Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Persze, a kályha az egész rendszer egyik(alapvető) része volna. gondolkoztam még temperálás szintjén komposztkazánról melegvizet keringetni a padlóba, átmeneti időszakban sörkollektor. Sajnos a falak szigetelése csak a jövő zenéje, bár a tervekbe benne van. Kissé lassan megy, mert egy fős a brigádom. :( Aki itt ért vmihez az Ausztriában van, no és a maradék...aszt inkább haggyuk...Ezért volna nagy segítség egy jó szakember legalább ezen a téren.
Itt a gép előtt kissé ügyetlanebbül mozgok, és nem vagyok benne biztos hogy a tegnapi mailem átment...kérlek jelezz vissza. Ezt tükrözi az is hogy ami a rajzokat illeti egy digitális falba ütköztem(pdf-jpg konvertálás) hát én nikább ilyzen analóg, grafit-celulóz fajta vagyok:D
Most hogy kissé figyelmesebben olvasom - ez nem is egy olyan hatalmas tér - 105 m2, kb. 310 légköbméter. Rengeteg ilyen' úri ' ház van Mo.-on. Mindentovábbi nélkül kifűtik. Megfelelő fűtési rendszerrel. Amiket javasoltam azonkivül meg kellene vizsgálni az építmény hőszigetelését - külső falak födém. Ha nem elegendő / valószinű / azt is pótolni kellene.
Aztán vásárolni egy tömegkályha tervet ( nyilván olyan kályháét ami a valóságban már létezik, működk ) azt egy mesterrel felépítetni.
Nincs itt semmi rendkivüli - azonkivül , hogy egyszem bármilyen kályhával egyenletes hőmérséklet nem lesz a helyiségekben.
Én inkább nem javasolnám, hogy nekiállj, kályhásokból is csak gyakorlottabak, képzettebbek közül szabad válogatni. Műterembe meg ugye műalkotás illene, szakmailag igen csábító feladat.
Tervre ne nagyon számíts, ezt látni kellene, a hely hangulata a legalapvetőbb hőveszteségszámítások és minden egyéb miatt. Itt elég nagy terek vannak, valószínüleg nem túl jó szigeteléssel.
A kéményt első körben azt mondom felejtsd el, ilyeneket nem játszunk vele, inkább nézz körül mennyiből úsznál meg egy huszon akárhányas , mondjuk akár acél kéményt is. Ha nem akarsz állandóan fát pakolgatni, meg amúgy is, az a kémény karcsú lesz, átalakítgatni meg macerás és nem is lesz az igazi, a kéményseprő meg infarktust kapna.
Ha pince van alul, akkor nagy valószínüséggel alá kell támasztani.
A tagolt tereket alapból egy ilyen kályha nem fűt be , oda egyeb megoldások kellenek. Ehhez is látni kellene a házat.
Szakmailag igencsak izgalmas, viszont ez nem három nap alatt épül fel és ne számíts arra hogy olcsó mulatság lesz. Ha mégis az lesz, akkor szokás szerint később fog sokba kerülni. Kicsit beindította a fantáziámat mi tagadás, a műterem szó, meg a nagy terek...De gyanítom, hogy én messzebb vagyok mint a legtávolabbi kályhás akire gondoltál. Hmm... lehet hogy érdemes lenne pár szót váltani privátban, esetleg ajánlani tudok valakit.
Nincs semmilyen kínos helyzet számomra, szerintem a helyén kezeltem a dolgokat, nem vettem komolyan. :D
Ami a te esetedet illeti. Elmondom én hogy fognék hozzá, te meg azt csinálsz amit akarsz.
Először is megnézném, hogy működik ez a napraforgószár egy normálnak mondott tömegkályhában, különböző darabolásokat, bepakolási, begyújtási módokkal próbálkoznék , figyelnék. Ha így, számomra tolerálható mértékű füstölést tudok produkálni, akkor részemről befejeződött a történet. Ha nem, akkor erőteljesen elgondolkodnék, hajlandó vagyok-e további hercehurcára, pénzköltésre, ha nem, hagyom a francba az egészet. Ha belevágok és tutira akarok menni, akkor kell egy gázelemző, aminek az árábol már kályhát lehet építtetni úgy hogy össze sem sározom a kis kezemet. Jó, én persze ezt nem bíznám másra, nem szakiknak viszont erősen ajánlom. Továbbá, nem ártana ezen a ponton már olyan szinten ismerni a kályhákat, hogy tudd mi, miért van és hogyan működik, milyen módosításnál mire lehet számítani, ez már erősen nem a lelkes amatőrök szintje. Aztán bontanék, módosítanék, újraépítenék. X+1 alkalommal, amig jó eredményeket nem kapok.
