Keresés

Oxigén mentes eljárás. De ez csak az egyik oldala. Nekem az is bejön, hogy nem kell fertőtleníteni semmit. Nincs átfejtés, egyszer egy edényt kell a végén kitakarítani (már ha egyáltalán, mert létezik az a módszer is, amikor még egy sörlét ráfejtenek az élesztő sütire, így a második erjesztéshez még élesztő se kell. Én ezt nem próbáltam) 

Egyébként korábban én is olvastam az IPA-s bejegyzést a brülozophyn.

Elfelejtettem az első bejegyzésemhez belinkelni, de annak a hatására is írtam korábban az ízhibák csökkenését, mint állítólagos előnyt a nyomás alatti erjesztésre, mert láttam hogy van ellenvélemény.

Igazad van, nem becsülöm le az ízteszteket.

De persze a kísérleti méréseket se.

Feltételezve persze, hogy valós adatokat tartalmaz, nemcsak azért született, hogy jó sok nyomásálló fermentor adjanak el.

De én egyenlőre hiszek benne, de úgy ahogy tanácsoltad tovább kísérletezek.

Minden esetre akár milyen jó is a W34/70, a 27°C-on tuti volt benne ízhiba rendesen.

Én egyszer kipróbáltam, hogy ugyanazt a sört két különböző hőfokon erjesztettem vele.

Egyik 11°C-on a másik 17°C-on.

A hűvösben erjedt kellemes láger sör lett, a másik kellemes banános-láger.

(persze itt még kotyogósan erjedt mindkettő)

A W34/70 híres arról, hogy magas hőmérsékleten is sikeresen erjesztenek vele lágert. Ez nyilván egy extrém hőmérséklet volt, de nem szoktak olyat csinálni aminek a végeredménye ihatatlan. Tehát bíztak abban, hogy egy teljesen átlagos fogyasztható sört kapnak végeredményként.

Ne becsüld le az ízteszteket. Végül is erről szól az egész sörfőzés. Az üzemek sem a labor eredményeik alapján adják el a söröket. És mi sem azt meséljük el a barátainknak, hanem kezükbe nyomjuk a sört. Ha nem lehet a két sört megkülönböztetni, akkor nekem mindegy mit mond a laborteszt. A tanulság számomra inkább az, hogy próbáljuk az otthoni kísérleteket minél inkább vakteszt alapján kiértékelni. Ez a típusú teszt szerintem nagyon jó, hogy háromból kell a különbözőt kiválasztani. Ha nem te öntesz, akkor mindegy hogy milyen eredményt vársz el, nem fog befolyásolni a kiértékelésben. Túl sok kísérletem volt már, amit nem tudtam korrektül kiértékelni. Te próbálj nagyobb hangsúlyt fektetni erre.

Egyébként itt a másik két korábbi kísérlet is.

http://brulosophy.com/2015/04/27/under-pressure-the-impact-of-higher-psi-fermentations-exbeeriment-results-2/

http://brulosophy.com/2015/09/07/under-pressure-pt-2-the-impact-of-pressurized-fermentation-on-saison-xbmt-results/

Kísérletezz és számolj be. A nyomás alatti erjesztés ha mást nem tökéletes oxigén gátat szab a sörnek. Már ettől jobb eredményeket kaphatsz, ha a hagyományos vödrös erjesztési eljárásod nem olyan kifinomult.

Pár hónap alatt a kevés cukros is ihatóbb lesz. Az idődet egy új sör főzésére is fordíthatod. Ez a főzet meg majd elkopik. A nyitogatással csak az oxidációt kockáztatod. De az oxigén az illatok legfőbb ellensége.

Köszönöm a tanácsot, megpróbálom.

Elolvastam az általad hivatkozott kísérletet a brulosophyn.

Itt 27°C-on erjeszti W34/70 ugyanazt a főzetet nyomáson és hagyományosan.

Szerintem ez csak annyit jelent, hogy a 27°C már nyomás alatt is magas hőmérséklet egy láger élesztőnek.

Valószínűsítem ,hogy itt a két főzetben a magas hőfok miatt jócskán lehetett már "íz kavalkád".

Lehet, hogy ha az off-flavour-ök elérik a ízlelési küszöböt már nem is annyira érződik, ha a másikban néhány ppm-mel több van, pláne ha egy sörben egyszerre több is jelen van. És ne felejtsük el, hogy ez íz teszt volt.

Én valamiért hajalmosabb vagyok a laboratóriumban mért értékeknek hinni.

