Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Azt már régen kitárgyaltuk,hogy a tűzteret nem célszerű hűteni-még az üvegajtón keresztül sem .Ha jól emlékszem Te a kályhaajtódat -a tesztkályhádon- le is hőszigetelted.
Kis térfogatú,hőszigetelt,jól előmelegített égési levegővel rendelkező tűztér -ez a magas hőmérsékletű égés záloga.
A tervezés alatt álló vizeskályhám esetében a puffer maga a kályha tömeg.Felforrás veszély kizárt a vastagcsöves ,nagy vízmennyiséget forgató hagyományos rendszer miatt.
Azt gondolod ez a Google, beütöd a kérdést és kapod a válaszok tengerét?
Aki próbál neked segíteni azt meg pocskondiázod?
Szégyeld magad!
17 hozzászólásod van összesen és már minden készen kellene?
Megnyugtatlak-megoldást magadnak kell keresned.Olvass vissza itt, az Épített kandallókályha ,Cserépkályha stb. topikokban.
Én 3 év kutatómunka után vállalkoztam az első un. tesztkályhám megépítésére.
További másfél év kell a következőhöz-ez már a vizeskályha lesz .Egy 100 m2-es lakóházat fogok napraforgókóróval fűteni.
Nem esett jól a becsmérlés ,de nem vagyok haragtartó ha igényt tartasz a segítségre szívesen segítek .Én is kaptam segítséget persze a kérdéseket kellő megfontoltsággal és alázattal tettem fel...
És ti, gyakorló kályhások hogyan gondoljátok ezt a vizes dolgot?
Elnézést, én Sancibácsitól, Datapop-tól, vagy mástól várnék itt konkrét választ, tapasztalatot.
Sokan vannak, akik elméletileg tudnak kályhát építeni 8-)
Én olyantól kérdeznék, akik gyakorlatilag is tudnak, vagy akár tapasztalatuk, gakorlatuk, visszajelzéseik is vannak a témában 8-)
(Bocs vártam tőletek valami nkonkrét, használható infót, tapasztalatot. Leht ahogy mások rácuppantak, és válaszoltak, meg más hülyeséget írtak: ettől nem látátok, /olvastátok a régebbi kérdésem.
Felmerült egy új kiegészítő ötlet (nem én találtam ki csak részben). A kisérletek megtörténtek.
Ez gyakorlatilag új megközelítésű tömegkályha típus lehet, amely egyesíti a többi kályha féle előnyeit a hátrányok nélkül.
Tulajdonságai:
- 1 nap alatt elkészülhet a tömegtől függetlenül, tehát lehet 500 kg-tól akárhány tonnáig (nyilván a realitás 1-2-3-4 stb.) Nagyobb felesleges.
- CE minősítést hivatalosan mellékelni lehet (akkreditál külföldi stb intézményektől)
- Bárki megépítheti (ha szükséges akkor segítséget igénybeveszi) De a kényelmes az ha igénybevesz szakértőt, ami az egy nap miatt elviselhető költség) A saját építés nem befolyásolja a minősítést és a garanciákat (nem tud elrontani semmit, ha igen akkor észreveszi és helyreigazítja (hasonló mint aki az autó kerekét cseréli- ha nem húz meg egy csavart géppel mert ninc sneki javítható)
- Van egy csomó opcionális választható részegység, van ami olcsóbb van ami nyilván magas árú (hasonló mint az ajtó ára)
- Nincs kosz az építés során, nem kap sokkot a megrendelő
- A teljesítmény és az emissziós értékek jobak mint a jelenleg kapható eszjközöknél (értelemszerű egyébként, mert a kiegészítések javítanak mindent)
- Kedvezőbb az ára mint a jelelegi piaci árszint, a nagyon mérsékelt munkaerő igény miatt.
- Nem kell kályhás végzettség a létrehozáshoz, mert a rendszer üzembeállítása ezt nem kivánja meg (ha hazaviszünk egy hűtőgépet akkor sem kell szerelőt hívni).
- A design független a rendszertől, a burkolatok szabadon választhatóak a működéshez nincs közük, legfeljebb rontják a sugárzás sebességét, stb. De ez nem olyan lányeges, ha valaki extra burkolatot akar, megteheti.
- Ha valaki mégis akar legózni az megteheti csak akkor nincs CE minősítés és amit csinál lehet problémás, de az is javítható (mert a 80 %-ot nem tudja elrontani még ekkor sem.
Nem túl sok idó múlva elmondhatóak a részletek is, de még tart ennek az elemzése, mert lehet hoyg nem is védhető nagyon a dolog, tehát szabad a vásár. Az egységek megvásárlása akkor is csak úgy gazdaságos ha a minden részegység szállítóval csökkentett árú szállításra szerződött központi (területi) elláttótól kapja a készletet a megrendelő, mert ha egyedül vadássza össze akkor sokkkal drágább (hasonló mintha valaki autót akarna alkatrészekből összerakni).
