:A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest: Osiris. [röviden Structure]. FEHÉR Márta 1997. A paradigmától a lexikonig. Replika 27, 29–36. FEHÉR Márta 2002. Tudományról és tudományfilozófiárólazezredfordulón.Magyar Tudomány, 3,. http://www.matud.iif.hu/02mar/feher.html FEYERABEND, Paul 2002. A módszer ellen. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó. FRIEDMAN, Michael 1998. On the Sociology of Scientific Knowledge and its Philosophical Agenda. Studies in History and Philosophy of Science, 29, 2. FRIEDMAN, Michael 2001. Dynamics of Reason. The University of Chicago Press, CSLI Publications. FRIEDMAN, Michael 2002a. Kant, Kuhn, and the Rationality of Science. Philosophy of Science, 69, 171–190. FRIEDMAN, Michael 2002b. Kuhn and Logical Empiricism. In Nickles, Thomas (ed): Thomas Kuhn. Cambridge University Press, 19–45. FORRAI Gábor 1997. Erős inkommenzurábilitás? Replika 27, 23–28. FORRAI Gábor – MARGITAY Tihamér (szerk.) 2002. Tudomány és történet. Budapest: Typotex. HORWITCH, Paul (ed) 1993. World Changes. Cambridge, Massachusetts: MIT Press, 9–36. HRONSZKY Imre 2002. Kuhn-értelmezések egy részben félreértett és figyelmen kívül hagyott szerzőtől. In Forrai – Margitay (szerk.), Tudomány és történet. Budapest: Typotex. IRZIK, Gurol – GRUENBERG, Teo 1995. Carnap and Kuhn: Arch Enemies or Close Allies. The British Journal for the Philosophy of Science, 46, 285–307. IRZIK, Gurol Changing Conceptions of Rationality: From Logical Positivism to Post-Positivism. In M. Salmon, P. Parrini (eds.), Analytic and Continental Origins of Logical Empiricism. Forthcoming by Pittsburgh University Press. IRZIK, Gurol 1999. A re-evaluation of logical empiricism. Revista Patagonia de Filosofia, Ano 1, Vol. 1, No. 1. 49– 68. KELEMEN János 2002. Az analitikus filozófiáról(Amiváltozóésamimaradandó).Magyar Tudomány, 3. 275–288. KUHN Thomas 1977. The Essential Tension. Chicago: The University of Chicago Press. KUHN, Thomas 2000a. A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest: Osiris kiadó. [röviden Structure].
KUHN Thomas 2000b. The Road Since Structure. Chicago: The University of Chicago Press. LAKI János (szerk.) 1998. Tudományfilozófia. Budapest: Osiris – Láthatatlan Kollégium. LAKI János 2000. Bábel – Rudolf Carnap relativizmusa. Világosság, XLI, 11–12, 43–55. LAKI János 2006. A tudomány természete. Thomas Kuhn és a tudományfilozófiatörténetifordulata.Budapest: Gondolat. OLIVEIRA, Jose Carlos Pinto de 2002. Carnap, Kuhn and Revisionism: On the Publication of „Structure” in „Encyclopedia”. Publikálatlan. OLIVEIRA, Jose Carlos Pinto de 2001. Carnap y el Revisionismo Histórico. In Vega, M., C. Maldonado y A. Marcos (eds.) Racionalidad CientíficayRacionalidadHumana.Valladolid (España): Universidad de Valladolid, 151–164. POPPER, Karl 1934. Logik der Forschung. Wien: Julius Springer Verlag. Angolul: The Logic of Scienti-ficDiscovery.London:Hutchinson1959. POPPER, Karl 1997. A tudományos kutatás logikája. Budapest: Európa. [röviden LSD] POPPER, Karl 2002. Conjectures and Refutations: The Growth of ScientificKnowledge. Routledge (első kiadás 1963). QUINE, Willard Van Orman 1999. Two Dogmas of Empiricism. The Philosophical Review 60, 20–43. Magyarul: In Laki János (szerk.) 1998. Tudományfilozófia. Budapest: Osiris. PUTNAM, Hilary 1962. What theories are not? In Nagel, Suppes, Tarski (eds.) Logic, Methodology and Philosophy of Science. Stanford University Press, 240–251. REISCH, George 1991. Did Kuhn kill logical empirism? Philosophy of Science, 58, 264–277. RORTY, Richard 1997. Thomas Kuhn, a kövek és a fizikatörvényei.BUKSZ, 03. SARDAR, Ziauddin 2003. Thomas Kuhn és a tudomány-háborúk. Budapest: Alexandra. WOLTERS, Gereon 2004. Styles in Philosophy: The Case of Carnap. In S. Awodey, C. Klein (szerk.) Carnap Brought Home. Chicago.
