Kérdezz, jár erre pár guru. Hamarabb kapsz választ, ha precízen leírod mi a baj (oprendszer, sw verzió, hibaüzenetek, egyéb) - de kérünk, egy kérdést ne írj bele több topicba, kérdezés előtt keress vissza, hátha már volt a problémád.
Ja, és amennyiben warez windowsod lenne, ez nem az a hely ahol segítene bárki. És kodekpakkot, soha, sehova sem teszünk fel.
Egy átkapcsolható TTL szintillesztő kell hozzá (ami 1,8V, 2,7V, 3,3V és 5V közötti szintekre illeszt - azért kell az átkapcsolhatóság mert a merevlemez elektronikák típustól függően más-más feszöltségszinten kommunikálnak. Pl egy 1,8V-os elektronikát az 5V - ami ugye a szabvány TTL szint, gyönyörűen tönkretesz!). Tulajdonképpen a PC3000 kártyának a szintillesztőjét kell megépíteni.
Programozni pedig akár a Windows Hyperterminálon keresztül is lehet, de bármelyik jó hozzá (pl. Telnet)
"Ne csak az első három sort idézd..." Miért, annyiból nem derül ki, melyik részre válaszolok? :-O
"A következő négyben van a lényeg"
Levelezésben meg fórumokon is utálom az olyan parasztokat, akik többoldalas idézetekkel fossák tele az étert, lehetőleg többszörösen egymásba skatulyázva, aztán a végén odab@sznak egy egymondatos választ, vagy éppen csak egy 'kösz'-t...
"- ha elolvasod és megérted az utánuk írott magyarázatot, akkor majd rájössz hogy miért lehet egy szektorhibás diszket egyetlen hiba nélkül lemásolni."
Megnyugodhatc, nyuszómuszó, pontosan értem, miről van szó: arról, hogy kikapcsolja a vinyó mindenféle hibaellenőrzését és -kezelését, amitől ugyan úgy néz ki, mintha végigolvasná, de korántsem biztos, hogy értelmes adatokat kapsz vissza, azt is beleértve, hogy -pl. egy pozicionálási probléma esetén- még a kapott adat származási helye sem egyértelmű.
Tehát maradgyunk annyiban -és ebből talán te is megérted, hogy szektorhibás diszket nem lehet egyetlen hiba nélkül lemásolni. (Meg azt is, hogy eddig csak a pofád járt a levegőbe...)
Elakadás vagy hibajelzés nélkül lemásolni, azt lehet, de hiba nélkül lemásolni azt nem!
(Hogy is vót nemrég az a lovagolós sztori? Mindegy, mit beszélünk, az a fontos, hogy mi tudgyuk, mit akarunk mondani? Ja, bocs, megint kibukott, hogy így csak szánalmas ökörség lesz a vége? Jé, mér' is nem vagyok meglepve?)
"Persze a többi sorban lévő parancsokra is nagyon nagy szükség van.
(hozzáteszem, a művelet után a winyó felejtős lesz...)"
Na, többek között ezért sem kezdünk ilyen módcerrel. Majd ha a konzervatívabb megoldások után is szükség lesz még valami adatra, akkor lehet és -esetleg, nagyon spec. esetekben- érdemes ilyen eszközöket bevetni, 'már minden mindegy' alapon. Akkor ugyanis már tudni fogjuk, hogy hol vannak a hibák, ergo mi az, amit 1:1-ben használhatunk és mi az, amit 'puszta kézzel - szabad szemmel' kell átbogarászni. És nincs az a szoftver, amivel mondgyuk egy néhány-betühibás/szóhiányos doksit ki tudc javítani, 'gyalog' viszont sokszor csak pár perc...
Egyébként éppen az általad említett (gondolom, jó drága) progi leírásában is említik:
'Tests in our lab had shown that, in reality, by using this approach, you will get much more random bytes than anything else. Yes, there are cases where this approach allows recovering original data from a sector, but these cases are extremely rare in real data recovery scenarios, and even then, only a part of the recovered sector will contain valid data.
Even when we got some data off the damaged sector, what exactly should we do with its other (garbled) part? And how exactly do we tell which part of the sector has real data in it and which is just random bytes? Nobody is going to manually go through all the sectors in a HEX editor and judge which bit is valid and which is not. Even if someone did, there is no way to guarantee that what they see is valid data.'
Magyarul az egész metódus gyakorlatilag semmivel nem nyújt többet, mint a ddrescue (és hasonlók; akad még 1-2), sőt, sok szempontból lényegesen kevesebb infód lesz. Tehát végül is magadat rúgtad t@k@n, de nem kicsit: nagyon...
