Szia! Nem lehet itt valami tévedés a perecetsav kocentrációval? Én is próbáltam keresni rá, és olyat találtam, FELHASZNÁLÁSI KONCENTRÁCIÓ 0,2%-tól 1 %-ig a perecetsav alapú fertőtlenítőből, ami maga is csak 15% perecetsavat tartalmaz!
Én is gondolkodtam rajta, de nekem is kérdés volt a tisztíthatóság. Aztán láttam a neten egy képet egy szétvágott lemezes hőcserélőről és rakás zöld trutyi volt benne, komlóseprő. Azóta nem gondolkodom ebben, bár lehet, megoldható a tisztítás.
Ez legalább szétszedhető a tisztításhoz, de amelyik nem... hát nem tudom.
Akkor inkább az ellenáramú hűtők (couter-flow cooler,chiller), abban csőben megy a sörlé, azon víznyomással át lehet küldeni egy tisztító szivacs darabot.
Régebben én is kocsmában vettem, több ládával is. El is mondtam, mire kell, elismerő érdeklődést kiváltva. Aztán vittem is pár kóstolót a kocsmárosnak.
Azóta meg italnagykernél fejlesztettem az állományt. Üveget is rekeszt is a betétdíjon adják. Arra érdemes figyelni, az alufólia nehezen távolítható el az üveg nyakáról, mert nem árik fel. Sörgyárban talán forróvízzel oldják le, én inkább kerülöm.
én besétáltam egy közeli boltba és ott vettem. kicsit bambán néztek, de árában odaadták. ahol van üvegvisszaváltás, ott elvileg venni is lehet. egyszer vészhelyzetben vettem pár darabot egy kocsmában is.
Tud valaki segíteni abban, h hol tudok vásárolni koronazáras sörös üveget akár 0,33-0,5 öset ( eddig olasztól vettem, de szeretnék olcsóbban hozzájutni) , sajnos nem igazán találok google segítségével használhatót, vagy akit találtam ott sehogy se tudok senkit elérni
Gondolkodok egy lemezes hőcserélő beszerzésén. Aki használ ilyet az mennyire van megelégedve vele? Mennyire nehéz a tisztítása? Milyen típusú érdemes venni forrasztott vagy szerelhető kivitelűt? Gondolom az utóbbi lenne a megfelelő bár azok ha jól tudom jóval drágábbak. Esetleg aki tud, az ajánlhatna konkrét típust is.
Érdeklődöm hogy ha valaki készített már Coopers India Pale Ale Sörsűrítményből sört, az utóderjesztéshez kell-e cukrot tenni, vagy nincs rá szükség. Ha szükséges akkor kb hány gr-mot? és mennyi ideig kell pihentetni.
Így újraolvasva eléggé negatívnak tűnik a kommentem csakhát a stílusleírást olvasva a kölschben meg az ír vörösben nem történnek olyan érdekes dolgok szerintem, hogy 2-2 napot rájuk áldozzak, lágerezni nem tudok otthon, RIS-ből meg az erős belgából a jobb receptek 6-12 vagy több hónap pince érlelést írnak, a savanyúból meg az érdekesebb dolgok évekig erjednek kivéve ha nem akarjuk letudni annyival az egészet, hogy beledobunk savat vagy savasított malátát, ennyi erővel citrom levet is bele lehetne nyomatni oszt jólvan.
Nem tudom kinek mi a véleménye erről, vagy ki mivel tervez indulni a topikbol.
Akkor lehet, hogy veszek jódot, nem drága, a kihozatallal amúgy nincs gondom ahhoz képest, hogy szinte csak beteszem a zsákot meg kiveszem mindig 70-80% között van. (egy lépcsős, egy órás máslás) Egyszer viszont volt egy zavaros söröm.
