Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
1 erdei köbméter = 1,7 hagyományos köbméter = 2,2-2,6 ömlesztett köbméter rönk átmérő függvényében. A vékonyabbra hasogatott, vagy kisebb átmérőjű ágfa ömlesztve kisebb tömeget képvisel, több közte az űr mint rövid de vastag rönköknél!
Hozzátenném, hogy a mázsára számolgatásnál kicsit más a végeredmény ha nem 0 hanem 15% nedvességtartalomra számolunk vissza. Illetve egy mázsa fa esetén nem 100kg fölös vizet veszünk meg, hanem csak kb. 25 kg-ot.
A m3 és a mázsára vásárlásnak is megvan az előnye/hátránya.
A lényeg, hogy tökmind1 hogy vesszük a fát nagyon ésszel kell lenni, mert könnyen átverik az embert.
Ez nem vízigényes annyira, a fény a nagyon fontos neki. Locsolni csak aszályban szoktam, heti egyszer, mert homokon van. Persze lehet, hogy lápon jobban terem, olyanom nincs.
Szerintem a fabrikett amúgy is csak úri huncutság. Tudok olyan helyről, ahol kamionszám darálják le az Erdélyből hozott fát, hogy aztán busás haszonnal brikettként adják el...
Igen az a 12 Kg mindenképpen reálisabb lehet, bár még mindig a nagyüzemi négyszerese. Félreolvastam, és azt hittem az 1 mázsát 1 nm-re értetted, de látom már, hogy párra.
Lehet, hogy ha nem táblában van elhelyezve csak kisebb foltban és rengeteg vizet kap sűrűbben megnő, mint a szántóföldön. Legjobb ha van ez embernek egy kisebb lápja és oda ültet :-)
Végignéztem, tetszik, mert eredeti a gondolkodásmód. A végén van benne konkrét mérés is, ahol 73kg brikettből állítottak elő 278kWh hasznosítható hőt. Ha lenne 50Ft/kg áron brikett, akkor ez 13Ft/kWh-ra jönne, ki, ami drágább, mint a gáz, pedig a kiszámítható hatásfok több, mint 85% száraz brikettre. Ha a brikett drágábban vették, akkor még drágább az előállítás. Ezért lenne fontos, a tüzelő megtermelése olcsón.
Én a nádnál évek alatt kb. 12kg száraz nád /m² értéket méricskéltem. Kb 400m² földön már meglehet 45q tüzelő. A gond csak az, hogy én mindössze 15m²-en ültettem, ilyet.
Amit Vberko belinkelt azt megtette nekem is kb. egy évvel ezelőtt.Áttanulmányoztam a rakéta elvet - több megközelítésből is - ,úgy döntöttem első kályhámban meg is valósítom.
Sajna ,ez tavaly tavasszal nem jött össze de most úgy gondolom célegyenesben vagyok.
A tűztér ki lett próbálva :10 kg kissé aprított légszáraz kukorica csutkával.
Gyufalángtól kezdve 1h 20 '-et üzemelt .Ebből kb. 1h 10' folyamatosan emelkedő hangú és hőmérsékletű ,-szag és látható égéstermék nélküli intenzív égés!
Mindez csupán némi füstcső rátoldással ,kémény nélkül .
Na ez nagyon konkrét. Azt ugyan nem tudni, a tényleges hatékonyságot hogy mérték le (a jelek szerint csak számított érték), de klassz összeállítások. Hogy ne menjek el eretnek áram irányba, arra gondoltam, le kellene tesztelni, mennyi tüzelő lenne előállítható házilag, kertben mondjuk 300m²-en. Ekkor a tüzelő legalább egy részét nem kellene megvenni. Egyedül csak a dísznádat próbáltam ki (olasz nád) eddig, de azt darálni kell, mert nagyon üreges, sok helyet foglal, egyébként jól fűt, akár a fa, pár m²-en közel 1q a száraz nád, ha napos helyen sokat volt locsolva. Évente aratható, akárcsak a másik két jelölt, a gyalogakác, és a bálványfa. Ez utóbbiakról nincs tapasztalatom.
Kedves fényevő, ez egy tömegkályha topic. Most, hogy a témádat kiveséztük, visszatérhetünk a ropogós tüzifás, és forgóalkatrész mentes kőcuccok világába. Engem pl. az a hideg füstös videó, ami lefolyik a domboldalon miután kijön egy TK-ból, nagyon érdekel.
