Kérdezz, jár erre pár guru. Hamarabb kapsz választ, ha precízen leírod mi a baj (oprendszer, sw verzió, hibaüzenetek, egyéb) - de kérünk, egy kérdést ne írj bele több topicba, kérdezés előtt keress vissza, hátha már volt a problémád.
Ja, és amennyiben warez windowsod lenne, ez nem az a hely ahol segítene bárki. És kodekpakkot, soha, sehova sem teszünk fel.
Én asszem, hogy a Te számítógépes tudásod még a régi időkből származik. Azóta rengeteg minden változott. Ha elmondod miért kell, akkor tudunk segíteni (remek ötleteink vannak mindenre).
Ha pusztán az a cél, hogy FDISK-et futtass, azt már nem lehet. Az FDISK egy régebbi oprerációs rendszer külső parancsa (a DOS-nak vagy a Win9x-nek). Ez az XP-vel nem kompatibilis. Az XP a telepítéskor (a telepítő CD-ről boot-olva) engedi manipulálni a partíciókat, úgyhogy nincs is rá szükség többé a telepítéskor.
De a BartPE-t írtad, az alatt lehet futtatni az XP-hez tartozó analógját, a DISKPART.EXE programot, az még sokkal többet is tud, mint az FDISK (de vigyázz, az csak profiknak való, nem kérdez soha rá hogy biztos vagy-e abban, amit csinálsz!!!).
Ha azért futtatnád, mert natív DOS-t szeretnél (pl. BIOS frissítésre), arra a legegyszerűbb módszer ha egy floppy nélküli gép esetében USB drive-ról boot-olsz, illetve ha DOS-os bootolható CD-t csinálsz mondjuk Floppy emulációval. De persze a DOS nem éri el az NTFS-t. Miért is szeretnéd elérni? Ha a BIOS miatt szeretnéd, másold át azt is az USB drive-ra vagy a floppy image-be.
Kisebb nyomdáknak, kisebb (egyszínű) munkákra mi ki szoktuk nyomtatni lézernyomival fóliára az egészet, parasztnak falura, kabát alá úgy is jó lesz alapon.
Hát ha a nyomdának van egy Xerox nyomija, akkor már jó a pdf. Megnyit-nyomtat és kész. Levilágítóra is küldök pdf-ben, még nem szóltak, hogy gond lett volna (illetve egy helyen ahol a régi levilágító nem ismeri a pdf-et). Kisebb nyomdáknak, kisebb munkára jó az a pdf, ha még le is van jelszavazva;-).
Sziasztok! Az FDISK-et hogyan lehetne futtatni, ha az XP nem engedi ? Floppy nincs a gépben így egy boot CD-ről futtatható NTFS-t támogató DOS kellene, de ilyet nem tudok. Az eddigi lehetőségek amiket számba vettem: a FREEDOS-t telepíteni is kell, bootolni nem lehet róla, az NTFSDOS wines prgogijával pedig csak bootolható flopyt lehet készíteni, Bart PE Winows alól már próbáltam, de abból hibaüzenet nélkül szimplán nem működik.
Jó pár éve már, hogy nem kell foglalkoznom DTP-vel. Még 2001-ben is úgy ment, hogy az ember elkészítette az anyagot, postcriptfájlba kinyomtatta, elvitte a levilágítóba cédán, onnan meg a filmeket és a proofot a nyomdába, ahol annak rendje és módja szerint ofszet lemezeket készítettek belőlük. A trükk az volt benne, hogy ha mindkettővel én tárgyaltam, akkor az esetleges elbaszást nem tudták rám kenni. A másik előnye az volt a rendszernek, hogy ahaszon nálam csapódott ki. Ha a levilágyítást a nyomda rendelte meg, és elbasztak valamit, akkor végtelen viták kezdődtek arról, hogy ki a bűnös, ugyanakkor elvitte volna a haszon nagy részét. Ma már egyre több nyomdának van saját levilágítója és DTP stúdiója, így a szabadúszók mozgástere beszűkült némelyest, ezért is álltam le erről a tevékenységről.
Nyomdakész anyagot .pdf fájlban vinni viszont közönséges köcsögség, ez a véleményem. Mármint a nyomda részéről, ha így követeli meg...
Nono. A PostScript jó ideje már kezeli a True Type-ot is (Type 42 a kulcsszó). Ez egyébként meglehetôsen fontos, ha amúgy True Type fontokat használsz, ugyanis a TTF-font én a régebbi, TTF-et közvetlenül még nem kezelô PS-nyomtató a lehetô legrosszabb kombináció a betûk megjelenítési minôsége szempontjából.
A Type Managernek ehhez semmi köze. Az azért kellett, hogy a képernyôn is ugyanúgy lásd a a Type 1 betûit, mint a TTF-ét. A nyomtatáshoz nem volt rá szükség, már az NT is tudott saját maga Type 1-et kezelni, de csak nyomtatóra.
Az, hogy egy nyomdának PDF kell, nem PS, ma már egyre gyakoribb, különösen CTP (computer-to-plate) technológia esetén, ahol jellemzôen PDF a bemenet, nem PS. Az lehet, hogy a nyomdának ott van a Distiller vagy már PDF-készítô program, ettôl még könnyen lehet, hogy nem szeretne bajlódni vele, hanem inkább PDF-et kér. Arról már nem is beszélve, hogy a PS nem feltétlenül jó tartalmilag, színes munkát ugyanis tipikusan színrebontva ír az ember PostScriptba, míg PDF esetén legtöbbször inkább kompozit tartalom kell.
A PDF valóban kisebb, ámbár a PS meg nagyon jól tömöríthetô. Persze, a PDF lehet jóval kisebb, de akkor a minôségi beállításai nem ugyanazok, mint a PS-é voltak, tehát az összehasonlítás hamis.
PostScript Type 1. Két vektoros (tehát a betûket körvonalukkal leíró) formátum volt versenyben, ez volt az elsô. A True Type ezután jött jó pár évvel. Matematikailag a Type 1 jobb, a True Type alapvetôen gyengébb. Gyakorlatilag a True Type fontok, egészen a legújabb idôket leszámítva, jóval gyengébbek voltak, mint a Type 1 fontok, ezért a nyomdai világban az utóbbi szinte egyeduralkodó volt. A gyengébb minôségnek több oka volt: egyrészt, nem volt TTF-szerkesztô, a fontok Type 1-bôl konverzióval készültek, és a konverzió a matematikai és egyéb eltérések miatt nem lehetett tökéletes. Másrészt, míg jó Type 1 fontokhoz elég egy jó tipográfus, jó TTF-hez egy személyben kell jó tipográfus és jó programozó, ami ritkaság.
Win 2000 elôtt a Type a használatához külön segédprogram kellett (Adobe Type Manager), onnantól ez a rendszer része, tehát nincs különbség a felhasználó számára.
Ha ennél részletesebben érdekel, akkor egy saját weboldalamat fogom ajánlani, ott alaposabban körüljártam a dolgot... :-)
Most én kaptam egy tippet hogy próbáljam ki a Firefox-ot. Kipróbáltam azzal nem jönnek ezek a hülye Chyba ablakok. Azért örülnék persze ha az IE-ből is ki tudnám takaritani.
