Keresés

Részletes keresés

SzeAndris Creative Commons License 4 napja 0 0 14007

Világos, köszi! :)

heted7 Creative Commons License 4 napja 0 0 14006

Ahogy Oszkár is írja: ha akarod, átválthatod. 2, vagy 200%, ugyanaz.

Előzmény: SzeAndris (14004)
oszkar00 Creative Commons License 4 napja 0 0 14005

Költői kérdés: érzel bármi különbséget a 2 és a 200% között? (Vagy pl. a 0,1 és a 10% között? Másképp mondva valaminek az 1/10 része (= 10/100 része) és a 10%-a között?)

Előzmény: SzeAndris (14004)
SzeAndris Creative Commons License 5 napja 0 0 14004

Az én példámban, amit nem linkeltem be, a relatív szórás 2. Kíváncsiságból kiszámoltam. Most akkor 200%? Mert láttam a neten relatív szórásos feladatokat és a végén átváltották százalékba. 

Előzmény: heted7 (14002)
heted7 Creative Commons License 5 napja 0 0 14003

Ebben a példában ráadásul a relatív szórás nem is értelmezhető...

Előzmény: Gergo73 (14001)
heted7 Creative Commons License 5 napja 0 0 14002

Először értsd meg a szórás és a relatív szórás közötti különbséget, mert úgy nézem, kevered. A szórásnak a képlete az a gyökös izé, a relatív szórásé a szórás osztva az átlaggal.

 

A 2, 3, 6, 123 számok átlaga 33,5, szórása 51,7. A négy közül mindegyik számhoz hozzáadsz 10-et, akkor az átlag 10-zel nő, a szórás változatlan lesz. A szórás csak attól függ, hogy milyen messze vannak a számok egymástól (mennyire vannak egymáshoz képest szétszórva), a konkrét értéküktől nem. (Nézz rá a képletre: legbelül azzal kezded, hogy minden egyes számból kivonod az átlagot.) Ez megválaszolja az első kérdésed: "Lehet nagyobb a szórás az átlagtól?" Természetesen igen. Hiszen akármely számhalmaz minden eleméhez egy konstanst hozzáadva, elvonva, annyival változik az átlag, de a szórás változatlan marad.

 

A relatív szórás azonban függ az átlagtól. Ugyanakkor simán lehet egynél nagyobb, ahogy a példád is mutatja, ez esetben a szórás nagyobb mint az átlag, van ilyen.

Előzmény: SzeAndris (14000)
Gergo73 Creative Commons License 5 napja 0 0 14001

Lehet nagyobb a szórás az átlagtól?

 

Persze. A szórás az átlagtól való eltérés négyzetes közepe. Pl. ha egy 100 tagú sorozatban van 50 db (-1)-es és 50 db 1-es, akkor (triviálisan) az átlag nulla, míg a szórás 1. Az 1 nagyobb a 0-nál.

Előzmény: SzeAndris (14000)
SzeAndris Creative Commons License 5 napja 0 0 14000

Sziasztok! Nekem szórással kapcsolatban van kérdésem. Lehet nagyobb a szórás az átlagtól? Van egy 187 db-os elemhalmazom, erre kell relatív szórást számolnom. Az adatok nagy száma miatt nem linkelném be, de ha pl.  2, 3, 6, 123 4db-os elemhalmazom van, akkor annak a relatív szórása 1-nél nagyobb. 51,7 a szórásom. Ekkor milyen magyarázatot adjak? Köszönöm előre is!  

NevemTeve Creative Commons License 6 napja 0 1 13999

Szerintem a mesét félretéve a kérdés a következő: adott x és y egyenletes eloszlású valós v.v. a [0,1] tartományon; mennyi |x-0| < |x-y| esélye. Egy x-y koordinátarendszert kellene rajzolni, benne egy négyzet pontjaival szemléltetni a lehetséges értékpárokat, meghatározni a kedvező/összes arányt...

Előzmény: Fuelight (13998)
Fuelight Creative Commons License 6 napja 0 0 13998

Ez a feladata a Geometria valószínűség témaköréből származik, és nem igazán tudom megoldani... (A végeredmény P(A)=1/4 ,de hogy ez hogy jött ki, azt nem értem :( .)

