Előző hozzászólásom kiegészítem az ügyvédi iroda pontos megnevezésével:
a TIGÁZ gázmérő igazságügyi szakértői vizsgálatnál jogi képviseletemet a KUN ÉS VARGA ÜGYVÉDI IRODA látta el, elérhetőségei 1026 Budapest, Balogh Ádám utca 26/B. szám fszt./1, 06-20/56-34-480.
Sziasztok! Úgy látszik, a rémálom folytatódik. Engem is elért ez év március végén, amikor is megjelent nálam két szerelő és közölték, hogy matricát kell ragasztaniuk az órára. Merthogy ettől lesz ezután hiteles... vagy nem. Leginkább utóbbi, ugyanis közölték, hogy nem az a plomba van az óra alján, mint ami az ő füzetükbe oda van rajzolva, szóval nem egyezik, viszik az órát és majd jó függetlenül jól megszakértik.
Egy darabig nyugodt voltam, mert párom is velem volt, aláírtuk a lezárt dobozt, meg ami ilyenkor sablonblabla, jegyzőkönyvben természetesen nem ismertem el, hogy hozzányúltam volna, hiszen nem történt ilyen.
A baj az utánakérdezősködéskor kezdődött. Ember nem volt, aki nem azzal kezdte, hogy nagyon vigyázzak, mert ezek még a saját anyjuknak is megállapítanák a szabálytalan vételezést...
Egyre több ismerőstől kaptam a megerősítést, így elkezdtem komolyan utánajárni, hogyan védhetném meg magam, hisz eszembe nem jutott nézegetni, miféle plomba van odaragasztva. Abszolút fölöslegesen, mert nem csináltam semmit, de ez a kutyát nem érdekli jelen állapotban, szóval az utolsó utána pillanatban találtam meg ezt a fórumot és a segítő tanácsokat, hozzászólásokat.
Csak megerősíteni tudom az előző oldalon talált jó véleményt Dr. Szabó Zoltán ügyvédről, aki - mint utóbb kiderült - egyben szakértő is. Telefonszáma: +36-20/563-4480.
Sajnos nem tudtam az előírt időben megjelenni személyesen az óra szakértői vizsgálatán, de ügyvéd úr az utolsó pillanatban is készségesen ugrott és segített.
Személyes tapasztalatból csak megerősíteni tudom, hogy akinek a gödöllői TIGÁZ-zal akad "elszámolnivalója", annak Dr. Szabó Zoltán ügyvéd és szakértő úr hathatós segítség lesz.
Sajnos kisemberként, egymagukban sokan elvéreztek, akik nem szerelkeztek fel már jó előre jogi pajzzsal, utólag több ismerősöm számolt be hasonlóról. Nekem is mondták, hogy ágyúval minek menni verébre, hisz tisztességes összegű gázszámlát fizetek alternatív energiaforrás megléte mellett, de utólag derült ki, hogy bizony érdemes volt beruházni a (jogi) ágyúra, különben most fizethetném a súlyos többszörösét igazságtalanul.
Mert Mari nénit Dagasztófalváról, meg Pista bácsit Nógrádfröccsöntúlról gyerekjáték zaklatni, lehúzni. Ugyanezt érdekes módon nagyfogyasztókkal, komolyabb cégekkel még sosem hallottam eljátszani.
Ismétlem, csak ajánlani tudom az ügyvéd urat műszaki és jogi szakértelmével együtt mindenkinek, aki hasonló csúnya helyzetbe került önhibáján kívül.
A gázelosztó és gázszolgáltató cégekbe épült "szervezett bűnözői csoportok" egy ideig az úgynevezett önmágnesezési trükkel tettek szert eléggé jelentős plusz jövedelemre és amikor az lebukott és már a bírók előtt is ellehetetlenült, áttértek a gázóra mérésügyi plombájának önrongálásának, meg nem egyforma trükkjére. ... de már ez is lebukóban van. Mi lesz a következő trükk?
GÁZÓRA PLOMBA PROBLÉMÁK TÖBBSÉGÉRE EZ A BÍRÓSÁGI HATÁROZAT RÉSZLET A MEGOLDÁS, mert fura módon nagyon sok ezzel ellentétes jogtalan és önkényes határozat is születik.:
"Ebből következően a fent hivatkozott GESZ 18.5 pontjában foglaltak nem teljesültek. A plomba sérülésére az engedélyes csak abban az esetben hivatkozhat, ha azt a felhasználó dokumentáltan, azonosítható módon, sérülésmentes állapotban vette át a földgázelosztótól. A plombák számára, azonosítójára és sérülésmentes külsejére vonatkozóan a felhasználót írásban tájékoztatni kell. A munkautalványt a felperes felesége aláírta, mely szerint „ A fogyasztó elismeri, hogy a ... Zrt. képviselője jelenlétében a mai napon felszerelésre került plombákat, azok számát és sértetlenségét leellenőrizte." A Munkautalvány csupán a két műanyagplomba készülékadatát jelöli meg, a perbeli ügyben jogilag releváns fémplomba a fent ismertetettek alapján nem szerepel rajta, tehát azt a felperes dokumentáltan, azonosítható módon nem vette át. Ezen okból nem foghatott helyt az alperes azon érvelése, mely szerint a Hitelesítési bizonyítvány igazolja a gázmérő sértetlenségét, mivel ezen tényt a felperes nem ellenőrizhette annak szabályszerű átvétele hiányában. Az alperes nem kérheti számon egy olyan plomba rendelkezésre állását, amelyről a felperesnek nem volt tudomása.
A gázmérő megrongálása miatti méretlen gáz vételezése nem bizonyított."
Tigáz és más gázos cégek által megkárosítottak jogaiért zárt facebook csoportban már ezzel azonosan érvelek már több éve. Most hogy már van egy, de lehet, hogy több jogkövető bírósági határozat is az ügyben, ami teljes egészében fel is van töltve a csoport oldalán fáljként, csak ütni kell a vasat azon önkényeskedő bíróknál, akik ezt nem akarják betartani.
Minden érintetnek javaslom, akik esetei még bírósági tárgyalás előtti időpontban vannak, hogy: Tegye fel az ügyvéded a gázos ügyvédnek kérdésként: 1. Mekkora pénzösszeget kaptak a gázszerelők ilyen esetekért? (30-50ezer a közszájon forgó) 2. Tud a gázszerelők pénzjutalom miatti szándékos rongálásairól? ( sok volt kandi kamerás is)
Nem tudom kinek milyen képei vannak, vagy mivel akarták csőbe húzni, de rakok fel két képet. Szerintetek ez tényleg hamis plomba és tényleg csavarhúzó nyom a belső szerkezetben, miszerint át lett állítva a számláló?
