Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Igaza van Vackornak, lehetséges ilyen kályhát építeni, a dilatáció nem okozhat problémát, ha a födém-áttörés jól van megoldva.
Én is ilyen harang sláger fesztiválon léptetném fel az ilyen kályhát, mert nincs az a kémény, ami egy ilyen magas ellenáramú kályhát meghúz:-))
Az elzárót/váltót semmiképp nem lehet kihagyni, mert egy ilyen nagy kályhának rá lehet segíteni vele 'hideg-indításnál'.
Abban pedig neked adnék igazat, hogy valóban az a legszerencsésebb eset, ha a kályhában csak a fát kell elégetni, és az felmelegedve a külsején leadja a hőt. Ennél sem telepítésnél, sem fenntartásnál nincs olcsóbb, egyszerűbb.
Annyit jegyeznék még meg, hogy egy ekkora kályhának már nem lehet egy 'normál dán' méretű tűztérrel nekivágni. Tehát alapterületre sem lesz pöttöm, ugyanis egy ekkora tömegű kályhába kell a kraft, ami meghajtja!
1. A vízteres kályhát ne tessék a cserépkályhás patkós időzített bombával keverni.
2. Egy gramm réz sincs benne.
3. Nem nevezném barkácsolásnak a már működő, és a működés közben mért adatokkal igazolt elmélet létjogosultságát.
4. Sokkal inkább lenne barkács az általad felvetett ötlet, bár a több légteret fűtő kályhákra számtalan példa van, a probléma az elzárásnál keletkezik, hatékonyság, kilépő füst hőm. stb, stb...
Persze kísérletezni mindennel lehet, pláne ha valaki feláldozza rá a még meg sem épült családi házát, bár ha a már működő víztereseket kockázatosnak és barkácsnak tartod gondolom nem Te leszel az a pioneer akinél ez felépül.
A kályha pedig valóban több száz éve kályha, kezdődött azzal, hogy néhány lángoló ágat körülraktak kővel hogy ne égjen le az egész kéró, és eljutottunk Dpek tömegkazánjához. (nem vagyok rokona!)
A keringetésről lejjebb bővebben olvashatsz, a kályha maga megoldja, nincs szükség külső erőforrásra.
A szokványos elrendezésű szerkezetekkel kapcsolatban igaz lehet, de a barkács tömegkazánnál se ilyen jellegű kockázat, se rézcső, de ha minden kötél szakad, még külső áramforrás sem kell a szivattyúhoz.
Még a dupla harang slágerfesztivál előtt építettünk egy hasonlót, annyi különbséggel, hogy nem fölötte, hanem a szomszéd szobában volt a második harang, és nem "kuznyetzov-féle" tűztér van benne.
Körülbelül ez a teljesítény arány. A második "harangba" eleve alacsonyabb hőmérséklettel érkeznek az égéstermékek, tehát sokkal könnyebb ezt az arányt tartani, mint a fordítottat.
A szabályozást úgy lehet megoldani, hogy az első harangból csinálsz egy rövidzárat a kémény felé és egy mozdulattal szabályozhatod vagy elzárhatod a második harangot.
A teljesítmény arányt pedig a bizonyos mértékben két harang méretével befolyásolhatod.
Az első harang csökkentése kicsit jobban beleszól, mint a második növelése, hiszen ha az első harang túl nagy, akkor már nem nagyon marad mit szabályozni a másodikban. A többszintes építkezésnél pedig a hőtágulásos probléma nem jelentkezhet, ha két külön darabot építesz, amiket csak az a kémény köt össze, amelyikbe mindkettő csatlakozik.
Nekem annyira nem szimpatilus a vizteres. Megpedig a kovetkezo okokbol:
- A kalyha nem veletlenul alakult ki tobb szaz even at ugy, hogy vizter a kozeleben sem volt. Lehet fejlodni, meg minden, de szerintem a kalyha az kalyha, es barmilyen vizter kialakitasa barkacsolas, es kockazatos. Szerintem.
