Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Köszönöm a választ, és gratulálok a szép kályhához!
A kémény korlátaival tisztában vagyok, ezért is gondoltam az orosz kályhára, mert azt olvastam, hogy az kisebb méretben is készülhet. Azt is tudom, hogy a nagy hőtehetetlenség miatt időegység alatt (óránként) viszonylag kis hőmennyiséget ad le pl. a cserépkályhákhoz viszonyítva. Számunkra ez nem hátrány, hanem előny volna, tekintve a szoba viszonylag kis méretét, és ebből adódó hőigényét, ami a mostani, még szigeteletlen födém és fal mellett is csak 1,8 kW (-15 C külső hőmérséklet mellett). Nekünk az lenne a jó, ha mindenféle kezdeti lökésszerű hőleadás nélkül, egy begyújtással sokáig, egyenletesen mérsékelt meleg legyen. A házban gáz-központi fűtés van, a szobákban termosztátos szelepes radiátorok vannak, tehát az alap fűtőrendszer rugalmasan tudna alkalmazkodni a kiegészítő fűtéshez. Az is külön előny lenne, hogy a kályha fala kevésbé forrósodik át, mint egy cserépkályha, mert kis gyerekeink vannak (emiatt padkával ellátott kályha építtetésén gondolkodunk).
Azt ugye jól gondolom, hogy az orosz kályhát is a többi típushoz hasonlóan kell fűteni, vagyis egyszeri 5-10 kg fával megpakolva begyújtani, aztán ha leégett, lezárni, és élvezni a meleget?
Koszonom a valaszt. A csatolt kepen a hoigeny szamitast probaltam szemleltetni. Gondolom ez a hoigeny nem tul nagy, es letezik akkora kalyha, ami tudja ezt teljesiteni. En ebben bizom. Inkabb a ho elszallitasa lehet a problema a kalyhaval nem hataros szobakba. Valamint a kalyha helyisegenek tulmelegedese? Velemeny?
Ha majd megépítette a Mester Úr a kályhát és működik is minden más egyébb kisegítő fűtés nélkül csak légfűtéssel, csak egy kályhával, akkor azt a telefonszámot mi is elkérjük...:)))))))
(Különben minimum 3 kályhával lenne ez komolyan lehetséges, vagy olyan házban amelynek közelít a nullához a fűtésigénye.)
Először is köszönet a fórum létrehozásáért és annak hozadékaiért! Továbbá, mivel végigolvastam az előzményeket, máris előrebocsátom, hogy nem kérek kiviteli terveket, és nem is szándékozom saját kezüleg nekifogni :)
Nem rég költöztünk egy régi (60-as években épült) házba, ahol még megvannak a kémények és az előző tulajdonos elmondása szerint cserépkályha is volt. Ennek kéménye 14x14-es, bár lehet, hogy a falban nagyobb, mert a kéményeen látható egy lépcsőzetes bővülés.
Ehhez a kéményhez a dán és finn kályha nyilván kilőve, de ha jól értem, az orosz harangkályha még jó lehet. A szoba 16 m2, de két másik szoba nyílik belőle, a kémény tartó fal pedig a fürdőszobával közös.
A kérdésem az, hogy kiegészítő fűtésként egy kisebb orosz kályhát be lehetne-e pakolni ebbe a szobába úgy, hogy részben rásegítsen a két belőle nyíló szobára, illetve a "dpek féle" hőcserélővel a fürdőszobára?
Meg nem sikerult teljesen vegigolvasni a topicot, de lenne egy kerdesem. Valaki tudna segiteni olyan tomegkalyhat tervezni, ami ki tud futeni a foldszinten 140 negyzetmetert es a tetoterben 70-et? A tavolabbi helyisegekbe legfutessel lehetne megfelelo mennyisegu hot szallitani?
Tömegkályhát építenék csőkígyóval. Részt vettem egy tanfolyamon, ahol egy ilyet csináltunk.
A mester a tűztér/ utánégető samott hátfalára agyagozta kívülről a csőkígyót. Azt mondta, hogy ha nagyobb hőt akarok elvenni, akkor az utánégető tetejére is felkúszhat a rézcső.