Egyáltalán csavarhúzóval kell piszkálni, hogy átállítsák a számlálót? Ha lenne egy szétszedhető gázórám, kipróbálnám... hogy is működik ez, de egyenlőre csak annyit tudok hogy a Tigáz szerint ez piszkálva volt.
Azt szeretném megkérdezni, hogy köteles vagyok-e megengedni a tigáz/főgáz óraellenőrzésre kiküldött szakembereinek, hogy a mérőóra előtti golyós csapot leszereljék és elvigyék? Esetleg volt-e már valakinél hasonló kérés.
Tulajdonképpen egy szúrópróba szerű ellenőrzéssel kezdődött a dolog. Éppen a kazánházat festettük, ezért minden le volt takarva. Padló, kazán, csövek, óra. Persze mondtam, hogy jöjjenek máskor, de fenyegettek, hogy ez azt jelenti akadályozom őket a munkában és ... Ok! Beengedtem őket és nagy csodálkozásuk közepette - hogy nem hazudtam és tényleg festés van - jól megnéztek a letakart csövezést a kazánt és mérőórát is. A golyós csapon nagyokat hümmögtek és törték a fejüket. Valamit magyaráztak, hogy el kellene vinniük, de akkor már mindannyian csúnyán néztünk rájuk a festés kellős közepén, szóval beérték azzal, hogy képeket készítsenek róla. Talán, ha legközelebb nem festékfoltosan és festéktől csöpögő hengerrel a kezemben várom őket többet is akarnak. De megtehetik-e?
Sajnos ugyan ebben a szituációban vagyunk, mint itt legtöbben. Lassan 2 éve (áprilisban) jött egy telefonhívás édesapámnak, hogy jönnének ellenőrizni. (már így utólag itt volt furcsa a dolog, mert soha nem telefonon értesítenek, ha jönnek leolvasni). Édesapám jelezte, hogy külföldön tartózkodik, de édesanyám otthon lesz menjenek. 2 ember jött leolvasni (ez is elég furcsa mert általában egyedül szoktak) és mikor bementek az egyikőjük anyukámnak tett fel pár kérdés még a másik bement a spejzba, ami elég kis helyiség és pár pillanat múlva mondta, hogy szabálytalan vételezésről van szó, mert a plomba nem az eredeti. Ezt nem tudjuk mi alapján mondta, hisz a védő burok alatt található a plomba és az nem látható, csak akkor, ha le van véve. Leszedték az órát, az egyikőjük ugyan úgy kérdezte anyukámat, a másik kivitte a teraszra (nem volt jelen édesanyám). pár kérdés után mondja a benti úr, hogy menjenek ki legyen jelen édesanyám, hogy minden rendben van. Szóval felvették a jegyzőkönyvet. Mentünk rendőrségre feljelentést tenni, akik az ügyben nem tettek semmit és azzal lezárták a dolog, hogy nem megállapítható, hogy ki tette így felfüggesztik 5 évre az ügyet. Egyszer nem jöttek ki és nem nézték meg a helyszínt. Energetikai hivatalhoz is elküldünk mindent, mellette a sok levelezést, amit a Tigázzal váltottunk, miszerint ők is követelik az 540.000 ft-ot. Mi ugye állítottuk a mi igazunkat, hogy nem mi tettük. 2016 őszén már közjegyzői fizetési meghagyást küldtek, mi arra úgy válaszoltunk, hogy megyünk bíróságra. Meg is jött a határozat, hogy a mai napon lesz a tárgyalás. 3 órás cincálás után a bírónő és a tigáz ügyvédje, csak azt fújták, hogy a plomba és a gázóra nem volt jó, a körülményeket pedig egyenlőre nem vizsgálták. Nagyon el vagyok keseredve, mert igazságtalanul és átverve érzem/érezzük magunkat és ha az ő javukra dönt a bíróság, akkor valószínűleg dupla pénzt kell fizetnünk :(
Amúgy ....a szolgáltatók csak azokat szivatják akik szivathatók. Családok, nyugdíjasok ilyesmi. Ha gengszter vagy be se mernek menni hozzád. Én ismerek olyan bűnözőt akinek 2-3 milliós gáztartozása van és nem merik kikapcsolni , mert felhívta az illetékes tigázost a fickó hogy megkeresi ha kikötik a gázt. Hát igy nem kötötték ki :)
Nekünk anno az e-onnal volt ilyen ügy. plomba nem stimmelt szerintük. 150.000 ft kötbért követeltek. pár levélváltás, általuk fenyegetőzés, mi meg válaszban megírtuk , hogy ha lopással vagy rongálással vádolnak, akkor jelentsenek fel. harmadik levél után elnézést kértek és törölték a kötbért. Ámen
Akit a szolgáltatók jogosulatlan vételezéssel, plomba rongálással vádolnak, javaslom, jelentse fel a szolgáltatót a rendőrségen. Mivel lopás, rongálás felderítése a nyomozóhatóság feladata. Akinek nincs vaj a füle mögött, az nyugodtan mehet a rendőrségre. Több nyomozót is megakart már szivatni tudtommal több szolgáltató, úgyhogy jó eséllyel segítenek a fogyasztóknak.
Tegyél feljelentést a rendőrségen, mivel téged lopással vádol a Tigáz. Ha nem vagy bűnös, akkor majd a nyomozóhatóság eldönti. A Tigáz nem nyomozóhatóság. Ha bűnös vagy bűnhődj, ha ártatlan vagy akkor perelj rágalmazásért és rosszhírkeltésért valamint hamis váddal pereled be a Tigázt. Ne hagyd magad. Tapasztalat. És nyertesként mondom
Családom is a Tigáz maffia áldozatául esett. A korholt vád: nem megfelelő OMH plomba, illegális gázvételezés, melyet a Tigáz "független" igazságügyi szakértője a szakvéleményében megfogalmazott. A tarifa a szokásos, 540.000 Ft. Természetesen a rágalomiratban megállapított cselekmények elkövetésére nem került sor. Az általunk felkeresett jogász 10 % esélyt se adott igazunk és becsületünk bizonyítására. Első lépésként a Tigáz panaszirodájának küldtük meg észrevételeinket. Olyan embertől szeretnék tanácsot kérni, akik hasonló ügyben "szereztek" tapasztalatot és a problémájuk végül sikeresen megoldódott, mert számomra nem elfogadható, hogy a XXI. század korrupt rendszerében egy tisztességes család ne tudja igazát bizonyítani. Érdekelne, hogy kihez lehet fordulni, mit célszerű tenni? Hálásan megköszönöm a tanácsokat!
