Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Vegyünk egy akármilyen kályhát.Ha a kályha rendes üzemben van -mindennap fűtűnk benne-,akkor ha közeledünk a kályha felé növekszik a hőmérséklet.A kályha köpenye a vele határos -már amúgy is -meleg levegőnek adja le a hőt.Gondolom itt egy cirkuláció áll fenn.A meleg részecskék a padló felől a plafonra vándorolnak majd valamelyest energiát veszítve a folyamat ismétlődik.
Mint írtam volt olyan kályhát szeretnék építeni amelytől a hőt elszállítom.Ebben az esetben a köpeny a hőcserélő csövekben lévő -nálánál jóval hidegebb-visszatérő vízzel találkozik.
Kérdés:A hőátadás minősége változik-e a fenti esethez képest?Vagyis a hőkülönbség miatt a kályha gyorsabban hül-e le mint előző esetben ?
Még tapasztapatot mondtan nem tudok írni de bízom a kályhásban mert az apja is kályhás
ester ketten többszáz kályhát csináltak már és magának is ilyet csinált.
Atz mondta napi egy befütés kb10-15 kilo fával folyamatosan tartsam melegen akkor lesz kihasználva jol a kályhám.
Amugy meg ha jozan paraszt esszel gondolkozva ha ugyanugy építik meg mint egy cserépkályhát csak a héja tégla akkor miért ne lenne hasonló vagy jobb mint egy cserépkályha.
De akkor még itt jön a (tömeg nem tömegkályha tudom téglakályha )elmélet ami szerintem nagyobb tömeg mint egy sima cserépkályha akkor miert ne tartaná tovabb a hőt.
Tudom hogy jobb nem lesz mint egy cserépkályha de fele annyiba került és ez azért elöny.
Szerény számítás szerint kb 3.1tonna a súlya es igen a tűztere állított samott lapokbol van.
Akkor ezek szerint nekünk téglakályhánk van ami cserépkályha alapokon van megépítve ha jol ertem a hozzaszoasokbol.
Igen.
Komolyan mondom, nem lehúzni akarok én bármit. Leht jó lesz a kályha, fűteni fog. És szeretni fogjátok. Úgy legyen.
DE!
Ha már ez a tömegkályhás topik, és olyan kevés szó van szakmáról: egy picit én kifejteném ezt a dolgot. Hátha tanul belőle valaki.
A tömegkályhánál nem az a lényeg, és sokszor mondtuk, hogy nem a 'tömeg'-től tömegkályha. Lehet hogy a vége 3 tonna fölött van. Ez ok. De egy tömegkályhánál a tűztér is 12 cm-es samott. Ez a 'mag' az égés alatt 400 C fölé melegszik. Pontosabban az ezt alkotó samott téglák. Egy átlagos méretű tömegkályhába pedig a 6-os samottból van vagy 120-150 db. Az égés alatt felforrósodik. Miután leégett a tűz a kályhában, és le lett zárva (mert valamilyen subler, szelep, tolózár,..... is tartozéka) akkor ez a forró mag az égés után képes átmelegíteni a köpenyt.
A tömegkályhák vastag köpenyét tehát az égés alatt a füst, de az égés után a samott mag egyaránt melegíti. Ez adja a tömegkályhák hőtehetetlenségét, hőcsillapítását.
Ha tehát ennél a téglakályhánál, vagy bármilyen másiknál :-) Tehát ha van egy jól megépített tűztér. Feltételezzük. (Ehhez már azt mondom az előmelegített másodlagos levegő elengedhetetlen! Finn, orosz típusnál is 20 éve megoldott technológia). Tehát ha jó, és korrekt tűztér van a kályhában, de csak 30-40 samottból áll: a köpenyt az égés alatt kell fölmelegíteni.
Ezt így látatlanban borítékolhatjuk, hogy hosszabb felfűtési idő lesz, rárakások szükségeltetnek.
(A másik, hogy egy 12 cm-es köpenyt csak intenzív égéssel, hőmérséklettel lehet átmelegíteni. De ez megint egy másik nóta lenne).
