Keresés

Ja, most látom én is, hogy 4 g/litert írtál. Az kevés! Ahogy korábban írtam is, 4g/0,5 liter az ideális mennyiség.

Sziasztok! Kezdő sörfőzőjelölt vagyok, mostanában szerezném be a szükséges eszközöket.

Elsőre inkább több kisebb tételben szeretném kipróbálni a dolgot (szimpatikus az amerikai oldalakon látott 1-2 gallonos főzés), viszont erjesztő vödörből 20 literes a legkisebb, amit Olasznál láttam.

Viszont nem tudom mennyire gond, ha sok levegő marad a sörlé fölött.

Mit javasolnátok? Szerezzek inkább kisebb vödröt és tegyem bele magam a kotyogót, csapot? Vagy használjak üvegballont?

4 gramm/litert írtál. Nem 0,5 literhez adtál 4 grammot?

Szép leírás és hasznos . Ha ale erjesztésed lesz és meg osztanád tapasztalatodat nagyon megköszönnénk.

Még ami fontos lehet:kóstolva édes a sör?Ha igen akkor nem erjesztette le még a cukrot.

Üdv! A hab általában pár hét után "rendbejön".A 4 g az elég bubis eredményt kell hogy hozzon.

Esetleg hideg helyen volt?Ha igen akkor vidd melegebb helyre(erjesztési hőmérséklet) és forgasd fejtetőre és vissza az üvegeket, így felkevered az élesztőt és újra elkezd dolgozni.

2 héten belül tanácsos elhasználni. Ezért vettem én is roppantót tavaly.

Az élesztőt a ráírt lejárati dátum után nem használnám.

A komló felbontás után légmentesen lezárva a hűtőben még hónapokig jó (de elvileg folyamatosan veszít az illatából és ízéből).

A 4 g/0,5 liter szerintem is pont elég. Biztos jól mérted/számoltad a mennyiséget az oldathoz? Persz az is lehet, hogy valamiért nem erjedt le. Hány fokon tároltad a palackokat?

A habot a fehérjetartalom okozza, azt a cefrézés során az 50-55 celsiusos pihentetés rövidítésével lehet javítani (esetleg egy kis zabpehely hozzáadásával). Bár én személy szerint nem értem miért is kell a hab a sörre.

Szerintem 20-25 fokos helyen adj még egy hetet a sörnek. Ha utána sem lesz bubi, akkor nem tudom... :-)

Help!

Bő 2 hétig palackban utóerjesztett első sörömről (IPA) az első kóstolásnál kiderült, hogy ízre ugyan jó, de habja nincs és a szén-dioxid tartalma is minimális. Literenként 4g-nyi cukorot (oldatban) adtam hozzá a palackozáskor (sok 5 g/0,5 l leírással szemben) egy profi tanácsára. Nekem ebből az tűnik ki, hogy ez mégis kevés volt. Van annak bármi értelme, hogy további cukrot adjak ebben a szakaszban a sörhöz és újra lezárjam, vagy ez már így marad? Köszönöm.

Szép leírás és hasznos.

A fertőtlenítővel kapcsolatos válaszokat köszönöm.

A roppantot malátának mennyi lehet a szav. ideje ha bezacskózva, száraz, hűvös helyen tárolom?

Komló, élesztő meddig bírja a hűtőben?

FERMENTOSAURUS (alias nyomás alatti erjesztés) tapasztalatok

Olasz kérésére is megírom első tanuló lépéseim a témában.

Amikor megláttam, ezt az alkalmatosságot, egyből felcsigázott a gondolat, hogy nyomás alatt erjeszteni biztos sokkal profibb eredményt hoz, nem kell cukrozni, stb. Így hát beruháztam.

Valahogy az volt az érzésem, hogy minőségi szintet léphetek ezzel az eszközzel.

Kicsit vakrepülés volt, mert még nem néztem előtte igazán utána a mikéntjének. Csúszott is bele hiba. Ugyanis ball-in csatlakozós nyomásmérő órával ellátott nyomás-szabályzó szelep nem jár hozzá. Ennek a szükségességére akkor jöttem rá, amikor már benne volt az első főzet, ami egy bécsi láger volt.

Beszéltem Olasszal, hogy van-e náluk a még szükséges nyomás-szabályzó. Hát még nem árulnak a boltban, de menjek el hozzá, összeszed valamit, ami jó lehet - mondta.

