Ez a topik kötetlen beszélgetések okán nyílt - régi és új Bulgária fanoknak, akik nem csak kifejezetten a "hol találok szállást", "mivel menjek", "hova menjek" kérdésekre szeretnének választ kapni - persze arra is kapnak - hanem társalogni vágynak salátákról, borokról, lányokról, fiúkról... mindenről ami BULGÁRIA....
7-kor indultunk Szófiából. Lerobbant a busz Ni előtt. A sofőr megkérdezte az utasokat "van maguk között autószerelő?", nem volt, de akadt egy gépészmérnök, aki a busz alá feküdt, majd kb. 5-6 óra alatt valamit babrált drótokkal.
Utána a busz elindult, igaz, csak 60 km/h sebességgel. S Budapest után ment tovább Prágáig!
Ez még a hőskorszakban volt, 90-es évek, amikor illegális buszjáratok közlekedtek, minden papír nélkül.
Ez is mutatja, hogy a Balkán mennyire kiszámíthatatlan. Volt olyan Szerbián keresztül hazafelé, hogy Primorskóból 12 óra alatt értünk Békés megyébe. Nyomtam, ahogy a csövön kifért. Viszont volt 16 órás utunk is szintén ezen az úton hazafelé.
Kérdeztem pár napja, hogy Valcea környékén merre ajánlott menni.
Mivel konkrét válasz nem jött hallgattunk a waze-ra és a 73C-n mentünk az A1-ig. A 7-es felé többen mentek, a nagyobb forgalom miatt maradtunk a waze ajánlásánál. Ahogy nem rég írták az Olt völgye nagyon lassú, de nem csak a nagy forgalom miatt, eleve tele van sebesség korlátozásokkal, s egy helyen lámpás felújítás is volt 1 sávon haladt a forgalom. Kíváncsi lennék, hogy a gmaps által ajánlott, Valceát, s így az Olt völgyét is elkerülő utak milyenek lehetnek? Végül is a tervezett 21 órás érkezés helyett 23-ra értünk a rusze-i szállásra. Ebből 1 óra volt a híd. Másnap 8 körül indultunk tovább. Tankolást és egy shumen-i kv szünetet beiktatva 13-ra értünk Napospartra. A 73-ason nagyon nagy volt a forgalom, s sok volt a rendőr is, így pár km után lefordultunk a 7301-re. Az út minősége jó, a tengerhez közeledve kezdett romlani, s nőni a forgalom. Szerintem meggondolandó ez az irány, ha nagy a forgalom a 73-ason. Egy darabig vissza akar vinni a waze, erre figyelni kell. Mindez történt 08.01/02-re, Borsodból Vállajon keresztül. Közben néha ránéztünk a szerb kamerákra, az se lett volna egy leányálom. A hazafelé még képlékeny, de az szinte biztos, hogy RO kimarad.
Már majdnem nekiálltam leguglizni az egészet, de megelőztél.
Kaposvárról sokfelé lehet menni, természetesen az összes GPS (meg a Google is) a pályák felé akar terelni, ami most éppen a rossz választás lehet.
Néztem ma reggel (szombat) a határokat, ... hát nagyon nagy volt a tömeg (aug. végén szombaton mennénk mi is -Görögországba- ezért érdekel).
Mindig kerültem a hét végét, de most sajnos úgy jött ki a lépés, hogy csak akkor tudunk menni és jönni is ....
Szerb híradókban láttam, hogy pénteken hatalmas dugók voltak a határokon, mert nagyon sokan indultak a tenger felé tőlük is (és ez folytatódott szombat reggel, délelőtt).
Pár napja néztem a "Lakófória" videóját. Ők Romániából mennek Görögországba és épp a ruszei hídon keltek át éjszaka 2 körül. Azt mondták, azért mentek akkor, hogy kicsi legyen a forgalom, mert napközben hatalmas sorok alakulnak ki a felújítás miatt.