Mielőtt bárki félre értené: egy jól megépített ilyen kályhát azért nyílván nem hasonlítanék össze egy kandallóval. Azért ez ha átmelegszik, tartani fogja hőt.
Nagyon szép munka ,gratula a mesternek és segítőjének is.Jól tetted ,hogy a költségeket feltünetted -ez sokszor felmerülő kérdés .Lesznek még képek ugye?Öröm nézni az ilyen precíz munkát!
Nem rontottál ünnepet, a tulajdonos nem mondta, hogy tömegkályha tulajdonosok lettek. Mondjuk ebbe a topikba tette be, az tény, de éppen téglakályhának nevezte, mint magad is.
Hát nem akarok ünneprontó lenni: de milyen tömegkályha az, amibe csak 30 db samott tégla van?
Ez gondolom inkább a tűzterét is tekintve: valami téglakályha; (mint a cserépkályha) tehát élbe állított samott tűztere van. Csak a köpenye a 12 cm tégla.
Érdeklődnék,hogy van-e itt olyan Győr környéki személy ,akinek van tömegkályhája, amit meg tudnék nézni "üzem" közben,valamint olyan mester,aki nekem építene egyet jövő évben?
"A rakéta tolóerejét én sem tudtam elképzelni addig amíg nem láttam...
Történt az ,hogy a tartály egyik sarkánál a sár folytonossági hiányt szenvedett -nem igazán tudom milyen okból kifolyólag-,azaz rés keletkezett a köpenyen . Az égéstermék azonban nem kifelé füstölt ,hanem szemlátomást vissza igyekezett a füstjáratba..."
Ez inkább a kémény szívó erejének volt köszönhető ... meg a szerencsének, hogy nem történt nagyobb baj.
Amikor a köpenyen "belátsz" a tűztérbe/füstjáratba ott a baj már nem kicsi. Sárpamacsolással azt megoldani nemigen lehet. Persze mindenki azt és úgy épít ahogy akar.
Egyébként aprítéktartályaidat hogyan véded a visszaégéstől ?
Legutóbb olvastam valahol a rakéta kályhát azért hívják így ,mert működése közben komoly hanghatás is keletkezik.Ezt én nem tudom alátámasztani hiszen nálam a tesztkályhában rakéta "tűztér" lett kialakítva.A hőelvonás -mint írtam volt- kamra (harang) rendszerű így a nagy sebességű légáram által keltet hanghatás csak hideg indításkor (by pass) hallható.
A rakéta tűztér jellemzője - a korlátlan mennyiségű (nem szabályozott) égési levegő beszívás.Itt nincs szekunder ,tercier levegő adagolás.
Én sokáig az amerikai építők -hozzáférhető -workshop-it tanulmányoztam,hisz itt szinte lépésről-lépésre követhető az építés folyamata.Azt gondoltam az un.biotűztér a megoldás a tökéletes égésre (co2+h2o).Később elkeveredtem egy hazai oldalra ,ahol meg azt állították -a fatüzelés nem szabályozható az égési levegővel csak az éghető anyag adagolásával.
Mindezeket összeolvasva jött a gravitációs adagolásu rakéta tűztér gondolata.
Én a kamra alatt olyan égéstermék zsákutcát értek ahol a részecskéknek hőt kell veszíteniük ahhoz ,hogy a következő kamrába "átcsússzanak".Pl.:Az egyik kamrám 170 cm magas ,de átbújó nyílása a következő kamrába a tetejétől számítva 40 cm-rel lejebb van...
A rakéta tolóerejét én sem tudtam elképzelni addig amíg nem láttam...
Történt az ,hogy a tartály egyik sarkánál a sár folytonossági hiányt szenvedett -nem igazán tudom milyen okból kifolyólag-,azaz rés keletkezett a köpenyen . Az égéstermék azonban nem kifelé füstölt ,hanem szemlátomást vissza igyekezett a füstjáratba...