A "tanfolyamon" épült kályha egy félkész házban volt, nem volt tiszta, hogy mekkora helységet is fog fűteni a vízkör.
Komoly méretezést, számítást én még nem láttam a csőkígyó hosszával, a fűtendő helység méretével kapcsolatban. Nem tudom, mi biztosít arról, hogy ne forrjon fel a víz, de mégis meleg legyen a radiátorral fűtött szobában is. Erről tudok nekem valami infoval szolgálni?
Mérte már meg valaki a samott hátfal külső hőmérsékletét? És az utánégető tetejének a külső hőmérsékletét?
Hát igen, ez sem olyan egyszerű, mint első látásra tűnik.
Sancibácsi ötlete-a padlás legurítása 10 cm Isoverrel- tökéletes "tűzoltó" megoldás a szezonra, de itt is fontos rendszerben gondolkodni. Pontosan ki kell számoltatni a szükséges szigetelőanyagok vastagságát minden határoló felületen külön-külön, hogy a végére nagyjából egységes "k" értéket kapjunk!! (adott felületen adott idő alatt elvesztett hőmennyiség)
De ez már tényleg a szigeteléses topikba tartozik.
Utána már vígan rakhatjuk a kályhát pincébe-padlásra :)
Lehet hogy hülyeség, de egy hőtükrös fólia a fal és a kályha kozé abba a bizonyos 1 cm-es résbe csúsztatva nem segítene valamit?
Ha kicsit tehát utánna számolunk rájössz sajna, hogy a kálhától valóban nem várhatod még a felső szint kifűtését sem! Az emeletre is kell tehát .....+a földszint.
Idézet a szakiradolomból: "A régebbi építésű átlagos lakások és családi házak helyiségeinek hőigénye ökölszabály szerűen 35-50 W/m3 között van. Ez a szerint változik, hogy a lakás v. ház elhelyezkedése hőtechnikai szempontból mennyire kedvező. A ideális esetben (35 W/m3) indul a szorosan egymás mellett lévő lakásoktól – amik alul, felül és oldalt is fűtött szomszéddal rendelkeznek – halad a szélső elhelyezkedésű lakás illetve a szabadon álló családi ház (50 W/m3)felé. Könnyen megbecsülhető, hogy a mi épületünk helyiségeihez milyen érték tartozik. középső társasházi lakás 35 W/m3 szabadonálló csaladihaz50W/m3"
Egyszerűen számítsuk ki, hány m3 a helyiség légtere és ezt szorozzuk meg a becsült hőigénnyel. A helyiség légterének a kiszámítása: Alapterület szorzva a belmagassággal. (Figyelembe kell venni a belmagasság számításakor a födém vastagságát is.) A legújabb – kiváló hőszigetelésű épületek esetén – a hőigény kb. 5-15 W értékkel csökkenthető köbméterenként. Az így megkapott értéket ezerrel osztva megkapjuk, hogy hány kW teljesítményű fűtőberendezésre van szükség minimálisan. Ezt az értéket megközelítve válasszunk. A tömegkályha illetve egyébb téglakályháknál a félreértés általában abból származik, hogy a tulajdonos csak az előnyöket gondolja végig tehát pl. a jó hatásfokot. Ebben az esetben a jó hatásfok azt jelenti, hogy a kályha felszíne - építéstől függően - 60-80C fokot mennyi fa eltüzelése árán éri el. A felszínének hőmérsékletét emelni jelentősen több fa elégetésével nem lehet ill. szétfűtjük a kályhát szó szerint. A nagyobbra épített tűztér telepakolva egyáltalán nem egyenlő a melegebbel ugyanazzal a hatásfokkal számolva. A téglakályha fűtőképességét átlagosan 500W/m2 (a kályha felszíne m2-ben) számoljuk ebből kevésbé fűt az alsó ill. felső pár sor, de intenzívebb az üvegajtó hőleadása. Tehát egy kevésbé optimista számítás szerint megáll az 500W/m2. További probléma a nem összefüggő légterek: emelet,lépcsőház,szobák amik ajtókkal kapcsolódnak. A különálló helyiségeknél külön külön ki kell számolni a hőigényt és átgondolni, hogyan fog eljutni oda a meleg ha nincs önálló fűtése. Meg kell érteni a kályhák elsősorban csak azoknak a helyiségeknek a fűtésére szolgálnak, amelyek légterével a fűtött felszínük közvetlen találkozik. Megoldás lehet a légfűtés amire van példa és ami valóban megoldja pl. a fal túloldalán levő helyiség fűtését. Vagy központi fűtésben kell gondolkodni radiátorokkal, vagy padlófűtéssel. Ez viszont már nem egyszerű kályhaépítési projekt.