Véletlenül se vedd kötekedésnek, de éppen Románia felé rövidebb. Rövidebb, de csak kilométerben. Időben hosszabb a sok település, a teljes autópálya hiánya, a Kárpátok szerpentinjei miatt. A kérdező az északi részre megy, nem kell egész bulgáron átvágnia (Persze nem tudom most mi a helyzet Ruszénél a hídon)
Kifelé törökök már nincsenek, lezajlott az invázió (hazafelé viszont éppen most jönnek ...).
Ettől függetlenül ma a horvát-szerb autópályás határon több kilométeres sor alakult ki és a szerb-bolgár határon is hosszú lehet a várakozási idő (most azért vannak éppen kevesen, mert a Google szerint Velika Planánál van egy 10 km-es dugó a pályán, lehet hogy van ott egy baleset(?)).
Elméletileg lehet kerülni a kishatárok felé, de az odavezető út elég ramaty, emiatt nem lehet sok időt nyerni ezzel a trükkel.
Románia felé biztos hosszabb az út Bulgáriába (de az biztos, hogy szebb).
Tervezd meg Guglival az utat az egyik és a másik útvonalon is, a két határ (CRO-SRB, SRB-BG) miatt adj hozzá a szerb pályás útvonalhoz 6 órát és így hasonlítsd össze a menetidőket!
Szerintem Szerbia lesz a nyerő.
Magyarországról én átmennék a horvátokhoz és onnan Szerbiába (nem feltétlenül az autópályás határukon), onnan Belgrád-Nis-Kalotina-Napospart (hosszabb pihenőt nem érdemes a szerbeknél beiktatni, fogtok állni eleget a szerb-bolgár határon).
Figyeljétek, hogy hazafelé mekkora sorok vannak a határokon, mert (ha hét végén jöttök visszafelé is), akkor valószínűleg az vár majd rátok, amit ott láttok.
Amennyiben ez elég rémisztő, akkor érdemes elgondolkozni HAZAFELÉ egy BG-RO-HU útvonalon (... -Szófia-Vidin-(híd)-Calafat-Nagylak- ...)
Bár én apai ágon színbolgár vagyok, úgy alakult, hogy sose jártam BG-ban 19 éves korom előtt, szóval kevés a tapasztalatom a 70-es évekről. Amit tudok, az rokonok elbeszélése.
Ha náluk kötöttél biztosítást, kiragasztottad a jelüket a kocsira, s onnantól nem merték a bandák ellopni a kocsit.
Ez ismert jelenség minden maffiauralta vidéken.
Kisgyerekként 3 évet Peruban éltem. Ott a főváros kb. harmada gettó, s az állam alig van jelen. Viszont maffia az van. S nagyobb rend van, mint a normál, államuralta részeken. Még ki is van táblázva, hogy "ha szabályt sértesz, nem a rendőrséget hívjuk", nem vicc, ki van írva.
Volt egy haverunk kint Primorskóban, az Ilja. Lehet már írtam róla. Volt egy fakocsmája kint a parton, sört és üdítőt árult. Dél körül mindig tartott 1-2 óra sziesztát. A hetvenes évek második felében ismertük meg és a kilencvenes évek végéig minden tavasszal írt egy érdeklődő levelet, hogy a nyáron mikor megyünk. Válaszoltunk is, hogy melyik hónapban és kb. a hónap melyik hetében. Ha jól emlékszem a kétezres évek legelején már nem írt. Mikor kimentünk, nem találtuk a parton a fakocsmát. Akkor tudtuk meg a szomszédjától, hogy elhunyt.
Nagyon jól beszélt magyarul, mert 4 évig Budapesten a Szófia étteremben volt pincér. Tőle nagyon sok mindent megtudtunk a kinti életről, életformáról, felhívta a figyelmünket mire vigyázzunk, merre menjünk, mit nézzünk meg stb. Mikor éppen Primorskóban voltunk minden nap találkoztunk, mert a fakocsma környékén terítettük le a plédeket.