- A vizter sokkal dragabb, nem beszelve a sok meter rezcsorol (d15-os legvekonyabbfalu is 1000 Ft/m).
- A keringeteshez is aram kell, szoval az uzemeltetese is dragabb, mint egy sima kalyhanak.
He-he! Tényleg érdkes ötlet, sztem haranggal úgy-ahogy össze lehetne hozni.... De mi is a baj a vízteressel? Mert az ugye gond nélkül,szabályozhatóan működne.Max. ha nincs szükség az emeleti körre, menne HMV-nek.
Mert értem én hogy NON-STOP, de meddig van nyitva??? :)
Ezt a két szintet átfogó tömegkályhát nem tartom megvalósíthatónak,
már csak a hőtágulás miatt sem.
Mert a hőtágulás mondjuk legyen egy fél százalék (hasszám), akkor egy négy méter magas kályha felfűtéskor magasabb lenne két centivel, és lehet szórakozni a dilatációs hézaggal
Szerintem lent egy tömegkályha, két konvekciós járattal, ami fel viszi a meleget, és szabályozható.
Egy cserepkalyhastol hallottam erre mar megoldast. O fustjarattal oldja meg. Pl 6 KW, ehhez adott egy tuzter meret, es pl 6 meter fustjarat. Ebbol 4 metert lent vezet, 2 metert fent, es igy elosztja a holeadast. Ha meg a fenti reszt "el kell zarni", akkor egy csappantyuval, vagy tolozarral atvalt egy masik fustjaratra, amin mind a 6 meter lent van.
Na' ha erre valaki egzakt választ tud adni, az okos ember! :) Jó nagy kályha lenne, az szentigaz! Biztos megvalósítható, de többe kerülne a leves, mint a hús, a felső rész lezárását meg elképzelni sem tudom!
Mivel regen volt hozzaszolas, gondoltam felvetek egy erdekes otletet:
A leendo hazam hoigenye ugy alakul, hogy a foldszint kb 4 KW a tetoter pedig 2 KW. Szerintetek lehetne olyan tomegkalyhat epiteni, hogy egy fodemattoressel feler a tetoterbe is? Valamint a teljesitmenyet 2/3-ad 1/3-ad aranyban eloszlatni a ket szint kozott? Esetleg szabalyozni valamennyire, ha a szamitas megsem jo, es mondjuk 3/4 - 1/4 lesz a valos adat? Vagy ugy valtoztatni, hogyha a fenti reszben nem tartozkodunk, akkor azt lezarni es nem futeni?
Köszönöm a segítséget mindenkinek. A lépcső mellé állítás, és az így szétterülő meleg biztosan jól működik, viszont nem hiszem hogy befűtene minden szobát. Pláne ha be van csukva az ajtó. Valahogy rá kéne segíteni a hőelosztásra. Erre gondoltam a vízteres kályhát meg a padlófűtést. Esetleg a meleg levegőt vezetgetős megoldás mennyire működik? Elvileg szokott ilyen is lenni, én egy kicsit tartok az áthallástól. Nem tudom ez mennyire probléma, illetve mennyire lehet megelőzni. És költségben melyik megoldás éri meg jobban (a vizes vagy a levegős). Mi a véleményetek?
Ha külső levegős lesz, lehetőleg bio-tűztérrel épüljön a kályha.
A kályha alatti hőveszteség, azon az 1-1,5 m2en valóban nem sok. De ezt is lehet csökkenteni az aljzat készítés oldalán (akár ytong-gal is:-), vagy létezik kályhás oldalon is olyan építési technológia (pl 1711) amivel gyakorlatilag ki lehet zárni.
Szerintem ettől ne félj.