Üdvözletem! Keresem, de a választ nem találom arra, hogy ha valaki szembeszáll a szolgáltatóval, és a pert megnyeri, akkor mi az ő költsége? Tegnap tudtam meg, hogy egy kedves ismerősöm került abba a kétségbeejtő helyzetbe 2 éve, hogy a gázszolgáltató (Főgáz) kirótta rá a félmilliós kötbért. Azóta ő is próbálkozott itt-ott ( (ingyenes ügyvédi tanácsadás, fogyasztóvédelem -a pontos részleteket nem tudom), de beszélgetésünkkor azt mondta, hogy annak sincs sok értelme, hogy pereljen, mert ha nyer, akkor meg a perköltség ( ill. ami ilyenkor fizetendő) terheli őt, ami tulképp annyi, mint maga a kötbér. Az ügye 2 éve húzódik, és most novemberben kapta meg a követelésre a végrehajtási végzést. Budapestről van szó. Kérem, ha valaki esetleg tudja, hogy még lenne visszaút, és az mi, segítsen! Tényleg ártatlan, bepalizták (összetörték a plombákat levételkor), de ott tart, hogy részletfizetést kér a sarcra, és majd valahogy fizeti (egyedül él és egy ideje munkanélküli). Elhatároztam, hogy ha lehet, segítek neki, és őszintén szólva jó lenne, ha valaki irányt mutatna, illetve megmondaná, hogy mit érdemes tenni, illetve, mit nem. Előre is köszönöm, ha valaki tanácsot ad!
Az ünnep alatt félszemmel láttam egy riportot erről az esetről, ott meg is nevezték a lelkiismeretes gázost, Dekmár György, nyilván a cikkbeli "bizonyos D. Gy. Csongrádról". Van is ilyen:
Az egész riport abban a szellemben készült, hogy a gázos tényleg az életüket mentette meg, lófaszt volt ott kipécézés, meg csőbe húzás. Legyenek inkább hálásak, hogy életben maradtak a hibátlan gázberendezésük mellett.
(én már hallottam villanyszerőt is azt mondani, hogy ő tulajdonképp az emberek életéért küzd)
Ez inkább tűnik "helyi jelenség"-nek. Bár ha az üzlet beindul akkor országos is lehet, elég sokan vannak akik csakazértsem költöttek el ~1 millió (nagyjából soha meg nem térülő) forintot kondenzációs kazánra, elképzelhető, hogy ezt a tömeget óhajtják rendszabályozni és egyben komoly pénzeket keresni egyesek.
Aki meg akarja előzni az esetleges gázóra plomba és méretlen vételezési eljárást, amelyeknél sorozatos bírói visszaélések is megtörténnek, annak javaslom, írjon az adott gázszolgáltatójának, hogy ennek megelőzése céljából kéri ellenőrizzék le jelenlegi plombákat és helyezzenek a gázórára a plombánál biztosabb ellenőrző matricát. Mert az elavult plombázás annyi hibalehetőséget hordoz magában, hogy emiatt ártatlanul is meggyanúsíthatják. Jogilag ezt majd köztünk lévő jogász, vagy ügyvéd tudja kiegészíteni, de úgy tudom, hogy a bejelentési és vizsgálati kérelem kizárja az esetleges későbbi gyanúsítgatás jogi lehetőségét, még akkor is, ha ezt nem teljesítik.
A Bírói Önkény Ellen mozgalom újabb tette a Tigáz és behajtó cégei bűncselekményei ellen, amiben sajnos a bűnüldöző szervek jelenleg még inkább bűnpártolást végeznek. Ezt akarjuk átfordítani. Üldözzék és ne támogassák őket. Hiszen azért lennének.
A Bírói Önkény Ellen mozgalom második konkrét tette.2016. október 3-án egy Tigáz és behajtó cégei bűncselekményeinek áldozata tett feljelentést az egyik járásbíróság elnökénél az ottani egyik bíró ellen. Amelyhez ezen mozgalom facebook oldalának adminja, a Bírói Önkény Ellen mozgalom nevében társult és támogatja azt. Idézünk a szövegből: “Tárgy: 1. FELJELENTÉS, Hivatali mulasztás, Hivatali visszaélés és Bűnpártolás alapos gyanúja miatt. Elévülés miatti intézkedés hiánya tény.2. ......... bírói mentelmi jogának feloldásának kérése a büntető eljárás lefolytatása miatt. 2016.05.31.-én 9.30 kor kezdődő ....... “pernél” már az elején kiderült, hogy a pervitel egyértelműen elévült. Ezt az eljáró bíró gyakorlatilag meg is állapította ráutaló magatartása és beszéde alapján. Ennek ellenére a „felperestől” még is olyan pótbeadványokat kért, amelyek nem módosíthatják és nem is módosítják, a már akkor is egyértelmű elévültséget. A pert még sem utasította vissza, nem zárta le. Engem meg felesleges dolgok beadására, felesleges munkára és költségekre próbált jogellenesen kötelezni. Ezzel egyértelműen hivatali visszaélést követett el és a körülmények miatt álláspontom szerint bűnpártolást is. ....... bíró továbbá állandó jelleggel megbírságolásommal fenyegetett valahányszor próbáltam előadni a további jogszerű pervitelt gátló tényeket. A „felperes” „jogszerzése” nem volt jogszerű az ügyben feljelentés van folyamatban, mind a Tigáz Zrt, Tigáz-DSO kft és az EOS Faktor Zrt ellen. Az ügyben a nyomozás, vagy értesítésem elhúzódása elképzelhető, mert szervezett bűnözés minősítést is kértem rá és valószínűleg az is.Nem hagyta azt sem elmondani, hogy a Tigáz Zrt.-hez hasonlóan, a jogegyenlőség elve alapján, nem-e adtam-e el én is a Tigázzal szembeni kb 600.000 forintos, a Tigáz Zrt károkozásai által keletkezett követelésemet. Természetesen vele együtt a nem létező tartozásomat is. A jog, a törvények és a logika szabályai szerint nem lehetek perviselő fél sem egy elévült, sem szervezett bűncselekmények által kreált, sem olyan ügyben, ahol tartozás és követelés lenne a tárgy, de azt már én is átruháztam. Ezen okok miatt az eljáró bíró, személyem alperesi helyzetbe való kényszerítése törvénysértő. A pervitel az elévülés miatt is törvénysértő. Alapjaiban rosszhiszemű. Felvetül a Bírónál az alapos gyanú a bűnpártolásra is.Kérem a Bíróság felelős vezetőjét az adott törvénysértő Bíró mentelmi jogának feloldását.Kérem az ügy adott bírótól való elvételét, törvénysértések, elfogultság, de minimum szakmai alkalmatlanság miatt. “ Az eset az igazságszolgáltatás a jogállamiság ellen vétett súlyos eset, ami ellen fellépnünk volt szükséges és kérjük azokat akik hasonló visszaéléssel találkoztak, vagy azok áldozatai, csatlakozzanak hozzánk és közös erővel tenni is tudunk ellene.