 

Egy m hosszúságú szakasz egyik végpontja legyen P. Ezen szakaszok két pontot választunk találomra úgy, hogy a szakasz bármely részébe esés valószínűsége arányos a P végpontú rész-szakasz hosszával. Legyenek ezek Q és R pontok. Határozzuk meg annak valószínűségét, hogy a Q pont közelebb van a P-hez, mint az R-hez!

lacitorja Creative Commons License 2016.04.21 0 0 13997

Irtam hogy nem a zoknin van a hangsuly, az csak pelda :P Nagyon koszonom a segitseget , tokeletes a valaszod!

Előzmény: FASIRT (13995)
FASIRT Creative Commons License 2016.04.21 0 0 13996

És ebből 76.7192 fekete, 45.0573 piros.

Előzmény: FASIRT (13995)
FASIRT Creative Commons License 2016.04.21 0 0 13995

Nem egészen értem, minek a pénzre zokni, bár van aki abban tartja, nekem inkább a zoknira kell a pénz, de ha vettél x darab zoknit, és annak a 63 százaléka fekete, 37 százaléka piros, akkor a fekete zoknik 0.63*x*0.11 euróba, a pirosak 0,37*x*0.19 euróba kerültek. Ha összesen 17 eurót költöttél, akkor x=17/(0.63*0.11+0.37*0.19), vagyis 121.7765 zoknid van.

Előzmény: lacitorja (13993)
pk1 Creative Commons License 2016.04.21 0 0 13994

Mi a kérdés? Mert az sokféle lehet:

pl:

Hány piros zoknik veszek?

vagy

Mennyi a fekete és a piros zoknikra költött pénz különbsége?

stb.

 

Csak a felállítandó egyenletrendszer egyértelmű: ha f fekete és p piros zoknit veszek, akkor

0,11 f + 0,19 p = 17

f/p = 63/37

 

A megoldásban f és p nem egész számok!

Előzmény: lacitorja (13993)
lacitorja Creative Commons License 2016.04.21 0 0 13993

Sziasztok, segitsegre volna szuksegem.

 

A feladat igy szol: Van 17 ero-m es szeretnek zoknikat vasarolni.

Fekete zokni 0.11 euro/db

Piros zokni 0.19 eur/db

Az egesz penzre zoknit kelll venni de viszont fontos hogy 63% az fekete szinu legyen 37% pedig piros.

Tud segiteni valaki a levezeteseben?

 

(ez csak egy pelda az okoskodok kedveert nem pont ezt a feladat ahol en majd hasznalni fogom) 

Koszi elore is

 

DeeDee78 Creative Commons License 2016.04.19 0 0 13992

Bosszant és nem hagy nyugodni ez a feladat!
Ha van két adott szakaszom és köztük egy α szög, akkor minden érték egyértelműen meghatározott.
Tehát ha sikerülne a R = f(α) és a r = f(α) függvényt emészthető formában előállítani, akkor célhoz lehetne érni.
Nem lehetne valahogy a záródási tételt bevonni? Teljes mélységében nem ismerem, de nincs benne véletlen valami olyan tétel, ami segítene ebben a feladatban?

Előzmény: pk1 (13984)
magyarpityu Creative Commons License 2016.04.18 0 0 13991

A matematikában csak mérték van, de az olykor mérhetetlenül :))

Előzmény: Gergo73 (13990)
Gergo73 Creative Commons License 2016.04.18 0 0 13990

Igen, és minden más természettudományban. Jobb lett volna csak annyit mondanom, hogy a matematikában nincsenek mértékegységek.

Előzmény: pk1 (13989)
pk1 Creative Commons License 2016.04.18 0 0 13989

Meg a kémiában.

Előzmény: Gergo73 (13987)
magyarpityu Creative Commons License 2016.04.18 0 0 13988

Úgy értettem, hogy 'a', 'b', 'c' valós számok helyett 'x' és 'y' valósakkal dolgozzunk, ahol x adott, keressük hozzá y-t.

