Én most készítek itthon malátát, egyelőre kis mennyiségben mert nincs benne tapasztalatom.
Vettem a takarmányboltban 2kg árpát és 2kg búzát (80 Ft/kg)
Egy-egy vederben szobahőmérsékleten 2 napig áztattam őket, félidőben kezdett habosodni ezért lecseréltem az áztatóvizet. Leszűrtem, lecsepegtettem, a búza 3,21kg-ra hízott, az árpa 3,18kg-ra.
A szoba padlóján egy-egy négyzetméteres nylonra kiterítettem a magokat kb 2cm vastagon, letakartam egy nylonnal hogy párában legyenek és egy duplára hajtott pléddel is hogy sötétben legyenek. A pléd alá betettem egy hőmérőt, 22 fokot mutatott.
Egy nap mulva kitakartam, hogy átkeverjem. A hőmérő 25 fokot mutatott, a nylon párás volt alulról. A búza már majdnem kész, bújnak a levélcsírák és félcentis gyökércsírákat eresztett és kellemes kenyérillata van. Az árpa le van maradva, a levélcsírák végei már látszanak, gyökércsírák még nincsenek, ennek is kellemes árpaillata van. Átkevertem őket és meglocsoltam egy liter vízzel, a búzát kevésbé az árpát jobban mert szárazabbnak tünt és visszatakartam.
Itt tartok most. A búza talán már estére kész lesz, az árpa meg holnap valamikor. Ezután jön a szárítás, úgy tervezem hogy leveszem a takarókat róla és 1-2 napig hagyom szobahőmérsékleten száradni.
Aztán jön a szakirodalom szerint a 80 fokos szárítás. Nekünk a gázsütőnk a legkisebb fokozaton is 140 fokos, van itthon hajszárító meg hőlégfúvó de nem egyszerű megoldani hogy egyenletes 80 fokos legyen a szárítás. De kitaláltam hogy fogom csinálni: egy nagyobb fazékba vizet melegítek 80 fokon, beleeresztek egy kisebb fazekat, ebbe beleteszem a búzát vagy az árpát és takaréklángon hagyom száradni.
Aztán hogy szine is legyen a sörnek kiveszek egy marék malátát, megpirítom sötét színűre és visszarakom a többihez.
Aztán már csak meg kell roppantani, erre a kúpos mákdarálót néztem ki. Lazára állítom, hogy ne őrölje meg csak megroppantsa. Pisztolyfúróval tekerve 2kg maláta szerintem 5 perc alatt le fog menni.
A főzéshez vettem Hallertauer keserűkomló pelletet és Tettnanger aromakoló pelletet.
Élesztőt a sárga csomagolású Budafoki pék élesztőt (50Ft/50g) tervezek használni (ez a Kőbányai sörgyár mellékterméke) de lehet hogy kipróbálom a Lidlben kapható alufóliás pékélesztőt is (30Ft/40g) A Kőbányai úgy tudom alsó erjesztésű élesztő, vagyis alacsonyabb hőfok kell neki. A Lidlesről nem tudok semmit.
Így készül az olcsó sör, maláta 320 Ft, komló 500 Ft, élesztő 50 Ft. Ez 880 Ft és számítok belőle 20 liter sörre. Ez korsóra átszámítva 22 Ft (+ a víz, az energia és a palackozás költsége)
Pár alapinfó (többit az egyesületi oldalon megtaláljátok:
A verseny kiírása
A Verseny célja az otthoni sörfőzés népszerűsítése, a házisörfőzők személyes találkozására nyíló alkalom megteremtése.
A hosszú távú szakmaiságot is szem előtt tartva, a rendezvény klubrendezvény lesz. Ennek részleteiről később még bővebben a competition.elsosor.hu-n.
A verseny felmerülő költségeit a szervezők a nevezési díjakból és felajánlásokból fedezik, így szívesen várunk minden segítő célú anyagi, fizikai és szellemi felajánlást. A verseny főszervezője az ELSŐ MAGYAR HÁZISÖRFŐZŐ EGYESÜLET társszervezők együttműködésével a továbbiakban szervezők.
A versenyre nevezni elektronikusan lehet a competition.elsosor.hu oldalon, legkésőbb 2018. március 4-ig.
