Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Azért ott még nem tartok, hogy azt mondjam sok mindenhez értek. :)
Ezért is hívok el egy kályhásmestert, mivel én csak kályhás vagyok és megkonzultálok pár dolgot vele.
Természetesen megpróbálom elkészíteni a lehető legjobban. Mint már mondtam abban nem vagyok biztos, hogy milyen jártarendszer lesz benne.Még az is lehet, hogy hagyományos cserépkályha illetve akár a kettő ötvözete is lehet.
Túl nagynak találom a tehetetlenséget. A fűtési szezonban a napi "kötelező" egyszeri begyújtást pedig szeretném elkerülni. Pont azt szeretném, hogy 1-2-3 naponta kelljen csak fűteni. Mostani leírások olvasata alapján ez nem a legjobb a hagyományos tömegkályás megoldásoknál. Fűtés kihagyása esetén sokáig kell dideregni a kályha mellett.
Igen, mindenben igazat adok neked a végső cél nálam is a tömegkályha, de meg van kötve a kezem a kéménnyel (14x14) bár egy jófajta kis harangos kályhát szerintem még elbírna. Igazából azok még tetszenek is és talán meg is tudnám építeni, a Libik könyvben akad is jó néhány. Igazából nem alakult ki teljesen az elképzelés a járatrendszert illetően. Egy telet már saját építésű téglakályhával fűtöttem végig ami tapasztalatszerzésnek nagyon jó volt. De akkor még lövésem sem volt a témáról, láttam a neten egy kályhát megtetszett, megkaptam az építőtől a fotóalbumot és belevégtam. Igen ám csak akkor semmilyen méretezési eljárással nem voltam tisztába, aztán később derült ki hogy kicsi a kályha teljesítménye, nem a legjobb a hőhasznosítása stb. Azóta már láttam igazi mestert dolgozni, berszélgettem vele, de egy alkalom alatt nem lehet mindent megtanulni. Fényképek alapján meg kályhát építeni pláne nem!
Akkor kérdetzek is, adott egy 4x4-es szoba -15ben 2,5kw hőigénnyel, a kémény 14*14 kb 7m magas mivel a kémény a sarokban van és a kályhát a fal közepére szeretném építeni, mennyire visel jól egy harang kályha egy megközelítőleg 2m hosszú kálycső szakaszt ami enyhén a kémény felé emelkedne?
Én a helyedben abból a derengésből indulnék ki ami megvan és szerintem attól aki tartotta az építést, nyugodtan kérdezhetsz utólag is.
Személy szerint nem vagyok járatoskályha párti, különösen nem egyköpenyes téglakályhánál, felfoghatod úgy is , hogy ez az én bogaram. Az indok: ha vegiggondolod akkor ugye a gázok folyamatosan hülnek le a járatokban, ergó a járat eleje forróbb a vége meg hidegebb, egy járatos kályhán simán kitapogathatod hol van az első járat. Tehát nem egyenletesen melegszik fel a kályha, az egyik fele jobban felmelegszik, a hőtágulás sem egyenletes, több anyagfeszültségnek van kitéve, fokozottab repedésveszély, anyagfáradás stb. A cserépkályha rugalmas fala, illetve a belső samottfal plusz dilattáció ezt egész jól lekezeli, az egyszerű téglaköpeny már kevésbé. Nyilván nem egy-két szezon után adja meg magát egyik kályha sem,de ez is oka annak, hogy harminc, vagy jóval több éves harang vagy contrflow káyhák vidáman működnek,esetleg egy-két samottot cseréltek a tűztérben, leginkább a hátfalnál. Egy hagyományos cserépkályha élettartama meg mondjuk ennek fele, használattól függ persze, de több nem igen, a hagyományos drótozott téglakályhák meg a cserépkályhánál is hamarabb megadják magukat. Az öntött tüzálló beton idomokkal megint jó vigyázni, annak is kb. fele az élettartama mint a samottnak és azt nem is olyan egyszerü cserélni, mint néhány samottot.