Így lenne esély, hogy valóban jól működő szerkezetet hozzál össze, másképp nem hiszem.
Nem hiszem hogy végigjárnád ezt az utat, én is csak akkor ha tömeges igény lenne a napraforgószárral fűtött tömegkályhákra. Másrészt , ha visszaolvasol, nem egy példát találsz, hogy a lelkes amatőrök, általában már az első, jól működö kályhánál elvéreznek, plusz akik mélyen hallgatnak róla.
Lehet persze lehet ilyeneket mondani, hogy micsoda kihívás egy ilyen szerkezet megtervezése, de megfigyelések, mérések nélkül ez nem igazán tervezés maximum álmodozás. Lehet csapongani, az alsó égésű, látványos, de azonkívül semmi pluszt fel nem mutató tűzterektől egészen a rakéta tűzterekig, de evvel nem jutsz sokkal előrébb.
Mondhatod, hogy nulla tudásról milyen frankó kemencét építettél, de először is, ez nem kemence. Másodsorban, kemencétől eljutni egy jól működő kályháig sokkal nagyobb lépés, mint nulláról a kemencéig.
Én mindenestre így látom, ha te meg nem, akkor nem. Nem elkeseríteni akarlak, de azért érdemes reálisan felmérni a helyzetet.
Tanácsot persze mindig lehet adni, ötlete mindenkinek van dögivel, utólag meg különösen. Nekem most épp az jutott eszembe, hogy sok napraforgószárral, kicsit körbejárnám a komposztkazán témát, különösen ha még meleg viz is kellene.
Tiszteletem minden szakembernek ezen az oldalon. Egy kéréssel fordulnék a hozzá értőkhöz, egy atipikus tömegkályha megtervezésöről volna szó, és esetleges kivitelezösről(Mosonmagyaróvár-környéke), bár az interneten megtalálható mestereknek ez elég félreeső szegletnek tűnhet. Restaurátor lévén szorult belém némi precizitás, tehát a kivitelezés nem jelentene gondot, bár a tapasztalat mindennél többet ér, és ezen a téren szinte elengedhetetlen. Egy régebbi építésű ipari ingatlanról van szó,(Lajta-Hanság ZRT ebödlő-konyha)Az ebédlő részben műterem és műhely lessz, de a volt konyhából próbálom kialakítani a lakást. Nagy terekről lévén szó, a tömegkályha ideális megoldásnak tűnik. Megpróbálom felvázolni az elhelyezést. Tehát két helység közé szeretném felépíteni, a mögötte lévő (6,10x7,20) 44m2 szoba cca 120m3 légköbméteres lessz, az előtte lévő (7,20x9,30) 60m2 cca 190m3(némileg tagolt félig nyitott konyha, lépcsők, spajz). A bökkenő: a válaszfalon van egy tripla kéménytest, mely a leendő kályhától balra van. A kémények 14x14-esek, s közöttük két 14x25-ös kürtő. A tetőszerkezet miatt csak a bal oldalit tudom kivezetni úgy, hogy a mestergerendát elkerüljem. Ez most jelenthet gondot is, bár szerény véleményem szerint a kihasználhatatlan középső és jobb oldali kémeny mintegy kígyózó füstjárat hőakumulátorként szuperálhatna. (Elméletileg a kürtők is, bár nemtudom, hogy a füstjáratok tágulása-szűkülése mit eredményezne...) Hogy ne legyen ilyen egyszerű a helyzet, a tűztér felőli 60m2 alatt pince van, amit szükség esetén oszloppal, boltívvel megtudok erősíteni. Esetleges ötleteket, tanácsokat, megöszönném, bár kiváltképp tudnék értékelni egy tervet, kivitelezési ajánlatot.
Bocs a "márkanév "miatt!Nem volt szándékomban kínos helyzetbe hozni !Mégegyszer elnézést kérek !
"A te eseted azon felül kisérletezgetést vagy méricskélést igényelne, még csak nem is ismerek olyat aki napraforgó szárra méretezi a tűztereit, na meg mennyire apró az az aprított napraforgószár?"
