Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

vrobee 2012. okt. 17. Creative Commons License 50

Értem, szóval a válasz nem. Köszönöm.

(A v~h változásra csakis a magyarban gondoltam.)

Előzmény: LvT (49)
LvT 2012. okt. 17. Creative Commons License 49

A Zovány etimológiáját már adtam a Nevek, családnevek magyarul topik 9809-as hozzászólásában, ott, ahonnan a szál át lett hozva. A lényeg, hogy itt az /o/ magyar ejtéskönnyítő betoldás.

 

A Záhony névben viszont eredeti az első magánhangzó. Ennek nem is a h ~ v váltakozással lesz párja, hanem a h ~ g-vel, vö. Zágon. Záhony neve ugyanis szlovák vagy kárpátukrán, amely nyelvekben a közszláv /g/ hang /h/-vá változott.

 

A záhon szlovákul ’tag <elhatárolt, művelt földterület>, telek, ágyás’ jelentésű szó. A magyar értelmi egyenértékűje, a telek, az olyan nevekben, mint Kistelek stb.

Előzmény: vrobee (48)
vrobee 2012. okt. 16. Creative Commons License 48

Buta kérdés: ez a Zovány közös tőről fakad-e Záhony településnévvel?

Gondolom, mindkettő szláv. A h-v hiátustöltő átcsapását el tudnám képzelni, ahogy az o-á cserét is.

Előzmény: LvT (44)
LvT 2012. okt. 16. Creative Commons License 47

Corrigendum: "de hangalakilag a Szebecse (Borovszkynál Szebcse) hangalakja is megfelel településnévnek"

Előzmény: LvT (46)
LvT 2012. okt. 16. Creative Commons License 46

A cikkben említett pataknevek közül a Csenger szabolcsi településnév, de hangalakilag a Szebecse (Borovszkynál Szebcse) hangalakja. Borovszky nevei közül Rátka zempléni falu, de a Lesznye is lehetséges. Ugyanakkor ezek régi személynevek is (ténylegesen, vagy lehetségesen).

 

Borovszky dűlőnevei közül világosan családnévinek tűnik a Kondor-rét, a Dancsok, a Nikestó, a Nagy-Bakos-domb, a Dancsok ráadásul önmagában.

 

Tehát a Zovány mindkét sorozatba beilleszthető lenne. Talán Györffy történeti földrajzát kellene érdemes megnézni (a Váradi Regestrum helynevei közt nem találtam, de abban Zsurk sincsen benne). A másik oldalról a helyi összeírásokat, hátha felbukkannak bennük a családnevek.

Előzmény: Onogur (45)
Onogur 2012. okt. 16. Creative Commons License 45

A másik topikban említetted, hogy esetleg egy eltűnt falu emléke is lehetne. Ez nagyon érdekes és izgalmas lenne a település helytörténetében, de a MOL digi állományában kutakodva semmi erre utaló nyom nincs.(Habár a Szamos mentén minden kanyarban volt egy kis település, így ez itt sem zártható ki. Egy korabeli nagy áradás elmoshatta a mai morotva közrefogta települést és lakói áttelepültek Zsurkra egybeolvasztva a két településrészt. Ehhez tudni kellene a Tisza folyásának történetét. Már ha létezik ilyen információ.)

 

De egy közeli település honlapján található cikk a Tisza régi árteréről eltűnt erek között említi ezt a nevet a szintén zsurki határrészként említett Szebecsével együtt, amely Szebecse Zsurk mellett Záhony, Bezdéd, Győröcske mentén ma is élő név. Itt folyt régebben az egyik mellékág, s ez elég hosszan kimutatható a helyszínen.

 

Talán ez irányban lehetne a név eredete után nyomozni. De ehhez már profibb kutató kellene, mint én.

 

Vagy maradna a szn. eredet, de ezt is nehézkes igazolni.

Előzmény: LvT (44)
LvT 2012. okt. 16. Creative Commons License 44

Boroszkynál, aki korban ugyanez, Zovány alakban szerepel a zsurki dűlőnév. Ráadásul, a -tó utótag nélkül, jóllehet más dűlőneveknél ez nem maradt le. Vö. „[Zsurk d]ülő-nevei közül érdekesek és bizonyos jelentőséggel bírnak a Lesznye, Ipri, Rátka, Rév-tava, Zovány, Kondor-rét, Lókotyor, Pénzverő laposa, Dancsok, Nápa-ágyos, Szebcse ér, Szótalanka, Emberfő-homok, Eszterna, Lidnecsere, Csigje, Nikestó, Nagy Bakos domb elnevezésüek.http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0019/6.html

 

Ebből arra következtetek, hogy ez elsődlegesen nem a morotva neve volt, hanem egy nagyobb határrészé, amely azonban földrajzilag nem különül el és nincs hadászati jelentősége, így nem került rá a katonai felmérés térképére.