2) az irodalomjegyzékedből szerintem többet olvastam, mint te.
3) van a tlémában cikkem a vilkágosságban és a Magyar Filozófiai Szemlében:
M. Brendel: "„Et tu mi fili, Thomas?!” – avagy bevett nézet a bevett nézetről", Világosság, vol 10. 2007, PDF.
M. Brendel: „Carnap and the Rationality of Theory Choice”, HOPOS, 2006. , presentation: PDF, handout: PDF
M. Brendel: „Carnap, Popper, Gödel: Vajon az univerzalitás cáfolható-e a nem-teljességgel” (Carnap, Popper, Gödel: Can Universality be refuted by Incompleteness?”) Magyar Filozófiai Szemle, 2005/4, 657-681. PDF
Vittahatatlan, sőt igazolható, hogy Serenicnek roppant igaza van, Veled kapcsolatban: "Nem vitás, hogy a tudományos módszertanban járatos vagy, de sok más sorstársadhoz hasonlóan tökhülye az emberi élet másik valósága iránt. Ez az egyik agyféltekés gondolkodás dominanciája, tulajdonképpen genetikai betegség."
Mivel én is szoktam keményen fogalmazni, még a "genetikai betegség" megfogalmazását sem tartom Nála erősnek, amennyiben egy Rád vonatkozó vélemény lényegét adja.
Volt itt valaha egy nick: math2 aki a Bécsi Kör tételei alapján vitatkozott, és Veled kapcsolatban is felmerült a gyanúm, hogy azokra hajazol, de annyira zavarosan és eszementen ... sértő és gyalázkodó módon adod elő Magad, hogy inkább elvetettem a gondolatot.
Most meg azért valahonnan idecitáltál három bekezdést - belenyuvasztottad az első kettőbe a szufi szót - és azt gondolod, hogy érted a dolgokat.
Nem vagy Te járatos semmiféle tudományfilozófiában.
"... és fel se tűnik neked, hogy én igazolásról. pedig ez egy finom kis jel arra, hogy én értek a tudományfilozófiához, te viszont nem, mégis te okoskodsz itt, hülyegyerek módjára."
Nem értessz hozzá!
Ezt írod még a harmadik bekezdésben: "a tudományban a matematikán kívül nincs bizonyítás, hanem igazolás van csak. aki arról beszél, hogy bizonyítani egy állítást, annak nem sok fogalma van a tudományról. te állandóan bizonyításról beszélsz, és fel se tűnik neked, hogy én igazolásról."
A tudományfilozófiában ma élő tudományképek közül a legrégebbi talán a részben szintén Ernst Mach nyomán elinduló Bécsi Kör felfogása. Leegyszerűsítve, e szerint a tudomány empirikus - A tudományfilozófiában ma élő tudományképek közül a legrégebbi talán a részben szintén Ernst Mach nyomán elinduló Bécsi Kör felfogása. Leegyszerűsítve, e szerint a tudomány empirikus - mindenki (de legalábbis a kompetens személyek) által tapasztalható - tényeken alapul, amelyekből induktív általánosítások útján logikailag összefüggő állításrendszereket (elméleteket) konstruálhatunk, elsősorban előrejelzések készítésére., amelyekből induktív általánosítások útján logikailag összefüggő állításrendszereket (elméleteket) konstruálhatunk, elsősorban előrejelzések készítésére.
Ebből két dolgot emelnék ki:
(1) e szerint a tudomány empirikus - mindenki (de legalábbis a kompetens személyek) által tapasztalható - tényeken alapul,
(2) amelyekből induktív általánosítások útján logikailag összefüggő állításrendszereket (elméleteket) konstruálhatunk, elsősorban előrejelzések készítésére.
Megkíséreltem felhívni a figyelmedet, hogy a hermetika - az ezoteria - (ezen belül a szufi tudás) nem tudomány, illetve akkor az volt, de nem mindig tudták. Az más kérdés, hogy bizponyos hermetikus, ezoterikus tételeket később a tudomáyn igazolt.
