Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A CO az színtelen, de a korom az nem! Én nem csak CO-t írtam, hanem Co+korom!
Vagy nem?
Ha kélrdezel, egyí kicsit pozitívabban kellene hozzáálni, és nem kioktatóra venni talán.
Másrészt, hameg vágod hogy kell tömegkályhát építeni, (amit kétlek), akkor miért vannak a kérdések?
Szóval nekem ez olyan visszás dolog, hogy tanácsot kérsz, kérdezel, és a pozitív segítő szándékú választ visszautasítod, és feleslegesnek mondod. Hogy arra neked nincs szükséged. Különben sem igaz, stb.
Ez csak úgy jött elő, hogy gyüjtögettem a használt étolajat, majd mikor megtelt 2 ballon elsattyogtam a helyi hulladék udvarra. Leadtam, gondoltam megköszönik , de azt se monták, hogy kukk.
Azóta máshol helyezem el. Néha elégetem. Pl. úgy hogy fűrészport leöntök ezzel és be a cserépkályhába, néha odaadom kazános ismerősnek.
Még a gázkorszak előtt a levágott disznókat szalmával perzselték, vagy a módósabb helyen un. malacperzselővel. A lényeg jó száraz akácfából készitettek olyan fakanál/seprűnyél vastagságú , legyen 2 -3 cm átmérőjű anyagot , azt tették a pörzsölőbe és fújtatva bizony égett az tiszteségesen. Majd szintelen lánggal.
Rendkívűl furcsa de minél szárazabb a fűtőanyag annál nagyobb odafigyelést igényel a tiszta égés megvalósítása.Sokkal könnyebben befüstöl...
Szerintem kicsit tévúton jársz, nem a száraz fűtőanyaggal van a probléma, ugyan miért lenne probléma, ha nem kell fölöslegesen vizpárologtatásra fordítani azt az energiát, amivel fűteni is lehetne?.
Szalmánál meg egyéb ilyen izéknél, de még apró fadaraboknál is inkább a nagy hirtlenséggel és nagy mennyiségben felszabaduló gázok okoznak problémát. Vagy kicsi a láng és nem tudja begyújtani ezt a gázmennyiséget, vagy be tudja gyújtani de akkor nem biztos, hogy megfelelő mennyiségű levegőt tudsz adagolni. De ha megis mindez összejön, akkor nagyon heves, és nehezen szabályozható lesz az égés, szélsőséges eset a fűrészpor robbanás. Egy módja van a szabályozásnak, az pedig a megfelelő és pontos adagolás, lásd pellet kazán. Szalmabálánál napraforgószárnál, kicsit halva született az ötlet, arra ott van a kemence, viszonylag jó, de korlátozott hatásfokkal. Több értelme lenne azon morfondírozni, hogy lehetne házilag brikettálni mindenféle növényi származékot és azt egy normális tömegkályhában elégetni. De végülis a te dolgod, én mindenesetre nem erőlködnék evvel.
Nem véletlenül mondják, hogy az ideális fa vastagság, 8-12cm körül van. Igaz hogy a rakétakályhák alaptípusa, kisebb botokkal karókkal meg pálcikákkal is szépen elboldogul, csak ott vagy folyamatosan lehet pakolászni, vagy állítva töltik be a fát, de annak ugye csak a vége ég, az viszont meglehetősen hevesen. Ezeknél így oldják meg a megfelelő adagolást, egyszerre csak kis mennyiség ég, viszont gyors gázfelszabadulással..
CO az bizony színtelen és szagtalan, tehát ha nincs füst az még nem feltétlenül jelenti, hogy tökéletesen kiégtek a gázok, maradjunk annyiban, hogy a füstmentes égés inkább csak jó jel...
A CO az nem színtelen és szagtalan?A napraforgómag valóban olajos ,a szár nem.
Van még egy érdekesség az égésében .Rendkívűl furcsa de minél szárazabb a fűtőanyag annál nagyobb odafigyelést igényel a tiszta égés megvalósítása.Sokkal könnyebben befüstöl...
