A Népszabadság értesülései szerint Apáthy Endre volt elnök-vezérigazgató birtokába került az eddigi francia tulajdonban lévő Hídépítő Zrt. A vételár titok. Apáthy tavaly ősszel ment nyugdíjba a kőröshegyi viaduktot, az M8-as és az északi M0-s hidakat épító cég éléről.
...Vajh az igazgatói fizetésből futotta rá ? ...vagy Endrénknek többször egymás után ötöse volt a lottón ? ...vagy esetleg a megvan az adóforintjainkból hiperdrágán vett (felesleges) hidakból lecsöppen extraprofit vándorútjának végállomása ???
Kicsit messze kanyrodtunk az eredeti témától. :) Az 1200 madár a teljes magyar populáció! A legjelentősebb élőhelyei pedig Dévaványa környékén és a Hortobágyon vannak, tehát a te számod se biztos, hogy igaz. A 6 madár egy adott területen volt valahol a Duna felőli részen. Én konkrétan erről tudok, de lehetséges, hogy máshol is adódtak ilyen problémák. A legvalószínűbb most egyébként, hogy nem lesz M8-as, és 2x2 sávos lesz az 52-es út. Ez még nem is baj, csak ugye akkor rossz helyen van a Duna-híd...
,,Akár 30 milliárd forintba is kerülhet az a nyomvonal-hosszabbítás, amit egy 1200 madárból álló túzokkolónia védelmében fontolgatnak az M8-as Dunavecse-Szolnok közti szakaszának tervezői, de az autópálya-építésért felelős Nemzeti Autópálya Rt.-nél még így sem biztosak abban, hogy Brüsszel jóváhagyja a Natura 2000 területén áthaladó szakaszt." Nem 6 az a túzok.
Ez csak részben igaz. A nyomvonalak kialakításánál figyelembe vették a Natura 2000-es területeket is. Akkoriban ment azok kialakítása. Azt hiszem egyébként nem lehetetlen ezen területek érintése sem. A 6 db túzokot jelenleg monitorozzák.
Nem a túzokok a hibásak. Az a nagy összehangolódás nem kellett volna ,ami volt. Kisírta az ország,hogy a nyomvonalba eső területek legyenek benn a Natura 2000 védett területben,amik uniós hatáskörbe kerültek.Valakik nagyon okosak voltak megint.
Nagyon sok rossz összehasonlítást teszel a hidakkal kapcsolatban. Sok esetben nem is összehasonlítható két híd az eltérő helyszín, szerkezet, de pl az eltérő aszfaltkeverék, vagy az eltérő nemzeti szabványok miatt. - A magyar elég szigorú útépítési szabvány Európában, lévén, hogy mi általában a németeket követjük ebben. - A völgyhíddal kapcsolatban azt kell figyelembe venni, hogy ma Magyarországon a nemzeti projektek tekintetében is az adott terület Önkormányzata az engedélyező hatóság. Ebben az esetben is két település (összesen 4000 lakos) Önkormányzata vétózta meg az összes egyéb változatot. Emellett még a környezetvédők szokták megakasztani, vagy ellehetetleníteni a beruházásokat. ( Pl. az M8-as autópálya nyomvonala pillanatnyilag 6 db túzok miatt teljesen bizonytalan. Lehet, hogy közel 100 km autópálya egy fennmaradásra nem képes kis madárpopuláció miatt elhúzódik, vagy meg sem valósul!)
Jó drágán építkezünk, de legalább korszerű utakat kapunk: (lesz majd járda is, csak így 10-szer annyiba fog kerülni)
Európa első autós faluja nyílt meg Budapest mellett
Egy Budapest melletti zsákfalu mostantól csak az autósoké. A Csömört kettészelő körgyűrű EU-pénzből épült felüljárói ugyanis leginkább autókkal járhatóak. Így a kis falu gyalogosai mostantól vagy autóval mennek iskolába és dolgozni, vagy néha tigrisbukfenccel vetik le magukat a felüljáróról. A túloldalt dolgozó kerekesszékesekkel nem kell törődni, mert kevesen vannak, nyugtat meg a beruházó....
...A beruházó mindazonáltal leszögezte, hogy technikailag nem lehetetlen a járda kialakítása, csak ebben a szakaszban már nagyon drága lenne.
Angela Merker építészeti remekműnek nevezte a Rügen-hidat, ami saját választókörzetét is összeköti a Rügen-szigettel.
Németország leghosszabb hídját avatták fel a hét végén, ami az észak-német Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományt köti össze az idegenforgalmáról nevezetes, Balti-tengeri Rügen-szigetével.
A hidat felavató Angela Merkel kancellár kétszeresen is büszke: egyrészt azért, mert kancellárként ő adhatta át a 4,1 kilométer hosszú hidat...
Nem véletlenül nevezte az építészet mesterművének a "Rügen-hidat" szombati megnyitó beszédében a kancellár, hiszen hat egymásba illeszkedő hídból és egy gátból áll, ami mellett párhuzamosan még egy vasúti híd is fut.
A híd 125 millió euróba került, 20 millióval többe, mint azt eredetileg tervezték, és a költségeket a szövetségi kormány állta.
Nézzük csak, 125 millió Euro. = 31 milliárd forint.
A németek elbújhatnak az olcsó kis komolytalan játékhídjukkal, az ő 4,1 km-es hídjuk 31 milliárdba került, mi pedig egy 1,8 km-est építettünk 47 milliárdból !!