Alább a korábban hivatkozott beersmith podcastban bemutatott kísérlet eredményei egy táblázatban

4 főzetet értékeltek (erjesztés normál láger hőmérsékleten, illetve 20°C-on 0, 1, és 2 bar nyomáson)

Szerintem az eredmények magukért beszélnek.

http://beersmith.com/download/PressureFerm.xlsx

Szerintem van értelme. Én felforralnám a cukoroldatot hozzáadás ellőtt, hogy kisebb legyen a befertőzés kockázata.

Köszönöm! Mangrove Jack's élesztőnél szerinted hány sejttel számoljak? A katalógus min. 5 mrd-t ír grammonként, a Beersmith meg 20-at.

Igen, a 4 g az literenként került bele. A kérdésem viszont továbbra is élő, miszerint van-e bármi értelme további cukor hozzáadásának úgy, hogy felnyitom a palackokat majd újra lezárom. Köszönöm előre is.

A sorforum. blog -on van konyhai eszközökkel való sörfőzés lépésről lépésre. Élelmiszer jelzésű vödör megfelelő lehet ,kotyogónak 12 mm-es csapnak 26mm-es furat kell,lépcsős lemez fúróval érdemes elkészíteni .Üveg is jó fénytől védve, szilikon gumi dugóval ezt 9mm-es vékony falú csővel ki lehet lukasztani a kotyogónak.

24-48 óra de mágnes keverő használata jobb megoldás. 1dl 10 gr jó arány. Vannak starter kalkulátorok érdemes használni. sorforum.blog -on is találsz hasznosakat.

Szép leírás újra köszi.Nem tudom hogy létezik e ditál hydrométer amit nyomás alatt is lehet használni, ha igen akkor már csak egy raspberry pi és kész a felső kategóriás felszerelés.Folyamatosan szabályozható lenne a hőmérséklet, látható a fajsúly változás.

Szeretnék száraz élesztőt szaporítani DME oldatban.

Kb. mennyi idő alatt duplázódik meg rázogatós módszerrel, illetve egy tasak (10g) élesztőnek hány dl levet keverjek ha kétszeresére akarom szaporítani?

1dl vízhez 10g spraymalt jó arány?

A brulosophy weboldalon minden héten tesztelnek valamit. Már háromszor volt hasonló téma. Azt hiszem nem találtak különbséget. Persze minden kísérlet más és más.

http://brulosophy.com/2016/06/13/under-pressure-pt-3-the-impact-of-pressurized-fermentation-on-lager-exbeeriment-results/

Terveim között szerepel egy olyan főzés is, ahol majd a főzetet újra ketté veszem és ugyanazon élesztővel azonos mennyiségben oltom be, azonos hőfokon erjesztem, stb. , tehát minden egyforma lesz, csak az egyik fele nyomás alatt, a másik fele pedig kotyogóval erjed majd. Ez esetben relevánsabb lehet az eltérés kiértékelése. Mivel az eddigieknél, mindig volt más eltérés is. Erről is be számolok majd. Még azt nem döntöttem el, hogy ale vagy láger sörrel csináljam meg ezt. Talán lágernél jobban kijöhetnek a különbségek.

Nos erre is van már két példám, bár ezeknél kevésbé szigorúan jegyzeteltem és még folyamatban vannak.

1. citra komlós ipa, OG 1.056, 22 liter, 65°C-os 1 lépcsős cefrézés, 15g felfuttatott nottingham élesztővel.

Beoltás 20°C-on, stabil 17°C-os helyiségben elhelyezve.

Ennél az Olasz által javasolt módszert próbáltam, azaz az első napokban kotyogós erjesztés.

1.nap szépen pöfékel

4.nap nyomáskészlet rátéve, kb. 6 PSI-re állítva

5.nap 1.010, 3PSI

6.nap szelepet feltekertem

7.nap 22°C-ra felvettem a helyiség hőmérsékletét, első kóstolás: nagyon harsány citrusos, zöld íz, malátát teljesen elfedi

9.nap 16 PSI

10.nap 17,5 PSI

13.nap 1.006, komló íz harsánysága csökkent

15.nap átvittem 8-9°C-os helyiségbe, CO2 palackot rácsatlakoztattam 20PSI-re állítva.

19.nap 5°C-os hűtőbe tettem.

24.nap szépen letisztult, kóstolva nagyon kellemes ipa, de most már a maláta is előbújik, jó az íz balansz. Abszolút fogyasztható, kész sör jellege van.