A kályha lépcső mellé állítása nagyon jól működik. Ez is ott van (1745 ), mint a képen látható. Az étkezőt, és az emeletet is felfűti!
bocs a lényeg lemaradt. a tomegkalyha.hu oldalon vannak mérések dpek családnak hála, s ott sok sok adat van ami alapján láthatod a megéri nem éri, elég e a teljesítménye a kályhának vagy sem... ami alapján könnyebb döntened...
ha ez a két alternatív van, akkor csináltatsd meg a csövezést a padlóba -elsosztókat a falba és stop. A kazánt meg radiátort - ha kell valahová - max csak fel kell rakni 2 év múlva. így a költség sokkal kisebb. addig meg a kályha bőven kifűti a lakást.. max ha megunod a tűzrakást veszed meg a gázkazánt...
plusz én kialakítanék napkollektornak is csövezést... max ledugózza az ember, de ez építkezés közben nem tétel, utólag kialakítani viszont annál macerásabb....
Lenne egy kérdésem. Ház tervezés közben vagyunk, építési engedély is van már. Jelenleg éppen húzódik a jelenlegi lakásunk eladása és így az építkezés is. Aztán túl sok idő marad agyalni mindenen, most éppen a fűtésen. Kérdés: hogyan lehetne hatékonyan megcsinálni?
Alapvetés: asszony szeretne kályhát, ha most le is tudom beszélni róla akkor is előbb-utóbb lesz. Akkor meg már az elején jó lenne úgy megtervezni a fűtést, hogy a kályha is szerepet kapjon benne, ha lehet váltson is ki valamit.
Az új ház kb. 5.5x11.5 m-es alapterületű lesz, két szintes. Lépcsőház kb. középen. Szigetelés erős lesz (kb. 20 cm EPS mindenfelé, padláson legalább 30 cm). A számítások szerint 4 kW körül alakulna a ház fűtési igénye. Szellőztető rendszer valószínűleg lesz, még nem dőlt el.
A jelenlegi elképzelésem egy tömegkályha lenne, amit a nappaliba, a lépcső mellé lehetne tenni. Talán jut a hőből a felső szintre is. Jó lenne a padlóba lerakni csöveket a fűtésnek, akár használom akár nem, később jól jöhet. Esetleg a kályhát rá lehetne kötni valami egyszerű módon. A helyiségek közti hőmérséklet különbség eltüntetését kicsi elektromos fűtésekkel oldanám meg (infra vagy ami adódik). Ugye jól látom az eddigi hozzászólásokból, hogy a kályhának van olyan része ahol soha nem forr a víz, vagyis a mindenféle felforrás elleni biztonsági cuccokat ki lehet hagyni? Külső levegősre kéne csinálni a mai előírások miatt. Hosszú távon valószínűleg úgyse ússzuk meg ahogy látom a kéményesek szigorításait. Egyéb extra nem kell, egyszerű alap kályhára gondolok. Kérdés: mibe kerülhet egy ilyen vízteres tömegkályha? Egyáltalán: életképes az ötlet?
Másik alternatíva a hagyományos 'izomból' megoldás: gázkazán, padlófűtés. Plusz a kályha az asszony miatt, ami ebben az esetben plusz beruházás rettenet megtérüléssel (ha a jól kinézést és a családi békét nem számolom haszonnak :-). Ez az alternatíva nagyjából számítható költségű, valószínűleg drágább mint az első. Bár azért itt is érdekelne egy alap tömegkályha ára.
És egy konkrét kérdés is van: mit szoktak tenni a kályha alá a padlóba az EPS helyett? Ytong? Vagy egyszerűen beton, úgyse sokat számít az a pár négyzetméter?
Egyébként Én pont a Kanizsa téglával 'jártam' meg. Nem 'vinklis', tehát nem derékszöges, hanem hasa van, emiatt nem lehet teljesen sík felületet falazni belőle.
A tömegkályhák utóégető kamrája - ha van rajta ajtó - fekete sütőként használható.