Na most értettem meg, hogy miért is kérdezgetsz itt ilyeneket. A hőszivattyú volt a kulcsszó. Na ott valóban nagyon fontos a házon kívüli és az azon belüli hőmérséklet a hatásfok megállapításához, hiszen minél hidegebb van kint, annál több áram kell 1kwh fűtésteljesítményhez.
Ám ez a fatüzelésnél nem így megy. Itt ugyanaz a helyzet, mint elektromos fűtés esetén a sima villanyradiátornál, amit beteszel, max. az jöhet ki belőle.
Persze a hőszivattyúnál is ez van, csak éppen az elektromos energiát nem arra használja, hogy meleget csináljon belőle, hanem "behozza a lakásba" a külső környezet energiáját.
Egyik ismerősömnek van is hőszivattyúja, a külső levegőből veszi az energiát és padlófűtésre van kötve. Azt mondja, hogy 2-3 C fokos kinti hőmérsékletig még megéri neki. De az alatt már inkább átáll a gázra.
Elvileg ami geotermikus módon működik az jobb, de azért nem foglalkoztam vele, mert
- drága a jó készülék (pláne a geotermikus, főleg napelemekkel összekötve).
- egy csomó mozgó meg elektromos cucc van benne, ami tönkremegy (általában 5év a gari).
- vezetékes szolgáltatóra nem akartam utalni magam.
- könnyen jutok kitűnő minőségű száraz fához.
De az tény, hogy ha egyszer kiépült egy (esetleg napelemes-geotermikus) hőszivattyús rendszer, akkor az valóban el tudja érni az 5-6 Ft/kwh fűtésköltséget és nagyon kényelmes.
"Nem vagyok fűtési szakember, de azt biztosan tudom, hogy minden fűtéstervezés a hőigény meghatározásával indul. Enélkül nincs miről beszélni, ez alap dolog. Ha ez megvan, lehet méretezni a tüzelőberendezést."
Az OK hogy hőigényt kell számítani. Nem vitás. De a hőigényből a kályhát méretezni kell!
(Előírás szerint -15 C fokos külső hőm-re. Belső hőmérsékletre még az előírás is változik attól függően, hogy lakótér, szoba, fürdő, vagy tanterem, egyebek,...).
A kályha méret, az hőigényből számolódik: mértékegysége a kW, és teljesítménynek hívják.
A hatásfok az teljesen más fizikai fogalom. Neve hatásfok, mértékegysége a %.
A kettő között nincs olyan matematikai egyenlet, amiből az egyikből a másikat, vagy másikból az egyiket ki lehetne számolni.
28/4, ami a rosszabbnak leírt SCOP=7 Ft/kWh. A jobbak ennél is olcsóbban adnak meleget. Pl. SCOP5: 28/5=5,6 Ft/kWh. A 400% meg úgy jön ki, hogy 1kWh áramból 4kWh melget ad (hőszvattyú). Erről annyi cucc van a neten, hogy ezt nem érdemes tovább ragozni.
Nem vagyok fűtési szakember, de azt biztosan tudom, hogy minden fűtéstervezés a hőigény meghatározásával indul. Enélkül nincs miről beszélni, ez alap dolog. Ha ez megvan, lehet méretezni a tüzelőberendezést. Ha már van pontos hőigény (számítva, mérve), akkor csak el kell osztani az éves fűtésszámlát a hőigénnyel, és megvan mennyire gazdaságos az adott fűtés.
Erre a füstgázelemzés nem jó.
A hatásfokkal is emiatt kell foglalkozni. Ha a fűtésigény 15000kWh/év, és ehhez 150000Ft-ért vettél fát, akkor 10Ft/kWh-ért fűtesz, ami drága a klímákhoz képest. Vagy javítod a hatásfokot, vagy mással fűtesz, vagy nem foglalkozol vele.
Hm nem rossz ötlet ez a plutonium/urán fűtés. Tudsz adni rajzot az erőműre ? Megépíteném otthon. Vagy szervezzünk rá workshopot ? Valamelyik óvoda vagy iskola biztos örülne egy atomerőműnek az éttermébe :)
