Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Ismerősöm (régi üzletfél) az egyik ismert UPS cég vezetője, ha bedöglik valami majd kicserélik.
Nem költök erre egy fillért sem :)
A 10 %-ot nem én mondtam.
A kályha összességében sokkal kevesebb fával fűti ki a házat mint itt a faluban a cserépkályhások.
Azokhoz képest 50-60 % a megtakarítás minimum, és nem kell rakosgatni a kályhát. Egy berakás és passz 24-36 órára ) időtől függően.
Ez volt eddig, most az új verziót már nem tudom teljes üzemben meghajtani mert szauna lesz a házból (a plafon volt 50 C fok, de most erősen szigeteltem a tetejét hogy a nyestek ne őrüljenek meg).
Amikor már alapból 78-80-85- % a hatásfok, ott bizony minden 1-2-5 %-ért meg kell küzdeni keményen!
És 10 %-ot lehet már nem is lehetséges eleve javítani az egész szerkezeten.
Szerintem ezt teljesen jól látod.
Arról valóban nem beszélve, hogy az a 3-5% mennyibe fáj a megrendelőnek!
(Aki el akarja adni, annak nyilván minél drágább, annál jobb).
De ha 2-3-5 %, az bizony lehet, hogy napi szinten 0,5 kg fa sincs meg. 1 szezonra vetítve meg nincs 2 mázsa. Ami lehet hogy összesen 1 télre 1-2, max 3.000 Ft megtakarítás.
Ennél én fontosabbnak tartom azt, hogy a kályha egyszerűbb, olcsóbb, tartósabb, megbízhatóbb működésű, hosszabb élettartamú,...... legyen.
"...nagyobb kályháknál, de nem is ez a lényeg hanem a hőmennyiség maximalizálása a lakótérben, ami összefügg a szabályozással"
Már ezek a dolgok is ki vannak találva semmi extra, csak célszerű ezeket a dolgokat egy ház tervezés szakaszában is fegyelembe venni, épület gépész tervezőt se árt bevonni...egy ember nem tudhat mindent...:)
" A 3000-est én is ajándékba kaptam és működik már 6 éve gond nélkül."
Rajtad kívül mindenhol cserélik az akkukat pár évente, de nálad már ez is 6 éve megy ... csak csoda figura vagy te :)
"Éves szinten 10% nyereség komoly fa mennyiség"
Most 50 mázsával fűtöm a kecót. Vagyis ha megveszem a Hitech vackaidat akkor évente sprórolhatok 5 mázsa fát. Vagyis évente ~ 13000 Forintot. Mikor hozza vissza az árát a Hitech ? Mindezt úgy, hogy 5-6 éven belül úgy is költeni kell rá mert a jelenlegi - szerinted szuper - tömegtermelésnek hála nem fogja bírni.
"De ez mind áramfüggő, és mennyi lehet a hatásfok nyereség ha ezek be vannak építve ? talán 5-10% és ha fél napig nincs áram a természeti csapások miatt akkor megállt a tudomány, "kék halál""
Alapvetően mindenki az elektromos áramtól függő automatizált rendszerekben gondolkozik.
1. Vannak szünetmentes áramforrások (nekem is van 600 és 3000 VA -es is (hatalmas tartalék akkumulátorral). Használtan olcsón vagy nagyjából ingyen is meg lehet ezeket szerezni, mert a nagyobb cégek kidobják egy idő után, pedig csak az akku részt kell kicserélni vagy javítani. A 3000-est én is ajándékba kaptam és működik már 6 éve gond nélkül. Ez egy ilyen kis kályha dolgot napokig elvinne simán.
Félnapra elég egy 1000 VA is. Minden PC gépem mellett van UPS. Minimum 350 -es.
2. Nem csak elektromos automatizálás van, hiszen a kályha maga is bevonható a folyamatba.
3. Ha komoly természeti csapás van, akkor a rendszer menjen a régi módon tovább, a kedvezőbb szabályozás elmarad. Pld. Ha a felhasználó nem zárja le a kályhát, legfeljebb kihűl (most is) Na puff. Tehát olyan szabályozó rendszer kell ami akkor is működik alapjáraton ha nincs áram.
Éves szinten 10% nyereség komoly fa mennyiség, nagyobb kályháknál, de nem is ez a lényeg hanem a hőmennyiség maximalizálása a lakótérben, ami összefügg a szabályozással..
Hiába persze bármilyen automata készülék ha a folyamatszabályozás esetleg lényeges részei kimaradnak, vagy lehetetlen befolyásolni ezeket mert nincs rá eszköz. Pld a tűztér működése. Nem elég csak a levegő betápot szabályozni.