Igen ,a hatásfok miatt tervezem az építést.
Már megbocsáss Sanci bá ,de én magában az építésben semmi különlegességet nem látok a falazatokhoz képest!A témát meglehetős aprólékossággal járom körül és csak akkor látok hozzá -mint már korábban írtam volt -,ha elfogynak a kérdések .Egyébként nem kizárt tanulmánykályha építése sem- egy alárendelt helységben.Ha jól sikerül ,lehet el sem bontom...
Ami engem sokkal jobban izgat az a tüztérgeometria , a másodlagos levegő bejuttatásának módja,
A sötét szín, szúrós szag: elégetlen szén (korom), és CO, szénmonoxid-ra utal valóban.
A napraforgó nagyon olajos. Múltkor a fát kérdezted, ezért a fáról írtam egyébként.
Ha napraforgó szárra, kukoricaszárra akarsz valamit:
1.-nem biztos hogy tömegkályha kell, azért gondold át: a kemencéket erre találták ki!
2.-Ha mégis tömegkályhát szeretnél (mivel a kemencék hatásfoka csak 50% körüli a 70-80%-al ellentétben), akkor viszont:
-valóban speciális kályhát, speciális tűztérrel kell építeni, ahol jó néhány dolgot feltétlenül figyelembe kell venni! (mindenképpen megváltoztatni az alap kályhát).
-az ilyet valóban nem meetingen nem tanítanak. Viszont az alapokat igen!
Vagyis magával a tömegkályha építés sajátosságaival mindenképpen tisztában kellene lenni. Pl:köpeny-mag találkozása oldalt, elől, hátul, ajtónál, ajtó beépítése, kell-e samottal a járatot + bélelni, és ha igen milyennel, és hogyan kell beépíteni, a fedések, magasságok, járat, és egyéb keresztmetszetek, stb, a teljesség igénye nélkül.
Tehát egy ilyet megépíteni JÓL az egy gyakorlott építőnek is kihívás!
Nem biztos, hogy ilyennel kellene kezdened. Vagy ha ilyet akarsz, akkor az alapokat kellene megismerni, és konzultálni a változtatásokról egy gyakorlottabb személlyel.
Bocs a megvárakoztatásért Sanci bá, de szoftverproblémák léptek fel.
Az orvos pedig egészen tegnapig akádályoztatva volt.
Nos,miért is kérdezem ezeket?
Már több alkalommal is említettem,jelenleg a házat kemencével fűtjük.Ezt az égetőművet tervezem kiváltani a tömegkályha projekt során.A fűtőanyag továbbra is napraforgó és kukoricaszár lesz.A kemencével való fűtés során kitapasztaltam a napraforgószár kemencében történő elégetésének sajátosságait.Ezek közül a legfigyelemre méltóbb az ,hogy -mint minden biomassza fűtés esetén -rendkívűl sok égési levegőre van szükség.
Amennyiben ez nem áll rendelkezésre adott pillanatban akkor sötét színű és szúrós szagú égéstermékem lesz,ami nyilván nem az égés tökéletes mivoltára utal.
(Egyébként -odafigyeléssel - a kellő hatásfokú égés rendszerint megvalósul.)
Na,ezért érdekel engem az,hogy milyen gázok szabadulnak fel.
Gondolom belátható -a fentiek figyelembevételével- ,itt nem a szokványos kályháról van szó.Ebből az is következik-ilyet nem építenek workshop-on.
Ehhez hasonlóak azok is, akiknek elég néhány fotó is, hogy 'kitanulják a szakmát'. :-)
Ez a fórum is (nem tudom mennyire figyelted régebben) jórészt arról szól, hogy innen interneten keresztül néhány képről, és rajzról akarják megtanulni a tömegkályhát. Kőművesek, lakatosok, és a többi. (És gondolom cserépkályhások is akik nem akarják bevállalni) anoním módon. Név nélkül. Tele frusztrációval, sértődésekkel, sértegetésekkel. Volt itt aki még a segítő szándékra is pocskondiázott.