 

A másik következtetésem az, hogy a katonai felmérés során torzult a Zovány alak Sovány-ra: ma is Z-vel van, Borovszkyéknak is kimerítő, a katonai felmérésen túlmenő részletességű ismereteik voltak a zsurki dűlőnevekről, tehát a Z-s forma megalapozottabbnak tűnik. Szintén ez irányba mutat az, hogy a tévesztés inkább eredményez „értelmetlen” névből „értelmeset”, mint fordítva.

 

Előzmény: Onogur (43)
Onogur 2012. okt. 16. Creative Commons License 43

Témaszál áthozatal.

 

 

Ez a második katonai felmérés térképe. Itt 1875. utáni állapotot tükröz, mivel a Nyíregyháza Kisvárda vasútvonalat 1876-ban adták át és utána folytatták a szárnyat Csapig. A térképen már szerepel a vasútvonal.

 

Azaz a ma Zovány-tó a térképen Sovány-tó néven szerepel. Ezen a térképen a helyesírás már teljesen magyar, így nem lehet elírás. De akkor miért lett Zovány mára? Vagy a térkép készítésekor népetimologizálás történt?

Onogur 2012. márc. 30. Creative Commons License 42

Deliblát eredetileg egy bánátbeli helység neve Versectől dél-délnyugatra.

Előzmény: Kerületi Főerdőkerülő (40)
Onogur 2012. márc. 30. Creative Commons License 41

Nem tudom. Ez a FNESz szócikk lényege.

 

A személynévi eredet annyit tesz, ha jól tudom, hogy egy ilyen nevű ember lehetett a falu földesura, de arról általában már nincs nyom, hogy a személynek miért is ez a neve. S jelen esetben ez is csak feltételezés.

 

Ha mélyebben érdekel, akkor elküldhetem a közölt forrásjegyzéket és abban tovább lehet kutakodni. Ezek egyike a TESZ dalia szócikke. Ami ide vonatkozik ebből, az az, hogy oszmán eredetű és 'esztelen, őrült - szilaj, vad, heves' a jelentése.

 

Feltehetőleg egy remek harcos neve lehetett, aki egy fejsze-szerű fegyverrel kiválóan küzdhetett és ezen tulajdonság rajta maradt, továbbá harci teljesítményért földbirtokot is kaphatott. Sajnos a kiváló harci cselekedett épp ellenünk irányulhatott. Persze ez mind csak egy ötlet tőlem. Talán a fele sem igaz.

Előzmény: Kerületi Főerdőkerülő (40)
Kerületi Főerdőkerülő 2012. márc. 30. Creative Commons License 40

Akkor ez a Delibalta (őrült balta) valami oszmán-török lehetett, aki után a terület (tájegység) a nevét kapta?

Előzmény: Onogur (39)
Onogur 2012. márc. 29. Creative Commons License 39

Deliblát - a szb-hr. Dẻliblato átvétele, melynek feltételezhető szn-i forrása az oszmán delibalta 'kegyetlen ember (tkp: őrült balta)'. Az utótag igazodott a szb-hr. blảto 'sár; tó' fn-hez.

Előzmény: Kerületi Főerdőkerülő (37)
scasc 2012. márc. 29. Creative Commons License 38

Nincs nálam FNESz, és igaz, hogy a Delibláti puszta egy picit magasabban fekszik mint a környéke. De mivel a Maros–Tisza–Duna alsó folyása közti terület történetileg egy nagy mocsárvidék volt, én nem zárnám ki a -blát(i) rész kapcsolatát a szláv 'mocsár' jelentésű etimonnal. Talán tapadással deliblati puszta = 'a deliblat(o) közepén fekvő puszta (magasabban fekvő, ezért nem mocsaras, de nem is erdős vidék)'.

 

De majd azok, akiknek kéznél van a FNESz, megmondják, mit tart ő.

Előzmény: Kerületi Főerdőkerülő (37)
Kerületi Főerdőkerülő 2012. márc. 28. Creative Commons License 37

A Delibláti-homokpuszták vagy rövidebben Deliblát elnevezés vajon honnan származik?

 

Az Alsó-Bácska egyik része különben, száraz klímájú, félsivatagos homokvidék.