"A felhasználó meg biocomputer aki mér és változtat."
Van erre már kiforrt technológia, jó pénzért...aki erre vágyik. Mindent lehet monitorizálni, szabályozni akár távvezérléssel telefonról is. De ez mind áramfüggő, és mennyi lehet a hatásfok nyereség ha ezek be vannak építve ? talán 5-10% és ha fél napig nincs áram a természeti csapások miatt akkor megállt a tudomány, "kék halál"...
4.verzió: lehet van aki már ezeken túl van és próbál a fatüzeléssel megtermelt energiából nem csak meleget csinálni télen, hanem hideget nyáron... de utóbbi vicc kategória...vagy ki tudja :) :) :)
A te kérdésed egyszerű: hogy változtatod dinamikus rendszerré a statikus működésű kályhát?
Most ugyanis a legtöbb kályha (nem kazán) (pld cserépkályhák 99% -a és a fémkályhák is) mindössze annyi dinamikus elemet tartalmaz, hogyg a felhasználó nyitogatja a levegő betáp tárcsát az ajtón, vagy kinyitja az ajtót résnyire, vagy lezár mindent. Természetesen nem mindig akkor amikor kellene (parázsoltat :) stb.)
A tüzelési időszak végén a kémény belépő nyílását talán 1-2% nál lehet elzárni azt is bizonytalanul és késve.
Ez így tökéletes? Esetleg más ötlet?
Közben ugyanis változik ez az.
- lassan növekszik a tűztér hőtermelése a begyújtás után
- csökken a tűztér hőtermelése a tűzifa leégése során
- változik a huzat bármiért
- változik a betáp levegő nyomása
- a kályhán belüli nyomás is változik
- emissziós értékek is változnak
és még millió dolog nem sorolnám fel.
A felhasználó meg biocomputer aki mér és változtat.
Van egy Condar az 900 C fokig mér és két db 500 C fokig mérő mutatós ezeket ba vannak építve.
A külső felületeket Voltcraftal szoktam nézegetni, van kijelölt pont egy csomó (nem csak a kályhán hanem a falakon és a plafonon is meg a ház külső részén.
Lesz egy digitális kijelzős Condar, aminek lesz egy pár előre elkészített mérőhelye, így ide oda lehet rakosgatni.
A fizikus barátom meg Pt 1000-es mérőkből akar egy csomót berakni.
A végén lesz egy számítógépre kötött Testo rendszer ami automatikusan csinálja a grafikonokat (jó játék) de nem túl olcsó :).
"Ez kedvező a CO szempontjából, de kedvezőtlen energetikailag, mert a forró égéstér ezt a sok levegőt mind felmelegíti, és viszi el az energiát. A füstgázhőfok kisebb ugyan, de a jóval nagyobb tömegárammal szorozva nagyobb veszteség"
Aki mért már tűztér hőmérsékletet az láthatta hogy a túlzott légfelesleg az a tűztér hőmérséklet csökkenésével jár...
"Tehát a csúcsüzemben is amikor ez a hőmérő 150 C fokot mér akkor sem a gázt méri valószínűleg hanem kap rendesen a fal sugárzásától is. Mivel a fal stabil hősugárzást ad, a változó füstgáz hőt képtelenség megmérni a jelenlegi helyzetben."
Az a hőmérő az nem tudom milyen mérő , de egy komolyabb tokozás nélküli hőelemet bedugsz a kilépő bekötő idomban lehet az kerámia is akár 6 cm falvastagságú is, csúcsüzemben is méri akár másodpercenkénti változásokat... a kerámiának még ideje sincs reagálni a változásokra :)
"A betáp levegő mennyiségével összefüggésben a füstgázban lévő nitrogén tartalommal is baja volt, hogy azt nem méri senki és ha sok a nitrogén az energia kivonást is okoz, ugyanis nem ég el , valami hasonló volt a lényeg.""
Kuznecov féle tűztér(harang rendszerű) a fent emlitett problémára lenne megoldás...a magyarárazatuk szerint. :)
Ő a túllevegőztetést vette észre az összes amerikai mérésnél.
Kicsit bonyolult volt a magyarázata bevallom egy idő után már nem tudtam követni (elég gyorsan beszél ha lelkes és ő tudja is hogy mit)
A betáp levegő mennyiségével összefüggésben a füstgázban lévő nitrogén tartalommal is baja volt, hogy azt nem méri senki és ha sok a nitrogén az energia kivonást is okoz, ugyanis nem ég el , valami hasonló volt a lényeg.