A helyzet egyszerű. Csak kell egy lehajtót csinálni az adott Önkormányzat előtt és egyet utána, és rábízni az autósokra, hogy megtalálják a köztes megoldást.
Most a következő baromság az M0 pilisi szakasza lesz. Pedig a költségtakarékos megoldás az lenne, hogy az ágáló önkormányzatok területén nem kell megépíteni az utat, oldják meg helyi erőből a saját eszük után.
Ez szép, főleg, ha van rá ennyi pénzük. Máshol nyugatabbra kicsit ésszerűbben tudják kisajátítani a közérdeknek megfelelően a területeket az autópályák építéséhez! A demokrácia nem azt jelenti, hogy egyes helyi érdekek (párezer ember?) milliókkal kúrhatnak ki. Meg millióknak a 76 Milliárdjának a terhére kekeckedhetnek! Sosem értettem, hogy miért nem lehet ezeket ésszerűen mérlegelni?
Az a helyzet, hogy az önkormányzat csak a híd verzióba ment bele, abba nem, hogy szétkúrják az egész völgyet egy feltöltéssel és alacsonyan vezetett autópályával. Egyéb nyomvonalat meg nem sikerült találni.
A környezetvédelmi tanulmányokban gondolnak erre is, és kis lyukakat tesznek az út töltésébe, hogy a vonulási útvonalakat a pálya alatt biztosítsák, ahol a pálya egyébként elvágná ezeket.
Ekkora békákat én még nem láttam, de ki tudja mit hoz a génkezelt szép új világ?
Vagy lehet, hogy újabb előírás, hogy a békáknak esetleg egy gólya szájában is, a repülő gólyával együtt is át kell, hogy férjenek a pálya alatt? :)
Nem tudom, hogy jók-e a számításaim (mert régen voltam matekórán), de minden matematikai képességemet latba vetve rajzoltam egy derékszögű háromszöget 1000m és 88m oldalakkal (persze kicsinyítve) és a 88 m oldallal szemben lévő szöget sikerült kb. 5,029 fokban meghatároznom. Szerintem ez belefér a nyolcba, nemcsak a 8%-ba, de még talán a nyolc általánosba is. 1000m az ugye a 2km fele miatt, de ha kis ívet is rajzolnak bele akkor talán még hosszabb is lehetne a közepéig az út, kvázi még ennyire "meredek" sem lenne az emelkedő. No meg kicsit ásni és feltölteni is lehetett volna, akár negyedénél kevesebb pénzből is.
Szerintem a hídépítő mérnökök is nagy nehezen eljuthattak ehhez az értékhez, de a hídépítő érdekeltségeknek talán ez volt a legkevésbé érdekes szempont.
Azt a patakot simán át is lehet lépni, de egy írgalmatlan nagy 2m-es híddal is át lehetett volna hidalni. Nem hiszem, hogy nagyobb környezetszennyezést okozott volna egy völgyben húzódó pálya - esetleg hangvédelemmel - , mint ha azt felemelik 88m magasra, hogy akadály nélkül vihesse a szél a szénmonoxidot...
De ez így nem került volna szinte semmibe és mi lenne benne az érdekes?
Biztos azonnal tájvédelmi körzet lett ez a 2km-es szakasz, azzal a húsz centis kis patakkal, ami áradáskor a legszűkebb 1m széles duzzasztott szakaszon is csak 20 cm mély, és akár száraz lábbal át lehet lépni.
De akkor mire költöttünk volna 76 Yardot? Fejenként 8.000 Ft-ot?
A földmunkáról most elég pontos számokat adott a NIF. Vagyis nem most, hanem egy hétfői sajtóreggelin, csak eddig nem jutottem el odáig, hogy beírjam ide is:
"A kivitelezők 2,6 millió köbméternyi földet mozgattak meg a domboldalon, az úgynevezett bevágások kialakítása során, míg további 1,4 millió köbméternyi földmunkát jelentett a töltések megépítése. "
Az M0 a Gödöllő felé vezető 3. sz. főúttól nyugatra fordulva, terepszint alatt halad a XVI. kerület Árpádföld és Csömör között, a két településtől közel egyenlő távolságra. A 3. sz. főútnál található az M0 talajszinthez mért legmélyebb pontja, mivel ott mintegy 14m mélyen halad a pálya, onnan szinte végig bevágásban, illetve zajvédő dombok között vezet a nyomvonal, részben lakott területek közelében, illetve szántóföldekkel körülvett területen, a XV. kerületi Rákospalotai határút vonalát már távol a lakott területektől vezetve éri el a nyomvonal.
Kifizettetném azzal a két gyökér önkormányzattal ak ülönbözetet a normál pálya és e között. 1800 ember szivat töb milliót (autósok+ az ország aki ezt perkálja). Kíváncsi vagyok ezt egy normális országban hogy oldják meg.
Elképzelhető, mert a földet valahonnan el is kell hozni. Nem biztos, hogy a közvetlen közelből. Továbbá, tömöríteni kell, olyanra, hogy el is bírja a ráépítendő pályát. Lehet, hogy ennek a munkának is van valami egyenértékese az ásáshoz/odatornyozáshoz képest, amit az előbbiekhez hozzáadnak. Hogy az épp 1,64-e, azt én meg nem mondom neked:-)