A hermetika, ezoteria egy életfilozófia vagy életbölcselet, ami a hagyományokból és az ősök gondolataiból fejlődőtt és alakult.
Nagyon nem tudom, hogy lehet ezt tudományfilozófiai vizsgálatnak alávetni. A kávéipart és a sakkot lehetne, de Te képtelen voltál ennél a kérdésnél maradni, mert a gyalázkodás - genetikailag is károsult agyad müködése kapcsán - elvette az értelem tiszta fényét Tőled. Az értelem tiszta fénye pedig azért szükséges az elme számára, hogy megvilágítsa számára az igazságokat.
Van azonban még egy szempont ami alapján a tudományfilozófiának semmi köze a hermetikához és az ezoteriához, és nyilván a vallásokhoz sem. Nevezetesen az, hogy a hagyatékunk, az ősi tanítások mennyisége nem növekedik. Az újabb 2000-2500 éves tabnítások is ezekben gyökereznek, és abban "újak", hogy szánalmasan egyszerűsödtek, alkalmazkodva ahhoz a tényhez, hogy az egsész emberiség veszít spirituális "tudásából", ha Neked jobban tetszik: spirituális tartalmaiból és érdeklődéséből. A mai embernek csak az számít, aminek pénzben kifejezhető értéke van és adható-vehető a szabadpiacon.
Ezzel szemben a tudomány haladása - mind az adatok gyűjtése, mind az elméletek fejlődése szempontjából - kumulatív jellegű.
Továbbbá: mindezek mögött egyetlen lényegi tulajdonság húzódik meg, amely megkülönbözteti a tudományt minden mástól: az igazolás kényszere, amely szerint minden tudományos állítást empirikus.
Az ezoterikusokat nem hajtja semmiféle igazolási kényszer, mert tudják nagyon jól, hogy a többségnek - az exoterikus többségnek - hiába bizonygatnának bármit, azok nincsenek arra felkészülve, - de felkészítve sem - hogy ezeket a dolgokat befogadják. állításokra kell tudni visszavezetni és ezen a módon ellenőrizni.
Bár rendszerint azt tanítják, hogy a Bécsi Kör nem tudta teljesíteni saját programját, ez a kép ma is komoly mértékben ott van a természettudósok fejében, akik kevéssé törődnek a logikai és filozófiai finomságokkal.
Ha meg mondjuk elég sokan, meghaladták a Bécsi Kört, akkor valószínűsíthető, hogy a neopozitivizmus jelenléte a modern tudományban nem a Bécsi Kör által írott művek tanulmányozásának és elfogadásának köszönhető, hanem sokkal inkább azzal magyarázható, hogy e felfogás kialakulása a század első harmadában lejátszódó tudományos forradalmakkal párhuzamosan ment végbe, és így a tudományfilozófiai gondolatkör és a mai tudomány bizonyos közös történeti gyökerekből táplálkozik.
Hol van itt az illetékességre való utalás .... ami iletékessé tenne Téged arra, hogy elvont dolgokon vitatkozz. Ami a konkrét - sakk, kávé - kérdéseket illeti azokban meg gyalázatosan gyengén szerepeltél.
Perrsze felmerül az a kérdés is, hogy tudomány-e egyáltalán a tudományfilozófia? Erre vonatkozóan Bloor 4. pontjának megfelelően fordulj magához a tudományfilozófiához.
Akkor meg ugye rögtön felmerül a kérdés, hogy melyikhez? Itt aztán egy kicsit a circulus vitiosushoz hasonló gondolatmenetbe kerülünk: mivel nincs egységes tudományfilozófia, ezért nem is tudja megválaszolni a saját tudományosságára vonatkozó kérdést.
Szerintem, inkább ezzel foglalkozz!
Irodalom a tudományfilozófia tanulmányozásához magyarul
Altrichter Ferenc (vál., bev.): A BÉCSI KÖR FILOZÓFIÁJA Gondolat, Bp., 1972.
Altrichter Ferenc: ÉSZÉRVEK AZ EURÓPAI FILOZÓFIAI HAGYOMÁNYBAN Atlantisz, Bp., 1993.
Bence György: KRITIKAI ELŐTANULMÁNYOK EGY MARXISTA TUDOMÁNYFILOZÓFIÁHOZ MTA Filozófiai Intézet, Bp., 1994.