Különben teljesen egyetértek ab69 és Sancibácsi hozzászólásaival....
Tehát mindenképpen javasolt a kályha átépítése és jövőre a földszintre egy nagyobb teljesítményű kályha készítése? Továbbá a padlástér szigetelése, legalább a szobák felett (két részre osztott a padlás).
A kályhát (ami a két szoba között van) nem feltétlen kell átépíteni. Ha mellette a falnyílást meg tudjátok nagyobbítani, akkor 'nagyobb felülete' lesz a szoba levegőjét melegíteni (igazából csak a levegő tud szabadabban áramlani).
A padlás hőszigetelését pedig ne halasszátok a jövő évre, max a jövő hétre:-))
A 10-es üveggyapot m2-t meg lehet venni 500 ft körül. A fél padlás 20.000 az egész 40.000 ft alatt van. Ezt a tüzelőn kb 2 tél alatt behozza. Nem kell hozzá szakember sem, házilag is le lehet gurítani, javaslom a (hő)szigeteléses topikban érdeklődj utána, ha kérdésede van (párazárás, járhatóvá tenni estleg).
Én párazáró fóliát javasolnék alá (egyszerű pe fólia, magyarúl nájlon:-))
Ha egy páraáteresztő tetőfóliát húztok a tetejére, a porja sem fog szállni.
Mondjuk én biztos nem foglalkoznék a járhatósággal: megpróbálnám a fél padlást pakolásra használni, és legalább a másik felét legurítani vele, a 18-19 fokban én nem tudnék ellenni a családdal. Aki meg beton födémet épített szigetelés nélkül azt nem a melegebb éghajlatra, hanem a sarkvidékre zavarnám!
A ház két szinten 2x 75 nm. Nem tömör, hanem üreges nagyméretű téglából készült a fal. A szobák felett padlás van, betonfödémmel, nem szigetelt. Lomtárolásra használjuk. Szerintem a kályha nem tömegkályha, hanem füstjáratos kályha külső téglaborítással. Ettől függetlenül hatásfokra nem panaszkodom, gyönyörűen melegszik, nem lehet megfogni sem olyan forró kívülről. Írtad a falat, valóban, megnéztem, a falat nagyon átforrósítja, tehát valószínűleg ott is bukunk rajta. Egyébként a 95 cm széles kályha mellett 1-1 cm van hagyva és felette 120-as áthidaló lett beépítve, tehát jövőre tudunk nagyobb rést készíteni. Ott is sok meleg elveszik gondolom. Tehát mindenképpen javasolt a kályha átépítése és jövőre a földszintre egy nagyobb teljesítményű kályha készítése? Továbbá a padlástér szigetelése, legalább a szobák felett (két részre osztott a padlás). Köszönöm a segítséget
A 4,2....-es kályha: cserépkályhák. Ennek tűzterét valóban rakják agyaghabarcsba, de át is kell rakni néhány év után.
A tömegkályhát viszont nem kell átrakni x évente. Gyakorlatilag 30-40 évre épül. Nem érdemes azt a néhány ezret kispórolni belőle: én nem ajánlom senkinek, hogy agyaggal rakja. Főleg ha nem kaolin, hanem más 'jó' agyagba. Kinek mi a jó? Van akinek az ami a legolcsóbb, vagy amihez épp hozzá tud jutni, és van.
Van annál olcsóbb tiszta agyag is. Írod: 5 zsák kell egy kályhához, na de mekkora kályhához? Ha jó az agyaghabarcs keverése, akkor egy 4,2.5,7-es kályhához elmegy 2 zsákkal, max 3-mal, de akkor már igen zsíros a cucc.