A harangnál, minden vízszintes szekcióban azonos hőmérséklet, contraflownál pedig azonos szinten, a köpeny külső és belső része közti hőmérséklet különbség mindíg állandó, tehát lényegesen egyenletesebb hőterhelést kapnak.
A járatos kályhák többnyire felső kifüstölésüek. A kályha hőtágulása miatt, pont fölül kapja a legtöbbet a bekötőidom, ha valaki azt használ. Annó elég sok tüzeset volt amiatt hogy eltört az idom, főleg azoknál a szép magas kályháknál amiket a svédek építettek. Az egyik megoldás az volt, hogy áttörték a svéd járat válaszfalát, igy alulra került a kéménybekötés,ahol a hőtágulás elhanyagolható, aztán rájöttek hogy így még a kályha hőeloszlása is sokal egyenletesebbé vált, így alakult ki a contraflow.
A másik megoldás az hogy kicsit ferdén építik be a bekötőidomot, egy minimális irányváltoztatással a terhelés egész más lesz. Szóval ha ilyet látsz egy cserépkályhán az nem azért ferde, mert részeg volt a mester, hanem pont hogy észnél volt és feltehetőleg lelkiismeretes munkát végzett.
Akad egy két ilyen fontos apróság, amire egy laikus nem is gondol, a kályhás meg azért nem mert számára már nem is kérdés.
És még egy fontos dolog, a járatos kályhák mérete kötött , nem növelheted a járathosszúságot a végtelenségig, emiatt a méretet sem, bizonyos összetetteb formáknál a járatvezetés is komoly fejtörést okozhat, harangnál , contraflow+harangnál gyakorlatilag teljes a szabadság,méretben formában egyaránt, olyan padkákákat építhesz amit amiről egy járatos rendszernél jobb ha eszedbe se jut.
Ha komolyabban kályhát akarsz építeni, akkor pedig muszály lesz egy cserépkályhás bizonyitványt szerezned, ugyanis hivatalosan csak végzettséggel lehet építeni,kivitelezői nyilatkozatot kell adni. Vagy azt is a kockázatokhoz csapod, hogy neked vagy az ügyfelednek meggyülhet a baja, mondjuk biztosítóval, meg mindenféle hivatalos f...akarom mondani szervekkel.
Nilván te döntöd el, hogyan tovább, de én a helyedben még nyaggatnám a szakit, legfeljebb engem is elátkoz. :D
Továbbra is inkább a méretezés illetve a másodlagos égő mérete illetve átégő mérete ami érdekesebb. Ez képekből nagyjából koppintható.
Az pont egy olyan dolog amit nem koppintani kéne, ennek a típusnak nagyjából ott van a lelke. Ilyesmikért érdemes elmenni egy szeánszra, vagy tényleg képzett és tapasztalt kollégával értekezni.
Nyilván a téglákat egyszerűen gyorsan is fel lehet hányni, meg el lehet bibelődni egy két pofásabb boltívvel is néhány órácskát, fugakiosztásokra odafigyelni, amit mondjuk jópár magyarországon épült kályhán nehéz észreveni, tisztelet a kivételnek. Az oroszok szinte minden egyes téglát megcsiszolgatnak, lesarkoznak, az is egy lehetőség. Szóval ezt is sokféleképpen lehet csinálni.
Úgy látom te is mindent értesz, én is sok sikert kivánok.
Ennél ne nagyon keresd az utánégetőt, ez egy klasszikus svéd járat. Elvileg cserepkályhásoknak is tanitják, igaz nálunk a torok részt nem vették át valamiért, pedig érdemes lett volna.
Számolgatok, méregetek, gondolkodom stb stb... Ha szerencsém van akkor holnap többet megtudok, ha nem akkor a jövő héten. Eljön ugyanis az én mesterem akinél inaskodtam. Most tett mestervizsgát- nemrég lehet újra tenni Magyarországon, mert előtte csak szakmunkásképzés volt. Kicsit elbeszélgetünk és szerintem közösen döntünk illetve mérlegelünk.