"Részemről az értelmetlen, személyeskedő vita lezárva, csak kérdésekre válaszolok."
Eddig értelmetlen személyeskedést kettőnk közül egyedül te folytattál, kérdés pedig csak egy van: mi a p#cs@nak kell irreveláns és félig sem értett/valós információkkal megpróbálni fölvágni? :-O
A következő négyben van a lényeg - ha elolvasod és megérted az utánuk írott magyarázatot, akkor majd rájössz hogy miért lehet egy szektorhibás diszket egyetlen hiba nélkül lemásolni. Persze a többi sorban lévő parancsokra is nagyon nagy szükség van.
(hozzáteszem, a művelet után a winyó felejtős lesz...)
Részemről az értelmetlen, személyeskedő vita lezárva, csak kérdésekre válaszolok...
"Nagyszerűen el tudtok vitatkozni a semmin, csak a konkrét megoldást „titkolja el” mindenki."
Bocsi, de teljesen konkrét megoldást javaslok az elejétől kezdve: lehúzni az imidzset ddrescue-val.
"Biztos hogy van ennél elegánsabb, jobb módszer is - de nekem eddig még mindig bevált (ennél sokkal rosszabb állapotú diszkek esetén is).
F3 T> /A F3 T> P (move G list to P list) F3 T>i4,1,22 (erase G list)
..... "
Ez is egy szép és elegáns módcer, csakhogy van egy qrv@ nagy hátulütője: nem fogod tudni, melyik a valódi adat, és mi a sérült tartalom vagy éppen sima szemét!
A ddrescue ellenben csinál egy szép logfile-t, amiből -a megfelelő (szintén ingyenes és egycerü) eszközökkel- kideríthető, konkrétan melyik fájlok maradtak épek, és melyek sérültek meg.
Sz'tem elég konkrétan pont erről szól az adamentés, ugyi....
"Betéve mellé egy másik identikus merevlemez, az Atola Insight vagy a Miray HdClone símán átviszi az utolsó bitig. Nem fog sem leállni, sem a fejet csapkodni."
És bármilyen más, ingyenes eszköz is. Nem ez a lényeges bennük.
Az a miráj-izé mellesleg egy rohadt szót sem mond a diszkhibákról, sz'al nem látom, mitől vóna jobb, mint egy sima dd...
"Ha valaki ennél jobbat ajánl, szívesen tanulok tőle...." Azt pedig nem mondta senki, hogy nincs más módcer, mint amit írtam, de az az, amit egy többé-kevésbé laikus júzer 'távirányítással' végig tud csinálni,
A win 7 már olcsón kapható, nem kell hogy magyarul beszéljen, ha meg igen, külföldön olyan is akad, jóval harmadáért mint otthon. Ha meg csak netezni kell a gép, és öreg masina is, miért nem jó egy linux? Nekem az ubuntu és a suse is bejön, mégis az ubuntu maradt, mert az a csapat sokkal naprakészebbnek tűnik. Az xp egy jól sikerült win volt, de ahogy itt a hozzáértők egyfolytában verik a tam-tamot: vége.
Nagyjából igen, de annak ellenére hogy a számítógép már ott áll minden sarokban, van aki csak az alap windows alkalmazásokkal képes erre. Ha legalább az ellen le lehetne védeni, hogy a mplayer bemásolja a médiatárba, már elég lenne.
Felszenvedem rá dvd-ről ezt a foshalmot, utána a leírásnak megfelelő sorrendben a delles szoftvereket (eddig nincs hálózat sem), rádugom a routerre és...
ad 1 - hirtelen azt latom, hogy nem kér megerősítést az admin jogot igénylő tevékenységekhez, valami babrált az UAC beállításokkal (én nem vettem lejjebb)
ad 2 - közli, hogy a Windows update-ből van új verzió, telepíti, majd felakad a szeme, az svchost -k netsvc (? valami ilyesmi) 100%-on tekeri az egyik processzormagot, ezt leszámítva áll minden. Tíz percet vártam vele, addigra az összes netes kapcsolat megszűnt. Na itt fogtam meg az egészet és basztam ki a kukába.
Nagyszerűen el tudtok vitatkozni a semmin, csak a konkrét megoldást „titkolja el” mindenki. Biztos hogy van ennél elegánsabb, jobb módszer is - de nekem eddig még mindig bevált (ennél sokkal rosszabb állapotú diszkek esetén is).