 

Ha tényleg szárazabb lesz a Kárpát-medence éghajlata, mint ahogy a klímakutatók valószínűsítik, akkor ez a vidék fog a Kárpát-medencében elsőként elsivatagosodni.

rumci 2012. márc. 3. Creative Commons License 36

Ez így túl erős állítás. A Révaiban (1915) még így szerepel a Tolnai (1928) azonban már ezt írja:

„Magyar Középhegység, ma már elavult fogalom. A régi geográfiai iskola orográfiai alapon ezen a néven foglalta össze a Zala völgyelésétől a Duna váci könyökéig húzódó, ugynevezett Túladunai Magyar Középhegységet és az előbbi kanyarulaton túl az ÉNy-i Kárpátok D-i vulkánikus zónáját a Bükkig bezárólag. Középhegység nevét közepes magasságától kapta. Ez az összefoglalás azonban tarthatatlan, mert a Túladunai Magyar Középhegység csaknem egészében rögvidék, míg a Dunától ÉK-re levő rész vulkánikus fölépítésű. A M. tagjai: a Túladunai Magyar Középhegység és az ÉNy-i Kárpátok (Cserhát, Mátra, Bükk). ”

 

A Mátrát például a következőképp kezdi leírni e két lexikon:

Révai: „Mátra az Északnyugati Felvidék vulkánikus vonulatának tagja Heves vm. É.-i részében.”

Tolnai: „Mátra, az ÉNy-i Kárpátok vulkánikus koszorúja D-i szakaszának második csoportja Heves vm. É-i részében.”

Előzmény: HierroF1 (35)
HierroF1 2012. márc. 3. Creative Commons License 35

A két világháború közötti időszakban még a Magyar-középhegység volt az összefoglaló név, a Zempléntől a Bakonyig. A Révai-lexikonban is így szerepel.

Előzmény: Onogur (34)
Onogur 2012. márc. 3. Creative Commons License 34

Nem vagyok benne a földrajzi névadás szokásaiban, majd egy nálam hozzáértőbb pontosítja a dolgokat, de szerintem:

1. Minden névadás a kezdetén valamilyen kitaláció. Így a valamikori korai névadások is.

2. A középhegyég szerintem egy nagyobb léptékű gyűjtő elnevezés, s nem feltétlenül a szocializmusra jellemző, inkább a földrajztudomány szemléleti változására. S ez talán pont a szocializmus idejére esett.

3. A szlovák karszt elnevezés feltehetőleg a területre és nem az épp ott élő vagy nem élő népességre utal.

Előzmény: Törölt nick (33)
Törölt nick 2012. márc. 2. Creative Commons License 33

Az Északi középhegység socialista kitaláció, ahogy azt a Wiki is leírja.  A hatvanas években még Börzsöny, Cserhát, Mátra , Bük és Tokaji hegységek voltak.  A mai Zempléni hegység nem létezett (hiszen nem is ott van), Eperjes-Tokaji hegység volt, ennek északi része (ma SzK) a Szalánci hegység és a déli (MO) a Tokaji hegység. Ettől keletre van a Zempléni szigethegység, ami valóban a Zemplén tájegységben van. Az Agteleki karszt pegig attól lett Agteleki, mert az államhatár elválasztotta a gerincén! a régi Gömör-Tornai karszttól. A határ túloldalán levő része meg a Szlovák karszt nevet kapta (hogy mitől szlovák, mikor ott olyanok nem is élnek?).

Előzmény: rumci (31)
Kerületi Főerdőkerülő 2012. márc. 2. Creative Commons License 32

Köszi.

Előzmény: rumci (31)
rumci 2012. márc. 2. Creative Commons License 31

Hogy létezik-e olyan, hogy „eredeti” név, erősen kétlem. Az Északi-középhegység mindazonáltal meglehetősen friss névalkotás, hiszen a mai Magyarországhoz viszonyítva északi csupán. Magyarán vsz. valamikor az ötvenes években hozták létre ezt az elnevezést, és messze nem az Északi-középhegység az egyetlen ilyen. Ezért próbálkoznak most egy, a természetföldrajzi viszonyokhoz jobban illeszkedő nevezéktannal (ez persze, ilyenként bizonyos mértékig irredentának is értelmezhető, hogy alappal vagy nem, nem tudom megítélni, de most nem is ez az érdekes), amit Kárpát-pannon térség táji tagolódása néven:

http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2001/01/2.htm

http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2001/02/3.htm

Hajdú-Moharos József–Hevesi Attila 1997. A kárpát-pannon térség tájtagolódása. In Karátson Dávid (szerk.): Magyarország földje. Pannon Enciklopédia.