Lehetséges, hogy kisméretű téglára térek át, de az biztos, hogy téglakályha lesz. Az a nem biztos, hogy milyen járatrendszer lenne beleépítve.
A téglafal megrakása továbbra sem kihívás ellenben a homorú és domború ív-ficak erre arra cserépkályháknál már lehet nehezebben boldogul az ember. Az agyaghabarccsal sem lehet gond, sem az egyéb anyagokkal, mert azokat ismerem.
Továbbra is inkább a méretezés illetve a másodlagos égő mérete illetve átégő mérete ami érdekesebb. Ez képekből nagyjából koppintható. A belső mag diletációját hasonlóan a kandallókhoz paplannal meg lehet oldani. Azt sem hiszem, hogy nagyon elrontható a kályha azzal, hogy esetleg módosítjuk a füstrendszert, mert az másodlagos égés után már pont ugyanolyan szereppel rendelkezik mint a cserépkályháknál. Tehát ha nem alul éget át a kéménybe, hanem felül sincsen gond, esetleg változtatni kell a keresztmetszetet is hozzá.
Ugyanis rengetegen másolták már le nagy kályhások munkáit, aztán a másolatot is elkezdték másolni, csak a képeken sem szerepel minden dilatáció, ajtóbeépítés, csomóponi megoldások, füstfordulók stb ami még egy jól méretezett kályhát is el tud rontani. Én voltam már tömegkályha építésen, és dereng is valami róla, de nem vagyok benne biztos hogy segítség nélkül bele mernék vágni. Az a véleményem, hogy az olyan kályhaépítő aki még életében nem épített kályhát ne tömegkályhával kezdje, hanem egy jól bevált kályha típussal, azt is lehet nehezített köpennyel és már is ott van hőtárolásban mint a tk, jó hatásfokban valószínüleg nem, de biztosan nem fog benne csalódni! Persze csak ha jól van az is méretezve :)
Amitbe bele vágok az lapjára rakott köpenyfalú svédjáratos kályha, előmelegített másodégési levegővel a hátfalon bevezetve, aztán ha már ez műkodik biztosan jöhet egy komolyabb kályha.
A hozzászólásodból úgy látom, hogy gyakorlati gondolkodású ember vagy. Elég sok mindent állítottál, úgyhogy vegyük sorba:
Azt látom, hogy sima cserépkályhától annyiban tér el, hogy más a köpeny anyaga és ezáltal a súlya, módosult a füstjárat, miszerint elvileg utánéget.
Ezek valóban eltérések. De vannak mások is!
Hátrányként és előnyként is említeném- leírások alapján- a nagyobb tehetetlenséget.
Nem igazán tudom, hogy nem okoz-e problémát, egy -8 fokos nap után a +12 fokos másnap. Ami egyébként jellemző, hogy iszonyatosan összevissza a hőingadozás mifelénk.
Itt M.o-n mindenfelé vannak ingadozások. Felénk is. Semmi problémát nem jelent, a tehetetlensége, mivel hosszabban, és egyenletesebben fűt.
Azt még hozzátenném, hogy nem tudom mire kell a legjobban figyelni az építésnél, de úgy látom a köpenyfal építése sokkal könnyebb mint a cserépkályhánál, igazából nehéz elrontani.
Ebből látom, hogy gyakorlati ember, szaki vagy inkább mint elméleti. Ez nem baj. Csakhogy amit kikövetkeztettél, az tévedés. Az hogy könnyebb építeni, az valakinek könyebb, valakinek nehezebb: egy dolog. De elrontani könyebb! Ez amúgy nem csak te gondolod így, hanem jellemző a többi cserépkályhásra is.
