Rendkívüli temetkezésre bukkantak a régészek Hajdúböszörmény-Pród környékén, a Vidi-zugban. Munkájukat a hagyma héjának lehántásához hasonlíthatnánk, ugyanis a feltárt halomsír (kurgán) fő/központi sírja fölül több rétegben tártak fel vaskori (szkíta) és honfoglalás kori sírokat a szakemberek, míg elérték a Jamnaja-kultúra egyik képviselőjének, egy nomád pásztornak a temetkezését. A Jamnaja, azaz a gödörsíros kurgánok népének kultúrája késő rézkori – kora bronzkori kultúra volt a Kaszpi-tenger északi partvidékétől, a Fekete-tenger északi partvidékén át egészen a Kárpátokig terjedt el. Innen vádorolt be Dobrudzsán keresztül a Kelet-Balkánra (Bulgária), Olténiába, innen pedig az Al-Duna vonalát követve a Vajdaság és az Alföld területeire. Első csoportjaik Kr.e. 3100-3000 között érték el az Alföldet, azon belül is leginkább a Tiszántúl vidékét elfoglalva. https://www.debreceninap.hu/helyi/2023/06/14/otezer-eves-temetkezesi-helyet-talaltak-hajduboszormeny-kozeleben/ https://civishir.hu/hajdu-bihar/2023/06/rendkivuli-regeszeti-felfedezes-prodnal
Mondjuk érdekes lenne tudni hogy mit csinált ott, vsz az egyik szarmata vezetőt kezelte, ez ilyen gesztus lehetett Róma részéről a baráti kapcsolatok építésére.
A Hódmezővásárhely-Kökénydomb lelőhely kiterjedt topográfiai felmérése 2020-ban kezdődött egy nemzetközi kutatási együttműködés keretében. A geomágneses felmérés 18,5 hektáros területre terjedt ki. A nagyjából 80 téglalap alakú égetett házat sugárirányban három félköríves zónában helyezték el, tengelyeik nagyjából azonos középső irányba igazodtak a magnetogramon. A három zóna teljes területe
A Hódmezővásárhely-Kökénydomb lelőhely kiterjedt topográfiai felmérése 2020-ban kezdődött egy nemzetközi kutatási együttműködés keretében. A geomágneses felmérés 18,5 hektáros területre terjedt ki. A nagyjából 80 téglalap alakú égetett házat sugárirányban három félköríves zónában helyezték el, tengelyeik nagyjából azonos középső irányba igazodtak a magnetogramon. A három zóna teljes területe 5,8 hektárt tesz ki. A települési zónákat íves kettős árkok választják el egymástól. Úgy tűnik, hogy Kökénydombon a térbeli a nagyméretű közösségi létesítmények térbeli szerveződése a társadalmi szervezet objektumorientált kifejeződését testesítette meg. A házak sugárirányú elrendezése Kökénydomb településen arra utal, hogy a települések térszervezésében ez a geometria a települések a tágabb értelemben vett területen a különböző terek közötti határolóként funkcionáló tell- és burkolatrendszerek kombinációjában jelent meg. Tisza-térség tágabb környezetében már a Kr. e. hatodik és ötödik évezred fordulóján. Összességében a Hódmezővásárhely-Kökénydombon 2020-ban végzett vizsgálatok teljesen új térbeli kontextust adtak a lelőhely 1929-ben megkezdett régészeti feltárásának, valamint támpontokat a korábbi terepi megfigyelésekhez.
Több mint háromezer éves bronzkori leleteket, köztük bronztűt, miniatűr agyagkanalat és feltehetően az egykori települést védő erődítés nyomait találták meg a régészek Jászszentlászló határában.
A leletek alapján a sír a bronzkor második felében, körülbelül 3200–3400 évvel ezelőtt kerülhetett a földbe, feltehetően időszámításunk előtt 1400 és 1200 között, de pontosabb kort a tárgyak restaurálása után tudnak meghatározni.
Tarsolylemezekre bukkantak a Buda környéki Pátyon, ami a honfoglaló elit jelenlétét bizonyítja az eddig lelethiányos területen. Az egymás mellett fekvő honfoglalás kori és avar temető lehetőséget teremt a két populáció tudományos összehasonlítására.
