A tanusítást mindig a házra kell számolni, így az A/V arányt is (bizonyítványt bizonyos esetekben a tulaj kérésére lehet részegységre kiadni pl. bérbeadás, de a besorolást az egész ház besorolása szerint kell készíteni, a helyi adottságok figyelembevételével.)
Ha a WINWATT-ban az "A" növekszik, akkor a program az előírásnak megfelelően arányosan növeli a területarányos belső hőterhelést. Ha ehhez nem rendeled hozzá az egész ház lehűlő felületét, vonalmenti húhidakat és a szellőzés veszteségét, akkor jön ki akár a 10 - szeres eltérés.
Szabályosan az az eljárás, hogy az egész házat kell számolni.
Ugye állandó vita, hogy tanúsításnál (társasházi lakás) az A/V arányt a lakásra vagy az egész épületre határozzuk meg.
Ha az egész épületre határozzuk meg, akkor a Winwatt programba ezt hogy adjuk meg.
Mert ha én beírtam a fűtött alapterület helyére az egész épület nettó alapterületét, hogy azzal számolja az A/V-t akkor sok más eredmény is megváltozott, például a nyári túlmelegedésem kb. 10-szeresére nőtt.
Ezen a linken találsz egy videót. Itt a Baumann Mihály (a WinWatt "tudora") mond pár érdekes dolgot a programról a Hőtechnika, épületenergetika részben beszél az érintett témáról.
Egy kérdésem merült fel a Winwatt progival kapcsolatban.
Egy szerkezet létrehozásakor ha felhasználok valamilyen szigetelő anyagot, megjelenik egy korrrekciós tényező és hivetkozik a MSZ-04-140-2: 1991 M.1.1-3. táblázatok-ra.
Ez az érték Vakolt vagy rábetonozott EPS-nél pl. 0.42.
Nem kevés. Ennyivel romlik a hőátbocsátási tényező gyakorlatilag.
OK, izlesek es pofonok. Gipszkarton helyett a kivul szokasos vakolas (rag., halo, alapozo, festes) nem jo? Bar nem tudom, oclsobb-e, mindenesetre egyszerubbnek tunik.
Mint írtam, nem is akarom szabályozni, csak az amúgy is meglévő hőáram kedvező mellékhatását kívánom kihasználni. A határolószerkezetekkel együttesen megszabom, mennyi legyen az integrális hőáram, az eloszlásukkal meg az áramvonalak irányát, vagyis a divergenciáját, vagy minek hívják... ez pedig végülis meghatározza a garázs hőmérsékletét.
Mint írtam, szabályozni nem fontos, csak nem akarok azért nagyon melléfogni, így inkább erre is odafigyelek.
> azt viszont nem ertem, hogy miert is kellene gipszkarton?
Jo, felreertheto volt, tehat nem szigetelni kell mindenkeppen, hanem jo legyen a garazs es a lakas kozti hoszigeteles. A falon keresztuli "futest" szabalyozni abszolute nem lehet... azt viszont nem ertem, hogy miert is kellene gipszkarton?
Ezt a kis számolást és variálást tényleg egyszerűbb excelben megcsinálni. Szépen bemodellezed az épületet szobánként. A változókat és az eredményeket meg kijelezteted valahova ahol az egészet látod egyszerre, és így csak átírsz egy adatot aztán már látod is az eredményt. Szerintem gyorsabb mint a WinWatt. És jobban átlátod, nem kell annyit kattintgatnod ide oda. Szólj ha nem megy segítek benne.
> A falon keresztül fűtésnél bele kell kalkulálni, hogy a kialakult hőfok függeni fog a külső hőmérséklettől.
Erre lenne a modellezés. Lehet, hogy tényleg Excelben lenne a legegyszerűbb.
Fűtőtestet kis szerencsével sehova nem teszek, nemhogy a garázsba, mert szándékom szerint megpróbálok összetákolni egy passzív házat, így kissé szigorúak a követelmények, azért nem mindegy az a néhány század W/m2K. A penészedésben nem hiszek, mert egy normálisan szellőző lakásban a kinti -15 fok felé levő szigeteletlen PTH fal sem penészedik, akkor egy 5-10 fokos garázs felé lévő sem fog.
A garázs külső felülete talán lemegy a közös fal kétszeresére, mert mögötte lenne egy kamra is, szóval a háznak az az "oldala" kvázi fűtetlen, ez most egy elképzelés. Az a harmadolás nagyjából jó is lenne. Az direkt jó, ha a garázs hőmérséklete nem állandó, hanem függ a külső hőmérséklettől, mert a kocsinak sem tesz jót a pára, ha túl nagy a hőmérsékletkülönbség, lecsapódik a hideg kocsira a meleg garázsban.
A falon keresztül fűtésnél bele kell kalkulálni, hogy a kialakult hőfok függeni fog a külső hőmérséklettől. Mivel a szobában mindig 20 fok van, kint pedig változó, a garázs meg valahol a kettő között. Ha elég vékonyra építed a garázs felé a faladat, akkor noha a garázsnak csak egy fala fűtött, elérhető a felezés is. Ekkor ha bent 20 fok van, kint 10, a garázsban 15 lesz. Ha kint -20, bent nagyobb fűtéssel továbbra is 20, akkor a garázsban nulla.
Ha fűtőtestet teszel a garázsba, akkor viszont garantálható egy fix alacsonyabb hőfok, mondjuk termosztátos radiátorszeleppel beállítod a 10 fokot.
A fallal fűtés másik hátránya, hogy a szobát meg hűti, persze radiátorral az átlaghőfok biztosítható, de nagy lesz az egyenetlenség, pl. penészedik-nedvesedik az a falrész. Szóval én is azt javasolnám, hogy a garázs felöl is szigeteld a falat, max. vékonyabban meg a vakolaton is lehet spórolni.
Sacc/kb amúgy a garázs hűlő fala-teteje kb. hármszor akkora, mint a fűtött. Ha ugyanakkora a hőátbocsátása a határolóknak (a tetejénél nehéz ezt biztosítani, az égbolt felé nagyobb a hőátadási tényező, szóval még a Porothermnél is jobb hőszigetelés kell), akkor a garázst "fűtő" falrész U (K) értéke az eredeti U érték szorozva (1/(1+1/3)), azaz 75%-a.
Igazából ugye az a kérdés, hogy rakatok egy 0,3-as ytong falat, mellé egy garázst (EPS helyett), mennyi lesz a ház hővesztesége azon a falon. Ha két ytong falat szorosan összefalaznék, ahogy Csavarhúzós megjegyezte, akkor 0,15 lenne a hőátbocsátás. De persze az autó nem fér így be a két fal közé, következésképpen a garázs külső felülete mindenképpen nagyobb lesz. Akkor nem tudom két 0,3-as fallal elérni a 0,15-ös eredő hőszigetelést, de nem mindegy, hogy 0,3-0,15 között mennyi lesz. Továbbá azt sem árt előre tisztázni, hány fok lesz a garázsban.
Hat pedig akkor az igenyek adottak (garazs ne legyen lefagyaszto, a tobbi mint edidg), tessek eldonteni melyik a jobb, a nagyobb beruhazas kisebb uzemelesi koltseg, vagy forditva. Mas valasztas nincs, winwattol fuggetlenul se...