A gond ugyanis az, hogy a csempekályha vékonyabb falú, és egyenletetesebb a hőmérséklete kint-bent. A hőfok különbség sokkal kisebb! A tömegkályha tűztere, magja sokkal jobban felmelegszik annál, míg a külső köpenye sokkal alacsonyabb hőmérsékletű a csempénél. A cserépkályha szinte 'egybe'épül. A tömegkályhánál vigyont a nagyobb hőfok különbség miatt a külső-belső más hőingadozású, dilatációjú. Emiatt lehet elrontani (többek között). Vagyis lehet egyszerűbb falazni a külsejét (egyeseknek ez is csak fal, amit rakni kell :-), de olyan megoldások vannak, amik cserépkályhánál nem. Még a bekevert anyagok is másak, mint a cserépkályhás könyvben, gyakorlatban.
Az égéstérnél is azt látom, hogy bár mitikus legendák övezik, de igazán nincsen jó leírás, nincs 2 egyforma ház és tüzelő, sem egyforma kályha más-más tűztérrel, így nem tudni kinek van igaza,
Nem tudom milyen legendára gondolsz. Egyesek állítják, hogy ez legenda. :-)
Az hogy többféle megoldás van, az igaz. Hiszen van ilyen olyan típusú tömegkályha klasszikus finn, dán, orosz Kuznyecov mintájú, vagy Csernov álltal alkalmazott.
De torok, és másodlagos kamra van mindenhol. És ez határozza meg, hogy hol, milyen égésteret, torkot, felső kamra kialakítást kell készíteni. Mindennek meg van a miértje. Logika van benne, és meg lehet tanulni. Akik nem értik, annak legenda marad :-(
de ha csak „simán” ég mint egy cserépkályha a többség már azzal is elégedett, hiszen azt sem tudja, pontosan hogyan kellene működnie. Szóval, ha annyira van elrontva, akkor sem kell szétbontani, hanem nem lesz hatékonysága, de mint cserépkályha üzemeltethető. Talán a tömeget alapul véve még így is hatékonyabb hő tartással.
Szóval te döntöd el, hogy mivel leszel elégedett. Elég egy tömegkályhának nevezett kályha, amiben ég a tűz, talán kicsit lesz elrontva, talán nagyon. De tudni nem fogod mennyire. Mert égni fog a tűz benne, és a füst kimegy a kéményen. Lehet szétnyílik, de lehet hogy nem (?). De ha nem, akkor is lehet csak cserépkályha hatásfokkal, ... működtethető.
Szóval átolvasom még a fórumot az elkövetkező 1-2 nap és nekiállok valaminek. Tanácsokat szívesen veszek, illetve szeretném is megtárgyalni az építés előtt az elképzeléseimet.
Ha valóban kíváncsi vagy rá, akkor azt tanácsolnám, hogy nézz meg legalább 1 tömegkályha építést a helyszínen. Pl. ez is ilyen volt:
Majd ott fog sok kérdésed lenni meglátod, amire most még gondolni sem tudsz. Ők is így voltak. (Még nekem is inspiráló volt, olyan nyitottak, érdeklődők voltak :-) Ahogy soronként halad az építés, és a téglák illeszkednek egymáshoz, (vagy nem) akkor érted meg a dolgokat. Vagy akkor merül föl a kérdés, hogy miért így!
Hidd el, megéri majd. Tanulj más hibájából, aki enélkül vágott bele, aztán itt kérdezgetett utólg, hogy hogyis lehet helyrehozni. Ha visszaolvasol meglátod minden évben volt legalább 1-2-3 ilyen a fórumon. És ezek csak azok, akik nem szégyelték utólag megkérdezni, és tudunk róluk!
Tisztázzuk, a hőtárolás hatásfoka gyakorlatilag csak a méretezéstől függ. Egy jól méretezet, hagyományos cserépkályhában használt járatrendszer ugyanolyan jó hatásfokú mint egy harang, vagy contraflow. A különbségek a hőeloszlásban illetve gazellenállásban illetve a méret korlátokban jelentkeznek leginkább. A falvastagságról, anyagról, ilyen szempontból nem erdemes beszélni, az ugyanis megintcsak a méretezés kategóriája.