Meg emellett az elrontott, félresikerült kályhák! Minden évre jutott 1-2 ami itt is felbukkant. Megnyílt, vagy 40 kg fát elfogyasztó, vagy nem kielégítően fűtő, és a többi.
És nem nagyon megy az emberek fejébe, hogy nem lehet így kályha építést tanulni.
(Arról nem is beszélve, hogy tilos kályhát építeni szakirányú végzettség nélkül!).
Szerintem téglakályhát, tömegkályhát még többen próbálnak így építeni, mint csempekályhát. Azt hiszi az emberünk, mivel kőműves, vagy hobbiból otthon falazott már: menni fog ez! Olyan a kályha is mint a ház: 4 sarka van! Belül van 1-2 válaszfal benne, oszt kész :-) Látta 1-2 képen (vagy nállad építés közben :-) hogy csinálja, tehát uccu neki!
A gond ott van, hogy elég 1 helyen elrontani valamit (pl. egy fordulóját a füstnek, stb) hogy ne legyen rendes huzat az egész kályhában, és rosszul működjön, vagy féloldalassá váljon, és a többi.
Tömegkályhánál pedig még több a hibázási lehetőség.
Én ezért tartom jónak, az ilyen meetinget/bemutató/kaláka építést.
Nyílván itt nem az egész szakmát tanítja/tanulja az ember.
De ha már saját részre szeretne magának kályhát építeni (nincs munkadíjra pénze, stb) akkor legalább 1-et végignézhet az elejétől a végéig.
Ott a habarcs megkeverésétől, a külső felület tisztításig mindent lát/csinál =>megért. Amit nem ért, megkérdezi!
Természetes, hogy ettől nem válik kályhássá, de legalább EGY PONT OLYAT meg tud építeni otthon; mivel látta, megértette, lefotózta, kipróbálta, stb. Még akkor is, ha nem szakmabeli.
Összehasonlítatlanul jobb esélyei lesznek, mint a 'tanult kőműves' ismerősödnek. :-) Bár lehet, hogy Ő kimagaslóan inteligens, és nincs szüksége ilyenekre! :-)
Teljesen frankó. Múltkor tőlem is "elleste" egy kőműves a szakmát (aki egyébként géplakatos eredetileg, de a kőműves szakmát már korábban "elleste", és most abból jobban él). 4 nap alatt összesen kb egy órát mellettem töltött, megnézte mit csináltam (nem azt, hogy mit csinálok éppen, vagy hogyan csinálom), majd közölte, hogy nagyon hasznos volt ez számára, mert nem tudhatja, hogy a jövőben miből kell majd megélnie az ember fiának, és most már ehhez is ért.
Tök jó. Szóval ő nagyjából 1 óra alatt képes volt megtanulni azt a szakmát, amiért mások éveket gürcölnek iskolában, mester mellett inasként. Egy zseni.
Köszi a véleményt !Az Ő lehetőségeik valóban mások.Most úgy gondolom a fejlesztés vezérfonalát ott hajtják leggyorsabban előre.A saját lehetőségeinkel tisztában vagyok.Szerintem azért jó tudni mások hol tartanak.Amennyire tudom Romániában és természetesen Oroszországban is vannak kiváló műhelyek.
Visszatérve az általam elindított témára ....
Tehát 100 fokon elkezdődik a fa gázosodása.Milyen éghető gázok is szabadulnak fel?
-----szén-monoxid,
-----kén-hidrogén,?
-----metán stb.
Ezeknek és a többinek vajon mennyi lehet a gyulladási hőmérséklete ?
Kikapni nem akarok, összekapni meg végképp nem :-)
Elutazni, méregetni valóban költség már önmagában is, hátha még a műszer árát is hozzálökjük :-(
Ezért gondoltam hogy itt Debrecenben építeném, legalább ezek a költségek kiesnének.