Miért politikai érdek, hogy káosz legyen a gázszolgáltatásban és az emberek figyelme mással legyen elvonva. Ezért nem csinálnak rendet, mert óriás korrupció leplezésére jó a káosz:
Tigáz “független igazságügyi szakértő” és a bűnpártoló bíró?
2016. október 10-én egy áldozat házaspár és ezen mozgalom facebook oldalának adminja együtt tett rendőrségi feljelentést az egyik rendőr kapitányságon B. Ferenc magát “független igazságügyi szakértőnek nevező” egyén ellen csalás alapos gyanúja miatt. A házaspárt B. Ferenc gázóra vizsgálati csalása miatt ártatlanul ítélte el első fokon egy bíró 468 ezer forint kötbér és perköltség viselésére, ami összesen majdnem 800 ezer forintos összeghatárt is eléri. A bírói önkény miatt, ami érdekes módon nem vette észre a csalást, a feljelentés egy példányát kérték megküldeni az illetékes körzeti törvényességi felügyeletnek.
A “szakértő” leírása mind tartalmában, mind minőségében eltér a szokványos szakértői anyagoktól. Nyugodtan nevezhetjük “zugirat”-nak is. Csak három fő hibát emelünk itt ki. 1. Mágneses vizsgálatot végez, olyat amit sehol sem fogadnak el, mert kb a kávézaccból való jövőjóslás szintjén van, de elfelejti leírni, hogy mi is az az alkatrész amit mágnesezéssel befolyásolni lehetne, mi annak az anyaga, milyen távolságra található az óra külső védő dobozától. 2. Egy minta plomba képet hasonlít össze az órában lévő plomba képével és nagy valószínűség szerint végzett egy ferde fotózást, ami miatt egy 10% torzulás keletkezett a két kép között. Ő szerinte ez plomba hamisítás egyértelmű jele. Amikor az lehet anyagzsugorodás is. 3. A “szakértő” kijelentése, hogy “a gázmérő működése befolyásolásra került, szabálytalan vételezés történt” erősen sérti a logikai következtetés szabályait. Ez egyszerű logikai hiba, csalás. Mert ha mind igaz is lenne hibajelek, amit írt, az történhetett másként is. Például az óra felújításakor, amelyen átesett. Az eset az igazságszolgáltatás a jogállamiság ellen vétett súlyos eset, ami ellen fellépnünk volt szükséges és kérjük azokat akik hasonló visszaéléssel találkoztak, vagy azok áldozatai, csatlakozzanak hozzánk és közös erővel tenni is tudunk ellene.
Tigáz És Más Gázos Cégek Által Megkárosítottak Jogaiért
jogvédő mozgalom tájékoztatása:
Ez az írás arról szól, hogy mi a "jogszabálysértés", mi a "szerződésszegés", mi különbözteti meg ezeket, mik ezek a törvényes jogkövetkezményei, és éppen emiatt miért nem szabad ezeket egymással összekeverni.
A TIGÁZ és a FŐGÁZ jogmagyarázói előszeretettel állítják a bíróság előtt azt, hogy a földgázelosztónak nem kell vizsgálnia, és bizonyítania azt a körülményt, hogy ki rongálta meg a gázmérő plombáját. Következésképpen: bárki is rongálta meg a gázmérőt, akár kívülálló ismeretlen harmadik személy, akár maguk a gázszerelők, a felhasználónak akkor is, úgy is, mindenképpen kötbért kell fizetnie kell.
Álláspontjuk szerint ugyanis elegendő nekik csak magát a gázmérő megrongálásának a tényét bebizonyítaniuk, és a bíróság ez alapján máris hozhatja a felhasználót félmilliós kötbér megfizetésére kötelező ítéletét.
Hajmeresztő állításukat, azzal támasztják alá, hogy a Földgáz ellátásról szóló törvény 99. § 6. bekezdése szerint a felhasználót állagmegőrzési kötelezettség terheli a nála felszerelt gázmérővel kapcsolatosan. Ezt a kötelezettségét szegi tehát meg a felhasználó akkor, ha a nála felszerelt gázmérő bárhogyan megsérül, vagy megrongálódik. Az állagmegőrzési kötelezettség megszegésével pedig szerintük a felhasználó olyan "szerződésszegést" követ el velük szemben, amely miatt a GESZ 18. pontja alapján "kötbér" fizetési kötelezettsége keletkezik feléjük.
Hihetetlen, és (nem kevésbé sajnálatos) módon a földgázelosztók (TIGÁZ Dso Kft, Főgáz Kft) ezen téves érvelését az eljáró bírók nem egyszer elfogadják, magukévá teszik, és ezzel a téves érveléssel indokolják meg saját maguk is azon döntésüket, hogy miért nem kellett bebizonyítania a felperes földgáz elosztónak azt, hogy a szerződésszegést maga a felhasználó követte el.
Erre az esetre az eljáró ügyvéd kollégáknak - de akár a saját magukat képviselő károsultaknak is - a bíróság előtt az alábbi előkészítő irat benyújtását javaslom.:
Kérni kell a Bíróságot arra, hogy szíveskedjen észrevenni az alábbiakat:
A felhasználó gázmérővel kapcsolatos állagmegóvási kötelezettsége (amit felperes szerint alperes megszegett) nem a felek között létrejött szerződésből fakad, hanem arra jogszabály kötelezi alperest, mint felhasználót. (GET 99. § 6. bek.). Tekintettel arra, hogy a jogszabály rendelkezését minden körülmények között meg kell tartani, így a felhasználót valóban objektív felelősség terheli a gázmérő állagmegóvásával kapcsolatosan, azaz valóban felelősséggel tartozik a gázmérő mindenkori állapotáért, bárki is rongálta azt meg.
