Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Azért szerintem ne flejtsük el hogy a tökéletes égéshez 3T szükséges, de ha már egy nem teljesül nem beszélhetünk tökélets égésről. Véleményem szerint de javítsatok ki ha tévedek, az alsó részben intenzíven égő (párolgó) fából olyan gyors lehet a gázkiáramlás hogy nincs ideje maradéktalanul elégni, hiába van meg a keveredés és a hőmérséklet. Bár a keveredéssel szerintem nincs gond, és egy jól megépített kályhában a hőmérséklettel sincs inkább az hogy hol mire mennyi ideje van.
Amúgy azon én is gondolkoztam hogy miért nem közvetlenül a torokba keverik az előmelegített friss levegőt hiszen ott tudná a legjobban táplálni a másodégést, csak aztán eszembejutott az hogy ahol megnövekszik az áramlási sebesség, és szűkül a keresztmetszet is tehát nő a nyomás és nem biztos hogy ott befúvás lenne.
"...bálvány, ami ledöntésre vár. Sokan ugyanis (tévesen) azt gondolják, hogy a másodlagos kamrába O2-t kell bevezetni, hogy újra meggyúladjanak az el nem égett gázok... visszafordítjuk a láng irányába, megkevertetjük... Ezért is hívhatjuk másodlagos kamrának: hogy az előzőleg el nem égett gázok MÁSODIK ESÉLYT KAPNAK AZ ÉGÉSRE."
Tehát azt mondod, hogy csupán megkeverés kérdése az ehész?
Hogy az "elsődleges" láng utáni légtérben (extra levegő hozzáadása nélkül is) még bőven van annyi oxigén, ami biztonságosan elegendő a másodlagos láng táplálására?
"Tegnap hallottam egy olyan tömegkélyha koncepciót, ahol a kályha nem fűt közvetlenül semmilyen teret (magán kívül). Vastagon körbe van szigetelve, egy alumínium hőcserélő és - általam részletesebben nem ismert - csőrendszer van benne. "
Sajnos telefonrol vagyok, kalyahzom eppen.Annyit szeretnek gyorsan mondani,hogy nem vitazni akarok !A mereseket ugy gondoltam ahogyan utannam leirta a forumtars.Nem otthoni korulmmenyek kozott.Ugyanazon favval pl ket egymas melleti kalyhaval.Vagy ket kulon helyen
De a láng a műhelyben ég, a tégely alatt. A műhelyben hány fokos hőmérsékletet csinál az égő? Vagy ha beteszed a kályha tűzterébe: ott hány fokos hőmérsékletet tud csinálni?
Sőt! Én borszeszégőn rendszeresen olvasztgatok ezüstöt. Persze nem tiszta, hanem sterling ezüstöt, de még ennek is bőven 800°C fölött van az olvadáspontja.
"alkalmat teremtünk arra, hogy az el nem égett gázok kiégjenek, elégjenek ( CO+O= CO2)"
Ezt nem egyszerűbb úgy megoldalni, hogy már elsőre megfelelő mennyiségű oxigén megy be? És akkor nem kellenek az ilyen félreérthető "varázslások"?
Más.
Tegnap hallottam egy olyan tömegkélyha koncepciót, ahol a kályha nem fűt közvetlenül semmilyen teret (magán kívül). Vastagon körbe van szigetelve, egy alumínium hőcserélő és - általam részletesebben nem ismert - csőrendszer van benne. Az így felmelegedő víz kering a "hagyományos" központi fűtéses rendszerben, azaz radiátorokon keresztül fűti a lakást. Vélemény?
"Én is csak azt hiszem el amit látok- na jó nem mindig, de azért jó lenne pár komolyabb méréssel igazolni ezt- mondjuk úgy 10-20-100 között valahogy..."
Mindenkinek joga van azt hinni amit akar :) ha jól értem épitesz is valamit. Ezek szerint lesz lehetőséged megfigyelni, mérni, rögziteni, modositani a dolgokat. Több száz órát tüztér elött tölteni akár ülve, fekve néha kormosan néha piros pozsgás arcal a hősugárzás miatt is...(csak piromániás hajlmuaknak) Ennyi idő alatt össze jöhet akár 100 különböző méricskélés is, és ha talán van felesleges közel egy millád füstgázelemzőre és kiegészitőkre akkor máris komolyabb mérésekben is foghatsz, Hajrá ! Érdeklödve várom a fejleményeket.
Én zlota mellé állok, olyan mérésekket kellene végezni ahol legalább a tűztér kiindulási mérete azonosak mint egy cserépkályhá, persze a járatok és a kémény úgysem lesz az és ez már el is viszi a mérést. De legalább látni azt hogy mindkét kályhában 20%-os szárazságú azonos minőségű fáva fűtve a teljes égési ciklus folyamán milyen hőmérsékletek alakulnak ki. Nyilván ez egy átlagos ember/kályhás számára nem egyszerű feladat, és külföldi oldalakon számos mérés megjelent már a témában. De jó lenne hazai körülmények között is egy kicsit méregetni a dolgot. Valószínűleg finomhangolásokkal tovább lehetne csiszolgatni a hőmérsékletet és a hatásfokot ami itt már csak néhány százalékot jelent!
"Ami nekem bántja a szemem, az a "másodlagos égés" mint olyan. Lehet, hogy azért zavar mert ennek hallatán a legtöbben a faelgázosító kazánokra asszociálnak."
erre mondtam hogy másodlagos égés, a tűztér felső részében, igaz kicsit más az üzemmod, itt más volt a megfigyelés célja. De akár mind lasitott felvéteként is lehetne nézni az ott zajló folyamatokat, hasonló is létrejőhet egy tömegkályhában is, gyorsabban, intenzivebben esteleg más látvány "elemekkel"...