Gázelemzőt az idén biztosan nem tudok/fogok venni, ahogy írtad is elég horror ára van. Megfizettetni nem tudja az ember.
Azért vannak olyan mnérérsek, amik nem kerülnének sokba. Tűztér, kamra hőmérsékletének, illetve a kályha több más pontjának (kilépő füstgáz hőm.-e).
Olcsón lehet kályha felületi hőm-et is mérni.
Ezekből az értékekből már lehet levonni valamit!
És lennének kisebb átalakítások, amik nem nagy munkával járnának, és akár belülről is elvégezhetők lennének, vagy kivülről kisebb bontással.
Én nem egy fajta kályhát építek. Mások a megrendelői igények, mások a kémények, (bekötési magasságok pl.) Mindíg ezekhez kell hozzáigazítanom a kályhát.
Azóta folyamatosan motoszkál a kíváncsiság bennem, hogy az ilyen-olyan megoldás közül vajom melyik jobb, és mennyivel (dán tűztér, Orosz biotűzteres, vagy anélkül, a különböző másodlagos kamrák, illetve eleve a kamra haszna). Egy ilyen számszakilag diagnosztizált mérés sok mendemondát oloszlatna, és sok kételkedőt meggyőzne (vagy ki tudja :-).
Mert valóban vannak ilyen kályhákról mérések, de az egyik ilyen, a másik olyan. Ha egy kályhán lennének a változtatások, akkor azzal a különböző megoldások/alternatívák közötti hasznosságot lehetne leszűrni.
És nyílván ezek egy része csak gázelemzővel mérhető (el nem éget alkotók, stb). Viszont más kisebb mérések olcsóbban is megoldhatók (szélsebesség mérő, tűztér hő, kilépő hő). Gondolom én :-)
A mostani kályhámon 2* építettem át a másodlagos kamrát, belűlről (ajtón keresztül megoldható volt :-)
Tehát a hőmérséklet, levegő nem túl sok, de elég mennyisége, ... tehát 3T.
Ezért jók ezek a tömegkályhák.
Egyszerre befér a napi tüzelő, nem kell nyitogatni, pakolgatni. Tehát az égés sokkal stíbilabb, vagy talán úgy fogalmaznék, hogy statikusabb, állandóbb!
Azért ott is az elején van füstölés nyílván, de ha felűlről gyújt be az ember, akkor a rakás tetején levő kisebb mennyiség hozza valóban üzemmeleg állapotba a kályhát.
És a nagyobb/egész rakás már optimálisabban, tisztábban ég. (Feltéve persze, ha jól lett megépítve a kályha).
Az ilyen kis kályháknál könnyü túltömni az adagolónyilást, vagy széttúrni a parazsat az elejénél, akkor csinál ilyen pöfögéseket. Itt felénk, ökofalvakban építgetnek előszeretettel ilyesmiket, filléres anyagokból, vagy hulladékokból. Halászhajó kéményéből a gyorsító, meg hasonló megoldások. A kis tüztér miatt elég sokat kell piszkálni, de azt leszámitva, tenyleg jól működnek. Vagy függőleges etetőnyilás aztan léceket meg karókat állítanak bele és igen látvanyosan nyeli be a kályha.
Egy kályaépítő szeánszon való részvétel önmagában még semmire sem garancia. Az amúgy szép honlapon viszont nem sok saját kályhát látni, nagyrészt a nevezett szervezet, illetve tagjainak oldaláról származnak.
Szépek ezek az amerikai kályhák, különösen akkor amikor elgondolkodik rajta az ember hogy kishazánkban, vajon hányan lesznek hajlandóak ennyi samottot beépíteni? Ha valaki saját magának szándékozik ilyen kályhát építeni, annak viszont egy tanfolyan ára már csak aprópénz...de mindenki maga dönti el, mit hajlandó megfizetni...
