Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A kétségeitek eloszlatása végett, a kérdés arra vonatkozott volna, hogy miként változik a fűtőeszköz elméletileg lehetséges maximális hatásfoka a fűtött tér hőmérsékletének függvényében. Volt Fényevőnek egy elmélete erről, ami nem volt helytálló, de ez a másik topicban végülis tisztázódott, pont mielőtt itt egyébként nagyon helyes válaszokat adtatok a kérdésben felmerülő ezzel kapcsolatos anomáliákra is.
Szia Sancibácsi! Szerintem nem a hatásfokra vonatkozott:
"Ekkor a megtermelt hő 0%-a fog hasznosulni nyilván fűtésre, hiszen a környezet ugyanolyan meleg, mint a tűztér." - Ez így nem igaz, mert a megtermelt hő emeli a tűztér (nevezhetjük készüléknek is) hőmérsékletét, tehát nem lesz ugyanolyan meleg a tűztér, mint a környezet, hanem a tűztér melegebb lesz.
"Kérdés, hogy hogyan változik a hasznosulás %-aránya, ha a környezet csak 600, vagy 300 °K?"
Erre a helyes válasz 100%, mindaddig, míg a környezet hőmérséklete alacsonyabb, mint a tűztéré és az átadás a tűztér és a környezet között szabadon történik, mindenféle gátlás nélkül, ahogy ezt feltételeztük, akkor a megtermelt hő teljes egészében a környezet hőmérsékletének emelésére használódik.
Persze ez nem így megy a valóságban, mert a ház energetikailag nyílt rendszer, szökik belőle az energia és éppen azzal kell kezdeni, hogy meghatározzuk, hogy időegység alatt mennyi energia szökik el a házból (hőigény), majd a tüzelőberendezéssel időegység alatt annyit kell termelni, amennyi elszökik: a hőn tartáshoz és valamivel többet a hőmérséklet emeléséhez.
És a nehéz kivitelű kályhák itt villantanak: berakod a napi hőmennyiséghez szükséges fát, azt elégeted, ezt a kályha eltárolja és jó esetben 2-3 órán át lassan emeli a hőmérsékletet, 10-12 órán át tartja, majd lassan csökken a hőmérséklet 1-3 fokot a 24. óra végére, ahogyan már kevesebbet ad le, mint az időegységre vonatkoztatott hőigény és akkor kell megint begyújtani. Legalábbis ezt tapasztalom az én kályhámnál.
Bár ez csak egy ideális állapot, de szerintem, ha a készülék hatásfoka 100%, tehát semmilyen veszteség nincsen a kémény felé sem, akkor a megtermelt hőenergia 100%-a a környezetnek adódik át, amíg a környezet hőmérséklete alacsonyabb (mindegy, hogy mennyivel alacsonyabb), mint a készülékben uralkodó hőmérséklet. Ha egyforma a kettő, akkor a termelt hőenergia halmozódik-> emelkedik a készülékben a hőmérséklet -> átadódik a környezetnek -> környezet hőmérséklete is emelkedik. Persze feltételezve, hogy a környezetnek sincs semmilyen vesztesége, így elhanyagolhatjuk az időfaktorokat (abszolút zárt a rendszer).
Szeretnék egy kis segítséget kérni egy egyszerű kérdésben, amit már máshol is feltettem, de érdemi választ nem tudott rá adni senki.
Van egy fűtőeszközöm, legyen benne 900 °K tüzeléskor, és legyen a környezete is ugyanilyen meleg (egyszerűségképp), illetve az eszköz hatásfokát 100%-nak veszem, nincsenek veszteségek, a fa is 0% víztartalmú, hogy azzal se bonyolítsuk a dolgot.
Ekkor a megtermelt hő 0%-a fog hasznosulni nyilván fűtésre, hiszen a környezet ugyanolyan meleg, mint a tűztér.
Kérdés, hogy hogyan változik a hasznosulás %-aránya, ha a környezet csak 600, vagy 300 °K?