A Vogel könyv azt írja hogy durva hiba. Keményítő lesz a sörben, amitől zavaros maradhat és íz problémákat okoz. Javítani úgy javasolja hogy aktív enzimmel rendelkező cefrét kell hozzá adni, az lebontja a keményítőt, de gondolom már az sem lesz az igazi. Meg jó sok lehetőséget nyit ki az ember a fertőzéshez. Én az ominózus bénázásom után - mert azért sajnáltam kiönteni - sokat emlegettem a jódpróbát.
A nevezéseket az alábbi kategóriában adhatjátok le (a kategóriákat a BJCP besorolások alapján adjuk meg):
1. Bécsi ászok (3A) 2. Kölsch (6C) 3. Ír vörös (9D) 4. Russian imperial stout (13F) 5. Amerikai IPA (14B) 6. Savanyított sör (17) 7. Belga erős ale (18)
Én, Smürc kolléga korábbi agyalgását követően - keményító-cukor átalakítás hatékonyságára nézve - a szűrés után visszamaradt malátaágyból mintát véve megnéztem a jódpróbát. Szép fekete lett. Tehát a szűrőágyban marad vissza átalakítatlan keményítő. Az átalakítás hatékonysága nálam 83-86% körül van egyébként.
Tehát ha a malátát sajtolással egybekötve szűröd, akkor szerintem kerül vagy kerülhet keményítő a lébe, ami durván hibás végeredményt ad. Nekem volt már ilyen, egyébirányú tapasztalatlanságból adódóan :-). Ma már nem nevezném sörnek.
Már megint élesztős cikk. Nem véletlenül. A jó sör legfontosabb feltétele az elegendő egészséges élesztő oltása a sörlébe. Az ember hajlamos lustaságból vagy spórolásból elhanyagolni a sörfőzésnek ezt az utolsó lépését. Következik néhány mondat, amit talán már[...] Bővebben!Tovább »
Ugyanezzel a fertőzéssel (valószínű ecetbaktérium) küzdöttem én is nemrég, amíg tanácsot nem kaptam a serneveles.hu-ról és a következőket csináltam, egyenlőre úgy tűnik sikeresen:
Mindent, de tényleg minden ami a sörfőzéssel kapcsolatos, kifejezett figyelemmel a forralás-hűtés utáni eszközökre, erjesztő vödrökre, beáztattam perecetsav 10%-os oldatába hagytam benne fél napig, majd ugyanezt megtettem hypós oldattal is, majd alaposan elöblítettem mindent.
Az erjesztő vödröket úgy tárolom, hogy egymásba teszem és perecetsav 5-10% oldatával kivül belül bespricelem, így tulajdonképp mindig egy perecetsavas gőzben vannak, ezzel megelőzhető a fertőződés.
A csapokat, kotyogókat szétszedtem és az összes eszközzel, mérőedény, keverőlapát stb folyamatosan egy vödörben áztatom perecetsav 5-10%-os oldatában.
Mindent csak használat előtt veszek ki az oldatból, leöblítem és OXI-Pro-val plusz fertőtlenítem.
Ezzel a folyamattal elvileg az eszközökön lévő baktériumokat ki tudtam írtani, de van még egy gond, a levegőben lebegő baktérium, gomba.
Ezért beszereztem 2db UVC un. Gemicid lámpát, egy nagyobb teljesítményűt 30W-os és egy 15W-t.
A nagyobbat felszereltem a kb 15nm-es helység oldalfalára a kisebbet pedig beszereltem a pult alá. Minden sörfőzés előtt 24 órát felkapcsolom mindkettőt, így tuti elpusztulnak a levegőben lévő baktériumok.
A pult alattit még arra használom, hogy mikor elfertőtlenítettem az erjesztő edényt és alkatrészeit, berakom alá kb 30-60 percre és így elvileg esély sincs arra, hogy valami fertőzés megtapadjon rajta. Itt fertőtlenítem pluszban az egyéb eszközöket is, pl: az elmosott és fetőtlenített üvegeket rekeszestől, berakom a száradás időtartamára a lámpa alá.