Már írtam, hogy az a rézlemezzel a probléma, hogy fémeket nem szabad infrahőmérővel mérni. Ha kormos, akkor már jó, tehát én nem tisztogatnám :)
>Most azt látni hogy fúrnak egy lukat a kimenő csövön a kályha helyiségében a kilépő pont előtt, és bedugják a szondát. Ami valamit mér, kérdés mit. Szerintem a cső hőmérsékletét.
-Ha a kimenőcső nem lát rá a forró tűztérre, akkor ez nem okoz nagy hibát, különösen ha fémes (nem kormos) a bedugott szonda.
-Ha nem mérjük a légfelesleget, akkor az alacsony füstgáz-hőfokra törekvés nem mindig az optimumot adja. Ha pl. már csak parázslik a rakat, akkor jóval kisebb a reakciófelület, így a fullon nyitott primerlevegő nagy oxigénfelesleget okoz. Ez kedvező a CO szempontjából, de kedvezőtlen energetikailag, mert a forró égéstér ezt a sok levegőt mind felmelegíti, és viszi el az energiát. A füstgázhőfok kisebb ugyan, de a jóval nagyobb tömegárammal szorozva nagyobb veszteség.
Mivel a kályhák megítélésének egyik fontos eleme a kilépőfüstgáz hőmérséklete, szerintem megvezetik saját magukat a mérő szakemberek ha nem csinálnak valami olyasmit mint amit javasolsz.
Leírtam itt valahol, hogy egy belső környezeti sugárzástól védett hőszigetelt (kerámiahab lapokból összeállított) cső kerülne be a kilépő füstjáratba, a kémény belépő rész elé.
A csőben egy átáramlási keresztnyílás kerülne be (T betű szerűen, és ennek a kereszteződésbe kerülne be egy rézlemez, ami az átáramló füstgáz által van melegítve. A rézlemez kihúzható és tisztítható legyen. Ezt a kifelé irányuló csövet csavaros dugóval lehetne lezárni.
Ha mérni akar az ember akkor kinyitja a csövet és belő a rézlemezre a Voltcraft mérővel.
Ez a cucc nem zavar semmit, a füst mehet ahogy eddig, és a felmelegedő fal valószínűleg nem fogja melegíteni direktben a rézlemezt, csak a füst.
Most azt látni hogy fúrnak egy lukat a kimenő csövön a kályha helyiségében a kilépő pont előtt, és bedugják a szondát. Ami valamit mér, kérdés mit. Szerintem a cső hőmérsékletét.
Amikor én most lezárom a kályhát akkor nem áramlik jelentős mennyiségű gáz, mert a levegő betáp is le van zárva. De a cső fala meleg és az is marad, mondjuk 50 C fok mindig (24 óra múlva is).
Tehát a csúcsüzemben is amikor ez a hőmérő 150 C fokot mér akkor sem a gázt méri valószínűleg hanem kap rendesen a fal sugárzásától is. Mivel a fal stabil hősugárzást ad, a változó füstgáz hőt képtelenség megmérni a jelenlegi helyzetben.
Nálam nincs fém füstcső, a kéménybelépő cső is kerámia (200 mm kéménybetétcső).
Agyaltam picit rajta, hogy lehetne a mérésből kiküszöbölni a folyton változó füstgáz-összetételt (és ezzel együtt változó hőkapacitást, hőátadási tényezőt).
Kell hozzá két pontos füstgáz-hőmérséklet mérés, és közé egy jól szigetelt füstgáz-hőcserélő, lehetőleg kis víztérfogattal.
A víz által elvitt hő pontosan mérhető - mérhető a szivattyú vízszállítása, a víz delta T-je, fajhője meg ismert.
Tehát tudjuk, hogy adott pillanatban mennyi az elvitt teljesítmény, és mennyi az előtte-utána füstgázhőfok.
Ha mondjuk 220 fokos a belépő, és 170 fokos a kilépő füstgáz, akkor energiájának 1/4 részét vettük ki (ha 20 fokos a beszívott levegő), tehát a füsttel ebben a pillanatban távozó energia négyszer ennyi.
Negyedénél több hőt én nem vennék ki kéményes (nem fütgáz-ventillátoros) rendszerből, mert nagyon megváltoztatja az áramlási viszonyokat, és az már nem ugyanaz a kályha. Kevesebbet meg azért nem, mert nagyon felnagyítódnak akkor a mérési hibák.