(0 °K környezeti hőmérsékletnél érzelemszerűen elérjük a 100%-ot.)
a thermoflex is jó, de azokkal a vödrös cuccokkal is az a baj h eddig egyszer kaptam olyat amibe elfogadható volt a massza állaga (beszáradt átcimkézett termékeket simál eladják). és sajnos hiába írja a thermoflex útmutatója h vízüveggel beállítható a kívánt konzisztencia... sajnos ez tévedés. vízüveggel ugyan be nem állítod soha. sima vízzel viszont igen. csak ehez is kell tapasztalat hogy beállítsd, de nem lehetetlen. pl.: ezer éve lejárt thermoflexet így javítottam majd ezzel ragasztottam tűztérbe... hibátlanul állja a sarat. régen nem szerettem ezt a terméket, de azóta h a lejárt vödrös termékeket tudom hogy állítsam be rengeteget használom.
Nagyon köszönöm de olyan 100km-re lakom töled, rath 5kg-os vödrös termoflex ami gazdaságos lenne mert tényleg nem kell sok, esetleg az megfelelő lehet?
Arra ügyelj, hogy egyszerre nagyon kis adagokat keverj be a PROFIX-ból, mert köt, mint a gipsz. Ha jó az anyag, nem döglött, nem fagyott, nem járt le a szavideje, akkor van kb 5-6 perced bedolgozni. Hideg vízzel lassíthatod a kötést, meleg vízzel gyorsíthatod.
Ha közel vagy Budakeszihez tudok adni Profixot is amennyi kell, meg Ortneres ragasztót is. Nekem valamivel több mint 5 kg profix ment el a lenti csk burkolására.
Pont ma csináltam egy ilyen burkolást egy nehéz kivitelű vakolt kályhára, Profix-szal ragasztottam és azzal is fugáztam. Kb 1,5-4cm-es fugákat nyomtam ki vele.
Még le lesz vakolva. Kicsit furcsa nekem de a megrendelőnek nagyon tetszik.
Teljesen igazad van, tömegkályha 12 cm-es kisméretű külső fallal és nagyrészt az ajtó köré lenne ami hőmérséklet szempontjából is sarkallatos rész. :-)
Kutatások, mérések alapján 6-8 cm-es hasábok az ideálisak!
Ez nyilván nem jelenti azt, hogy a vékonyabb, vastagabb nem tüzelhető el.
De tömegkályháról beszélünk ugye?
De az az igazság, hogy hála Istennek, már M.o-n is nagyot lépett előre a tömegkályha!
Tehát ha tömegkályháról beszélünk, akkor mint rendszer, vagy hőfelvevő felület: létezik ellenáramú is, meg harang/dupla harang.
És még tovább megyek!
A berakott fát/égést illetően létezik:
-dán,
-finn,
-orosz,
-kuznyecov féle bio-orosz,
-a rakétát is talán ide sorolnám (?? néhány kérdőjellel?),
-és már az umwelt-es osztrák módosított tűztér is!
Más a levegő ellátása, más a működése valamilyen szempontból mindegyiknek.
Ezért hál' Istennek nem ilyen egyszerű a válasz sem.
Mert egy átlag használónak fogalma sincs olyan működésbeli dolgokról, mint:
-hőfelvétel,
-felfűtési idő,
-égési hatékonyság,
-égési hatásfok,
-termikus, (összes kályha) hatásfok,
-hőleadó periódus,
-és a többi.
De azért kitapasztalja a maga kályháját, hogy milyen körülmények között, hogy is működik a legjobban.
A kemencéhez tudnám hasonlítani. Vannak dongás, meg búbos, meg egyéb tipusok.
De búbos, meg búbos közt is van különbség. A gáztűzhelyhez meg pláne , hogy van.
Ezért a dolgozó elkezdi kitapasztalni, használni, és valahogy csak rájön mindenki, hogy hogyan legjobb :-)
Mert lehet ezen vitázni, és jó lenne! Hogy melyik mivel, miért jobb, és milyen körülmények között.
???
De ilyen ex katedra, én nem jelentenék ki semmit 3-4 sorban! :-)
Mert a 12 cm-es vastagság lehet a supra Astránál, vagy .... elnyújtott égésű kandalló betétnél optimális, de cserépkályhánál, vagy Kuznecov féle dupla harangnál más,.....