Kerületi Főerdőkerülő 2012. márc. 1. Creative Commons License 30

Egy tájegység neve meg is változhat idővel.

A Cserhát középkori neve pl. Bolhád hegye volt, ez a Bolhád állítólagosan a honfoglaló magyaroknak az egyik itteni vezére volt.

Nyilván a honfoglalás előtt is volt valami neve a Cserhátnak, de az nem maradt fenn.

Eredetileg a Bakonynak is más neve volt, ha jól emlékszem Kolon.

A Magas-Tátra Árpád-kori neve pedig Turtur volt.

Tátra, Mátra, Fátra meg nagyon ősi, a kelták, szarmaták és rómaiak előtti korból származó hegységnevek állítólagosan a nyelvészek szerint.

 

Előzmény: HierroF1 (28)
Kerületi Főerdőkerülő 2012. febr. 29. Creative Commons License 29

Lehet, hogy épp ezek voltak az eredeti népi elnevezések...

Előzmény: HierroF1 (28)
HierroF1 2012. febr. 29. Creative Commons License 28

Láttam olyan térképet - újabb keletűt - amin az Északi-középhegység helyett Mátraerdő, a Dunántúli-középhegység helyett Bakonyerdő elnevezés olvasható. Érdekes.

Törölt nick 2012. febr. 27. Creative Commons License 27

Akár csak a Zempléni hegység ami Abaujban található nem Zemplénben, de mióta összevonták BAZ megyének, azóta már Gönc és Tokaj, sőt Szikszó  is gyakran "zempléni". 

Előzmény: Kerületi Főerdőkerülő (26)
Kerületi Főerdőkerülő 2012. febr. 26. Creative Commons License 26

"Nem két zárt kategóriaként, de vannak népi ill. "tudós" tájnevek."

 

Ilyen tudálékoskodó tájnév lehet az Aszód-Sziráki dombvidék is.

Földrajzi szakkönyvekben több helyütt is találkoztam vele, de az élő nyelvben még soha sem hallottam.

Amellett pontatlan is, mer valójában ennek a domvidéknek a nyugati szegélye már vastagon Iklad község határában van.

Tehát, ha úgy vesszük, helyesebb lenne Iklad-Sziráki domvidéknek nevezni.

 

Talán be is adom újításnak:-)

Előzmény: Kvász Ivor (18)
Kerületi Főerdőkerülő 2012. febr. 26. Creative Commons License 25

Üdv.

 

Érdekesnek tűnő topik.

 

Engem leginkább az alábbiak érdekelnének:

 

Gerecse

Pilis

Börzsöny

Karancs

Naszály (Nagy-Szál???) - hegy Vác mellett

Nagy-Szór (dombvidék Pest megye északkeleti részén, nagyjából Váckisújfalu, Váchartyán, Püspökszilágy és Püspökhatvan határában, legmagasabb pontja 358 méter)

Ecskend (domvidék Pest megye és Nógrád megye határvidékén, lényegében Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan, Acsa, Erdőkürt és Kálló községek között, legmagasabb pontja 321 méter)

Medves

Mátra

 

Köszi előre is.

Galgadio 2007. máj. 16. Creative Commons License 24

A Hanság szó eredete az archaikus magyar 'hany' szóra vezethető vissza?

Pontosan mit is jelentett a 'hany' szó?

Mocsaras, ingoványos terület?

Vesd össze Hanyi Istók:-)

rumci 2007. máj. 4. Creative Commons License 23
Szerintem az utóbbi kevésbé zavarja őket. :P
Előzmény: Galgadio (22)
Galgadio 2007. máj. 4. Creative Commons License 22

Zseliszláv pannonszláv törzsfő eredeje?

No majd kapunk a turanistáktól a fejünkre, hisz ők kétséget kizáróan bebizonyították, hogy szlávok nem éltek a Kárpát-medencében a magyar honfoglalás előtt...

Még az említésük is főbenjáró bűn, akár a holokauszt tagadásáé:-)

Előzmény: Onogur (21)
Onogur 2007. máj. 3. Creative Commons License 21
A Göcsej az igaz.

Zselic: Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Eredetéül szolgáló név feltehetőleg a létező szláv ®elislav mára feltehetőleg már kiveszett és írásban sem dokumentált, így kikövetkeztetett *®elis rövid alakja lehetett. (Ha a ® nem látszik, az egy fordított kalapos z.)
Előzmény: Galgadio (20)