Primorskóban pedig szinte minden nyáron voltunk, mert a menetrend az volt, hogy fent Albena, kb. 8-10 nap, lent Primorsko szintén 8-10 nap. Mindkét helyről pedig csillagtúrák a környéken.Egyszer voltunk kint egyfolytában sokáig, ha jól emlékszem 1989-ben csak Primorskóban három hetet, tisztán+2 nap oda, 2 nap vissza (még arra is emlékszem, hogy a Camping Lesz-ben vertük fel a sátrakat) mert útközben a Bankja kempingben megaludtunk. Szóval gyakorlatilag 18-20 nap az utazással együtt.
Sokan lenézik még így utólag is a bolgár tengerpartot és egyáltalán az országot. Akkor, meg még most is nekem a szívem csücske marad. Hogy miért? A fene se tudja, a tenger, a napfény, az emberek ...stb. Meg diákként az akkori cocilista körülmények között az volt az egyetlen meleg tenger ahova korlátlanul kimehettünk, olcsó is volt. Pedig később bejártam az egész mediterránumot, többszörösen is. Pl. Görög egyáltalán nem fogott meg, de ott is voltam a család kedvéért 4-5 alkalommal. Spanyol meg messze volt, de az is jó volt.
Igen érdekes így utólag belegondolni, hogy az ilyen parkolókat általában nagyon lebarnult, kigyúrt nagy darab férfiak (csak ránézésre 4 év börtön) üzemeltették, adtak is valamilyen bilétát a parkolásról. Viszont nem szerettem volna egyktől sem kapni egy maflást. Ránézésre nem voltak szimpatikusak, a szimpátiát a vad, erős kinézetük alapozta meg. Meg mindig többszörösen is biztosítottak róla, hogy a kocsi biztonságban lesz. Nem is volt soha baj az ilyen parkolókban elhelyezett autókkal.
Ma is van, csak most már rendezettebb alakban, meg eleve sokkal kevesebb ember veszi igénybe ezeket. Így kevesebb a számuk.
Annak idején az első ilyen parkolókat félanalfabéta bűnözők alakították ki. Ennek érdekes fejleménye az охраняем паркинг kifejezés, ami nyelvileg hibás, de ma már így kell mondani, azaz ma már helyes, mert teljesen elterjedt.
Minden nyelvben akad, hogy egy eredetileg hibás szó, kifejezés elterjed, s ezzel helyessé válik. A magyarban is akad ilyen. De itt az érdekesség, hogy alig 5-6 év alatt lett vége ennek a folyamatnak.
BG-ban a 90-es évek nagyon kemény időszak volt. Én részben átéltem: 1992-ig, majd 1993-1997 között BG-ban éltem.
Igen a kilencvenes évek közepén még helyenként a kocsit is életveszély volt csak úgy otthagyni éjszakára. Persze ez márkafüggő volt a francia kocsikat nemigen bántották, a németeket vitték. Ha éjjel elvitték az már reggel útban volt valamelyik hajó gyomrában Törökországba.
Ilyen ad-hoc fizető parkolók voltak sok helyen (fillérekért) karnyi vastag kötéllel elkerítettek egy darabot egy telken és 2-3 fő felügyelte a kocsikat. Ez a köteles dolog Balcsikban maradt meg bennem, valahol az arborétum (Mária román cárnő télikertje ha jól emlékszem) környékén.
Ja! A rendőröket meg csak pet levának hívtuk. A kocsi boxban mindig volt pár darab öt levás és ha megállítottak - márpedig volt egy pár év ilyen sűrűn megállító időszak - akkor semmit nem mondtunk, meg se vártuk, hogy a rendőr mondjon valamit, hanem rögtön csak kérdeztük: "pet leva?" A zsaru csak bólintott, pet leva odaadva és mehettünk tovább.
Maxval! Én a 70-es évek végén vonattal és hátizsákkal kezdtem majd a 80-as évek végétől (akkorra már "gazdag" lettem) autóval és családdal jártam, de még kocsival is voltam sátrazni. Később meg már panzió, apartman.