Közben olvasgattam utána a témának. Több helyen azt írták (jellemzően amcsi honlapokon) hogy bizonyos nyomásérték felé nem szabad menni a főerjedési fázisban, mert lesokkoljuk az élesztőt. Van aki 7 PSI-t mondott, Chris White egy Beersmith podcastban 15PSI értéket határozott meg amit még elvisel a legtöbb élesztő probléma mentesen.

Volt több módszer amiről olvastam:

1. naponta 1 PSI értékkel engedjük emelkedni a nyomást.

2. az eléjétől fogva 5 PSI-n tartsuk 5-6 napig és utána emeljük a kívánt CO2 szerinti szintre.

3: Olasz javaslata, hogy 3 napig kotyogóval erjedjen és azt követően tegyem rá a nyomás készletet. (Bár azt nem mondta, hogy ez ale-re vagy lágerre értendő.)

4. A kísérleteket, amikről olvastam nagyjából 1baron és 2baron végezték, végig az erjedés folyamán.

Jöjjön az erjedés vezetés (elején inkább csak sodródás) naplója:

OG 1.050, Láger élesztő: W34/70

1.nap: (24h)még nincs benne nyomás, és látható élesztő működés sem

2.nap: (48h)még mindig csendes, hát felráztam

3.nap: gyenge habosodás észrevehető, már volt benne nyomás jócskán, de mérni még nem tudtam.

4.nap: Úgy döntöttem a nyomást kézileg engedgetem, amíg nem lesz céleszközöm. Engedgetve jelentősen felhabzik, leülepedés felkavarog.

5.nap: első mérés Gravity:1.037, ekkor kaptam Olasztól egy kompakt kis mérőórás nyomás szabályzót amit rá is tettem, ekkor 20PSI-t mutatott. beállítottam 8PSI-re. Alacsonyabbra nem tudtam, mert elég kicsi volt a mérőóra és ahhoz képes nagy az osztás, illetve a nyomás-szabályzó tekerője is pontatlan-érzékeny.

6.nap: Gravity 1.033

7-8.nap: a nyomás szabályzó nem jól működött, kipróbáltam több féle beállítást, de volt hogy teljesen elengedte az összes nyomást, és olyan is hogy felszökött nagyon magasra.(élesztő legyen a talpán ami ezt kibírja.)

9.nap: ekkor rátettem a másik Olasztól kapott órát és szelepet, ami még igényelt némi összeszerelés és alkatrészt, ezért nem ezt tettem rá eddig. Ez már jobb volt, jobban olvasható óra skálázás és pontosabban állítható szelep. De ennél is a minimális beállítható nyomás kb. 5PSI. Ekkor 1.018-on állt.

10.nap 1.016-ot mértem. Mivel 1.010-re vártam a végén, így már 85%-ban leerjedt, ezért elkezdtem feljebb tekerni a szelepet, hogy növekedjen a nyomás és kialakuljon benne a kívánt szénsav tartalom.

Ja fontos: a hőmérséklet végig 9-12°C között volt a beoltástól kezdve.

11.nap: 8PSI

12.nap: 9 PSI

13.nap: 10 PSI, 1.013

14.nap: első kóstolás>>>kóstolva nagyon kellemes malátás íz, kicsit még édeskés, hosszan maláta íz marad a szájban. Diacetil nem érezhető, de azért>>>>

18.nap: diacetil pihenőre 20°C-ra átvittem

19.nap: 18PSI

20.nap: 1.012 kóstolás: továbbra is kellemes malátás jegyek, kicsit előrébb jött a komló íz és keserű, de még így is csak a háttérben marad, édesség csökkent, halvány pince jelleg.

21.nap: diacetil pihenő vége, vissza 10°C-ra

22.nap: 15PSI

26.nap: CO2 palack rácsatlakoztatva 1,05bar beállítva >>> kb. 2,5 CO2 tartalom

29-30.nap: öcsém születésnapja alkalmából felittuk mind közvetlenül a fermentosaurusból, mert olyan piszkosul finom lett és jól gurult. Ekkora a pince jelleg szinte teljesen eltűnt.