Előzmény: Gergo73 (13987)
Gergo73 Creative Commons License 2016.04.18 0 0 13987

A feladat dimenziótlan volt. Egy háromszög oldalainak hossza 3 valós szám. Mértékegységek csak a fizikában léteznek.

Előzmény: magyarpityu (13985)
Gergo73 Creative Commons License 2016.04.18 0 0 13986

A "szép megoldás" szubjektív fogalom. Mindenesetre a 13973-ban bizonyítottam, hogy a keresett oldal nem fejezhető ki a megadott oldalakból a 4 alapművelet és tetszőleges gyökvonások segítségével.

Előzmény: pk1 (13984)
magyarpityu Creative Commons License 2016.04.18 0 0 13985

Szia!


Érdemes dimenziótlanítani a feladatot (már csak a hasonló háromszögek miatt is)! Ha ismert 'a' és 'b' oldalak hossza, és keressük a 'c' oldal hosszát, akkor legyen x = a/b, és y = c/b. Nyilván b > 0. Az általánosság megszorítása nélkül feltételezhetjük, hogy úgy jelöltük a háromszög két ismert oldalának a hosszát, hogy a <= b, mert ekkor 0 < x <= 1. A háromszög-egyenlőtlenségekből következik, hogy ekkor 1-x < y < 1+x. Vagyis a megoldás a számsík (0,1) (1,0) (1,2) pontok által meghatározott egyenlőszárú háromszögén belül lesznek.


Annak a bizonyos hatodfokú egyenletnek pedig ezen a tartományon mindenhol csak egyetlen valós gyöke van! (Ez a Sturm-tétel segítségével bizonyítható.) Így tehát tetszőlegesen adott 'a' és 'b' esetén 'c' kiszámítására (közelítésére) mindig alkalmas a (gyors és egyszerű) intervallumfelezős eljárás.

Előzmény: DeeDee78 (13983)
pk1 Creative Commons License 2016.04.18 0 0 13984

Lehet, hogy van. Amíg nem bizonyították az ellenkezőjét, reménykedhetsz.

Előzmény: DeeDee78 (13983)
DeeDee78 Creative Commons License 2016.04.17 0 0 13983

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat, szomorú vagyok, hogy nincs szép megoldás. :-(

Előzmény: Gergo73 (13982)
Gergo73 Creative Commons License 2016.04.17 0 0 13982

Az itt leírt módszert alkalmazd a 13967-beli egyenletre (két változót fixnek véve). Lásd még a 13975-ös üzenetet is.

Előzmény: DeeDee78 (13981)
DeeDee78 Creative Commons License 2016.04.17 0 0 13981

Hogy nézne ki az iterációs megoldás?

 

Előzmény: mmormota (13965)
Gergo73 Creative Commons License 2016.04.17 0 0 13980

Példának okáért legyen a két megadott oldal a:=1 és b:=1.

 

Elírás: a két megadott oldal a:=1 és b:=2.

Előzmény: Gergo73 (13973)
heted7 Creative Commons License 2016.04.16 0 0 13979

Most látom a 13973-at, bocsi.

Előzmény: heted7 (13978)
heted7 Creative Commons License 2016.04.16 0 0 13978

"Mindenesetre az ötöd- és magasabb fokú egyenletek nem oldhatók meg gyökjelekkel és a 4 alapművelettel."

 

Bocs a kötekedésért, de hátha valaki félreérti, amit írtál, mert ez így nem igaz.

 

Asszem úgy pontosabb, hogy egy ötöd- vagy magasabbfokú egyenletre (polinom=0-ra) nincs általános megoldóképlet (Abel-Ruffini tétel). Sőt, valóban vannak olyan polinomok (min 5-öd fokú), amelyek megoldása nem írható fel +-*/ és n-edik gyök műveletekkel. Ugyanakkor persze vannak olyan (min 5-öd fokú) polinomok is, amelyek megoldása felírható így, pl x^5=1, stb. (Hogy egy adott polinom hova tartozik e kettőből: itt jön a Galois elmélet és a polinomokhoz tartozó Galois csoportok megoldhatósága, de ez már túlmutat az ismereteimen.)

Előzmény: Gergo73 (13971)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!