Az NG elég balos újság, de a cikkeik többsége jó, ahol az állatok vagy az őslénytan a téma.
Szerintem semmi gond nincs azzal, hogy a Közel-Keletről jöttek a földművelők, nem érdemes keverni a mai helyzettel, vsz nekem is sok felmenőm köztük lehetett, ismerve a mai európaiak genetikai összetételét.
Érdekesnek ígérkező téma, de maga a cikk elég felületes.
(Meg szerintem eléggé ezt a bevándorlás és multikulti dumát nyomja, úgy tűnik, hogy nyugaton manapság ez az elvárás.)
Érdemes még tudni a témához, hogy az autoszomális genetika szempontjából a mai európai népek közül a szárdokban van a legmagasabb EEF (Early European Farmers) komponens, azaz a kontinens népei közül ők hasonlítanak a legjobban a korai neolitikus migrációk első európai földművelő-állattartó népeire.
Genetikai vizsgálat bizonyítja hogy volt keveredés a föníciai / karthágói népesség és a helyiek közt, új észak-afrikai és ázsiai genetikai anyai vonalak jelentek meg Szardínián és új európai anyai genetikai vonalak Libanonban.
Érdekes adalék Szardínia történetéhez a Wikipédiáról;
"Pontifikátusa alatt a félsziget déli partjain új pogány nép szállt partra, a normannok. Eközben Szardínia szigetét elfoglalták a szaracénok, és onnan közvetlen veszélyt jelentettek egész Itália nyugati partjára. Benedek nem habozott sokáig, szövetséget kötött a normannokkal, akiknek a keresztség felvételéért cserébe letelepedést és békét ígért, és az egyesült pápai és normann flotta kiűzte a szaracénokat a közeli szigetről."
Primitívnek, primitív, a szó azon értelmében, hogy nem magaskultúra alkotta ezeket a erődöket, erődített településeket, hanem egy törzsi szinten élő, vagy azt épp meghaladó bronzkori népesség, ám az mindenképp kijelenthető, hogy nagyszerű alkotások. Bár nem tudom milyen piramisszerűséget láttál bele ezekbe a tornyokba, erődítésekbe. Az persze igaz, hogy a legtöbb nurage csak egy egyszerű torony és nem éri el a komplexitásnak azt a szintjét mint Su Nuraxi.
Az erőd körül a kissebb kör alakú építmények házak maradványai. Olyan ez mint egy középkori város a kastély tövében csak kissebb léptékben. Hajlok rá, hogy ez egy jó hasonlat. Ezek a nagyobb központok egyfajta "szardíniai lovagkor" után jöhettek létre, amikor már megjelent az erős központi hatalom amely uralma alá hajtotta a helyi tornyocskák urait (klánfőnökök?) és így elegendő erőforrást és hatalmat halmozott fel ekkora erődítmények létrehozására:
Most kezdtem csak el foglalkozni jobban Szardínia történetével, hogy a Caballero benyomta ezt a topikot.
Előtte a leghalványabb dunsztom sem volt a dolgokról.
A virágzó középkori Giudicatik (bíróságok) területi megoszlása Szardíniában a XIV. században:
És egy szárd hősnő, Eleonora de Arborea, aki 1383 és 1407 között Arborea tartomány giudessá-ja volt. Remélem jól ragzok, az itáliaiban nagyon gyönge vagyok, a kasztíl valamivel jobban megy:-)
Szóval Eleonora de Arborea, azaz Arboreai Eleonor a maga korában igen művelt nőnek számított: kedvelte a madarakat, ornitológiával is foglalkozott.
Őróla kapta a nevét az Eleonor-sólyom, egy viszonylag kis termetű mediterrán sólyomfajta.
Emellett valami törvénykönyvet is bevezetett Carta Logu néven, ami állítólag egészen a XIX. sz. elejéig érvényben volt Szardíniában:
A nurági kultúráról Kiszely e magasztaló szavakkal ír: "egy, a Napistennek templomot emelő békés civilizáció...".
Hát, nem tom....persze nem katedrálisokra voltam felkészülve, de azért ezeknek a nuraghe-knak a primitivitása meglepett : pusztán egy halom piramisszerűen egymásra rakott gömbölyű szikladarab, semmi kötőanyag vagy egyéb forma.
Némileg OFF ugyan ebben a topikban, de ha tovább folytatódnak a globális klímaváltozás jelenlegi tendenciái, az elviselhetetlenné váló nagy nyári forróság elűzheti a turistákat a Mediterráneum délebbi részeiről, fokozva az amúgy is meglévő regionális különbségeket (az Észak és Dél közti különbség főleg Olaszországban nagyon erős, de tompább formában Spannyolországban és Portugáliában is jelen van.).
Ez a két sziget kibontakozó turisztikai iparára is negatív hatással lehet.
Egy idevágó cikk:
Amerikai kutatók szerint nyáron rövidesen izzani fog Dél-Európa, pontosabban a Földközi-tenger medencéje. Athén, Tel-Aviv, sőt Párizs olyan hőséget kénytelen majd elviselni, amihez képest kifejezetten hűvösnek tűnnek majd a mostani legmagasabb értékek. A Die Welt című német lap online változata ismerteti azt a modellt, amelyet számítógépen hoztak létre kaliforniai kutatók.
A Földközi-tenger térségét és általában Európa déli részét vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a legmagasabb hőmérsékleti értékek 2100-ig 4-7 fokkal emelkednek. Még ennél is nagyobb, mintegy 8,5 Celsius fokos emelkedéssel kell számolnia Franciaországnak - írja a tanulmány.
A veszélyesen forró napok száma a térségben 200-500 százalékkal növekszik, így a Franciaország északi részén található Párizsban 49 ilyen nap lesz évente. A görög fővárosban és a spanyolországi Valenciában egyaránt 48, az izraeli Tel-Avivban 55 hőségnapra számíthatnak. A portugál, a spanyol és dél-olaszországi tengerpartokon, valamint a keleti és déli mediterrán területeken átlagosan 40 napon át várható veszélyes forróság.
Az önálló szárd nyelvre visszatérve, én olyasmit olvastam egy könyvben, hogy a szárd a többes számot az ibero- és gallo-román nyelvekhez hasonlóan -s (sz) hanggal képzi, eltérően a többes számot magánhangzóval jelölő olasztól.
Bár tkp. az északnyugati olasz nyelvjárások, az ún. gallo-italikus nyelvek is s-szel jelölik a többest.
Valaki már azt is írta egy nyelvészeti topikban, hogy Genovától Valenciáig végig lehet úgy menni a Földközi-tenger partján, hogy minden falu vagy városka megérti a szomszédos három-négy település nyelvjárását, de a nyelvlánc két végén lakók már abszolut nem értik egymás beszédét.
Persze, lehet, hogy ez csak duma, afféle urban legend...
Annál szerintem érdekesebb a sziget 1768 utáni néhány évtizedének története, amikor a sziget a Genovai Köztársaság fennhatósága alól Franciaország uralma alá került, de a szigetlakók ennek nem nagyon örültek és nemzeti függetlenségi ellenállásba kezdtek a franciák ellen.
Úgy tudom, hogy néhány évre ki is picsázták a kék zubbonyosokat a sziget területéről.