----Nos,azt hiszem most a lényeget ragadtad meg!Ez egy teljesen járatlan út.Ezt nekem magamnak kell kitaposnom.
Ott is alaposan körüljártam a témát ,de az ötlet kipattanásától számított 5 hónapon belül megvalósult a project.
Ebben a kályha témában azért jóval több információ kering a neten.Talán több is mint kellene...
Mindenesetre az alapkoncepciótól jóval eltérve -hála Vberkonak -.már a rakéta tűzterű,tartályból etetett, aprított napraforgó fűtőanyagú épített kályhán rágódom...
Úgy vélem ennek inkább a tervezése a nagyobb kihívás ,semmint a kivitelezése.Ellentétben a kemencével.
Nem akarok senkit megsérteni, de attól, hogy kályhásmester, nem biztos, hogy ért a tömegkályhához is. Mivel a szakiskolákban, tanfolyamokon nálunk NEM RÉSZE A KÉPZÉSNEK A TÖMEGKÁLYHA.
Tehát lehet, hogy ért, de lehet, hogy nem.
Lehet élre állított téglából, forsíbolással készülő ún. TÉGLAKÁLYHÁT ajánl majd. (ennek belső felépítése, a cserépkályhával azonos, csak a külseje tégla csempe helyett. Erről itt a fórumon nemrég volt szó, olvass vissza).
Amúgy erről őszintén az a véleményem: jobb az ha kevésbé jó kályhát, de JÓL, SZAKSZERŰEN épít valaki; mint az, hogy elvileg jobb kályhát, de rosszul.
Az 1-2-3 napos begyújtás, az vagy:
-elírás, és azt jelentené, hogy néha néha fűtenél a kályhával kiegészítő fűtésként. Amikor időd, kedved van, mert alapból gáz/... akármivel fűtesz.
-vagy hogyismondjam: nem találok szavakat!
Eleve az 1 nap, meg a 3 nap között háromszoros, dúrva különbség van.
Ha három napra méreteznél egy kályhát, (és azt nem az áprilisi átlaghőmérsékletre szoktuk), azt téli hidegre -15 C-re kell. Mert én is van kora ősszel, késő tavasszal, hogy 2, vagy néha 3 naponta gyújtok be. De ami a kiindulás, az a december!
Az pedig, hogy annyi anyagot beletegyél (tégla, samott,....) hogy 3 nap múlva hűljön ki: az rengeteg. De ha brutál vastag külső, és beleteszed, akkor ad-e számottevő hőt le (faljagos hőleadó kapacitás)? És ezt lehetőleg az első, és a harmadik nap között egyenletesen elosztva (nem 1. nap szauna, másnap póló, harmadnap kabát).
Szerintem az a kályha, ami ezen az éghajlaton a tél túlnyomó részében (1-2 nap, vagy 1-2 hét kivételével) napi 1 felfűtéssel JÓL FŰT egész nap, (és jól van megépítve) annak használata nagyon jó, komfortos. Az ilyen kályháért hálásak a tulajdonosaik, hiszen nem csak arról van szó, hogy nem kell kétszer annyi időt fecsérelni a tüzelésre (bár lehet nincs az sem, mert reggel indul a mókuskerék); hanem reggelente sem a hideg lakás fogadja őket, a takaró alól kibújva!
A napi 1-et meg lehet csinálni, de illeszteni kell a házhoz, lakáshoz.
"Akkor kérdetzek is, adott egy 4x4-es szoba -15ben 2,5kw hőigénnyel, a kémény 14*14 kb 7m magas mivel a kémény a sarokban van és a kályhát a fal közepére szeretném építeni, mennyire visel jól egy harang kályha egy megközelítőleg 2m hosszú kálycső szakaszt ami enyhén a kémény felé emelkedne?"
Izé, nem állt szándékomban márkanévvé válni, de más is történt a fórum életében ami nem állt szándékomban,sebaj túlélem. :D
Előfordul, hogy rosszul mér fel dolgokat az ember, pl. hányan tartják csináld magad magad mozgalomnak és nem szakmának ezt a kályha témát, vagy hányan gondolják fejlesztő szakember illetve mesterképzőnek ezt a fórumot, aztán jön a meglepetés az, hogy arányaiban hány jó és hány elfuserált kályha születik , talán épp a hozzászólások hatására.