Nos,kemencéket már én is építettem párat -és szintén nem vagyok kályhás.
A kályha nem kemence,ám nekem is sok ötletet adott az üzemelés során.
Tegnap a szaunában azt kérdezte egy polgár, hogy mi van ha a cserépkályhát villannyal fűti fel. Kevés a fa tartaléka ezért jutott eszébe.
Bármivel fűtheti a hőtároló rendszert az alkalmazó, a probléma a költség.
Az árak növekedő sorendben: apríték (gally, ág, kukoricaszár, stb.) Ágfa, tüzifák, brikett és pellet, gáz, áram. A napenergia télen nem igazi.
Ami jó lenne ha a szalmát brikettálnák nagy tömegben és maximum 40 Ft lenne az ára. megrendelnéd lezárt raklappal és csak be kell rakni, száraz, stb. A tüzifákkal az a gond hogy nem értik a felhasználók hogy télen kell kivágni és azonnal felaprítani 50 cm átmérőjű hasábokra és rács szerkezetben tárolva, szellős és napsütött helyen, felülről letakarva alul raklapra rakva stb simán megszárad őszig 12 %-ra. Utána viszont be kell hordani hogyg ne szívja be a párát.
Ha vizes fával tüzelnek az komoly gond, de mivel nem tárolnak be eleget ez sajnos jellemző gyakorlat.
"Összesen 6 kamra lesz benne ugyanúgy mint a tesztkályhában.Az égéstermék mozgását a rakéta tolóereje és a kamrák szabad gázáramlása szabályozza, nem a kémény szívása."
Ezt ha megkérhetnélek el tudnád nékem pontosabban is magyarázni esetleg lerajzolni. Vagy valamit belinkelni erről a "rakéta tolóereje" dologról. Előre is köszönöm. Nem vagyok kályhás de már építettem magamnak kemencéket.
Most a kemencével fűtök -már 5. szezonban .A kályhát a kemence leváltására szánom,mint a fűtőmű újabb generációját.Természetesen a tervezésben felhasználom a kemence használata során szerzett tapasztalatokat.
Növelnem kell a mű tömegét az bizonyos,mert napi két fűtéssel max.10 órán át tudom a hőveszteséget pótolni.Kemence esetében a hőcserélő a kemence falában került elhelyezésre,a hőtermelés helyétől alig néhány cm-es sárral fedve.Így a rendszer viszonylag rugalmasan működött akár egy vegyes kazán.Ha mondjuk a fűtőanyagot cserélném keményfára biztosan fel lehetne tornázni a temperálást.
Összesen 6 kamra lesz benne ugyanúgy mint a tesztkályhában.Az égéstermék mozgását a rakéta tolóereje és a kamrák szabad gázáramlása szabályozza, nem a kémény szívása.
A köpeny belső oldalán égéstermék áramlik, kivéve a sarkokat és nyílásokat.Az aprítéktartály a kályha alsó részének közepén helyezkedik el ,immár samottból építve- minden oldalán az égéstermék által fűtve.
A külső köpeny valamint a 3-6 kamra vegyes falazatu lesz 10 cm tetőcserép belül 2 cm-es samottlappal bélelve.Ennek oka költségcsökkentés és az ,hogy bontásból rendelkezésre fog állni.
A hőcserélőnek a tetőcserép adja át a hőt a kályha köpenyén.
Érdekesség képen elmondom, futottam már bele, hasonló megrendelő kérésbe.
_ "Kályha első oldalába nagy üveg ajtót kértek fa tüzelésnek, a kályha hátsó oldalába kis hérás cserépkályha ajtót. Falazzam 2é a tűzteret és az tök jól, fog működni."
Aha, biztos elvállaltam az építést.
Mosolyogtam, csóválgattam, mire nem jó az internetes infós kényelmi képzelőerő. :)
Igaz erre azt mondták, s diplomás emberekről van szó! : Mi vn, nem kell a pénz?
Tudjátok mi a legxarabb : Találtak MESTERT, aki meg csinálta.