F3 T> /A F3 T> P (move G list to P list) F3 T>i4,1,22 (erase G list)
Betéve mellé egy másik identikus merevlemez, az Atola Insight vagy a Miray HdClone símán átviszi az utolsó bitig. Nem fog sem leállni, sem a fejet csapkodni.
Ha valaki ennél jobbat ajánl, szívesen tanulok tőle....
Igazából nem javaslom, mivel az igazán hatékony másolásvédelmek egyben khmm... lejátszás elleni védelemként is működnek. Vagyis több velük a zűr, mint a haszon. A szomszéd hackerpistike, vagy az amatőr-zenészrivális ellen esetleg még megfelel.
És hát ahogy itt a kolléga mondta: ami lejátszható, az másolható is egyben. (A legrosszabb végeredményt a CD-ről fölvett analóg jel rögzítése jelenti, ami a mai technikai feltételek mellett, illetve az "empéhármas" világban bőven elfogadható másolatot nyújt.)
Kitünt hogy a havernek usb egere van, majd hozza, úgyhogy ez megoldva.
Miért kellene WIN7-8-10, azonkívül hogy megismerjem? Arra meg nem adok ki pénzt.
Nem kell másra mint netezni, zenélni, videózni, beállitasai kézreállnak már.
A fogyasztói társadalom hiába erőlteti nekem.
A Hiren's-t hülyén olvasta be a dvd olvasó. Kicseréltem és hurrá. Ilyet sem hallottam még.
Az XP telepítő és a sata wincsivel volt egy kis gondom, de mint ajánlottad , lementem a kocsmába és a pincérnő egy sör-pálinka közben szépen elmagyarázta mi merre.
Egy egyszerű ha nem is teljesen idevágó kérdésem lenne. Hogy lehet (tudom hogy teljes egészében sehogy) a lehető legjobban egy audio cd-t íráskor másolás ellen levédeni? A média player mindent bemásol a médiatárba vagy figyel valami védjegyet?
"Tudom,de egy lista fájlt nem is azért készít az ember hogy aztán azon akarja megnyitni magát a fájlt."
Hát nem is: egy döglődő, szektorhibás vinyón az azonnali ddrescue-s image-mentésen kívül bármi mást csak azért csinál az ember, hogy magát szopassa és az adatvisszanyerési lehetőségeket minimalizálja.
Ez ilyen egycerü, hányszor kell még elmondani??
"Amúgy ezek szerint mégis lehetséges hogy azok a fájlok is szerepelnek a listában amelyek amúgy már olvashatatlanok a lemezen?"
Mi a franctól NE szerepelnének? Értcsd már meg: NINCS ilyen összefüggés! :-O
Nézz már utána kicsit, hogy' épül föl egy fájlrendcer, mert úgy látom, halvány fogalmad sincs az egészről... Sz'ted véletlenül hívják pl. 'könyvtáraknak' a csoportokat?
Ha egy igazi könyvtárban kitéped a könyvekből a lapok felét vagy kidobsz egy csomó könyvet, attól a pultnál a katalóguscédula (~=tartalomjegyzék) magától megváltozik/eltűnik?
De fordítva is igaz: ha kidobod a katalóguscédulát, hipp-hopp eltűnik a könyv? :-O
"Jó lenne ha igen,mert épp ez lett volna a lényege a tartalom jegyzék kinyerésének hogy azt tudjam mi volt rajta eredetileg,a meghibásodás előtt,és ne azt hogy most mi olvasható még rajta."
Sem a tartalomjegyzékről nem tudhatod már, mennyire teljes, sem a fájlok állapotáról nem tudc meg ebből semmit.
"Ezt sem vitatom,és nem is vitattam egyszer sem."
Akkor mér' csinálod mégis? :-O
"Én csak arra tettem egy logikai következtetést hogy talán azért látható minden fájl az lst fájlban mert hogy nagyon gyorsan elkészült."
Mondom: nincs ilyen összefüggés. Azért készülhetett el gyorsan a lista, mert az 'alapos' romboló tevékenységed során egy csomó hibás részt vsz. lecserélt a vinyó rendcere (írtad: 'reallocated sectort count 0->48', ugyi; kíváncsi lennék, most mennyi), ezáltal az azokban tárolt infó végleg elveszett*, pedig a ddrescue-val legalább esély lett volna egy részének a kinyerésére.