Igen van, választék, a szaktudás viszont arrol szól, hogy össze tudd hangolni a hőigényt, hőtároló méretet, tűzteret, kémenyt a hely és a kályhatípus adottságait és abból a legtöbbet hozod ki.
Lehet éppen rajzokat meg fotókat nézegetni,másolgatni, lehet barkácsolni valamit, ami valamennyit melegít és jóesetben a füst is kitatalál, de nem ettől lesz jó egy kályha.
Ha csak az a cél hogy valamennyit melegítsen és a füst kitaláljon, akkor fölösleges, hogy bárki azon gyűrje magat, hogy ő most aztán tömegkályhát épít, igy leginkább ezt a kifejezést, vagy típust járatja le.
Nekiállok egy tégla-tömegkályha félének a közelgő napokban.
Van cserépkályhás múltam, és van róla papírom is, bár ez önmagában semmit sem jelent, de tanultam róla.
A tömegkályháról viszont nem. A kályha sajátom lesz, nem másnál kísérletezem, bár én nem is fogom fel kísérletnek.
Azt látom, hogy kicsit összevisszák az infók.
Azt is látom, hogy összesen kb 5000hsz van, ebből most visszaolvastam 500at (10%) de igazán sokkal nem tudok többet a dologról, mert sok a mellékinfót.
A költségvetés igen alacsonyan tervezett.
Most válogatom a téglákat, nagyméretű címeres bontott talán 300db.Majd ha kiválogattam kiderül mennyi…
Van még kb 150db samott téglám és pár lapom.
Azt látom, hogy sima cserépkályhától annyiban tér el, hogy más a köpeny anyaga és ezáltal a súlya, módosult a füstjárat, miszerint elvileg utánéget.
Hátrányként és előnyként is említeném- leírások alapján- a nagyobb tehetetlenséget.
Nem igazán tudom, hogy nem okoz-e problémát, egy -8 fokos nap után a +12 fokos másnap. Ami egyébként jellemző, hogy iszonyatosan összevissza a hőingadozás mifelénk.
Azt még hozzátenném, hogy nem tudom mire kell a legjobban figyelni az építésnél, de úgy látom a köpenyfal építése sokkal könnyebb mint a cserépkályhánál, igazából nehéz elrontani. Az égéstérnél is azt látom, hogy bár mitikus legendák övezik, de igazán nincsen jó leírás, nincs 2 egyforma ház és tüzelő, sem egyforma kályha más-más tűztérrel, így nem tudni kinek van igaza, de ha csak „simán” ég mint egy cserépkályha a többség már azzal is elégedett, hiszen azt sem tudja, pontosan hogyan kellene működnie. Szóval, ha annyira van elrontva, akkor sem kell szétbontani, hanem nem lesz hatékonysága, de mint cserépkályha üzemeltethető. Talán a tömeget alapul véve még így is hatékonyabb hő tartással.
Szóval átolvasom még a fórumot az elkövetkező 1-2 nap és nekiállok valaminek. Tanácsokat szívesen veszek, illetve szeretném is megtárgyalni az építés előtt az elképzeléseimet.
Mit szólnátok hozzá, ha a téglakályha alsó felét leburkolnám cserépkályha csempével(pl.4sor)??? Persze valahogy drótozva + agyag v.ragasztóféleséggel légmentesen, szorosan? Lenne valami negatív hatása?
Elek, most nem mindegy hogy tolásnak vagy húzásnak nevezed? A kutyaközönséges kémény sem működik, ha kint kánikula van, a kéményben meg hideg levegő (begyújtásnál). A közönséges jancsikályha kéményhuzatára is mondhatod, hogy az igazából nem is huzat, mert a kinti nehezebb-hidegebb levegő nyomja alulról, azért megy csak a füst felfelé. És így is van, de felesleges hasogatni a szőrszált.