A versenyre csak olyan sörrel lehet nevezni, ami otthoni sörfőző eszközökkel készült és a sör nincs kereskedelmi forgalomban. Egy versenyző egy kategóriába csak egy sört nevezhet. Ez a közösen főzőkre is érvényes.
A sörök elbírálása a kategóriának megfelelő fogyasztási hőmérsékleten és a BJCP2015 (Beer Judge Certification Program) alapján, azaz a nemzetközi norma szerint történik. A BJCP2015 magyar nyelvű fordítása a honlapunkon hamarosan fent lesz (elsosor.hu).
2018-ban kicsit más logikával hirdetjük ki a kategóriákat, mint a korábbi években. Ezzel az a célunk, hogy megnézzük, mit főztök mostanában és az igazán kedvenc stílusotokban tudjatok indulni a versenyen. A kategóriák most egész tágak lesznek, a hat kategóriával a BJCP2015 jelentős részét megpróbáljuk befedni. A jelentkezéskor továbbra is meg kell adni a pontos kategóriát, a bírálók annak megfelelően fognak pontozni. Reméljük ez a módszer is megnyeri tetszéseteket, és minél többen főztök és mérettetitek meg magatokat a versenyen. A kategóriák (vagy még inkább kategória csoportok) a következők lesznek (zárójelben a BJCP2015 kategória sorszáma):
Bármelyik BJCP2015 kategória lehet, de kötelező azt pontosan megadni, továbbá azt, hogy: milyen maláta, milyen komló. A cél, hogy bebizonyítsuk, hogy egyszerű összetevőkkel is lehet nagyszerű söröket főzni!
A SMaSH-el visszatérünk az alapokhoz. Egy maláta, egy komló és semmi más. E végtelen egyszerű recept célja az alkotóelemek és a sörfőzési technikák pontosabb ismeretének elsajátítása.
A SMaSH kiváló módja annak, hogy megismerjük a különböző malátákat és a komlókat, ha egyszerre csak egy gabonát és egyfajta komlót használunk, valóban megtapasztalhatjuk ezek sajátos ízét. Ha csak a malátát és a komlót akarod kihangsúlyozni, akkor használ semleges élesztőt. De ha bátran nyúlsz az élesztőkhöz, egy-egy különlegesebb fajjal igazán különleges söröket lehet készíteni. Viszont ezeken kívül semmi mást ne tegyél bele. Tehát a versenyre nem lehet olyan sört SMaSH kategóriába nevezni, ami tartalmaz:
-egynél több malátát vagy komlót -fűszert -gyümölcsöt -bármilyen adalékot Vagy netán különleges erjesztési eljárással készül (pl: fahordó).
a segítségeteket szeretném kerni. Eletemben először keszitettem sort. A suritmenyes verziot. Az elsodleges erjedes rendben le is ment, majd utana palackoztam. Megfelelő cukrot adtam hozza a palackokba majd légmentesen lezártam. Most 3 het utan ha kinyitom, olyan ize van mint egy romlott szensavas narancslenek. sőt a színe is ugyanolyan zavaros. megmentheto vagy nem? es mit rontottam el szerintetek? köszönöm
Szia, köszönöm a hozzászólást. Tanulságos. Igazából én az utóerjesztés első 2 hetére 17-18 fokon hagytam az üvegeket, és csak ezután vittem le a picébe (5-10 C). Végül most úgy döntöttem, hogy megpróbálom a cukorhozzáadást, és újra meleg helyre tettem a sört, remélem, jó irányba fordulnak tőle a dolgok.
Hűvös helyen érlelted a söröd! Én is így jártam az utobbi hetekben! 2 hét alatt nem keletkezett szénsav! Ezután olyan helyre tettem ahol min 20 fok van. 2 nap alatt annyi szénsav lett bent, hogy nyitásnál majdnem levitte a csatot a szénsav! 😀
Nem kell hozzáadnod cukrot, mert ha megkóstolod érezni fogod, hogy édes. Kicsit forgasd meg az üvegeket (összerázod) majd tedd olyan helyre amit az előzőekben leírtam!