Mi azon röhögtünk jókat, hogy amikor kocsival mentünk mindig leszedtük az ablaktörlő lapátot, mert azt ellopták. Külön röhej volt, hogyha jött egy hirtelen zápor akkor minden autós megállt, ahol éppen volt (még kereszteződésben lámpa alatt is) kipattantak a kocsiból lapátok fel, és irány tovább. Tényleg röhejes volt.
Teljesen életszerű, hogy nem adtak egcájgot a kajához, csak azt nem tudom kik loptak többet, a turisták, vagy a helyiek. Mindegy, rég volt, de igaz volt.
A fakocsmában a kempingben valami toroskáposzta jellegű kaja volt, és a "szakács" kézzel, marokkal belenyúlt az alumínium kondérba és tett egy marékkal a műanyag tálba. Semmi levesmerő, kisadőkanál, vagy hasonló. Ugyanott sorba álltam a hatéves gyerekkel és kértem egy felest (palavína) erre a pultos megkérdezte, hogy a gyereknek lesz? És mutatott a gyerekre. Már az elején felvilágosítottak, hogy ott csak szto gramma van.
Én először 1987 nyarán voltam a tengerparton BG-ban.
Az ősidő volt.
Az az időszak, amikor az egész településen 1 azaz egy darab pizzéria volt, a választék 3 féle pizza, s másfél óráig kellett sorban állni érte.
Szakszervezeti üdülőben voltam. Olyan szar volt az étel, hogy hozzá képest a szintén szar balatoni szakszervezeti üdülői menza jónak tűnt.
A legviccesebb az volt, hogy a menzán nem adtak kést, csak kanalat és villát. Amikor megkérdeztem miért, azt a választ kaptam "mert ha adnánk, akkor maguk ellopnák". Nem vicc.
Akkor igyekezz, hogy még láthass ezt-azt természetes állapotban. A hetvenes évek közepe óta 14-16 esetben voltam a bolgár tengerparton. Nem tudom pontosan hányszor, mert volt olyan nyár, hogy 2x2 hetet. Na az volt az igazi, mikor egyetemistaként hátizsákkal és kutyaóllal a hátunkon kempingeztünk. A kempingben volt egy boltocska, egy kocsma, kifőzdével összeépítve és minden olcsó volt még magyarhoz is képest. 2-3 féle egytál étel, konyak szloncsev brjag és szovétszkoje igrisztoje. Mivel még a kemping árakat is sokallottunk, be-be kéredzkedtünk egy kocsiba, amivel bementünk a "szárazföldre" a parttól kb. 20-30 kilométerre és ott még olcsóbb volt minden. Arra emlékszem, hogy a parttól beljebb a konyak 2 és fél leva volt, a pezsgő szintén, a világos sör meg 35 sztotinka Idehaza akkor egy pezsgő 105 forint volt, erre határozottan emlékszem, kint meg ha jól emlékszem az árfolyamra, olyan 35-40 forint. Pezsgőben és konyakban fürödtünk. A szárnyashajó 5 leváért vitt le Albenából az Emona fokra.
Minden egyszerű volt mégis jobban éreztük magunkat, mint az utóbbi években. Ja meg akkor még csak 20 évesek voltunk, ez sem elhanyagolható. Nem volt agyonépítve és beépítve a part, nem volt frühwald stb. Ja és nem volt ekkora tömegnyomor sem.
A bolgárokat is utoléri a mediterrán betegség, amit a tömegnyomor, a tömegturizmus okoz, ahol már nem érzi jól magát az ember.
Eszembe jut Görögország, ahova a nyugatiak beruháztak, és amikor már megtérült a beruházás a sorsukra hagyták az épületeket. Nem érte meg nekik fekújítani. Egész szellemvárosok alakultak ki.
Úgyhogy tényleg igyekezz ha még nem voltál, mert lehet pár év múlva nem is akarsz menni. Vagy kimész, de még a tervezett előtt hazajössz.
Ugyanebbe a cipőbe jár Montenegro. 15 éve még jó volt, amit a természet megadott és az ember el nem rontott az még akkor jó volt.
