Azért nyitom ezt a rovatot, mert az Ismeritek a szarmatákat? topikban tilos pl. azokat az antik szerzőket idézni, akik a szarmaták méd származásáról adnak hírt. Itt viszont a szarmatákra vonatkozóan minden forrás közlése megengedett. Vágjunk a közepébe!
Pont tegnap olvastam a Wikipedián egy magyarázatfélét. Eszerint az árvíz elöntötte a település határát, és a helybéliek csónakokról aratták le a zabot, levágva a kalász értékesebb felső részét. Lehet, hogy ebből a valós eseményből táplálkozik a mondás.
Kukutyinról jutott eszembe, hogy nem ismered e véletlenül azt a régi mondás alapját, hogy menjünk Kukutyinba zabot hegyezni? Valami alapja csak volt, nem?
A 10. sírban a padmalyba helyezett gyermek testtartása megint csak arra utal, hogy valami textilfélébe becsavarták. Általában ilyen közvetett bizonyítékokat lehet várni, de mint láttuk, olykor fennmaradhatnak textilfoszlányok is, mint a kukutyinpusztai páncéltöredék esetében.
A soroksári temető 70 százalékát kirabolták, ez megfelel a szarmatáknál megszokott statisztikának. A kincsvadászok nem későbbi népek (esetleg az „első régészek”, az avarok) voltak, hanem saját leszármazottaik. A csontok helyzete alapján a rablás sok esetben nem sokkal a temetés után történhetett.
Jól ismerték az eltemetett rangját, a sírba helyezett mellékleteket és a sírok pontos helyét. A korszak megszokott, a mellkasra irányuló rablóaknás módszerével szemben Soroksáron a teljes sír feldúlása volt a leggyakoribb. A rablók az esetek többségében precíz munkát végeztek, bronz törmelékek, véletlenül otthagyott egyszerűbb típusú fibulák, vastárgyak, „értéktelen” gyöngyök, orsók, edények utalnak az eltemetett rangjára.
Szerencsére nem minden esetben voltak alaposak. Egyik aknasír betöltéséből egy méretes, zománcos, teljesen ép korongfibula került elő. Mondanom sem kell, hogy a sírt teljesen megbolygatták, pár gyöngyön kívül más lelet nem is került elő. A tárgyat látva óhatatlanul is elgondolkozik az ember, mi lehetett még a sírokban.
A nagy méretű, 10 dkg súlyú ruhakapcsoló tű római műhely terméke, mely kereskedelem révén jutott el a Szarmata Barbaricumba. A kör alakú fibula alapon az email számára az öntés során alakították ki a koncentrikus mezőket. Ezt töltötték ki az üvegből kialakított, fémoxiddal színezett zománccal. A római korban leggyakrabban kék, fehér és vörös színt használtak fel. Korongfibulánk két szélső mezőjét ún. millefiori technikával díszítették, a mintákat apró színes üveghuzalok egymás mellé helyezésével állították elő. Párhuzamok alapján a Kr. u. 2-3. század elejére datálható.
A 2008 során feltárt temetőrészlet alapján úgy tűnt, hogy az árokkeretes temetkezések zöme rablott, az aknasírok pedig rabolatlanok, ezek csak 1-1 edényt tartalmaztak. Kézenfekvő volt tehát a gondolat, hogy a halmok alá a közösség rangosabb egyéneit temették, a „rendes” sírokba pedig a szegényeket. Az idei év tapasztalatai máris megdöntötték az 56 sír alapján felállított elméletet. A temető északi felén feltárt 12 aknasírból mindössze 2 volt bolygatatlan. Itt volt a korongfibulás sírunk is. Nem biztos tehát, hogy a különböző rítusok mögött társadalmi különbségeket kell keresnünk.
Elsőre változatosnak tűnhetnek a temetkezési formák, hiszen több korszakban csak egyszerű aknasírokkal találkozunk. A szarmatákról mélyebb ismerettel rendelkezők viszont jól tudják, hogy keleti őshazájukban nagy méretű kurgánok alá is temetkeztek, katakombás, padmalyos és diagonális sírokat is használtak. Ehhez képest a Kárpát-medencei temetkezési rítusuk leegyszerűsödött.
Katakombás sír: egy merőlegesen leásott akna egyik oldalfalából induló sírgödörbe temették el a halottat. Sokszor fával vagy kővel választották el a magasabb aknában elhelyezett áldozati állatoktól az elhunytat.
Padmalyos sír: a Kárpát-medencében az avaroknál is ismert temetkezési mód. Mindig az akna hosszanti falából indul a halott számára kivájt gödör.
Diagonális temetkezés: nagy méretű sírgödörbe átlósan helyezik el az elhunytat.