Tekintettel azonban arra, hogy a felhasználó állagmegóvási kötelezettsége nem a felek között létrejött szerződésből fakad, hanem annak jogszabályi előírás az alapja, így az állagmegőrzési kötelezettség megszegése nem szerződésszegés, hanem jogellenes magatartás. A jogellenes magatartásnak pedig megvan a maga jogszabályba foglalt törvényes jogkövetkezménye, ami jelenleg teljes kártérítés. A Ptk 6:519. §-a szerint ugyanis: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni".
Ha tehát a földgázelosztó igazolja, hogy a gázmérő plombájának megrongálódása miatt őt milyen kár érte, (pl. 3.200,- Ft ) azt a felhasználó kártérítés címén köteles megfizetni.
A GESZ - felperes által hivatkozott - 18. pontja szerint viszont csak s z e r z ő d é s s z e g é s (és ezen belül is csak bizonyos, a GESZ 18.4. pont b)-f) alpontjaiban taxatív módon felsorolt szerződésszegések) esetén keletkezik a felhasználónak kötbér fizetési kötelezettsége.
Az a tény, hogy a kötbér fizetési kötelezettség keletkezése minden esetben feltételez egy olyan mögöttes szerződést, amely a felek között jött létre, és amit az egyik fél megszegett, következik abból is, hogy a felperes által követelt kötbért a Ptk eleve un.: „szerződést biztosító mellékkötelem"-ként definiálja.
A jogszabálysértés emiatt kötbér fizetési kötelezettséget soha nem keletkeztethet. Ez ugyanis jogilag nonszensz!
Álláspontunk szerint a felperesnek az alperes jogszabálysértésére hivatkozással támasztott kötbér követelése már csak emiatt sem lehet megalapozott.
Arra az esetre, ha a Bíróság a jogszabályban foglaltak ellenére mégis elismerné a felperes - alperes jogszabálysértésére hivatkozással támasztott - kötbér követelését, az alábbiakra kell még a bíróság figyelmét felhívni:
A „GESZ" 18.9. bekezdése szerint: „A szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani."
Felperesnek tehát a fentiek miatt a jelen perben nem azt kell bizonyítania, hogy az alperesnél felszerelt gázmérőt valaki vagy valakik (talán éppen a felperes gázszerelői) valamikor, valamiért megrongálták, hanem alperes SZERZŐDÉSSZEGÉSÉT kell bizonyítania.
(Ha a szerelők egy beragasztózott csavarhúzó és egy kalapács segítségével az alperes szeme láttára eltörik a gázmérő plombáját, álláspontunk szerint ezt a tényt a T. Bíróság semmi esetre sem tekintheti alperes szerződésszegésének bizonyítékául. Abból ugyanis, hogy ha a gázmérő plombáját a felperes megbízásából a saját szerelői megrongálják, a legnagyobb jóindulattal sem lehet arra következtetni, hogy alperes „a fogyasztásmérő berendezés megrongálásával méretlen gázt vételezett" volna, és ezzel megvalósította a GESZ 18. 4. pont c.) alpontja szerinti szabálytalan vételezés szerződésszegést.)
A földgázelosztó által, a bírósági gyakorlat igazolásául hivatkozott bírósági ítéletekkel, és azok indoklásaival kapcsolatosan pedig nyomatékosan fel kell hívni a Bíróság figyelmét arra, hogy a GESZ-t a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78. § (1), 16. számú melléklete állapította meg, így az csak 2012. I. 1-től hatályos.
Hasonlóképpen emiatt az a rendelkezés is csak 2012 I. 1.-től lépett életbe, amely szerint: "A szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani".
Tekintettel arra, hogy a földgázelosztó által előszeretettel hivatkozott valamennyi Fővárosi Bírósági, Ítélő táblai, Pest Megyei Bírósági, és Legfelsőbb Bírósági stb. ítélet 2012. január 1 napja előtt kelt, így mindezek meghozatala idején a GESZ fenti rendelkezése még nem volt hatályban.
Ezzel a jogszabályi rendelkezéssel így a felperes által felsorolt bíróságok a felperes által hivatkozott ítéleteikben még nem számolhattak.
Természetesen megértjük azt, hogy felperes elfogadná a fenti bíróságok által a fenti ítéleteikben, a felekre kiosztott bizonyítási terhet, (ti.: hogy felperesnek nem kell bizonyítania azt, hogy a gázmérő plombáját ki rongálta meg.)
Jelenleg azonban a GESZ hatálybalépésével már maga a jogalkotó az, aki kiosztotta a bizonyítási terhet a peres felek között, méghozzá az előzőekhez képest eltérő módon: (ti.: a felperesnek mégiscsak bizonyítania kell az alperes szerződésszegését), és ettől a bíróság, mint jogalkalmazó nem térhet el.
A földgáz elosztónak tehát a hatályban lévő jogszabály szerint nem a gázmérő pillanatnyi állapotát kell bizonyítania, hanem azt, hogy m a g a a f e l h s z n á l ó a gázmérőt, vagy a plombát megrongálta, és ha nem csak 390.000,- Ft, hanem 540.000,- Ft kötbért követel, akkor még azt is, hogy a felhasználó legalább egy alkalommal legalább egy köbcentiméter méretlen földgázt is vételezett, és ezzel megszegte a földgáz elosztóval megkötött szerződést.
Alperes szerződésszegését álláspontunk szerint a felperes az alábbiak szerint bizonyíthatja be, (illetve, ha felperes az alábbiakat nem tudja kétséget kizáróan bebizonyítani, úgy a bizonyítottság hiánya viszont az ő terhére esik.)
Felperesnek először is bizonyítania kellene azt, hogy szerződés jött létre közte, és alperes között, illetőleg azt is, hogy a földgázhálózat csatlakozási szerződés a perbéli ingatlan vonatkozásában éppen a jelen per alperesével jött létre.
Felperesnek bizonyítania kellene továbbá a közte, és alperes között létrejött szerződés tartalmát is. (A per során azonban már jeleztük, hogy ha felperes a közte és alperes között létrejött szerződés tartalmával kapcsolatosan a saját maga által írt, saját üzletszabályzatában szereplő általános szerződési feltételekre hivatkozik, úgy jelenleg azt is igazolnia kell, hogy ezek a szerződési feltételek valóban részévé is váltak a felek között létrejött szerződésnek. A Ptk 6:79. §- a szerint ugyanis: az a feltétel, amely a vállalkozást (jelenleg a földgázelosztót) a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre (pl.: Kötbér) jogosítja, csak akkor válik a peres felek között létrejött szerződés részévé, ha azt alperes, mint fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. (Ilyen tájékoztatás, és pláne ilyen elfogadás azonban még soha nem volt.)