A fehér sütő belsejébe nem jut be sem a láng sem az égéstermékek. Ennek a falát kívülről melegíti át a tűz. Ennél nem kell megvárni a tűz kialvását a használat előtt.
A nyitott ablak - amit írtam - az csak eltúlzott példa volt, de a célját elérte mert szakmai kérdésekről folyt a beszélgetés a fórumon. :)
(.....már egy ideje csak személyeskedő monológok - mert mindenki elbeszélt a másik mellett - voltak a fórumon, aminek hála Istennek vége. :) )
Az égéshez szükséges levegő biztosítását egy autómata - nyomás különbségre nyitó - légbeeresztővel meg lehet oldani. Ez lehet akár külön falon keresztüli vagy az ablakba szerelhető - ez bármelyik lakásban könnyen megoldható - .
Szerintem ez az a megoldás ami "hülyebiztos" és a legkisebb hőveszteséggel jár.
De ezt nem csak lehet hanem kötelezően meg is kellene oldani azokon a helyeken ahol a konyhai páraelszívóval egy légtérben van a kályha. A mai 4-500 m3/óra teljesítményű elszívoknál a füstgázok visszaszívása majdnem biztosan létrejön.
"A fene sem buzdított itt szabálytalanságokra, egyszerűen leírtam, mit gondolok"
Akkor félreértettelek, én meg azt hittem ellenzed a külső levegő bevezetését:-))
De viccet félretéve, elmondok egy esetet inkább. Nemrég jártam egy nagy alapterületű, kétszintes nagy belmagasságú (2,9 m) házban. A tulaj elmondása szerint gond van esetenként a gázkészülékek (kazán+vízmelegítő) égéstermékének visszaáramlásával. Egy ilyen helyen egy hagyományos kályha tovább ront a helyzeten, akár az egész család odaveszhet...
Azt meg hogy az ablakra bízzuk a dolgot, nekem kissé sántítós példával hasonlít egy legmodernebb Merci-re, ahol a benzincsapot a beszállás előtt ki kellene nyitni (mint régen a kismotoroknál). A dolog annyiban más, ha a Rigán elfelejtettük kinyitni, akkor néhány méter után leállt...És ebből nem történt baleset sosem :-))
Igazad van. Ha megengedheted szereltesd is be. Egy mai Ptm+20 cm EPS-el épült házat nem lehet egy lapon említeni egy 45 cm-es vályog épülettel. Ahhoz pedig nem kellenek membrános konektorok, hogy az átlagosnál légtömörebb legyen egy ház elég ha fafödém esetén szakszerűen készítik el a párazáró fóliázást. Vagyis a fóliák találkozásait átlapolják, aztán ragasztószalaggal leragasztják; a széleken pedig 'lefordítják' a falra, és szilóval/akrillal hozzáragasztják. Az 1943- as hozzászólásomban visszaolvasol, láthatsz megtörtént esetet az ellenkezőjéről is. Annyi ilyen kis rés van igazából egy enyémhez hasonló (tizenéve) épült házon, amit el sem gondolunk (a fizika persze felismeri, nyomáskiegyenlítődés), csak akkor ébredtek az építők/építtetők a tudtukra, amikor a passzívházakhoz nyomáskiegyenlítődéses teszttel MÉRT légtömörséget kellett produkálni:-)
belenéztem az iskolai kályhába is (eredeti Lars), a minőségtelen pápateszéri téglának sincs semmi baja, pedig az tényleg rossz, repedezett és nincs jól kiégetve sem.. de továbbra is tartom, hogy az amit említesz az normál baranya tégla volt, mert a tömör baranya tégla tökéletesen viselkedik, majdnem olyan jó a tapasztalatunk, mint a régi bontott téglákkal, csak annyi a különbség, hogy sokkal szebb munkát lehet a baranya téglából kihozni.
Ezt én nem a vita miatt irtam le, hanem tényleges tapasztalat miatt.