Egy korábbi hasonló főzetemhez hasonlítva - amit akkor az addigi legjobban sikerült sörömnek tartottam - sokkal kifinomultabb ízvilágú baró kis főzet ez. (A korábbi paraméterei: 68°C-os 1 lépcsős cefrézés, OG 1.056, 35 literhez vegyesen 11,5g US-05 és 15g nottingham adva, de csak rászórással, felfuttatás nélkül)

2. chinook komlós ipa, OG 1.054, 65°C-os 1 lépcsős cefrézés, 22 literhez 15g felfuttatott US-05 adva

Beoltás 20°C-on, stabil 17°c-os helyiségben elhelyezve.

Itt a kezdetektől a nyomáskészlet rajta volt.

1.nap reggelre 1PSI, délutánra 5PSI

2.nap 6PSI

4.nap 1.011, szelep beljebb tekerve

5.nap 25PSI

8.nap 1.007, 27PSI, kóstolva illatos, gyümölcsös jó ízű, de még nyers egy kicsit (Eddig ennyi, mert ez ma van!)

Talán hasznos lehet: http://braukaiser.com/documents/CO2_content_psi_volumes.pdf

Ja, most látom én is, hogy 4 g/litert írtál. Az kevés! Ahogy korábban írtam is, 4g/0,5 liter az ideális mennyiség.

Sziasztok! Kezdő sörfőzőjelölt vagyok, mostanában szerezném be a szükséges eszközöket.

Elsőre inkább több kisebb tételben szeretném kipróbálni a dolgot (szimpatikus az amerikai oldalakon látott 1-2 gallonos főzés), viszont erjesztő vödörből 20 literes a legkisebb, amit Olasznál láttam.

Viszont nem tudom mennyire gond, ha sok levegő marad a sörlé fölött.

Mit javasolnátok? Szerezzek inkább kisebb vödröt és tegyem bele magam a kotyogót, csapot? Vagy használjak üvegballont?

4 gramm/litert írtál. Nem 0,5 literhez adtál 4 grammot?

Szép leírás és hasznos . Ha ale erjesztésed lesz és meg osztanád tapasztalatodat nagyon megköszönnénk.

Még ami fontos lehet:kóstolva édes a sör?Ha igen akkor nem erjesztette le még a cukrot.

Üdv! A hab általában pár hét után "rendbejön".A 4 g az elég bubis eredményt kell hogy hozzon.

Esetleg hideg helyen volt?Ha igen akkor vidd melegebb helyre(erjesztési hőmérséklet) és forgasd fejtetőre és vissza az üvegeket, így felkevered az élesztőt és újra elkezd dolgozni.

2 héten belül tanácsos elhasználni. Ezért vettem én is roppantót tavaly.

Az élesztőt a ráírt lejárati dátum után nem használnám.

A komló felbontás után légmentesen lezárva a hűtőben még hónapokig jó (de elvileg folyamatosan veszít az illatából és ízéből).

A 4 g/0,5 liter szerintem is pont elég. Biztos jól mérted/számoltad a mennyiséget az oldathoz? Persz az is lehet, hogy valamiért nem erjedt le. Hány fokon tároltad a palackokat?

A habot a fehérjetartalom okozza, azt a cefrézés során az 50-55 celsiusos pihentetés rövidítésével lehet javítani (esetleg egy kis zabpehely hozzáadásával). Bár én személy szerint nem értem miért is kell a hab a sörre.

Szerintem 20-25 fokos helyen adj még egy hetet a sörnek. Ha utána sem lesz bubi, akkor nem tudom... :-)

Help!

Bő 2 hétig palackban utóerjesztett első sörömről (IPA) az első kóstolásnál kiderült, hogy ízre ugyan jó, de habja nincs és a szén-dioxid tartalma is minimális. Literenként 4g-nyi cukorot (oldatban) adtam hozzá a palackozáskor (sok 5 g/0,5 l leírással szemben) egy profi tanácsára. Nekem ebből az tűnik ki, hogy ez mégis kevés volt. Van annak bármi értelme, hogy további cukrot adjak ebben a szakaszban a sörhöz és újra lezárjam, vagy ez már így marad? Köszönöm.

Szép leírás és hasznos.

A fertőtlenítővel kapcsolatos válaszokat köszönöm.

A roppantot malátának mennyi lehet a szav. ideje ha bezacskózva, száraz, hűvös helyen tárolom?

Komló, élesztő meddig bírja a hűtőben?

FERMENTOSAURUS (alias nyomás alatti erjesztés) tapasztalatok

Olasz kérésére is megírom első tanuló lépéseim a témában.