Összegzés:

A kezdeti nehézségek ellenére kimagasló eredményt hozott. A W34/70 élesztő igen jól bírta a megpróbáltatásokat. Összehasonlítási alapom is van, mert ugyanennek a főzetnek a másik fele „hagyományos kotyogós” erjesztőben erjedt le S-23 élesztővel egymás mellett, tehát azonos hőfokokon, és szintén 1.012-n állt meg. Ez a sör is piszkosul jó lett, talán három különbséget tudok felhozni:

-          a nyomás alatt erjednek sokkal krémesebb, tömöttebb volt a habja.(persze erre lehet hatása a csapolásnak és a csapoló berendezésnek is, ami egy egyszerű piknik csapoló)

-          az S-23-assal erjedtben éreztem egy nagyon halvány nem lágerbe való utóízt. (Mivel nem voltam sörbírói képzésen nem tudom bizton állítani, de nekem etil-acetát jellegűnek tűnt.)

-          az S-23-asban nem éreztem egyszer se a másiknál említett pince jelleget.

Azóta két másik főzetem is erjedt a fermentosaurusban. Mindkettőnél elmondható, hogy a hab krémesebb, tömöttebb, a sör illata erőteljesebb, íze jellemzően kicsit letisztultabb a kotyogós verziónál. Na és megspórolom a palackozást. Persze kellett még hozzá egy CO2 palack, egy reduktor, egy ball-in csapolófej, meg tudni kell hűteni, ha nem csak habot akarsz csapolni. Igazság szerint még egy hűtős sörcsapoló sem lenne rossz, mert ezzel az egyszerű piknik csapoló szerkezettel még ha hűtöm is javarészt habként jön ki a sör, bár szépen feljön a folyadék szint 1-2 perc alatt a pohárban. Ha mégis szeretném palackozni, akkor egy nyomás alatti palackozó sem ártana. Szóval a kívánság lista szépen nőtt a hatására.

Egyébként továbbra is jó döntésnek tartom a megvásárlását, nekem tetszik a nyomás alatti erjesztés alapgondolata és az eddigi tapasztalataim is összességében pozitívak. Aki teheti javaslom, hogy próbálkozzon vele.

A nyomáson való erjesztés (azaz Fermentosaurus)

Egyértelmű előnyei:

-kevesebb (akár semennyi) oxigénnel találkozik a sör

-a szénsav az erjedés folyamán ki tud alakulni, nem kell cukrozni. (Nekem már eleve idegen volt a gondolat a kezdetektől, hogy cukorral szénsavazzak. Bár mondják, hogy nem változtat a kialakult íz profilon, de nekem mégis jobb érzés tudni, hogy csak a malátából került bele cukor. … és mintha éreznék egy halvány különbséget, persze lehet hogy ez csak az előítéletem miatt van.)

Állítólagos előnyök (több helyen is találkoztam ezt igazoló kísérletek leírásával):

-alacsonyabb etil-acetát képződés

-alacsonyabb isoamil-acetát képződés

-alacsonyabb etil-hexanoát képződés

- a fentiek még láger sör ale hőmérsékeleten való erjesztésénél is igazak, tehát elvileg lehetséges vele 20°C-on megfelelő minőségű lágert készíteni. (Én azért a láger sörhöz lágernek való hőmérsékleten használtam, nem hazardíroztam.)

Kapcsolódó linkek amiket találtam:

http://scottjanish.com/fermenting-dry-hopping-pressure/

http://beersmith.com/blog/2018/01/17/pressure-fermentation-with-chris-white-john-blichmann-beersmith-podcast-163/?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+BeersmithcomHomeBrewingBlog+%28BeerSmith.com+Home+Brewing+Blog%29

https://www.biabrewer.info/viewtopic.php?t=1933

Hátrányok:

-          további eszközök beszerzését teszi szükségessé

-          a nagyobb nyomáson az élesztő állítólag kevésbé aktív

-          biztos van még más is, de ennyi jutott eszembe…

Szia,

Köszi a választ!

Lenne egy jó pár kérdésem.

Privátban jó neked?

juhe83@gmail.com

Keres rá nátrium perkarbonát néven.Árulják bió  boltokban,de a fertőtlenítő hatása vitatott.Segíthet esetleg műszaki és biztonsági adatlap tartalma.

Szia

Én ennek az 50 literes verzióját használom.

Bár azt HOPCAT névvel látták el, de ugyanez a berendezés.

Nekem abszolút bevált. Jól tisztítható.

A bekeverésnél kicsit rá kell számolni, mert a maláta kosár alatt még van holt tér.

Kb. 3x-os víz mennyiségtől felfelé kényelmes a bekeverés.

A szűrés egyszerű, mert csak kiemeled és kész. Mintha BIAB módszert használnál.

