Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Szedegetem össze felé a kályhámhoz az anyagokat. Sajnos nem tömegkályha hanem egy biotűzteres cserépkályha lesz. S, hogy ne legyen mégsem teljesen off. a kérdés. Két fajta samottot tudok beszerezni a Rath cég samottját 575 ft. valamint a szlovák samottot amit 466 ft.-ért kínálnak. 12*25*6 cm-es samottról van szó. Még csak szlovákból építettem amit építettem szóval igazából nincs összehasonlítási alapom. Azt látom, hogy a Rath jóval súlyosabb, gondolom jobb is. Jobb is ?
Persze, hogy meg lehet csinálni, úgy is, hogy középen van az ajtó. Az iker jó ötlet akkor, ha valamennyire középen van a kémény, ha nincs akkor csak döggel oldható meg. Na megyek a cserépkályhás topikba, ahol a gázkazánokról van szó.
"Azt vettem észre, az emberek/lakosság kapásból idegenkedik az asszimetrikus felépítéstől."
Én úgy tapasztaltam, hogy csak olyankor, ha a kályha egyébként szimmetrikus. Ha egy alapban többtagú, aszimmetrikus kályhán van eltolva az ajtó, azt nem tartják annyira bénának.
Párhuzamos iker. És akkor minden megmarad. Huzat is, hatásfok is, hőfelvevő felület is, tömeg is. Persze ha elfér még egy cserépkályhás hsz itt a topikban, remélem, ezért nem leszek kitiltva. :)
Mondjuk ez a topik a Tömegkályha nevet viselné :-(
A cserépkályhának másik, külön topik van :-)
A 4*2,5 alapterületű kályhában 3-as járattal nagyobb tűzteret lehet építeni.
Ez jobb bizonyos szempontból.
De a hőfelvevő felülete kevesebb lesz (vagy járathossz, mindegy minek hívjuk), mint ha 5-ös (amit 4-esnek hívnak köznyelvben) járattal épülne.
Ennélfogva a hatásfoka jobb az 5-ös járatosnak, ilyen szempontból.
A másik!
Ez egy érdekes dolog, nem nagyon beszélünk róla!
3-as csak nyílván asszimetrikusra tudunk építeni. Tehát az ajtó nem középen van, hanem jobbra-balra kicsit eltoléva.
Azt vettem észre, az emberek/lakosság kapásból idegenkedik az asszimetrikus felépítéstől. Aztán amikor képeket látnak, vagy elmagyarázom, és ilyen épül: aztán már nem bánják.
Ez igazából egy előítélet sokakban, aminek valójában alapja, magyarázata egyáltalán nincs. :-))
Zoli egyébként eléggé otthon van ezekben a méretezésekben de azért az empirikus úton megszerzett tudás üti a méretezést, pl 4x2,5x7-es cserépkályhában még nem láttam 3-as járatot, bár a kémény méretei szerint az lenne jó. Nem merem megcsinálni hármasnak.
Kár!!!...én megpróbáltam, nem rajtam múlt, jó kedvembe voltam...valami hasonlókkal segíthettem volna meg talán egy kis "útravalót is" kaptál volna hozzá.
De "kocka el lett vetve " nincs visszaút, legalább is részemről biztos nem ...
Hello, az enyémnek cserép meg csempe a teteje és simán tudok rajta kaját melegíteni meg melegen tartani. 80 fok körülre melegszik fel egy begyújtástól. A rárakott kaja meg 50 fok körül van akár órák hosszat.
Érdekesség, régen is működött és ma is megállja a helyét (tudtak az öregek).
Közelmúltban látogatást tettem a Szentendrei Skanzenben, melyben egy parasztházat vettem jobban szemügyre. A ház középső helysége magas belmagasságú, boltíves mennyezetű, mennyezetéből indult a kémény (a kémény nem a földről indult). Jobb oldalt konyha, ball oldalt szoba. A szobában egy cserépkályha volt elhelyezve, melynek ajtónyílása a középső boltíves helység felöl nyílt. A cserépkályha a régi kemencékhez hasonló járatrendszerű, vagyis ugyanazon a nyíláson történt az égéshez szükséges levegő beáramlása és a távozó füstgáz kiáramlása. Egy lemez tévő volt az ajtónyílás előtt ferdén megdöntve. (Mai szakszóval egy harang rendszerű kályha.) A kiáramló füstgáz végighaladt a boltíves mennyezeten, majd be a kéménybe. A konyhában egy főzőplatnival és sütővel ellátott kis csikókályha üzemelt melyben az ott lévő hölgy épp főzni készült. Ennek a csikókályhának a füstcső kivezetése átjött a falon ugyancsak a boltíves helységbe (közvetlen kapcsolata nem volt a kéménnyel ennek a kályhának se). Legnagyobb örömömre égett a tűz a kályhákban és a szemem előtt zajlott le minden. A harang járattal ellátott kályha csempéi kellemes meleg tapintásúak voltak, hiszen élesbe ment minden, azok fűtötték a házat. Készítettem fotókat, ezeket beillesztettem egy szemléltető 3D-s rajzba. A piros nyilak a távozó füstgáz útját jelzik, melyet szinte kézzel fogtam és éreztem. A boltíves helységben természetesen füstszag volt érezhető, (de nem kellemetlen) míg a többi helységben nem lehetett mindezt érezni. Minden ember másképp látja a dolgokat, ha bármilyen hibát vél az olvasó ebben az elbeszélésben kérem ne harapja le a fejem (tőlem ennyi tellett). Üdv.: Béldeki János
Volt egy kósza gondolatom mikor építettem, hogy tükörtojást fogok rajta sütni vagy aszalni vagy kaját melegíteni. Egyik se jött össze mert tettem alá 10 cm kőzetgyapotot nehogy túl forró legyen -ez annyira nem jött be, hogy most hideg a teteje. Ha már szétszedem kiszedem ezt a szigetelést is.
Gondoltam beleleshetsz, milyen az, mikor a tudomány és a tapasztalat találkozik, itt a Zoli féle átrakásra gondolok. Ha írsz a mailemre, mert érdekel a téma, akkor tényleg szívesen látlak. Elég jó hangulatú munkáink szoktak lenni.
Nem tudom miről beszélsz nem is értelek, igaz lehet benéztem hogy azt a kályhát építetted , így utána olvasva... Ismered a Skethup- rajzoló programot ?