A rakétakályhában a lefelé tartó füst lehűlése nem "mellékes körülmény", hanem a lényeg, hiszen az értelmét az adja a kályhának, hogy a hőt a szobába jutassa, a kéménybe csak a szükséges mértékűt :)
"az valószínűleg megerősítené azt a régi gyanúmat, hogy a "harang" típusú füstgáz hőkinyerési módszer távolról sem oannyira jó hatásfokú, mint amennyire azt gondolják egyesek"
Talán innen indult el a méréssel bizonyítottan kiváló működésű, hatásfokú tesztkályha kritizálása.
Kedves Szentpet, Ango, Ybasc, Ab.
Szerintem, noha a 'harang' tehát a hőhasznosító részben lettek az átépítések végrehajtva, (és némileg a tűztéren), mégis úgy hiszem, hogy nem a harangban volt a változás, hanem a tűztérben!
Az első megoldásnál volt ugyan rakéta tűztér, de klasszikus gyorsító nélkül! A másodiknál volt már, és a 3.-nál a legmagassabb/leghosszabb.
A kályha mindíg 'egy komplett rendszer'-ként működik!
A változtatásoknak nem az volt a lényege, hogy lent, vagy középen vezetjük a harangba a füstöt, hanem a tűztér, (és egész kályha) működése változott meg a gyorsító hatására.
Megváltozott a harang betáplálási ponton kívül a gázok áramlási sebessége (jobban felgyorsultak, majd lelassult a harangban), stb. Abból látható, hogy a kályha hatásfokán kívül mennyire megváltozott, a levegő szükséglet, a károsanyag kibocsájtás, stb .....
Ez egyébként igen érdekes szerintem!
Hiszen az égési hatékonysága a kis rakéta tűztérnek mindhárom esetben igen jó, közel azonos volt (92-98 % között).
YBASC:
A kis pohararas kísérlet szemléletes! Gratula!
Valóban tud örvénylő, és nem csak lineáris mozgást leírni a füst egy harangban. Jól szemlélteti a kis videó!
Aztán, az, hogy egy kályhában lévő harangban milyen mozgást végez: én nem tudnám megmondani :-)
Azt azonban biztosra veszem, hogy a harang mérete, illetve a bele vezettett füstgáz mennyisége (sebessége,tömegáram) a harang működését befolyásolja!
A poháron látható ugyanis, hogy rétegződést kevésbé figyelhetünk meg, mivel nagy a füstgázok mennyisége!
Az igazi 'harangként való funkcionáláshoz' nagyobb pohár, vagy kevesebb füstgáz szükségeltetne.
Egykályhára lefordítva: ha működő harangot akarunk, akkor a tűzteret, harangot, (kéményt), átvezető nyílásokat, .... jól kell méretezni :-)
"... Tehát a fenti rajz a valóságban egyszerűen nem fog működni.
Ha lennénk ilyen kályhacsöveim meg három könyököm, akkor kipróbálám magam..."
Ne izgasd magad a csővek miatt, összeraktam egy egyszerű szerkezetet, igaz nem szigeteltem a samott csőveket de maradjunk annyiban hogy árnyékban is közel +40 C fok van....
Szerintem kb. úgy gondolja, mint a rakétakályhánál, csak ott ugye a hordo az egyetlen harang. Vagyis az also harangból egy "kémény" vezet a második harang felső részébe, nem csak a második harang aljáig. Bevált megoldás.
Na ugye hogy működik az a harang, persze egy kicsit leegyszerűsítve ugyanis nincs benne a kémény és a pipa. Amit ugye méretezni kell. A tűztér-harang-kémény szerves egységet kell alkosson egymással és ez bizony számításokkal és hosszú évek tapasztalatálval lehet meghatározni.
Természetesen az egészséges szekpticizmus mindenkinek jár és mindig mindennél vannak jobb megoldások. Kis hazánkban bevett szokás az hogy aki egy kicsit is kilóg a sorból azt egyből le kell nyomni, ellehetetleníteni, lejáratni... Pedig van maroknyi kályhás aki szívvel lélekkel teszi a dolgát, számol, agyal, fejleszt, próbál jobb megoldásokat keresni.