Felperesnek bizonyítania kell továbbá azt is, hogy a szerződést a szerződő fél, - jelenleg tehát maga alperes - szegte meg, azaz az általa szerződésszegőnek minősített cselekményt maga a felhasználó, (vagy az ő megrendelésére, vagy legalább az ő tudtával és beleegyezésével másvalaki) követte el. A GESZ 18. pontja szerint ugyanis a kötbérkövetelés alapjául szolgáló szerződésszegéseket (közös néven szabálytalan vételezést) csak és kizárólag a FELHASZNÁLÓ követheti el.
A jelen perben azonban felperes nem bizonyította be, sőt, még csak nem is állította azt, hogy a gázmérő plombáját alperes saját maga, vagy egy általa megbízott személy törte el.
(Megjegyezzük ezzel kapcsolatosan továbbá azt is, hogy ha igaz volna felperes azon állítása, hogy maga a gázmérő meghamisításának a ténye már önmagában alapot ad neki arra, hogy a felhasználótól kötbért követeljen, úgy igaz volna az az állítás is, hogy bármely, két fél között létrejött szerződést a felek tudtán és akaratán kívül bárki kívülálló harmadik személy is megszegheti. Ez az állítás azonban amellett, hogy jogelméleti szempontból teljességgel elfogadhatatlan (az előzőhöz hasonlóan ugyancsak nonszensz), még az alábbi dilemmát is felveti.:
Ha a felek között létrejött szerződést a felek tudtán és akaratán kívül valaki más, kívülálló harmadik személy is megszegheti, úgy ez a fajta „szerződésszegés" vajon melyik fél szerződésszegése? Felperes szerint ugyan egyértelmű, hogy ha a gázmérőt bárki megrongálja, az a felhasználó szerződésszegésének minősül, álláspontunk szerint azonban ez koránt sem egyértelmű. Az ismeretlen személy (pl.- a felperes gázszerelői) által elkövetett „szerződésszegés"-t ugyanis ugyanúgy a földgázelosztó szerződésszegésének is lehet tekinteni, mint a fogyasztóének. A földgázelosztó ugyanis a fogyasztóval megkötött földgázhálózat csatlakozási szerződésben azt vállalta, hogy a felhasználó fogyasztását mindenkor a mérésügyi jogszabályban foglaltaknak megfelelő hiteles gázmérővel fogja mérni. A plomba megrongálásával azonban a gázmérő elveszítette a hitelességét, és ezáltal a földgázelosztó megszegte a felhasználó felé vállalt saját kötelezettségét. Ez pedig a GESZ szerint ugyancsak kötbér fizetési kötelezettséget von maga után, ezt a kötbért azonban éppenséggel felperesnek kell fizetnie az alperes részére.
Felperesnek végezetül a perben igazolnia kell azt is, hogy alperes a közte, és a felperes között létrejött szerződés mely rendelkezését szegte meg. (Ezzel kapcsolatosan viszont rámutattunk arra, hogy a GESZ csak bizonyos, - a 18. pont b/- g/ alpontjaiban taxatív módon felsorolt - szerződésszegéseket minősít olyan „szabálytalan vételezés"-nek, amely miatt a szolgáltató kötbért követelhet a felhasználótól. Amennyiben tehát alperes valóban szerződésszegést követett el, de nem olyan szerződésszegést, amely miatt a felperes a fenti jogszabály szerint kötbért követelhetne, úgy ez a fajta szerződésszegés a felperes kötbér követelését ugyancsak nem alapozza meg
A bíróság korábban kialakított, és hosszú ideje folytatott gyakorlata sajnos az, hogy a kötbérezési perekben minden más körülmény vizsgálata nélkül kizárólag aszerint dönt, hogy a bíróság által kirendelt „független" szakértő (TIGÁZ-os perekben nem egyszer a FŐGÁZ, FŐGÁZ-os perekben pedig a TIGÁZ magánszakértője) megerősíti-e vagy sem a felperes magánszakértőjének szakvéleményét. (A Pkkb. gyakorlatában sajnos olyannal is találkoztam, hogy ha a bírósági szakértő nem erősítette meg a magánszakértő véleményét, akkor a bíróság másik szakértőt rendelt ki.)
Ez azonban egy olyan túlhaladott, téves bírói gyakorlat, amely alapvetően ellenkezik az Alaptörvény, a Ptk, a GET, és a GESZ általunk már sokszor idézett tételes rendelkezéseivel.
Éppen emiatt arra kell kérni az eljáró bírót, hogy az aktuális ügyben a téves bírói gyakorlattal szakítva a jogszabályoknak megfelelő ítéletet próbáljon hozni. Dr. Kalocsai Gábor
Arról, hogy mi a "jogszabálysértés", mi a "szerződésszegés", mi különbözteti meg ezeket, (miért nem szabad öszekeverni őket,) és ezeknek mik lehetnek a törvényes jogkövetkezményei.
A TIGÁZ és a FŐGÁZ jogmagyarázói előszeretettel hivatkoznak a bíróság előtt arra, hogy a földgázelosztónak nem kell vizsgánia, és bizonyítania azt a körülmént, hogy ki rongálta meg a gázmérő plombáját. Következésképpen: bárki is rongálta meg a gázmérőt, akár kívülálló ismeretlen harmadik személy, akár maguk a gázszerelők, a felhasználónak akkor is, úgy is, mindenképpen kötbért kell fizetnie kell.
Álláspontjuk szerint ugyanis elegendő nekik csak magát a gázmérő megrongálásának a tényét bebizonyítaniuk, és a bíróság ez alapján máris hozhatja a felhasználót félmilliós kötbér megfizetésére kötelező ítéletét.
Hajmeresztő állításukat, azzal támasztják alá, hogy a Földgázellátásról szóló törvény 90. § 6. bekezdése szerint a felhasználót állagmegőrzési kötelezettség terheli a nála felszerelt gázmérővel kapcsolatosan. Ezt a kötelezettségét szegi tehát meg a felhasználó akkor, ha a nála felszerelt gázmérő bárhogyan megsérül, vagy megrongálódik. Az állagmegőrzési kötelezettség megszegésével pedig szerintük a felhasználó olyan "szerződésszegést" követ el velük szemben, amely miatt a GESZ 18. pontja alapján "kötbér" fizetési kötelezettsége keletkezik feléjük.