Egy készülékben cefrézel, szűrsz, máslasz és forralsz. Vízkezeléshez is ebben forralom elő a vizet.

Az 50l-es 3000W-os és rendesen forralja a 45 litert is. Bár ha ennyi van benne már könnyen kifut amikor felhabzik, ha nem figyelünk oda.

A teljesítményt egyébként 100w-onként tudod állítani.

A hőmérsékletet és a időzítést tudod még beprogramozni.

A szivattyút csak kéziben lehet kapcsolni.

Mondjuk ha 10 kiló malátával megrakjuk jobb ha ketten vagyunk a kiemelésnél, bár már volt hogy egyedül megoldottam.

Adnak hozzá egy bazooka szűrőt a csaphoz. Azt nem használom mert első alkalommal eltömődött és megbonyolította a dolgokat.

Ha hagyom 10-15percet ülepedni hűtés után szép tisztán lejön a sörlé és csak az utolsó 2-3litert kell szűrjük.

Ami még fontos lehet 2°C differenciával kapcsol.(Azaz ha 65°c-ra állítod, akkor ha elérte azt lekapcsolja a fűtést és 63°C-nál kapcsolja vissza.) A hőmérsékletet a fenéklemeznél méri.

Szerintem ha teheted érdemes a nagyobbat venni, mert közel azonos befektetett munkával több készterméket tudsz előállítani és ha mégis kevesebbet szeretnél főzni, a nagyobbal azt is megtudod csinálni.

A tartósságáról nem tudok nyilatkozni, mert még csak fél éve van meg.

Szia!

Az oxi szerintem nem romlik meg, ha jól lezárva tárolod. Nekem kb. 2 év alatt fogy el az egy kilós adag, és sosem volt gond vele. Nem is figyeltem eddig, hogy van lejárati ideje... :-)

Vagy esetleg erről:

https://www.electronic-star.hu/Klarstein-Mundschenk-sorf-z-keszulek-malata-forralo-ust-keszlet-2500W-30l-nemesacel_i282746.htm

Valakinek tapasztalata erről a masináról?

https://www.electronic-star.hu/Klarstein-Beerfest-sorf-z-keszulek-malata-forralo-ust-2585-W-30-l-dupla-fal-nemesacel_i206329.htm

Üdv!

A chemipro oxit meddig ajánlott még használni ( ha már megbontottam) szavidő lejárta után, ha megfelelő körülmények között tárolom (nem éri nedvesség, magas hő...stb)?

Ha megveszem a kilósat akkor szinte csak a negyedébe kerül mintha 10 db 100 gosat vennék, de viszont hobbi sörfőző lévén az 1kg fertőtlenítő sokkal tovább tart ki mint a lejárati ideje.

Köszi előre is!

Üdvözlöm a fórumozókat!

segítséget szeretnék kérni a sörfőzés bejelentéséhez. A vámhivatal azt mondta, hogy a j 29-es nyomtatványon kell bejelenteni, az ügyfélkapun keresztül. Egyéb lehetőség nincs?

Ezek szerint ebben is lehet különböző véleményt találni,de egy része hasonló.Fokozatossággal rosszat nem teszünk.

Belenézem a videóba, amit linkeltél. Nem jutottam sokáig mivel az oxigénezett vizet egy hatalmas áltudományos hülyeségnek tartom. Nagyon nehéz manapság kiszűrni a sok információ közül, hogy mi az igaz és mi a hamis. Sajnos ezt sok cég és vállalkozás is kihasználja. Nagyon jellemző egyébként hogy a videó alatt nem lehet hozzászólni. A készítő nem akarta vállalni a kockázatot, hogy darabokra szedjék az előadását.

Szerintem ki lehet hozni a korsó sört 70-100 ft-ból

Ennyiért tudatosan keresve boltban is kapsz készen, ami iható.

Ebben az árkategóriában sört nem kapsz, csak "esti italt". Legalábbis én ezeket a kétszázalékos löttyöket nem tartom sörnek. És főleg nem említhető egy napon az otthon főzött, igényes sörökkel.

Használt élesztő erjesztő képességétől is függ.Talán alacsony volt az induló fajsúly. Használj kalkulátort pl. brewers friend, sörtervező,stb.De jó lesz.