Oxigén mentes eljárás. De ez csak az egyik oldala. Nekem az is bejön, hogy nem kell fertőtleníteni semmit. Nincs átfejtés, egyszer egy edényt kell a végén kitakarítani (már ha egyáltalán, mert létezik az a módszer is, amikor még egy sörlét ráfejtenek az élesztő sütire, így a második erjesztéshez még élesztő se kell. Én ezt nem próbáltam)
Egyébként korábban én is olvastam az IPA-s bejegyzést a brülozophyn.
Elfelejtettem az első bejegyzésemhez belinkelni, de annak a hatására is írtam korábban az ízhibák csökkenését, mint állítólagos előnyt a nyomás alatti erjesztésre, mert láttam hogy van ellenvélemény.
A W34/70 híres arról, hogy magas hőmérsékleten is sikeresen erjesztenek vele lágert. Ez nyilván egy extrém hőmérséklet volt, de nem szoktak olyat csinálni aminek a végeredménye ihatatlan. Tehát bíztak abban, hogy egy teljesen átlagos fogyasztható sört kapnak végeredményként.
Ne becsüld le az ízteszteket. Végül is erről szól az egész sörfőzés. Az üzemek sem a labor eredményeik alapján adják el a söröket. És mi sem azt meséljük el a barátainknak, hanem kezükbe nyomjuk a sört. Ha nem lehet a két sört megkülönböztetni, akkor nekem mindegy mit mond a laborteszt. A tanulság számomra inkább az, hogy próbáljuk az otthoni kísérleteket minél inkább vakteszt alapján kiértékelni. Ez a típusú teszt szerintem nagyon jó, hogy háromból kell a különbözőt kiválasztani. Ha nem te öntesz, akkor mindegy hogy milyen eredményt vársz el, nem fog befolyásolni a kiértékelésben. Túl sok kísérletem volt már, amit nem tudtam korrektül kiértékelni. Te próbálj nagyobb hangsúlyt fektetni erre.
Kísérletezz és számolj be. A nyomás alatti erjesztés ha mást nem tökéletes oxigén gátat szab a sörnek. Már ettől jobb eredményeket kaphatsz, ha a hagyományos vödrös erjesztési eljárásod nem olyan kifinomult.
Pár hónap alatt a kevés cukros is ihatóbb lesz. Az idődet egy új sör főzésére is fordíthatod. Ez a főzet meg majd elkopik. A nyitogatással csak az oxidációt kockáztatod. De az oxigén az illatok legfőbb ellensége.
Elolvastam az általad hivatkozott kísérletet a brulosophyn.
Itt 27°C-on erjeszti W34/70 ugyanazt a főzetet nyomáson és hagyományosan.
Szerintem ez csak annyit jelent, hogy a 27°C már nyomás alatt is magas hőmérséklet egy láger élesztőnek.
Valószínűsítem ,hogy itt a két főzetben a magas hőfok miatt jócskán lehetett már "íz kavalkád".
Lehet, hogy ha az off-flavour-ök elérik a ízlelési küszöböt már nem is annyira érződik, ha a másikban néhány ppm-mel több van, pláne ha egy sörben egyszerre több is jelen van. És ne felejtsük el, hogy ez íz teszt volt.
Én valamiért hajalmosabb vagyok a laboratóriumban mért értékeknek hinni.
Alább a korábban hivatkozott beersmith podcastban bemutatott kísérlet eredményei egy táblázatban
4 főzetet értékeltek (erjesztés normál láger hőmérsékleten, illetve 20°C-on 0, 1, és 2 bar nyomáson)
Igen, a 4 g az literenként került bele. A kérdésem viszont továbbra is élő, miszerint van-e bármi értelme további cukor hozzáadásának úgy, hogy felnyitom a palackokat majd újra lezárom. Köszönöm előre is.
A sorforum. blog -on van konyhai eszközökkel való sörfőzés lépésről lépésre. Élelmiszer jelzésű vödör megfelelő lehet ,kotyogónak 12 mm-es csapnak 26mm-es furat kell,lépcsős lemez fúróval érdemes elkészíteni .Üveg is jó fénytől védve, szilikon gumi dugóval ezt 9mm-es vékony falú csővel ki lehet lukasztani a kotyogónak.
24-48 óra de mágnes keverő használata jobb megoldás. 1dl 10 gr jó arány. Vannak starter kalkulátorok érdemes használni. sorforum.blog -on is találsz hasznosakat.