"Nem akarnálak megbántani, de ebben a dologban szerintem nincs igazad."
Nem bántasz meg, ezért írtam, hogy ezt a fogalmat jó lenne tisztázni, hogy ki mit ért alatta és mit tulajdonít neki.
Amit leírtál abban egyébként egyetértünk, nincs vita.
Ami nekem bántja a szemem, az a "másodlagos égés" mint olyan. Lehet, hogy azért zavar mert ennek hallatán a legtöbben a faelgázosító kazánokra asszociálnak.
Mondjuk ezen lovagolt Libik is anno, és az elnevezéseket illetően szerintem van némi igaza.
Én is csak azt hiszem el amit látok- na jó nem mindig, de azért jó lenne pár komolyabb méréssel igazolni ezt- mondjuk úgy 10-20-100 között valahogy...
A sima lengyel járatban is lenne ideje elégni sőt az még több terelőlapot is alkalmaz.Ergo összekeveri az anyagokat rendesen.Sőt az ajtó feletti visszacsapásnál még a tüztér legmelegebb pontja fölé is ér újra.A hőmérséklet meg átlag 1méteren esik 50C fokot.
Én is azt mondom -hogy ez részben legalábbis - felégő, mármint a másodlagos égés túl van misztifikálva.
Magyarán:
Méréseket szeretnék erre látni, hogy az X fokos tűztérből kilépő X+Y fokkal megemelkedik a második vagyis utánégő részen...
Az meg megint egy érdekes érték lenne, hogy az Y az mennyi és az hatékonysága mennyit dob rajta. Mert 600 fokból 620at csinál az elhanyagolható ha emel 10% ot akkor azt mondom ok az megnyertük.De számokat X és Y értékeket szeretnék látni!
"Másodlagos égésről szerintem akkor beszélhetnénk, ha a gázok újra begyulladnának a kamrában.
Szerintem ilyen nem történik.
"csak felnyalnak" a kamrába és ott IS történik az égés."
Nem akarnálak megbántani, de ebben a dologban szerintem nincs igazad.
Ha csak nyelvtanilag néznénk, akkor sem sok értelme van azt mondani, hogy nem újra gyúladnak be, és égnek; hanem csak úgy simán égnek. Akár íg,y akár úgy, de égnek. :-)
De szakmai szemmel megközelítve, megint (3 T-ből induljunk ki):
Ez szerintem csak olyan bálvány, ami ledöntésre vár. Sokan ugyanis (tévesen) azt gondolják, hogy a másodlagos kamrába O2-t kell bevezetni, hogy újra meggyúladjanak az el nem égett gázok.
Pedig ez nem igaz. Ugyanis írod, hogy a láng fölég oda. Vagyis hőmérséklet van/lenne az égéshez. Csak amiért nem égett el tökéletesen a tűztérben: annak az az oka, hogy hamar távozott, illetve nem volt ideje, helye tökéletesen keveredni a levegővel (O2-el).
A másodlagos égéskamrában, (vagy nevezhetjük utánégető kamrának is?), az történik, hogy a tűztérből nem egyből a járatba engedjük a gázokat, és lehűtjük. Hanem amíg megvan még a megfelelő magas hőmérséklet, addig visszafordítjuk a láng irányába, megkevertetjük. Tehát időt (T) adunk neki; és a keveredéssel (T) elősegítjük, alkalmat teremtünk arra, hogy az el nem égett gázok kiégjenek, elégjenek ( CO+O= CO2).
Ezért is hívhatjuk másodlagos kamrának: hogy az előzőleg el nem égett gázok MÁSODIK ESÉLYT KAPNAK AZ ÉGÉSRE.
Vagy utánégető kamrának, mivel a tűztérben elégetlen gázok, még UTÁNNA IS ÉGNEK.
És szakmai szempontból a tűztér részének tekintjük.
Ehhez nem kell + levegő. Elég, ha ott kapott annyit, amennyit kell (légfelesleg), és azzal tökéletesen keveredik és nem többet mint amennyi kell, mert a hőmérsékletet ütné agyon.
Én úgy érzem ezt, hogy ez valami új, amit meg kell tanulni, + tanulni éretelmezni, és + hozzászokni.
Azt az elméletet nagyon sok kályhás, és amatőr is elismeri, hogy a búbos kemence búbja alól visszafordul a láng. Az el nem égett, nehezebb gázok 'visszaesnek'. Ezt elhiszik, sőt még nagyobb hatásfokkal ruházzák fel a búbost, mint amekkora valójában. Ez egy bevett, elfogadott dolog. Mert így tanulták az iskolapadban már anno rég, így magyarázták el nekik.
De azt már nem hiszik, hogy ez a tömegkályha másodlagos égéskamrájában is megtörténik. Még sokszor magas inteligenciájú személyek, mérnőki végzettségűek sem. Mert valamikor nem így tanulták, ismerték, szokták meg a dolgokat.
Itt TABU-k döntögetése, előítéletek felszámolása kell. Majd egyszer ez is triviális lesz. Ahhoz csak 1 T kell. A TIME :-)
"Itt lánghőmérsékletet mérsz vagy ez a tűztérhőmérsékleted ? Ezt hogyan méred ?"
Azt a teret mértem ahol az intenziv égés történik, ha lehet a közepét, de mivel a lángok nem csak kimondottan az érzékelő kis felületére koncetrálodtak folyamatosan nem modhatnám hogy minden momentumban csak láng hőm. lett mérve.
