Ha még kellőképen egyben van ehhez a szerkezet, akkor elvileg a piros nyíllal jelölt ponton megnyomva a váltókart egy tűvel, felemelkedik annyira a másik vége, hogy a tengely kihúzható legyen.
Nem vitás, hogy ár/érték/minőség arányban, pláne a top-grade USA werkek nagyon "ott vannak a szeren". És ameddig a Waltham és az Elgin a karóra-gyártással is húzta, addig azokban is nagyon magas színvonalat nyomtak. A Lord Elginek simán ott vannak akármilyen élvonalbeli svájci gyártó werkjei mellett - jóval elérhetőbb áron.
Az a helyzet, hogy Elgin-kattanásom van, így elsőre nyomon voltam. Plusz Hampden és South Bend, utóbbiból még nincsen, de lesz, legalább egy werk. Ha másik USA óragyár lett volna, akkor gondolkodós-keresős lett volna a feladvány. Ez az usákok által elkövetett zsebóragyártás egy nagyon szép téma, és gazdagon dokumentált is. Hihetetlen minőséget produkáltak, bütykölgetni is nagyon jó ezeket.
Ha sikerült tényleg kihúzni a koronát, már rossz, szerencsés esetben ki tudott ugrani a rögzítőkar alól, pechesebb esetben eltörted azt...
Ezeknél a régi óráknál a Patek által levédett kettős működés (amikor a koronát kihúzva áll mutató-állításra a felhúzó-szerkezet) egyáltalán nem magától értetődő, még a korai (1920-ig kb.) karórákon is megesik, hogy nyomógombos a megoldás. Régi zsebóránál előbb mindig szemügyre kell venni, hogy a koronától jobbra vagy balra nem látunk-e még kezelőszervet a tokon, körömmel benyomható kis nyomógombot - vagy esetedben dupla fedelű óráknál jellemző módon váltókart. A kar ott van 4 óra környékén, azt a kis kiálló pöcköt kell körömmel a korona felé tolni, és ameddig ebben a kitolt állásban van, addig a mutatókat állítja a korona, ha visszatolod, megint felhúzáson áll.
A felirat egyébként annyit jelent, hogy "látható köves horgony, Breguet hajszálrugó és 16 köves, csavaros kőfoglalatokat (chaton) is tartalmaz".
A lánctalpas tolólapos orosz traktor az kis benzinmotorral berántva, majd rákuplungolva indult. A tajgában is. Az egyhengeres 2300mm-es lendkerekű Jedrassik generátorhajtó meg sűrített levegővel.
Az órásság jó. Mert nem kell aláfeküdni télen a hóban. Viszont amelyik óra üt, annak nem kell a közelébe menni. És az sem jó, amikor lesik a kiscsvar, vagy elugrik a nagyteremben a hajszálrugó. Vagy megcsinálom, megy nálam egy hétig, felakasztom a tulajnál és ott megáll mint a cövek. Van benne GPS, ott nem megy.
Nem vagy kontár, lelkes amatőr vagy, aki gyorsan tanul és fejlődik - viszont gondold végig, mennyi időt öltél ebbe bele, és mi pénzt kellett/illett volna kérned ezért, ha hivatásszerűen dolgozva, megélhetésért, munkaként végzed ezt? Gondolom magad is megriadnál a számtól... ;))
Még annyit azért hozzáfűznék, hogy ezeken a tokokon síküveg van, amit lehet szabatni, de igazándiból nem túl drágán megvehető egyszerű barkácsáruházas üvegvágó eszközökkel kis gyakorlás-próbálgatás után akár házilag is ki lehet szabni. A sporttárs által firtatott kandallóóra rámájában viszont egyedi átmérőjű, fazettált szélű és erősen domború üveg van, a síküveget konkrétan ki is ütné a ráma becsukásakor a perctengely...
Ilyen üveget csak úgy szabni már nem lehet, gyártatni igen, de azért rendelni is lehet, de ezek, ha nem is horror árúak, de már nem is igazán olcsók.
Amúgy ma már ott tartunk, hogy egy olyan "Altdeutsch" falióra fa tokjának a tényleg korrekt, minőségi felújítására, rendbehozatalára, lakkozására-politúrozására-üvegezésére állapottól függően simán kérhet 50-80 ezret egy műbútorasztalos, és akkor a szerkezettel még egyáltalán nem is foglalkozott senki.
A petróleum nagyon jó a rozsdára is. Én denszeszt és shellakkot használtam a politúr javításhoz. Az új reliefet pedig úgy festettem, hogy porfestéket vettem a htb. boltban, és elkezdtem próbálgatni a hátulján, hány réteg lesz ugyanolyan színú az új fán. A fát meg egy CNC topikos segített megcsinálni, egy másik meg a tengelyt esztergálta a toldáshoz. Az üveget meg vettem Simonsnál, leszabták, ablaküveg. Trombitaréz, stb. 3 hónap. De ezt az érdekességet megnézném, miért nem megy, ha valaha ment.
Csak a számlap elfogadható minőségűre felújítása 20-30 ezer, eredeti állapotúra-minőségűre pedig 150-200 euróért hozzák (lengyel-olasz vonal). Nagyjából 8-10 ezer egy új üveg. Ezek nem afféle bárhol fellelhető dolgok, gondolj bele, miben találsz ilyen üveget manapság - semmiben... Pótolni kell az ingát, teljesen szétszerelni, szervizelni a szerkezetet - és ha még kiderül, hogy egyéb/komolyabb baj is van...
Sokszor megdöbbentően sok munka van egy ilyen órával.
Nehéz "meghatározni", mert olyan eklektikus az egész. A tok inkább bidermeier jellegű, de ezek a mindenféle indás betétek kifejezetten szecessziósak - ugyanakkor a szecesszió koránál (századforduló) ez szerintem idősebb, inkább a XIX. század közepére lőném be valahol (nagy, fél évszázados szórással).
A gyártó meghatározhatatlan, talán a szerkezeten van jelölés, de azt ugye nem látjuk - kerek francia felesütős werk, márvány tok, gondolom jó nehéz lehet, eléggé tönkrement számlap.
Rendbe lehet hozni, még a számlapot is fel lehet újítani, pótolni lehet az üveget is, ránézésre úgy tűnik, hogy még az ingát is pótolni kell, és persze ki tudja, mi baja van még a szerkezetnek - viszont a rossz hír az, hogy ez nem fogja megérni. Igazándiból egy ilyen órát nehéz eladni, pláne jó áron eladni, a régiségkereskedésekben, ócskapiacokon némi alkudozás után pár tízezerért odaadnak egy ilyet, hiába tényleg nem gyakori, hiába valós érték valahol - nagyon minimális rá a kereslet. A csengőn ütő felesütő szerkezetet nem lehet némítani, a Clemet-járatos rövid inga nem teszi túl pontossá sem - ma már ez nem túl praktikus óra.
Ugyanakkor a teljes felújítására nyugodtan százezres nagyságú összegben kell gondolkodni.
Segítséget kérek! Itt van ez az óra, jó néhány éve nem működik. Lehet-e javítani (csak így a képek alapján kérdem), érdemes-e vele foglalkozni? Mikori gyártmány lehet, mi a márkája, ki a gyártója? A számlap előtt valaha egy üvegajtó volt, pótolható-e?
Utána néztem, korrigálok - nem, nem hiányzik, és ez nem elektro-mechanikus. Ez már kvarcóra - de a "spórolós" megoldással a már meglévő elektromechanikus órában egyszerűen kicserélték a billegőt a léptetőmotor rotorjára (és kurtítottak az áttételen).