Valóban jó lenne még tudni 1-2 dolgot. (sajnos nekünk is és neked is).
1.
Téglaház: de milyen? (amúgy jól értem 2*75m2; vagy a két szint össz:75?) Tömörtégla, b38, vagy porotherm 30-38?? (bár tartok tőle, ha a belső teherhordó 50-es akkor tömör:-((
Ha kis-nagyméretű tömör téglából épült a ház arra valóban nagyon hiányzik a szigetelés a mai viágban. Nem írtad a födémet sem (vagy tetőtérbeépítéses??)! Pedig ez is nagyon fontos! Javaslom nézd, vagy nézesd meg! Ha monolit beton, vagy betongerendás-beton béléstestes , akkor azt felülről, a padlás felől feltétlen szigetelni kellene. Ez mindenképpen érezhető lesz, és az egyik legolcsóbb beavatkozás. Üveggyapot paplant kéne felülről a padlásra teríteni, de legalább 10 cm-est! (a jelenlegi energetikai szabvány szerint most épülő házaknál már min 20 fölött).
2.
Nem tudjuk milyen is az a téglakályha. Reméljük nem (dán, vagy más) tömegkályha, hanem járatos 'cserépkályha', csak tégla külsőbe öltöztetve. Sajna egy ilyen (165 cm magas, vagy inkább alacsony?) kályhától valóban nem lehet elvárni két helyiség kifűtésénél többet, ha rossz a sigetelés :-((
3.
Különösen nem, ha két oldalt az 50-es fal 'eltakarja'. Ahhoz, hogy meginduljon a légáramlás az 1-1 cm sajnos valóban édes kevés. Ez építési hiba. Ezen egyébként kőművesmunkával (ha jön a jobb idő gondolom) majd lehet segíteni. Vagyis a falnyílást nagyobbra venni: lehet nagyobb áthidalót is kell betenni (?).
4.
Összegezve egy ilyen rosszul szigetelt házban szüleink is 1 helyiséget fűtöttek 1 cserépkályhával, max 2-t, ha így a válaszfalba építették. Többet nem szabad tőle várni:-((
Marad a gond az emeleti konyha-fürdő fűtése (amúgy más fűtés nincs a házban, ez az egyedüli?). A földszinti kandalló felszálló melegével próbáltad eddig megoldani.
Nem tudom a fsz-t nem azt írod, hogy nem használjátok? Akkor javaslom vigyétek fel a konyhába, ha megoldható (kémény?). Ezektől a 80-90.000 ft-os kandallókról viszont valóban tudni kell, hogy addig meleg, és fűt, amíg ég benne a tűz. Gazdaságtalan, sok fát eszik. Nappal tudtok benne fűteni, éjjel meg úgyis a szobában alszatok.
5.
Esetleg egy normális tömeg(:-))kályhát építeni. Alternatíva lehet akár az is hogy légfűtésest, aminek a melegéből fel lehetne vinni az emeleti konyhába.
Hát röviden, és álltalánosságban ennyi. A konkrét dolgokhoz alprajz, a fal szigetelése, és a többi feltett kérdés megválaszolása kellene.
A múltkor kérdezősködtem hogy a sima 6 KW-os Géja mobil kandallót téglával körberakva rontok-vagy javítok -e a hőntartáson, kipróbáltam: határozottan jobb lett.
Eddig ha a tűz éjszaka kialudt azonnal hideg lett, most viszont 12 órán keresztül jó idő marad, csak ekkor kell újra befűteni.
Igaz, még nem voltak hidegek, de a különbség észrevehető.
A téglákat a valódi kandallóhoz hasonlóan építettem köré, és fenn is van egy koszorú, amit később egy öregbített gerendával fogok körülrakni.
Picit több infó kellene, de már ennyiből is kiolvasható néhány dolog.
1. A házat le kellene szigetelni, nagy hangsúlyt fektetve a tetőtér szigetelésére. Hőveszteség számítással talán nem untatnálak, de elég tudnod, hogy hétszeres (!!!!) hőmennyiségre is szükség lehet jól szigetelt-szigeteletlen tér adott hőfokra való felfűtéséhez, ill. annak megtartásához.