Hihetetlen, és (nem kevésbé sajnálatos) módon a földgázelosztók (TIGÁZ Dso Kft, Főgáz Kft) ezen téves érvelését az eljáró bírók nem egyszer elfogadják, magukévá teszik, és ezzel a téves érveléssel indokolják meg saját maguk is azon döntésüket, hogy miért nem kellett bebizonyítania a felperes földgázeloszutónak azt, hogy a szerződésszegést maga a felhasználó követte el.
Erre az esetre az eljáró ügyvéd kollégáknak - de akár a saját magukat képviselő károsultaknak is - a bíróság előtt az alábbi cáfolat előkészítő iratba foglalását javaslom.:
Kérni kell a T. Bíróságot arra, hogy a fentiekkel kapcsolatosan szíveskedjen észrevenni az alábbiakat:
A felhasználó gázmérővel kapcsolatos állagmegóvási kötelezettsége (amit felperes szerint alperes megszegett) nem a felek között létrejött szerződésből fakad, hanem arra jogszabály kötelezi alperest, mint felhasználót. (GET 99. § 6. bek.). Tekintettel arra, hogy a jogszabály rendelkezését minden körülmények között meg kell tartani, így a felhasználót valóban objektív felelősség terheli a gázmérő állagmegóvásával kapcsolatosan, azaz valóban felelősséggel tartozik a gázmérő mindenkori állapotáért, bárki is rongálta azt meg.
Tekintettel azonban arra, hogy a felhasználó állagmegóvási kötelezettsége nem a felek között létrejött szerződésből fakad, hanem annak jogszabályi előírás az alapja, így az állagmegőrzési kötelezettség megszegése nem szerződésszegés, hanem jogellenes magatartás. A jogellenes magatartásnak pedig megvan a maga jogszabályba foglalt törvényes jogkövetkezménye, ami jelenleg teljes kártérítés. A Ptk 6:519. §-a szerint ugyanis: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni”.
Ha tehát a földgázelosztó igazolja, hogy a gázmérő plombájának megrongálódása miatt őt milyen kár érte, (pl. 3.200,- Ft ) azt a felhasználó kártérítés címén köteles megfizetni.
A GESZ - felperes által hivatkozott - 18. pontja szerint viszont csak s z e r z ő d é s s z e g é s (és ezen belül is csak bizonyos, a GESZ 18.4. pont b)-f) alpontjaiban taxatív módon felsorolt szerződésszegések) esetén keletkezik a felhasználónak kötbérfizetési kötelezettsége.
Az a tény, hogy a kötbérfizetési kötelezettség keletkezése minden esetben feltételez egy olyan mögöttes szerződést, amely a felek között jött létre, és amit az egyik fél megszegett, következik abból is, hogy a felperes által követelt kötbért a Ptk eleve un.: „szerződést biztosító mellékkötelem”-ként definiálja.
A jogszabálysértés emiatt kötbérfizetési kötelezettséget soha nem keletkeztethet, az uganis jogilag nonszensz volna.
Álláspontunk szerint a felperesnek az alperes jogszabálysértésére hivatkozással támasztott kötbér követelése már csak emiatt sem lehet megalapozott.
Arra az esetre, ha a Bíróság a jogszabályban foglaltak ellenére mégis elismerné a felperes - alperes jogszabálysértésére hivatkozással támasztott - kötbérkövetelését, az alábbiakra kell a bíróság figyelmét felhvni:
A „GESZ” 18.9. bekezdése szerint: „A szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani.”
Felperesnek tehát a fentiek miatt a jelenperben nem azt kell bizonyítania, hogy az alperesnél felszerelt gázmérőt valaki vagy valakik (jelenleg éppen a felperes gázszerelői) valamikor, valamiért megrongálták, hanem alperes SZERZTŐDÉSSZEGÉSÉT kell bizonyítania.
(Ha a szerelők egy beragasztózott csavarhúzó és egy kalapács segítségével az alperes szeme láttára eltörik a gázmérő plombáját, álláspontunk szerint ezt a tényt a T. Bíróság semmi esetre sem tekintheti alperes szerződésszegésének bizonyítékául. Abból ugyanis, hogy ha a gázmérő plombáját a felperes megbízásából a saját szerelői megrongálják, a legnagyobb jóindulattal sem lehet arra következtetni, hogy alperes „a fogyasztásmérő berendezés megrongálásával méretlen gázt vételezett” volna, és ezzel megvalósította a GESZ 18. 4. pont c.) alpontja szerinti szabálytalan vételezés szerződésszegést.)
A földgázelosztó által, a bírósági gyakorlat igazolásául hivatkozott bírósági ítéletekkel, és azok indoklásaival kapcsolatosan pedig nyomatékosan fel kell hívni a Bíróság figyelmét arra, hogy a GESZ-t a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78. § (1), 16. számú melléklete állapította meg, így az csak 2012. I. 1-től hatályos.
Hasonlóképpen emiatt az a rendelkezés is csak 2012 I. 1.-től lépett életbe, amely szerint A szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani.
Tekintettel arra, hogy a földgázelosztó által hivatkozott valamennyi Fővárosi Bírósági, Ítélő táblai, Pest Megyei Bírósági, és Legfelsőbb Bírósági stb. ítélet 2012. január 1 napja előtt kelt, így mindezek meghozatala idején a GESZ fenti rendelkezése még nem volt hatályban.
Ezzel a jogszabályi rendelkezéssel így a felperes által felsorolt bíróságok a felperes által felsorolt ítéleteikben még nem számolhattak.
Természetesen megértjük azt, hogy felperes elfogadná a fenti bíróságok által a fenti ítéleteikben, a felekre kiosztott bizonyítási terhet, (ti.: hogy felperesnek nem kell bizonyítania azt, hogy a gázmérő plombáját ki rongálta meg.)
Jelenleg azonban a GESZ hatálybalépésével már maga a jogalkotó az, aki kiosztotta a bizonyítási terhet a peres felek között, méghozzá az előzőekhez képest eltérő módon: (ti.: a felperesnek mégiscsak bizonyítania kell az alperes szerződésszegését), és ettől a bíróság, mint jogalkalmazónem térhet el.
A földgázelosztónak tehát a hatályban lévő jogszabály szeint nem a gázmérő pillanatnyi állapotát kell bizonyítania, hanem azt, hogy m a g a af e l h s z n á l óa gázmérőt, vagy a plombát megrongálta, és ha nem csak 390.000,- Ft, hanem 540.000,- Ft kötbért követel, akkor még azt is, hogy a felhasználó legalább egy kalkalommal legalább egy öbcentiméter méretlen földgázt is vételezett, és ezzel megszegte a földgázelosztóval megkötött szerződést.