A jó kályhák kivételével egyik sem állt és ma sem áll szándékomban. Aztán... Mai fejjel igencsak meggondolnám, hogy mennyi infót osztottam meg annó. Párszor már felmerült bennem hogy kitöröltetem az összes hozzászólásomat, ha ballábbal kelek fel bármikor megtörténhet.
A kedvencem az volt amikor egy csóka két-három hónapig kérdezgetett, érezhető volt, hogy nincs túl sok lövése a dologhoz, de ez már jó régen volt, aztán egyszercsak betolt egy hirdetést, hogy közös építést akar tartani. Aztán ahogy elkezdtem firtatni, hogy mi is épül, na abból aztán lett csúfkodás. Senki sem tudja eldönteni néhány hozzászólás után, ki ül a másik gépnél. Tanultam belőle, meg még egy két esetből, persze lehet, hogy későn.
Továbbra is a gyakorlott szakit, illetve a kályhaépítő szeánszot javaslom, onnét lehetne továbblépni.Egy tanfolyamon időnként az is megesik, hogy amiről azt hiszi az ember hogy tudja, kiderül, hogy mégsem tudja. De ha más nem akkor a tapasztalat helyre teszi.
A te eseted azon felül kisérletezgetést vagy méricskélést igényelne, még csak nem is ismerek olyat aki napraforgó szárra méretezi a tűztereit, na meg mennyire apró az az aprított napraforgószár?
Akiről tudom, hogy jó kályhákat épít, amögött jóval több van mint ez a fórum, tanfolyamok, hosszú gyakorlat, folyamatos tanulás stb...Mindezt nem helyettesíti a topic,de nem ez volt a célja és nem is alkalmas rá.
Ha rám hallgatsz, egyszerűbb úgy kályhát építeni, hogy előre eldöntöd, mit is akarsz.
Amugy meg nem véletlenül énekeltük Sancibácsival kórusban, hogy érdemes meglátogatni egy kályhaépítő szeánszot, vagy tömegkályha ügyben járatos szakit, nem vagyok benne biztos hogy anyaga a mestervizsgának.
Ha ritkán akarsz begyújtani ahhoz biza nagy tömeg kell, alapból lassan melegszik fel és ugye sokáig tartja a meleget.
Ha szexelni és szüzen maradni akarsz, építs egy dupla tűzteres tűzhelyet cirka két négyzetméter főzőlappal,egy tolózárral át váltod tömegkályha üzemmódba és még percek alatt be is tud fűteni.
Frank barátom épített magának ilyet és még meleg vizet is produkál neki.
Ha pont középre akarod a kályhát, akkor a máris nem kell két méteres kályhacső. Ha a harangokat nem egymás fölé, hanem mellé rakod akkor meg rövidebb, sőt...nem is kell. 14-es kéményre lehet dánt is, a te esetedben már módosítani kellene ezt-azt, de megoldható. Én egymás mellé rakott harangokkal és rakéta tűztérrel oldanam meg. De nem ez az egyetlen lehtőség, azon is érdemes lenne elgondolkodni, mi van a fal mögött? Szerintem meglepődnél, mekkora kályhát lehet egy ilyen kéményre építeni, de gondolom nem szaunázni akarsz. :D
Szerintem nincs ebben semmi furcsa, csak el kell dönteni mit akarsz pontosan és elfogadni a vele járó dolgokat.
Szűznek is maradni meg szexelni is egyszerre elég bonyolult feladat :)
A cserépkályhák alapból 12 órás üzemre vannak méretezve, általában úgy is számolnak velük.
Amennyiben utóbéleljük és a tűztérből sem spóroljuk a sammotot akkor ez kb 18-20 órára módosul ami már majdnem 24 :)
Ez utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy a begyújtásaid száma a tömegkályhánál írtak körül mozog.
Itt is érvényes amit Ab69 írt korábban, hogy gyakorlatilag megfelelően méretezve kb ugyanazt lehet elérni egy járatos kályhával is mint a harang/ellenáramúval csak a járatosnak hamarabb éred el a korlátait.
Minden fellelhető leírásban napi 1 illetve esetenként napi 2 begyújtást írnak elő tömegkályhához.Azt meg -bér lehet más mennyiséggel de egy cserépkályha rendszerű kályha is tudja, ha naponta 1- max 2szer elgyújtanak benne.