Amikor megláttam, ezt az alkalmatosságot, egyből felcsigázott a gondolat, hogy nyomás alatt erjeszteni biztos sokkal profibb eredményt hoz, nem kell cukrozni, stb. Így hát beruháztam.

Valahogy az volt az érzésem, hogy minőségi szintet léphetek ezzel az eszközzel.

Kicsit vakrepülés volt, mert még nem néztem előtte igazán utána a mikéntjének. Csúszott is bele hiba. Ugyanis ball-in csatlakozós nyomásmérő órával ellátott nyomás-szabályzó szelep nem jár hozzá. Ennek a szükségességére akkor jöttem rá, amikor már benne volt az első főzet, ami egy bécsi láger volt.

Beszéltem Olasszal, hogy van-e náluk a még szükséges nyomás-szabályzó. Hát még nem árulnak a boltban, de menjek el hozzá, összeszed valamit, ami jó lehet - mondta.

Közben olvasgattam utána a témának. Több helyen azt írták (jellemzően amcsi honlapokon) hogy bizonyos nyomásérték felé nem szabad menni a főerjedési fázisban, mert lesokkoljuk az élesztőt. Van aki 7 PSI-t mondott, Chris White egy Beersmith podcastban 15PSI értéket határozott meg amit még elvisel a legtöbb élesztő probléma mentesen.

Volt több módszer amiről olvastam:

1. naponta 1 PSI értékkel engedjük emelkedni a nyomást.

2. az eléjétől fogva 5 PSI-n tartsuk 5-6 napig és utána emeljük a kívánt CO2 szerinti szintre.

3: Olasz javaslata, hogy 3 napig kotyogóval erjedjen és azt követően tegyem rá a nyomás készletet. (Bár azt nem mondta, hogy ez ale-re vagy lágerre értendő.)

4. A kísérleteket, amikről olvastam nagyjából 1baron és 2baron végezték, végig az erjedés folyamán.

Jöjjön az erjedés vezetés (elején inkább csak sodródás) naplója:

OG 1.050, Láger élesztő: W34/70

1.nap: (24h)még nincs benne nyomás, és látható élesztő működés sem

2.nap: (48h)még mindig csendes, hát felráztam

3.nap: gyenge habosodás észrevehető, már volt benne nyomás jócskán, de mérni még nem tudtam.

4.nap: Úgy döntöttem a nyomást kézileg engedgetem, amíg nem lesz céleszközöm. Engedgetve jelentősen felhabzik, leülepedés felkavarog.

5.nap: első mérés Gravity:1.037, ekkor kaptam Olasztól egy kompakt kis mérőórás nyomás szabályzót amit rá is tettem, ekkor 20PSI-t mutatott. beállítottam 8PSI-re. Alacsonyabbra nem tudtam, mert elég kicsi volt a mérőóra és ahhoz képes nagy az osztás, illetve a nyomás-szabályzó tekerője is pontatlan-érzékeny.

6.nap: Gravity 1.033

7-8.nap: a nyomás szabályzó nem jól működött, kipróbáltam több féle beállítást, de volt hogy teljesen elengedte az összes nyomást, és olyan is hogy felszökött nagyon magasra.(élesztő legyen a talpán ami ezt kibírja.)

9.nap: ekkor rátettem a másik Olasztól kapott órát és szelepet, ami még igényelt némi összeszerelés és alkatrészt, ezért nem ezt tettem rá eddig. Ez már jobb volt, jobban olvasható óra skálázás és pontosabban állítható szelep. De ennél is a minimális beállítható nyomás kb. 5PSI. Ekkor 1.018-on állt.

10.nap 1.016-ot mértem. Mivel 1.010-re vártam a végén, így már 85%-ban leerjedt, ezért elkezdtem feljebb tekerni a szelepet, hogy növekedjen a nyomás és kialakuljon benne a kívánt szénsav tartalom.

Ja fontos: a hőmérséklet végig 9-12°C között volt a beoltástól kezdve.

11.nap: 8PSI

12.nap: 9 PSI

13.nap: 10 PSI, 1.013

14.nap: első kóstolás>>>kóstolva nagyon kellemes malátás íz, kicsit még édeskés, hosszan maláta íz marad a szájban. Diacetil nem érezhető, de azért>>>>

18.nap: diacetil pihenőre 20°C-ra átvittem

19.nap: 18PSI

20.nap: 1.012 kóstolás: továbbra is kellemes malátás jegyek, kicsit előrébb jött a komló íz és keserű, de még így is csak a háttérben marad, édesség csökkent, halvány pince jelleg.