Alperes szerződésszegését álláspontunk szerint a felperes az alábbiak szerint bizonyíthatja be, (illetve, ha felperes az alábbiakat nem tudja kétséget kizáróan bebizonyítani, úgy a bizonyítottság hiánya viszont az ő terhére esik.)
Felperesnek először is bizonyítania kellene azt, hogy szerződés jött létre közte, és alperes között, illetőleg azt is, hogy a földgázhálózat csatlakozási szerződés a perbéli ingatlan vonatkozásában éppen a jelen per alperesével jött létre.
Felperesnek bizonyítania kellene továbbá a közte, és alperes között létrejött szerződés tartalmát is. (A per során azonban már jeleztük, hogy ha felperes a közte és alperes között létrejött szerződés tartalmával kapcsolatosan a saját maga által írt, saját üzletszabályzatában szereplő általános szerződési feltételekre hivatkozik, úgy jelenleg azt is igazolnia kell, hogy ezek a szerződési feltételek valóban részévé is váltak a felek között létrejött szerződésnek. A Ptk 6:79. §- a szerintugyanis: az a feltétel, amely a vállalkozást (jelenleg a földgázelosztót) a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre (pl.: Kötbér) jogosítja, csak akkor válik a peres felek között létrejött szerződés részévé, ha azt alperes, mint fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. (Ilyen tájékoztatás, és pláne ilyen elfogadás azonban még soha nem volt.)
Felperesnek bizonyítania kell továbbá azt is, hogy a szerződést a szerződő fél, - jelenleg tehát maga alperes - szegte meg, azaz az általa szerződésszegőnek minősített cselekményt maga a felhasználó, (vagy az ő megrendelésére, vagy legalább az ő tudtával és beleegyezésével másvalaki) követte el. A GESZ 18. pontja szerint ugyanis a kötbérkövetelés alapjául szolgáló szerződésszegéseket (közös néven szabálytalan vételezést) csak és kizárólag a FELHASZNÁLÓ követheti el.
A jelen perben azonban felperes nem bizonyította be, sőt, még csak nem is állította azt, hogy a gázmérő plombáját alperes saját maga, vagy egy általa megbízott személy törte el.
(Megjegyezzük ezzel kapcsolatosan továbbá azt is, hogy ha igaz volna felperes azon álltása, hogy maga a gázmérő meghamisításának a ténye már önmagában alapot ad neki arra, hogy a felhasználótól kötbért követeljen, úgy igaz volna az az álltás is, hogy bármely, két fél között létrejött szerződést a felek tudtán és akaratán kívül bárki kívülálló harmadik személy is megszegheti. Ez az állítás azonban amellett, hogy jogelméleti szempontból teljességgel elfogadhatatlan (az előzőhöz hasonlóan ugyancsak nonszensz), még az alábbi dilemmát is felveti.:
Ha a felek között létrejött szerződést a felek tudtán és akaratán kívül valaki más, kívülálló harmadik személy is megszegheti, úgy ez a fajta „szerződésszegés” vajon melyik fél szerződésszegése? Felperes szerint ugyan egyértelmű, hogy ha a gázmérőt bárki megrongálja, az a felhasználó szerződésszegésének minősül, álláspontunk szerint azonban ez koránt sem egyértelmű. Az ismeretlen személy (pl.- a felperes gázszerelői) által elkövetett „szerződésszegés”-t ugyanis ugyanúgy a földgázelosztó szerződésszegésének is lehet tekinteni, mint a fogyasztóének. A földgázelosztó ugyanis a fogyasztóval megkötött földgázhálózat csatlakozási szerződésben azt vállalta, hogy a felhasználó fogyasztását mindenkor a mérésügyi jogszabályban foglaltaknak megfelelő hiteles gázmérővel fogja mérni. A plomba megrongálásával azonban a gázmérő elveszítette a hitelességét, és ezáltal a földgázelosztó megszegte a felhasználó felé vállalt saját kötelezettségét. Ez pedig a GESZ szerint ugyancsak kötbérfizetési kötelezettséget von maga után, ezt a kötbért azonban felperesnek kell fizetnie az alperes részére.
Felperesnek végezetül a perben igazolnia kell azt is, hogy alperes a közte, és a felperes között létrejött szerződés mely rendelkezését szegte meg. (Ezzel kapcsolatosan viszont rámutattunk arra, hogy a GESZ csak bizonyos, - a 18. pont b/- g/ alpontjaiban taxatív módon felsorolt - szerződésszegéseket minősít olyan „szabálytalan vételezés”-nek, amely miatt a szolgáltató kötbért követelhet a felhasználótól. Amennyiben tehát alperes valóban szerződésszegést követett el, de nem olyan szerződésszegést, amely miatt a felperes a fenti jogszabály szerint kötbért követelhetne, úgy ez a fajta szerződésszegés a felperes kötbérkövetelését ugyancsak nem alapozza meg
A bíróság korábban kialakított, és hosszú ideje folytatott gyakorlata sajnos az, hogy a kötbérezési perekben minden más körülmény vizsgálata nélkül kizárólag aszerint dönt, hogy a bíróság által kirendelt „független” szakértő (TIGÁZ-os perekben nem egyszer a FŐGÁZ, FŐGÁZ-os perekben pedig a TIGÁZ magánszakértője) megerősíti-e vagy sem a felperes magánszakértőjének szakvéleményét. (A Pkkb gyakorlatában sajnos olyannal is találkoztam, hogy a bírósági szakértő nem erősítette meg a magánszakértő véleményét, erre a bíróság másik szakértőt rendelt ki.)
Ez azonban egy olyan túlhaladott, téves bírói gyakorlat, amely alapvetően ellenkezik az Alaptörvény, a Ptk, a GET, és a GESZ általunk már sokszor idézett tételes rendelkezéseivel.
Éppen emiatt arra kell kérni az eljáró bírót, hogy az aktuális ügyben a téves bírói gyakorlattal szakítva a jogszabályoknak megfelelő ítéletet próbáljon hozni.
A Bírói Önkény Ellen mozgalom második konkrét tette.2016. október 3-án egy Tigáz és behajtó cégei bűncselekményeinek áldozata tett feljelentést az egyik járásbíróság elnökénél az ottani egyik bíró ellen. Amelyhez ezen mozgalom facebook oldalának adminja, a Bírói Önkény Ellen mozgalom nevében társult és támogatja azt. Idézünk a szövegből: “Tárgy: 