Az op.rendcer ugyanis nagyobb egycségekben (tipikusan: 4k-s cluster) kezeli az adatokat, és ezeket jelöli meg hibásként, a ddrescue viszont lemegy a fizikai minimumig, ami 0,5kB (=512 byte)! Könnyen lehet (sőt: kifejezetten valószínű!), hogy a csekkdiszkek/stb. során egy csomó értékes adatot kidob(at)tál a p#cs@ba....
(* Pontosabban: az ilyen adatok kiolvasása már tényleg a Kürt/gyári mérnök kompetenciája.)
"És mert elkészülni mert azért készülhetett el olyan gyorsan nem volt úgy masszírozva a vinyó,úgy értem nem volt klasszikus értelemben vett mappa és fájl olvasás,mert ha lett volna akkor biztos hogy nem pár mp alatt készült volna el az az lst fájl."
... és a fentiek után perszehogy gyorsan elkészül a megmaradt adatokból a dir-lista. Csak azt nem fogod már megtudni, hogy mi hiányzik belőle...
""nem tudom mert eleve azt sem tudom hogy van-e már rajta nem megnyitható mappa vagy fájl"
Nyilván van, hiszen már volt, és ezek maguktól csak rosszabbak lesznek."
Honnan veszed hogy már volt?Épp azt írtam hogy ilyenekkel még nem találkoztam.
""szerintem beolvasott mindent,mert egy részt amit a TC ír az lst fájl megnyitása után a főmappa méretére az nagyjából stimmel,más részt meg még a nagy,több gigás fájlokat is láttam az lst-ben"
Annak baromi kevés köze van ahhoz, hogy maga a fájl olvasható-e."
Tudom,de egy lista fájlt nem is azért készít az ember hogy aztán azon akarja megnyitni magát a fájlt.Amúgy ezek szerint mégis lehetséges hogy azok a fájlok is szerepelnek a listában amelyek amúgy már olvashatatlanok a lemezen?Jó lenne ha igen,mert épp ez lett volna a lényege a tartalom jegyzék kinyerésének hogy azt tudjam mi volt rajta eredetileg,a meghibásodás előtt,és ne azt hogy most mi olvasható még rajta.
""Persze azért így is elvetted egy kicsit a kedvem,hogy lehet ilyen is,azt gondoltam hogy lst fájl készítésénél nincs úgy masszírozva a vinyó,és ezt abból gondoltam hogy nagyon gyorsan megcsinálta azt a fájlt."
Nem értem, mi olyan kurva bonyolult ezen: bármiféle diszkművelet csak rontani tud a vinyó állapotán."
Ezt sem vitatom,és nem is vitattam egyszer sem.Amit idéztél azt nem ezzel szemben állítottam.Én csak arra tettem egy logikai következtetést hogy talán azért látható minden fájl az lst fájlban mert hogy nagyon gyorsan elkészült.És mert elkészülni mert azért készülhetett el olyan gyorsan nem volt úgy masszírozva a vinyó,úgy értem nem volt klasszikus értelemben vett mappa és fájl olvasás,mert ha lett volna akkor biztos hogy nem pár mp alatt készült volna el az az lst fájl.
"gyártói honlapon ... is találkoztam a kifejezés modern időkre aktualizált alkalmazásával, ahol az alacsonyabb szintet is épp úgy értelmezték, ahogy már említettem, és számomra ez tökéletesen elfogadható, logikus és kézenfekvő."
Ölég szomoru, főleg hogy logika az egy fikarcnyi sincs benne.
"De nyilván csodálkoztam volna, ha nem kezdesz el ilyen felesleges dolgon lovagolni."
Sosem fölösleges azon 'lovagolni', hogy vki mást mond, mint amit gondol.
Ja, ha az halott, akkor majd 20 év múlva a Teslára is azt mondjuk, hogy fasza robbanómotoros autó? Mert bonyolutak nevet adni valaminek? De legalább megfejtettük, hogy mégsem arról beszélünk. Így már jó.
A fájlrendszerben lévő üres helyhez tartozó szektorszámok kitalálásához már szükséges a fájlrendszer kezelése is, de egy partíció felülírásához nem kell ismerni a fájlrendszert. Elég ha a partíciós táblát értelmezni tudja, például egy DOS diskedit.
De a zerofill, write zeroes stb. általában a teljes törlésről, nullázásról szól.
Sokáig én is úgy gondoltam, hogy zavarkeltő a zerofillt LLF-nek nevezni, de miután gyári honlapon is találkoztam vele, logika is van benne, meg azt is be kell látni, hogy a klasszikus LLF technikailag halott, így nekem nincs ezzel gondom.