Beruházási érték becslés: 2-3 tonnás 500000 alatt van. Saját munkával. A burkolat nélkül. De a burkolat lehet nagyon olcsó is, vagy akár bontott cucc.
A szokásos "ez mind hülyeség" megállapítások jópofák, de szivesen kötök fogadást a témára (csak nem lenne sportszerű mert tudom hogy jó a dolog).
Magam is megépítem az első Budapesten. Tele lesz rakva műszerrel és hitelesített mérések is lesznek (Kft csinál ilyet)
Egy ilyen konkrét esetben számít az is, mi van a padlófűtésrendszer fölött, mi van a polisztirol alatt. Ha véletlenül EPS-t raktak le, akkor nem kap-e alulról nedvességet, amitől lényegesen rosszabbul szigetel. A 10 cm-nél egyébként inkább több tanácsos egy ilyen esetben.
A padlófűtést tápláló hőtermelő is lehet ludas.
Számtalan helyen működik padlófűtés gazdaságosan földszintes épületben. Ha minden megfelelően van kitalálva és kivitelezve, nem sok jelentősége van a földszintességnek ilyen szempontból.
Az én házam is kisméretű téglából van .Nagy tömegű és nagy hőátbocsátási tényezővel rendelkezik.A padlás felől van-e szigetelés?Minimum 10cm nikecell vagy azzal egyenértékű gyapot kell,persze hőtükörrel .
De igen megcsináltatták 10cm-es nikecell. Az igaz valamenyien régi típusú kisméretű téglából épített házakba korszerűsítés során építették be a padlófűtést.
Én a padlófűtést jó dolognak tartom,de mint mindennnek ennek is megvannak a korlátai.Ugye már az ókori rómaiak is ismerték előnyös tulajdonságait.
Száraz helységben -mint pl.hálószoba kifejezetten károsnak gondolom - a lebegő por miatt.Nem gondolnánk ,de a por rendkívűl káros főként akkor ha kisebb szemcséjű.
Vizes helységekben és ott ahol nem sokat tartózkodunk ,valamint ahol hidegburkolattal ellátott a padló- előnyösnek vélem.Ilyenek:Wc ,fürdő ,konyha,széfogó, előtér,gardrob...
Nálam -amig a gázt használtuk elsődleges fűtésként - a padló a fent említett terekben kifejezetten kellemes meleg volt.Nem kizárólagosan padlófűtésként volt megépítve,csak a visszatérő Henco csövek lettek a betonban némileg meghajtva.
Az alábbi rétegrend lett kialakítva a padlófűtéses terekben -alulról, felfelé:-15 cm kavicságy;
-10cm vasalt szerelőbeton; -bitumines lemez padlószigetelés;
Csak az ne jusson eszébe senkinek hogy földszintes családi házba padlófűtést csinál. Az ismerőseim aki így oldotta meg a fűtést a gatyájukat is elfizetik olyan gazdaságtalan.
A Tulikivi is megcsinálta a vizes fűtési megoldásokhoz szükséges beépíthető paneljeit, egyszerre több oldalra is beteheti. Érdemes megnézni mert jónak néz ki. Nem olyan brutális mint az öntöttvas radiátor de valószínüleg kifinomultabb. Valószínüleg jobb a hőfelvevő képessége, nagyobb a felület, stb.
Én nem lettem megszólítva -én csak gyakorló vagyok-,nem kályhás...Néhány gondolat a témáról.
Ez egyáltalán azért kerül időnként szóba ,mert - tetszik nem tetszik- a kályhával egy légtérben NEM lévő helyiségek kellő temperálása nem igazán biztosítható.
Amennyiben a kályha a fűtendő terület közepén helyezkedik el és akár egy akár két oldala teherhordó fallal találkozik -akkor onnan a köpenyről lehet hőt levenni (akár lapradiátorral is ) ,amit a vizes helyiségek padlófűtésébe vezethetünk.
Ez esetben célszerű puffert fűteni vele ahonnan termosztáttal vezérelt szívattyúval azt a helységet melegíted amelyiket csak akarod.Ez már csak pénzkérdés...
Nem szállnék be ebbe a gravitációs kontra szívattyús vitába...Nekem kiépített rendszerem van amit a házzal együtt vettem és pont !
Egy komplett tömegkályhát fogok építeni aminek is a külső köpenyéről fogom levenni a hőt mégpedig úgy ,hogy függőleges csövekkel körbeveszem majd lehőszigetelem.
Ennek ellenére találtunk olyan alkalmazást amikor az öntöttvas radiátor az ideális felhasználú elem, akkor is ha drága.
Beépítjük a kályha hőkiemelő részébe és ezeken keresztül meg a fütésvíz.
Ha ezt a részt direktben akarjuk megcsinálni, amint az oroszok bemutatták egy kályhánál, akkor az anyag költség és a munkadíj jelentős (sok a hegesztés) de a minőség kétséges. Egy acélcső rozsdásodik stb.