21.nap: diacetil pihenő vége, vissza 10°C-ra

22.nap: 15PSI

26.nap: CO2 palack rácsatlakoztatva 1,05bar beállítva >>> kb. 2,5 CO2 tartalom

29-30.nap: öcsém születésnapja alkalmából felittuk mind közvetlenül a fermentosaurusból, mert olyan piszkosul finom lett és jól gurult. Ekkora a pince jelleg szinte teljesen eltűnt.

Összegzés:

A kezdeti nehézségek ellenére kimagasló eredményt hozott. A W34/70 élesztő igen jól bírta a megpróbáltatásokat. Összehasonlítási alapom is van, mert ugyanennek a főzetnek a másik fele „hagyományos kotyogós” erjesztőben erjedt le S-23 élesztővel egymás mellett, tehát azonos hőfokokon, és szintén 1.012-n állt meg. Ez a sör is piszkosul jó lett, talán három különbséget tudok felhozni:

-          a nyomás alatt erjednek sokkal krémesebb, tömöttebb volt a habja.(persze erre lehet hatása a csapolásnak és a csapoló berendezésnek is, ami egy egyszerű piknik csapoló)

-          az S-23-assal erjedtben éreztem egy nagyon halvány nem lágerbe való utóízt. (Mivel nem voltam sörbírói képzésen nem tudom bizton állítani, de nekem etil-acetát jellegűnek tűnt.)

-          az S-23-asban nem éreztem egyszer se a másiknál említett pince jelleget.

Azóta két másik főzetem is erjedt a fermentosaurusban. Mindkettőnél elmondható, hogy a hab krémesebb, tömöttebb, a sör illata erőteljesebb, íze jellemzően kicsit letisztultabb a kotyogós verziónál. Na és megspórolom a palackozást. Persze kellett még hozzá egy CO2 palack, egy reduktor, egy ball-in csapolófej, meg tudni kell hűteni, ha nem csak habot akarsz csapolni. Igazság szerint még egy hűtős sörcsapoló sem lenne rossz, mert ezzel az egyszerű piknik csapoló szerkezettel még ha hűtöm is javarészt habként jön ki a sör, bár szépen feljön a folyadék szint 1-2 perc alatt a pohárban. Ha mégis szeretném palackozni, akkor egy nyomás alatti palackozó sem ártana. Szóval a kívánság lista szépen nőtt a hatására.

Egyébként továbbra is jó döntésnek tartom a megvásárlását, nekem tetszik a nyomás alatti erjesztés alapgondolata és az eddigi tapasztalataim is összességében pozitívak. Aki teheti javaslom, hogy próbálkozzon vele.

A nyomáson való erjesztés (azaz Fermentosaurus)

Egyértelmű előnyei:

-kevesebb (akár semennyi) oxigénnel találkozik a sör

-a szénsav az erjedés folyamán ki tud alakulni, nem kell cukrozni. (Nekem már eleve idegen volt a gondolat a kezdetektől, hogy cukorral szénsavazzak. Bár mondják, hogy nem változtat a kialakult íz profilon, de nekem mégis jobb érzés tudni, hogy csak a malátából került bele cukor. … és mintha éreznék egy halvány különbséget, persze lehet hogy ez csak az előítéletem miatt van.)

Állítólagos előnyök (több helyen is találkoztam ezt igazoló kísérletek leírásával):

-alacsonyabb etil-acetát képződés

-alacsonyabb isoamil-acetát képződés

-alacsonyabb etil-hexanoát képződés

- a fentiek még láger sör ale hőmérsékeleten való erjesztésénél is igazak, tehát elvileg lehetséges vele 20°C-on megfelelő minőségű lágert készíteni. (Én azért a láger sörhöz lágernek való hőmérsékleten használtam, nem hazardíroztam.)

Kapcsolódó linkek amiket találtam:

http://scottjanish.com/fermenting-dry-hopping-pressure/

http://beersmith.com/blog/2018/01/17/pressure-fermentation-with-chris-white-john-blichmann-beersmith-podcast-163/?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+BeersmithcomHomeBrewingBlog+%28BeerSmith.com+Home+Brewing+Blog%29

https://www.biabrewer.info/viewtopic.php?t=1933

Hátrányok:

-          további eszközök beszerzését teszi szükségessé

-          a nagyobb nyomáson az élesztő állítólag kevésbé aktív

-          biztos van még más is, de ennyi jutott eszembe…

Szia,

Köszi a választ!

Lenne egy jó pár kérdésem.

Privátban jó neked?

juhe83@gmail.com