Az alsó szint kifűtése a fontosabb feladat, ha jól olvasom az egy légtér, galériával "csatlakozik" a tetőtérhez. Tehát ha a földszinten épülne egy viszonylag nagyobb teljesítményű kályha (direkt nem tömegkályhát írok, tekintettel a cs.kályhás kollégákra), annak a melege felszállna a tetőtérbe is. Így a felső szinten elég lenne egy kisebb, falközbe épített ( de inkább a konyha-szoba-szoba hármasba építve-gondolom az közfal) kályha is.
Hogy minek egy téglakályhát folyamatosan fűteni az számomra érthetetlen, ha csak így ad meleget akkor az konstukciós hiba.(el van cseszve)
Persze még sok megoldás létezik, pl. a felső szint fűthető a fölszinti kályhára kötött radiátorokkal.( ennek nem vagyok a híve, de néha nincs más megoldás),vagy légfűtéssel ellátható a "vak" helységek hőigénye.
Pontos válaszokat persze csak a helyszínen tudna adni v.melyik közelben lakó kolléga.
Sziasztok ! Sokat visszaolvastam és most segítséget illetve véleményt szeretnék kérni. Kétszintes házban élünk, téglaépítésű, de még nem szigetelt, elég huzatos helyen a Duna kb. 150 m légvonalban. A nyílászárók műanyagból vannak már mindenhol. Alapterülete a háznak kb. 75 nm, de az alsó szintről felfelé és a felső szintről a padlástér felé elég nagy hasznos területet kivesz a ház közepébe épített, 2 felfelé vezető, betonból készült lépcsősor. Szóval tagolt a ház, nincs egy központi hely. A felső szinten a két szoba közé építtettünk egy téglakályát nyáron. Méretei 95 cm széles 165 cm magas (alatta + 50 cm padka, mely nem fűtött) és 80 cm mély. A padka felöli oldalról tüzelünk, a másik szobában nincs padka, ott tehát a hőleadó felület 50 cm-rel magasabb. A két szobát még kifűti, főleg a belsőt, melynek a fala a szomszéd házzal egybe van építve, tehát onnan a szomszéd is fűti. Viszont a konyhát – amelyből a két szoba nyílik – egyátalán nem, és a fürdőszoba is hideg, az pedig a konyhából nyílik. Alsó szintre egyelőre vásároltunk egy öntvény 8 kw kandallót, hogy majd rásegítünk, mert a felső szint van belakva. A gond: iszonyat hideg van, ha meg fűtöm folyamatosan a téglakályhát, akkor rengeteg fát használunk el. Gyakorlatilag egész nap rakjuk, mert nem lehet megmaradni. Most azt próbálom, hogy a kandallóba begyújtunk reggel, mert onnan meg a lépcsőn keresztül felfelé jön a meleg, pont a konyhába. Tehát így még el lehet lenni valamennyire, csak gazdaságtalan. A padka felöli szobát 18 fokra tudjuk felfűteni, a másikat olyan 22 fokra.
Én nő vagyok, tehát teljesen laikus, a kályhás amikor rakta azt mondta, hogy ez így jó. Kérdésemre, hogy a két fal között nem fog elveszi a meleg annyit tett, hogy két oldalról kb. 1-2 cm rés van a kályha és a fal között, felfelé pedig kb. 5 cm. Szerintem a hiba oka a következő lehet:
- kicsi a kálya, sokkal nagyobb tűztérrel és nagyobb felülettel kellett volna megépíttetni,
- mivel két szoba között van a falba építve, mely főfal, ráadásul, tehát 50 cm mély, szóval a 80 cm mélységű kályhából kb. 15-15 cm lóg ki a szobák felé, ott esetleg elveszhet a hő, vagyis a falat fűtjük vele,
- ráadásul tagolt a ház.
Mit lehetne tenni szerintetek? Eléggé el vagyok keseredve. Köszönöm, ha válaszoltok.