Elég rég óta olvaslak benneteket végignézve a rengeteg színjátékot, okoskodást sokszor úgy érzem ez a fórum már rég nem arról szól amit a létrehozója megálmodott!
"Tehát ha a "harang" kijáratát tekintjük legalacsonyabb nyomásű (=elszívási) pontnak, akkor a harangba beszívott füstgáz távolról sem úgy viselkedik az üregben, ahogy azt az ábrákon bemutatni szokás..."
Arra gondoltam, hogy ha a hölgy a tényleges, tehát a nem-keresztező áramlási vonalakat rajzolta volna oda (a mérési adatai nyomán),
OK, akkor most szépen rajzold le, hogyan áramlik a víz egy fazék vízben amit éppen forralsz, aztan képzeld el, hogy a valóságban tényleg úgy áramlik-e, meg hogy van- benne kereszt áramlás...ahogy te nevezed.
A másik kérdés, szerinted mennyire gondolják egyesek jó hatásfokúnak, és mennyire gondolod te nem annak, esetleg számszerű adatokal, esetleg konkrét példát ha tudnál hozni. Pl. ha azt mondanad, hogy egy contraflownál alacsonyabb kilépő gázhőmérséklet mértél mint egy ugyanakkora harangnál, akkor azzal lehet valamit kezdeni, nézzük meg miért, mert addig ugye mindez csak üres okoskodás.
hanem a füsgáz java a legrövidebb úton áthalad a bemenet és a kimenet között és csak egy része az, amely valóban bejárja a harang felső régióit (a hölgy mérései is ezt támasztják alá).
Megint az a kérdés, hogy mennyi az annyi, egyebként létező jelenség amiről beszélsz, egy erős huzatú kéménynél könnyen előfordulhat hogy több meleg távozik a kémény felé a kelleténél, megvannak ennek a kiküszöbölésére is a megoldások. Tudod ez megint egy olyan dolog, hogy ismerni kell a kályhákat és nem csak eszetlenül ilyen-olyan rajzokat másolgatni. Megint oda lyukadunk ki, hogy méretezés.
Tudniillik van egy olyan gyanúm, hogy a rakétakályhák (rocket stove) "füstgáz-toló" üzemmódja a valóságban nem létezik,
ez csupán néhány fizikai jelenség téves értelmezése:
Szóval van a harang járat meg a rakétatűztér, amit elég régóta épitenek, bizonyítottan működik és akkor jössz te laikusként és kijelented hogy az egész valójában egy téves értelmezés. :D Most mit lehet erre mondani, gratulálok.
Nem, véletlenül sem kérdezel, bátran kijelented, hogy az biza nem úgy van, jóhogy nem nem jössz te is azzal hogy a szakik azok totál hülyék, bezzeg te tudod a tutit. Ez az a mentalitás amitől időnként elszáll az agyam és többek között ilyen jelenségek miatt is jutottam arra, ráadásul a jelek szerint nem is egyedül, hogy teljesen fölösleges érdemi információkatt megosztani a nagyérdeművel... Az egy dolog, ha kérdeznek es elmagyaráz valamit az ember, de egy idő után fárasztó hülyeségeken vitatkozni, pláne olyanokkal akik nem meghallgatni akarnak hanem a saját ”okosságukat” bizonygatni.
pl a füsgáz csupán azért hajlandó "lefelé" távozni, mert hűl lefele közben, így egyre nehezebb lesz, de ha nem hagyjuk lehűlni (pl egy hosszú hideg falú csőben),
szólj ha megoldottad, hogy egy hosszú, hideg falú csőben nem hül le a füstgáz
akkor bizony megbukik a tűz-pumpa elmélet.
Nincs az a tűztér amit nem lehet befullasztani, ez nem a tűzpumpa elmélet bukását jelenti, hanem azt hogy hülyeséget csináltál.
Tehát a fenti rajz a valóságban egyszerűen nem fog működni.