John Desmond Bernal: TUDOMÁNY ÉS TÖRTÉNELEM Gondolat, Bp., 1963.
David Bloor: WITTGENSTEIN ÉS MANNHEIM A MATEMATIKA SZOCIOLÓGIÁJÁRÓL Magyar Filozófiai Szemle, 1995.1-2. szám
Fehér Márta: A TUDOMÁNY KUMULATIVITÁSÁNAK MÍTOSZAI. Világosság, 1973. 8-9. szám
Fehér Márta: A TUDOMÁNYFEJLŐDÉS ELMÉLETEK TÖRTÉNETE. Bp., 1979. (A filozófia időszerű kérdései, 38)
Fehér Márta: A TUDOMÁNYFEJLŐDÉS KÉRDŐJELEI. Akadémiai, Bp., 1983.
Fehér Márta: A POSTPOZITIVISTA TUDOMÁNYFILOZÓFIA VÁLSÁGA Magyar Filozófiai Szemle, 1984. 4-5. szám
Fehér Márta-Hársing László: A TUDOMÁNYOS PROBLÉMÁTÓL AZ ELMÉLETIG. Kossuth, Bp., 1977.
Paul Feyerabend: A MÓDSZER ELLEN Replika, 13-14. (1994) szám
Paul Feyerabend: A RELATIVIZMUS ELVEI Medvetánc, 1985. 4-1986. 1. szám.
Paul Feyerabend: HOGYAN VÉDJÜK MEG A TÁRSADALMAT A TUDOMÁNYTÓL Replika, 13-14. (1994) szám
Edmund L. Gettier: IGAZOLT IGAZ HIT-E A TUDÁS? Magyar Filozófiai Szemle, 1995. 1-2. szám
Aldvin I. Goldman: A TUDÁS OKSÁGI ELMÉLETE Magyar Filozófiai Szemle, 1995.1-2. szám
Gilbert Harman: TUDÁS, KÖVETKEZTETÉS, MAGYARÁZAT Magyar Filozófiai Szemle, 1995. 1-2. szám
C. Hempel: AZ ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYEK SZEREPE A TÖRTÉNELEMBEN (Oktatási segédlet a tudományfilozófiához, ME BI Társadalom- és Tudományfilozófiai Tanszék, 1995)
Thomas S. Kuhn: A TUDOMÁNYOS FORRADALMAK SZERKEZETE Gondolat, Bp., 1984.
Lakatos Imre: A DÖNTŐ KÍSÉRLETEK SZEREPE A TUDOMÁNYBAN (Oktatási segédlet a tudományfilozófiához, ME BI Társadalom- és Tudományfilozófiai Tanszék, 1995)
Karl Mannheim: IDEOLÓGIA ÉS UTÓPIA Kossuth, Bp., 1971.
Herbert Marcuse: AZ EGYDIMENZIÓS EMBER Kossuth, Bp., 1970.
R. K. Merton: VÁLOGATÁS TUDÁSSZOCIOLÓGIAI ÉS TUDOMÁNYSZOCIOLÓGIAI ÍRÁSAIBÓL Szociológiai Füzetek, 12. (1976)
Polányi Mihály: FILOZÓFIAI ÍRÁSAI I-II. Atlantisz, Bp., 1992.
K. R. Popper: A TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉS LOGIKÁJA; IGAZSÁG, RACIONALITÁS ÉS A TUDOMÁNYOS TUDÁS GYARAPODÁSA (Részletek) Replika, 17-18. (1995) szám
W. Quine: AZ EMPIRIZMUS KÉT DOGMÁJA Magyar Filozófiai Szemle, 1973.1-2. szám
Vörös László (szerk.): A TUDOMÁNYFEJLŐDÉS-ELMÉLET PROBLÉMÁI. Szöveggyűjtemény. Bp., 1980. (A filozófia időszerű kérdései, 43)
Peter Winch: A TÁRSADALOMTUDOMÁNY ESZMÉJE Akadémiai, Bp., 1988.
Szegedi Péter: Perlekedő tudáselméletek Budapesti Könyvszemle 8. évfolyam 4. szám, 1996. Tél
Serenic:fogalmad nincs az egyé területekben való jáératosságomról. e például azt hiszed, hogy Lékó Péter nem szokott nevetni, csak mert sakkmérközésen még nem láttad?