Szép leírás újra köszi.Nem tudom hogy létezik e ditál hydrométer amit nyomás alatt is lehet használni, ha igen akkor már csak egy raspberry pi és kész a felső kategóriás felszerelés.Folyamatosan szabályozható lenne a hőmérséklet, látható a fajsúly változás.
Szeretnék száraz élesztőt szaporítani DME oldatban.
Kb. mennyi idő alatt duplázódik meg rázogatós módszerrel, illetve egy tasak (10g) élesztőnek hány dl levet keverjek ha kétszeresére akarom szaporítani?
A brulosophy weboldalon minden héten tesztelnek valamit. Már háromszor volt hasonló téma. Azt hiszem nem találtak különbséget. Persze minden kísérlet más és más.
Terveim között szerepel egy olyan főzés is, ahol majd a főzetet újra ketté veszem és ugyanazon élesztővel azonos mennyiségben oltom be, azonos hőfokon erjesztem, stb. , tehát minden egyforma lesz, csak az egyik fele nyomás alatt, a másik fele pedig kotyogóval erjed majd. Ez esetben relevánsabb lehet az eltérés kiértékelése. Mivel az eddigieknél, mindig volt más eltérés is. Erről is be számolok majd. Még azt nem döntöttem el, hogy ale vagy láger sörrel csináljam meg ezt. Talán lágernél jobban kijöhetnek a különbségek.
Ennél az Olasz által javasolt módszert próbáltam, azaz az első napokban kotyogós erjesztés.
1.nap szépen pöfékel
4.nap nyomáskészlet rátéve, kb. 6 PSI-re állítva
5.nap 1.010, 3PSI
6.nap szelepet feltekertem
7.nap 22°C-ra felvettem a helyiség hőmérsékletét, első kóstolás: nagyon harsány citrusos, zöld íz, malátát teljesen elfedi
9.nap 16 PSI
10.nap 17,5 PSI
13.nap 1.006, komló íz harsánysága csökkent
15.nap átvittem 8-9°C-os helyiségbe, CO2 palackot rácsatlakoztattam 20PSI-re állítva.
19.nap 5°C-os hűtőbe tettem.
24.nap szépen letisztult, kóstolva nagyon kellemes ipa, de most már a maláta is előbújik, jó az íz balansz. Abszolút fogyasztható, kész sör jellege van.
Egy korábbi hasonló főzetemhez hasonlítva - amit akkor az addigi legjobban sikerült sörömnek tartottam - sokkal kifinomultabb ízvilágú baró kis főzet ez. (A korábbi paraméterei: 68°C-os 1 lépcsős cefrézés, OG 1.056, 35 literhez vegyesen 11,5g US-05 és 15g nottingham adva, de csak rászórással, felfuttatás nélkül)
Sziasztok! Kezdő sörfőzőjelölt vagyok, mostanában szerezném be a szükséges eszközöket.
Elsőre inkább több kisebb tételben szeretném kipróbálni a dolgot (szimpatikus az amerikai oldalakon látott 1-2 gallonos főzés), viszont erjesztő vödörből 20 literes a legkisebb, amit Olasznál láttam.
Viszont nem tudom mennyire gond, ha sok levegő marad a sörlé fölött.
Mit javasolnátok? Szerezzek inkább kisebb vödröt és tegyem bele magam a kotyogót, csapot? Vagy használjak üvegballont?
Üdv! A hab általában pár hét után "rendbejön".A 4 g az elég bubis eredményt kell hogy hozzon.
Esetleg hideg helyen volt?Ha igen akkor vidd melegebb helyre(erjesztési hőmérséklet) és forgasd fejtetőre és vissza az üvegeket, így felkevered az élesztőt és újra elkezd dolgozni.
A 4 g/0,5 liter szerintem is pont elég. Biztos jól mérted/számoltad a mennyiséget az oldathoz? Persz az is lehet, hogy valamiért nem erjedt le. Hány fokon tároltad a palackokat?
A habot a fehérjetartalom okozza, azt a cefrézés során az 50-55 celsiusos pihentetés rövidítésével lehet javítani (esetleg egy kis zabpehely hozzáadásával). Bár én személy szerint nem értem miért is kell a hab a sörre.
Szerintem 20-25 fokos helyen adj még egy hetet a sörnek. Ha utána sem lesz bubi, akkor nem tudom... :-)