Előzőleg nem erre gondoltam, de a parthus topikban foglalkozunk Csallány Dezsőnek a var-khun páncélzatról két részletben megjelent tanulmányával, ahol szó esik olyan textíliákról és azok maradványairól, melyek a vértezet ún. lamelláit (zsindelyeit) borították (egy finomabb és egy durvább szövésű vászon)
Tavaly ősszel egy nagy kiterjedésű szarmata temető és telep feltárását kezdtük meg Soroksár közelében, ahol számos izgalmas lelet, többek között egy gyönyörű, zománc berakásos ruhakapcsoló tű került elő a sírokból.
A Budapesti Történeti Múzeum a NIF Zrt. megbízásából 2008 októbere óta folytat ásatást a lelőhelyen, a készülő M0-ás autóút nyomvonalán. A több mint 4 hektárnyi felület feltárása várhatóan novemberben fejeződik be. A Kr. u. 3--5. századra keltezhető temető és a telep a kor szokásainak megfelelően elkülönül egymástól. A sírokat egy északkelet--délnyugati irányú dombháton találjuk, a telepjelenségeket pedig ettől nyugatra.
(Szarmata név alatt az eurázsiai sztyeppe iráni eredetű törzseit értjük. A Kr. e. 6. századtól évszázadokig uralták a Fekete-tenger vidékét. A törzsszövetségből kivált szarmata jazigok a Kr. u. 1. század elején érkeztek a Kárpát-medencébe, jelenlétük az 5. századig mutatható ki. Pannonia provinciával való kapcsolatukat háborús és békés időszakok váltakozása jellemezte.)
Eddig 77 sírt tártunk fel, több sírjelölési formával találkoztunk. A sírok többségét kör alakú, délen bejárattal rendelkező árokkal kerítették, az árokból kikerülő földből valószínűleg a sír fölé kis halmot emeltek. Pár sírt négyszögletű árok vett körül, a harmadik csoportot pedig az aknasírok alkották.
Cseh János
Kelta, szarmata, gepida és avar település maradványai egy nagykunsági lelőhelyen (Kuncsorba – XIV. dűlő)
In: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XXX–XXXII (1987–9), 145–60.
PDF
„Fóthi (1998) saw a very close similarity between the Sarmatians of Szentes-Kistőke and the Avar Period population of Szentes-Kaján. She considered the brachycran section within the Avar Period population of the Hungarian Plain of partially Sarmatian origin.”
Használd a kukkolót. A szarmata szövőszékek 81, az avar szövőszékek 406 találatot adott. Persze vannak közte "vakok" is pld.' szövőszék,varrógép meg Avar u.', de biztosan találsz anyagokat.
Azt szeretném megkérdezni, hogy nem tudtok-e ajánlani olyan tanulmányokat, amik a szarmaták ill. az avarok szövésével, szövőszékeivel foglalkoznak (régészetileg). Esetleg valami textil leletet tartalmazó cikket is szivesen vennék, ha tudtok.
ez egy üres terület magyar szempontból, nincsenek szarmata-szkíta-magyar összehasonlító tanulmányok, nincs kidolgozva semmi komolyabb nyelvészeti koncepció.
azért írtam, hogy inkább a görög átírású nevek, amiket fel lehet használni a könyvből, azok alapján el lehet indulni.
"Az európai nehézlovasság története nem a VIII-IX. században kezdődik, ahogy azt a legtöbb hadtörténelemmel foglakozó könyv állítja. Az első nehézlovas alakulatokat a római hadsereg keretein belül állították fel szasszanida és szarmata hatásnak köszönhetően, amelyek a későbbi európai nehézlovasság előfutáraivá váltak, ezért dolgozatomban a nehézlovasság fejlődését és késő római korban betöltött szerepét kívánom vizsgálni."
Megjegyzések az alánok és a magyarok 10. századi együttes beköltözéséhez
In: "Hadak útján" – A népvándorláskor fiatal kutatóinak XII., simontornyai konferenciáján elhangzott előadások anyaga (= A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXIII);Szekszárd, 2001, 321–42.
A nagy méretű, 10 dkg súlyú ruhakapcsoló tű római műhely terméke, mely kereskedelem révén jutott el a Szarmata Barbaricumba. A kör alakú fibula alapon az email számára az öntés során alakították ki a koncentrikus mezőket. Ezt töltötték ki az üvegből kialakított, fémoxiddal színezett zománccal. A római korban leggyakrabban kék, fehér és vörös színt használtak fel. Korongfibulánk két szélső mezőjét ún. millefiori technikával díszítették, a mintákat apró színes üveghuzalok egymás mellé helyezésével állították elő. Párhuzamok alapján a Kr. u. 2-3. század elejére datálható.
Katakombás sír: egy merőlegesen leásott akna egyik oldalfalából induló sírgödörbe temették el a halottat. Sokszor fával vagy kővel választották el a magasabb aknában elhelyezett áldozati állatoktól az elhunytat.
Padmalyos sír: a Kárpát-medencében az avaroknál is ismert temetkezési mód. Mindig az akna hosszanti falából indul a halott számára kivájt gödör.
Diagonális temetkezés: nagy méretű sírgödörbe átlósan helyezik el az elhunytat.
Korom Anita