"Túl nagynak találom a tehetetlenséget. A fűtési szezonban a napi "kötelező" egyszeri begyújtást pedig szeretném elkerülni. Pont azt szeretném, hogy 1-2-3 naponta kelljen csak fűteni. Mostani leírások olvasata alapján ez nem a legjobb a hagyományos tömegkályás megoldásoknál. Fűtés kihagyása esetén sokáig kell dideregni a kályha mellett.
Erre javaslatokat szívesen veszek."
Egy kissé ellentmondasz magadnak.
1. Túl nagynak találod a tehetetlenséget
2. 1-2-3 naponta akarsz begyújtani
Ahhoz, hogy adott hőfokot tarts egy szobában adott külső hőmérsékletek mellett be kell tenned x hőenergiát naponta. Ezt beteheted 12/24/48/72 órás stb. leosztásban (magyarul ennyi óránként gyújtasz be). Ha 3 naponta akarsz begyújtani akkor 3x hőenergiát kell betárolnod 1 begyújtással, amit visszaszivárogtatsz közel egyenletesen 3 nap alatt, vagyis nő a tehetetlensége a kályhádnak.
Azért ott még nem tartok, hogy azt mondjam sok mindenhez értek. :)
Ezért is hívok el egy kályhásmestert, mivel én csak kályhás vagyok és megkonzultálok pár dolgot vele.
Természetesen megpróbálom elkészíteni a lehető legjobban. Mint már mondtam abban nem vagyok biztos, hogy milyen jártarendszer lesz benne.Még az is lehet, hogy hagyományos cserépkályha illetve akár a kettő ötvözete is lehet.
Túl nagynak találom a tehetetlenséget. A fűtési szezonban a napi "kötelező" egyszeri begyújtást pedig szeretném elkerülni. Pont azt szeretném, hogy 1-2-3 naponta kelljen csak fűteni. Mostani leírások olvasata alapján ez nem a legjobb a hagyományos tömegkályás megoldásoknál. Fűtés kihagyása esetén sokáig kell dideregni a kályha mellett.
Igen, mindenben igazat adok neked a végső cél nálam is a tömegkályha, de meg van kötve a kezem a kéménnyel (14x14) bár egy jófajta kis harangos kályhát szerintem még elbírna. Igazából azok még tetszenek is és talán meg is tudnám építeni, a Libik könyvben akad is jó néhány. Igazából nem alakult ki teljesen az elképzelés a járatrendszert illetően. Egy telet már saját építésű téglakályhával fűtöttem végig ami tapasztalatszerzésnek nagyon jó volt. De akkor még lövésem sem volt a témáról, láttam a neten egy kályhát megtetszett, megkaptam az építőtől a fotóalbumot és belevégtam. Igen ám csak akkor semmilyen méretezési eljárással nem voltam tisztába, aztán később derült ki hogy kicsi a kályha teljesítménye, nem a legjobb a hőhasznosítása stb. Azóta már láttam igazi mestert dolgozni, berszélgettem vele, de egy alkalom alatt nem lehet mindent megtanulni. Fényképek alapján meg kályhát építeni pláne nem!
Akkor kérdetzek is, adott egy 4x4-es szoba -15ben 2,5kw hőigénnyel, a kémény 14*14 kb 7m magas mivel a kémény a sarokban van és a kályhát a fal közepére szeretném építeni, mennyire visel jól egy harang kályha egy megközelítőleg 2m hosszú kálycső szakaszt ami enyhén a kémény felé emelkedne?
Én a helyedben abból a derengésből indulnék ki ami megvan és szerintem attól aki tartotta az építést, nyugodtan kérdezhetsz utólag is.