Momentán úgy néz ki, hogy az egyetlen komoly, és legkonkrétabb kifogás, illetve kritika ami a kályhánkat , kályhaépítésünket érte az az, hogy minden szakértelm nélkül követtük el. Még egy tanfolyamra sem voltunk képesek elmenni.
Ennyi.
Nem az hogy a tüztér túl kicsi, vagy túl nagy, vagycsak rosz helyan van, vagy kihagytuk a paplant, vagy rossz az arány, vagy kicsi a lyuk, vagy nagy vagy valami. Bármi ami konkrét, és "szakmai".
Nem, semmi, csak álltalános vagdalkozás,és ez védekezésre késztet.
És ez az ami miatt sértődőttnek tünhetünk.
Pedig ami engem illet én konkrétan dühös vagyok, és ez a nem szeretem fajtából van.
Hiszen számtalanszor leírtam, hogy IGEN laikusok vagyunk. NEM, nem értünk hozzá , éppen ezért semmi esetre sem szeretnénk senkinek sem megmondani, hogy hogy kell csinálni.És mégis folyamatosan ezt vágják a fejünkhöz, mintha mi ki akarnánk itt oktatni a nagyérdeműt, hogy hogy kell tömegkályhát építeni. Ha az eddigi hozzészólásainkból ez jött le akkor egyeseknek komoly szövegértési gondjai lehetnek. Ez folyamatosan védekezésre késztet, és valóban, legutóbb a kultúra kicsit kiverte a biztosítékot.
Azért csináltam azt a blogot, mert tényleg azt gondoltam, hogy ezzel segíthetek, azoknak akik még elötte állnak, nekünk nagyon jól jött volna egy hasonló. És ezzel nem azt akartam bemutatni, hogy így kell csinálni, csak azt, hogy mi így csináltuk.Hogy jól vagy rosszul az rövidesen kiderül, gondolom.
Persze az is lehet, hogy dilettáskét tejbetökként vigyorogva fogom, nézni milyen szépen ég benne a tűz, és még meleget is ad, ja meg még tetszik is,nekem monhatja bárki , hogy ez a kályha egy szar, nem fog érdekelni.
Nem fogom többet zavarni a hozzászólásaimmal a köreiteket.
Ha valaki el szeretne érni valamiért, emailben megteheti, vagy a blog ildalain is szólhat hozzánk, úgy döntöttem a blogot még egy ideig meghagyom, és frissíteni is fogom.
Mindenkinek minden jót kívánok, kellemes Karácsonyt,és boldog új évet!
Akár megértő is lehetnék a sértődöttséged miatt, de egyre kevésbé vagyok az. Olyanokkal vagdalkozol , akik valóban értékes ismeretekkel ajándékoztak, ajándékoznak meg.
Alapból! ab69 nélkül valószínű hogy csak valami nagyobb kanyarral jutott volna el az ismeret a dán rendszerű építésről a magyar érdeklődőkhöz. Lars Helbro valószínüleg soha nem jött volna Magyarországra, ha ab69 nem ismerteti meg velünk a dán Mester tevékenységét.
Hogy nem méltatják a hozzászólásait? Valószinű, hogy nagyon szellősen nézted át a fórum bejegyzéseket!!
Az írásaira a szakmaiság a jellemző! Nem indulatok vezérlik.
Én bizom abban, hogy a későbbiekben is figyelemmel kiséri ezt a fórumot és ha kell megszólal! Többször szükség volt arra, hogy helyükre kerüljenek dolgok, hogy nehézségek megoldodjanak. Hogy gondolkodásra, megfontoltságra, több információ, ismeret megszerzésére bíztat? Hát ezt talán nem illene felróni neki!
A kályhátokkal kapcsolatos kritikák remélhetőleg ott fognak eredményt hozni, ahol leginkább kell. Az építő mester nagyon szépen dolgozik. Ha a szakmai teljeségre törekszik, akkor nem fog megelégedni a netről lelesett szerkezeti képekkel, hanem a megfelelő ismeretek megszerzésével lát neki a következő tömegkályhájának. Bízom ebben, mert a látott munka egy építeni szerető és tudó embert sejtet.