Ha lennénk ilyen kályhacsöveim meg három könyököm, akkor kipróbálám magam.
Mi sem egyszerübb, guberálsz valahonnét három könyököt meg néhány rozsdás kályhacsövet és kisérletezgetsz, lehet hogy ezzel kellet volna kezdeni a kinyilatkoztatások helyett. De ha csak egy könyököt tudsz szerezni, akkor se ess kétségbe, ha egy hevenyészett rakétatűztér fölé rakod a kezet néhány pillanatra, megfelelő távolságban érezni fogod milyen nyomást tud produkálni, a hűtés lefelé áramlás szakasza pedig ugy van megoldva, hogy erre még ráerősítsen, bár nem igazán úgy ahogy te rajzoltad. Létezik ezekről a kályhákról egy könyv is, kis turkálással még le is lehet tölteni innét-onnét, legalábbis nekem sikerült.
Az képeken lévő kb 8-10 méter hosszú tégla+cső építménynek jelentős füsgáz lehűtő hatása van. Én úgy gondolom, hogy a benne lévő füstgáz a hűlés során egyre nehezebb lesz, ezért a végén "kifolyik" ebből a csőből, miáltal ugyanúgy szívóerőt jelent a tűztérre, mint egy kémény (csak más okból). Tehát itt sem nem a tűz "tolja" a füstgázt, hanem itt is "szivattyúzva van" a tűztér.
Én úgy gondolom, hogy egy jelenséget akkor tudunk legkönnyebben megérteni, ha azt minél kevesebb zavaró körülmény közepette vizsgáljuk. Mivel a képeken lévő kályha távolról sem ilyen leegyszerűsített rendszer, ezért mégiscsak meg kellene próbálni összedobni a rajzomon lévő kísérleti csőkályhát. Ha a rakétakályha valóban képes nyomást létrehozni, akkor meg sem kottyan neki az a kis szintkülönbség a beszívási és kilépési pont között. Ha viszont így (tehát a füstgáz jelentős lehűtése nélkül) nem képes működni, akkor a rakétakályha talán mégsem "tolja" a füstgázt valójában.
Sziasztok új vagyok itt az indexen de egy ideje mátr olvaslak benneteket, érdekelnek a tégla és a tömegkályhák.
A harangnál mi lenne ha nem alulról-középről, hanem legfelülről volna betáplálva a füst?
Más:A rakétánál oké hogy a tűztér fenéktől lefelé néhány 10cm-en belül lefulladhat, de a valóságban egy kémény is van a rendszer végén ami ha meleg biztosítja a huzatot. A hőemelőnek pedig szerintem felfelé irányba van csak értelme. Bár egyáltalán nem értek profin a kályhákhoz -nem vagyok kályhás- csak kályhakedvelő!
"A rekétatüztérnél a kéményt "beteszed" a tűzteredbe/fölé. Vagyis a kémény hatásod biztosítod hatványozottan közvetlen a tűzzel. Ezért "mondják", hogy itt a tűz a pumpa.."
Szerintem a rakétakályha-elv is megérdemelne egy kísérletet: egyszerű kályhacsőből kellene készíteni egy ilyesmi próba-tűzhelyet:
és kíváncsi lennék, hogy mekkora bemenet-kimenet szintkülönbségig tudja "nyomni" a tüzet a rakéta.
Tudniillik van egy olyan gyanúm, hogy a rakétakályhák (rocket stove) "füstgáz-toló" üzemmódja a valóságban nem létezik,
ez csupán néhány fizikai jelenség téves értelmezése: pl a füsgáz csupán azért hajlandó "lefelé" távozni, mert hűl lefele közben, így egyre nehezebb lesz, de ha nem hagyjuk lehűlni (pl egy hosszú hideg falú csőben), akkor bizony megbukik a tűz-pumpa elmélet. Tehát a fenti rajz a valóságban egyszerűen nem fog működni.
Ha lennénk ilyen kályhacsöveim meg három könyököm, akkor kipróbálám magam.