Én úgy tudom, hogy a hirtelen hőmérséklet változás csak az egyik irányban káros az élesztőnek. Azaz a gyors fölmelegedés nem viseli meg őket. Több kísérlet is arra utal, hogy a hűtőből elvett folyékony élesztőt minden további nélkül beöntheted a sörbe. Keress rá a "cold pitching" kifejezésre.

A lehűlésnél viszont be kell tartani a fokozatosság elvét. A melegen rehidratált élesztőt nem jó beleönteni a sörlébe ha nagy a hőmérséklet különbség. Ha mégis beleöntöd, akkor úgynevezett "petit mutant" élesztősejtek keletkeznek, amik nem képesek az eredeti funkciójukat ellátni, ehelyett ízhibákat főleg kénvegyületeket gyártanak. Én úgy képzelem el, hogy az éppen osztódásban vagyis bimbózásban lévő élesztő sejtek a nagy lehűlés hatására leválnak. És ezek nem teljes értékű sejtek.

Desztillált vizet ma már gyakorlatilag nem csinálnak, mert nagyon energiaigényes. Ioncserével vagy fordított ozmózissal készül a tisztított víz.
(Aki lát a boltban desztillált vizet, az olvassa el az apró betűs részt is.)

Valószínűleg te az a típusú ember vagy akit érvekkel nem lehet meggyőzni és nem ismeri el mások igazát. De hátha mégis tévedek, ezért leírom:

A sörfőzésnél az ásványi anyagok visszapótlása a desztillált vízbe nem ugyanazért van mint az ivóvíznél.

A sörnél:

- be tudod állítani a ph-t ami az enzimek működésére és a sör ízére is hatással van.

- A ph-t úgy kell beállítanod, hogy figyelembe veszed a felhasznált maláták típusát. Sötét malátákhoz keményebb vizet érdemes keverni, világos malátákhoz lágyabbat.

- Egyes ionok más más irányba tolják a sör ízét. A klorid ionok például a malátásságot emelik ki a szulfát ionok pedig a komló keserűségét.

- A kalcium ionok segítik az élesztő ülepedését, túl kicsi mennyiség esetén lassabban fog a sör letisztulni.

- A fém ionok a sörhab képződést segítik elő. Stabilizálják a sörhabot.

Gondoltál-e arra, hogy az ivóvíz nyomokban alig kimutatható szennyeződéseitől aggódsz. Utána pedig beleteszel a desztillált vizedbe több kilónyi malátát, ami ellenőrizetlen területről származik és a levegőből a termesztés és feldolgozás során az általad rettegett szennyező anyagok sokszorosát felveheti. Szerintem valahol abba kell hagyni az aggódást. Felmerül a kérdés, hogy az ételt amit eszel milyen vízzel csinálták. A húst a zöldséget, ami benne van milyen körülmények között állították elő? A 70 forintos ihatónak tartott söröd hogyan készült?

Persze mindenki úgy bonyolítja meg az életét ahogy akarja. De ha desztillált vízből akarsz sört csinálni, akkor legalább nézz utána milyen ion profillal fogsz rendes sört kapni.

Élesztőkhöz egy kis adalék. Talán a sörfőzés infón olvastam. Rehidratálás 30-35 C forralt vissza hűtött víz, amire figyelni kell hogy az élesztő 5C eltérést szeret elviselni.Így hűtőből az élesztőt  csak melegedés szórom bele /zseb, melltartó stb/ 35C felett károsodnak. Az 5C szabályt sörlé be való oltáskor is figyelni kell. Hátha valakinek hasznos lehet.

Én is számolgattam már, hogy mennyire jön ki egy üveg, arra jutottam, hogy nekem 100-300 forint között van átlagosan. Amiket figyelembe vettem: maláta, komló és élesztő ára, kupak és áramköltség, valamint az útiköltség/postaköltség. A 100 forintos sör egyszerűbb, kevesebb alapanyagból készül, a 300 forintos már fullextrás, nagy mennyiségű és drágább anyagokból. Persze ez nem jelenti azt, hogy minél drágább, annál jobb a sör, nem ezen múlik, 100 forintból is ki lehet hozni nagyon jókat.

Sziasztok!

Egy hete főztem le a söröm, minden flottul ment. Erjed a tartályban, 1036 volt a kezdeti sűrűség ami mostanra leesett 1012re.... Ez túl sok, vagy rosszul tudom? Ez egy átlag 4%os sör lenne, nem valami vadállat. Mit ronthattam el? Mit kezdjek a sörrel? Van rá esély, hogy normalizálódik az érték?