Személy szerint nem vagyok járatoskályha párti, különösen nem egyköpenyes téglakályhánál, felfoghatod úgy is , hogy ez az én bogaram. Az indok: ha vegiggondolod akkor ugye a gázok folyamatosan hülnek le a járatokban, ergó a járat eleje forróbb a vége meg hidegebb, egy járatos kályhán simán kitapogathatod hol van az első járat. Tehát nem egyenletesen melegszik fel a kályha, az egyik fele jobban felmelegszik, a hőtágulás sem egyenletes, több anyagfeszültségnek van kitéve, fokozottab repedésveszély, anyagfáradás stb. A cserépkályha rugalmas fala, illetve a belső samottfal plusz dilattáció ezt egész jól lekezeli, az egyszerű téglaköpeny már kevésbé. Nyilván nem egy-két szezon után adja meg magát egyik kályha sem,de ez is oka annak, hogy harminc, vagy jóval több éves harang vagy contrflow káyhák vidáman működnek,esetleg egy-két samottot cseréltek a tűztérben, leginkább a hátfalnál. Egy hagyományos cserépkályha élettartama meg mondjuk ennek fele, használattól függ persze, de több nem igen, a hagyományos drótozott téglakályhák meg a cserépkályhánál is hamarabb megadják magukat. Az öntött tüzálló beton idomokkal megint jó vigyázni, annak is kb. fele az élettartama mint a samottnak és azt nem is olyan egyszerü cserélni, mint néhány samottot.
A harangnál, minden vízszintes szekcióban azonos hőmérséklet, contraflownál pedig azonos szinten, a köpeny külső és belső része közti hőmérséklet különbség mindíg állandó, tehát lényegesen egyenletesebb hőterhelést kapnak.
A járatos kályhák többnyire felső kifüstölésüek. A kályha hőtágulása miatt, pont fölül kapja a legtöbbet a bekötőidom, ha valaki azt használ. Annó elég sok tüzeset volt amiatt hogy eltört az idom, főleg azoknál a szép magas kályháknál amiket a svédek építettek. Az egyik megoldás az volt, hogy áttörték a svéd járat válaszfalát, igy alulra került a kéménybekötés,ahol a hőtágulás elhanyagolható, aztán rájöttek hogy így még a kályha hőeloszlása is sokal egyenletesebbé vált, így alakult ki a contraflow.
A másik megoldás az hogy kicsit ferdén építik be a bekötőidomot, egy minimális irányváltoztatással a terhelés egész más lesz. Szóval ha ilyet látsz egy cserépkályhán az nem azért ferde, mert részeg volt a mester, hanem pont hogy észnél volt és feltehetőleg lelkiismeretes munkát végzett.
Akad egy két ilyen fontos apróság, amire egy laikus nem is gondol, a kályhás meg azért nem mert számára már nem is kérdés.
És még egy fontos dolog, a járatos kályhák mérete kötött , nem növelheted a járathosszúságot a végtelenségig, emiatt a méretet sem, bizonyos összetetteb formáknál a járatvezetés is komoly fejtörést okozhat, harangnál , contraflow+harangnál gyakorlatilag teljes a szabadság,méretben formában egyaránt, olyan padkákákat építhesz amit amiről egy járatos rendszernél jobb ha eszedbe se jut.
Ha komolyabban kályhát akarsz építeni, akkor pedig muszály lesz egy cserépkályhás bizonyitványt szerezned, ugyanis hivatalosan csak végzettséggel lehet építeni,kivitelezői nyilatkozatot kell adni. Vagy azt is a kockázatokhoz csapod, hogy neked vagy az ügyfelednek meggyülhet a baja, mondjuk biztosítóval, meg mindenféle hivatalos f...akarom mondani szervekkel.
Nilván te döntöd el, hogyan tovább, de én a helyedben még nyaggatnám a szakit, legfeljebb engem is elátkoz. :D
Továbbra is inkább a méretezés illetve a másodlagos égő mérete illetve átégő mérete ami érdekesebb. Ez képekből nagyjából koppintható.
Az pont egy olyan dolog amit nem koppintani kéne, ennek a típusnak nagyjából ott van a lelke. Ilyesmikért érdemes elmenni egy szeánszra, vagy tényleg képzett és tapasztalt kollégával értekezni.
Nyilván a téglákat egyszerűen gyorsan is fel lehet hányni, meg el lehet bibelődni egy két pofásabb boltívvel is néhány órácskát, fugakiosztásokra odafigyelni, amit mondjuk jópár magyarországon épült kályhán nehéz észreveni, tisztelet a kivételnek. Az oroszok szinte minden egyes téglát megcsiszolgatnak, lesarkoznak, az is egy lehetőség. Szóval ezt is sokféleképpen lehet csinálni.
Úgy látom te is mindent értesz, én is sok sikert kivánok.
Ennél ne nagyon keresd az utánégetőt, ez egy klasszikus svéd járat. Elvileg cserepkályhásoknak is tanitják, igaz nálunk a torok részt nem vették át valamiért, pedig érdemes lett volna.