Üdv Sancibácsi, mivel a gyakorlati tanácsok megvoltak, nem akartam továbbragozni, inkább az elméletről mondtam pár szót. A gyakorlat meg persze jóval összetettebb. A 3T-ből illetve és az égési folyamtból, egyebként a teljes tűztér működését le lehet vezetni, alkalmazni minden egyes tűztérre ill. kályhára, szinte végtelen történet és egyben a kályhaépítés kiinduló pontja kellene hogy legyen. Na ezt abba is hagyom, mert a végén megint kapunk miatta...:D.
Ami az álmodat illeti, csak úgy alapnak, az emberek nagyrészét nem a valóság érdekli, hanem azt akarják, hogy megerősítsék őket abban amit hinni szeretnének. Ha ez nem jön össze akkor következik a duzzogás, de mint látom, nagyjából tudod mire számíthatsz. Na meg az itteni fórumos tapasztalatok..:D
Ha valaki kályházásból szerzi a fő bevételét, akkor nem igazán igazán bölcs dolog egy rakás pénzt kiadni egy gázelemzőre. Ha van elég munka akkor minek, ha nincs akkor meg túl nagy kiadás. Csak akkor van értelme, ha a reklámértékét ki tudja használni az ember, de az további költségekkel jár. Egyébként a büdös életbe nem hozza vissza az árát. Ugye alapból, nem a friss kályhában lehet jó értékeket mérni, ha x idő mulva visszamész, akkor oda egy napod, plusz utiköltség, ha a kedves ügyféllel akarod ezt kifizettetni, annak szájhúzás lesz a vége, ha beépíted ezt a mutatványt az áradba, akkor drága leszel, ha benyeled ennek a költségét, akkor meg magadat sz...tod.
Ez szerencsésebb országokban is leginkább a nyugdíjas kályhások és a jól eleresztett hobbistaknak a játékszere. Vagy, amikor sikerul összeállnia egy komolyabb társaságnak, mert ugye össze is kell rakni meg szétszedni, meg újraösszerakni a mérnivalót, munka és időigényes, nem egyemberes mutatvány. Hogy ezt otthon sikerül-e összehozni...? Maradjunk annyiban, hogy szurkolok. És meg mindig nem hivatalos a történet. A nagy cégek meg nem éppen abban lennének érdekeltek, hogy kiugróan jó értékeket mérjenek olyan kályhákban, amik konkurenciát jelentenek, ráadasul a termékeikre , előregyártott izéikre sem hoz vevőket.
Én személy szerint hitelesnek, veszem az MHA, vagy Lars méréseit, mert innét-onnét csak megerősítésekkel találkoztam, másrészt egy sima logikai eszmefuttatással is belátható, miért és miben tud többet egy tk. egy előregyártott bádogkályhánál, vagy akár hagyományos cserepkályhánál. Na már megint bejön a képbe a 3T.
Hogy miben viszi előrébb a szakmát? Jobb értékekt gyakorlatilag nem igazán lehet összehozni, (persze volt itt olyan nagytudású, aki simán megduplázza a 92%-os hatásfokot is :D) inkább számszerűsíteni, milyen módosításnak milyen hatása van, az mondjuk érdekes és a leg munkaigényesebb vizsgálat lenne. Ehhez már akar egy nemzetközi összefogás sem ártana. Meg mielőtt valami EU-s idióta szokás szerint ki nem talál megint valami eszement szabályt. De ne legyen igazam...
A személyeskedés a vita halála.Én megfogadtam egykoron ezt nem teszem.Szavatartó embernek gondolom magam ezért ehhez tartom magam.
Képzeljétek ,volt egy magyar ember aki résztvett az MHA gyűlésen az idén ápriisban az USA-ban.Ő Nagy Zoltán innen http://kalyha.hu/.Amúgy érdemes ellátogatni a fenti szervezet oldalára is .Itt egy príma album:https://picasaweb.google.com/100099482278258044258.
