Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Talán sikerül valamit jóvátenni a hibából, bár azt se tudjam, hová nyúljak.
Mondjuk, fellapozom a farkalást:
farkalás (bar.): módszer a növendékludak nemének megállapítására.
Jóllehet a gúnár vastagabb nyakú, nagyobb fejű és súlyú, mint a tojók, előfordul, hogy ősszel még bizonytalan a gazda a nemek megítélésében. Ilyenkor a vizsgáló a libát asztalra fekteti, hogy az állat farka felé álljon és az asztal szélénél könnyedén le lehessen azt hajtani.
Amikor a farkat lehajtja, előbukkan a kloáka, amelyet szét kell nyitni. A szétnyitott kloákában könnyű felismerni a fiatal gúnár erekkel átszőtt, dugóhúzószerű párzószervét.
Ha ez nem mutatkozik, akkor csupán jól fejlett tojónövendéket tartunk a kezünkben.
Forrás: http://ocw.tufts.edu/Content/5/CourseHome/215794
Közben rábukkanok a
fahéjszínű réce (Anas v. Sputula cyanoptera - Zimtente - Cinnamon Teal): Észak-Amerika nyugati részén és az Andok bolíviai, ill. perui vizein otthonos réceféle. (Fotó: Annette Cutts http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm)
A gácsérnak a fejétől a hasáig jellemző tollruhájának színe alapján kapta a nevét.
Apró növényi és állati eleségeken él, melyeket a csőr finom hosszú szarulemezkéivel szűr ki a vízből.
A tojó, mint azt Dr. Harald Kocksch felvételén láthatjuk, alig különbözik a tőkésréce tojójától.
És nézzük a kacsa címszót a következő hozzászólásban!
kivágás a fa-szov kötetből:
A fácánok normális testhőmérséklete 40 fok C. A veséből kiinduló húgyvezeték közvetlenül a kloákába nyílik.
A vizeletük a bélsárhoz kapcsolódva kicsapódik és a bunkó alakú (2,5 cm hosszú) széklet végén fehéres-szürke bevonatként jelenik meg.
Táplálásuk: egész évben klf. magvakat igényelnek, és szívesen fogyasztanak - főleg a fiatalok - különféle rovart, pajort, bábot, csigát, hernyót és gilisztát.
A fiatal fácáncsibéktől ne sajnáljuk a →lisztkukacokat se. Elfogadja a kultúrmagvakat és a húsos bogyókat is.
Pásztor János Szobamadarak, díszmadarak c. könyvében a következő magkeveréket ajánlja fácánoknak:
kukorica 28 %
búza 20 %
árpa 20 %
zab 18 %
köles 6 %
cirok 6 %
konyhasó és mészsó 2 %-nyi
mennyiségben.
Tudni kell, hogy a fácánok a szabad természetben általában kétszer, reggel 6-7 és délután 16-17 óra között táplálkoznak. Reggel kevesebbet, délután kiadósabban.
Télen esetleg össze is mosódhat a két táplálkozási idő.
Érdekes, hogy párzási időben a kakasok kevesebbet, a tyúkok több táplálékot fogyasztanak.
Az emésztési idő cc. 8 óra.
A begyvizsgálatok tanúsága szerint a fácánok a szabad természetben
12 % káros,
26 % hasznos
36 % közvetetten hasznos és
26 % jelentőségtelen magvat fogyasztanak.
Nagy Emil további vizsgálódásai szerint mintegy 50-65 növényfaj magját és cc. 30-60 állatfajt fogyasztanak.
A csibék 5 napos korukig csak rovarokat szednek fel.
A fácánok viszonylag könnyen tenyészthetők. De a tenyészszezont elő kell készíteni: védett, napfényes helyre kell vinni a gondosan összeállított családot.
Tekintve, hogy a fácán poligám,
1 tenyészérett, 2-3 éves kakasra
4-6 fiatal, de legalább 4 db, 8 hónapos tyúkot kell számítanunk.
Párzási időben, vagyis →dürgéskor a kakasok viselkedése →territoriális viselkedés. Azon kívül a fácán társas együttélése hármas tagolódású:
1. ismeretes az ún. felgallyazási körzet,
2. a nappali v. táplálékszerzési körzet és
3. végezetül az esti gyülekezési körzet.
Összességében azt lehet mondani, hogy mégsem él csoportosan, csak a tojó marad a kicsinyeivel az ősz végéig, s ha úgy adódik, bátran védelmezi azokat.
Nagyobb tápértékű, vitaminokban gazdag takarmánnyal célszerű felkészíteni az állományt a szaporodási ciklusra.
Általában márciustól májusig számíthatunk tojásra.
A nemesebb fajoknál jobban eltolódik a tojásrakás. Egy tyúk - az esti órákra időzítve - kétnaponkénti tojással 8-10-14 szürkés olajzöld v. olajbarna tojást rak.
Ereje teljében levő, jól tartott fácántyúk fészekalja 20-nál is több tojásból állhat.
A tojó általában egyedül kotlik, s az →ezüstfácánoknál a csibék a 23-27. napon kelnek ki.
Előfordulhat, hogy a kakas feltöri, megeszi a tojásokat, ezért tanácsos a kotlás idejére eltávolítani v. a külön tartott kakashoz naponta rövidebb időre a tyúkokat - párzás céljából - átengedni.
Az →aranyfácán, a →királyfácán és az →Amherst-fácán április-május hónapokban tojik, a kotlási idő 23-25 nap. A tojásokat tanácsos elszedni, mindaddig, míg a tyúk megkotlik, s ilyenkor 2-3 műtojással csapjuk be a tojót.
Az elszedett tojásokat hűvös, szellős, száraz helyen tároljuk, például zabban v. búzában, hogy egymáshoz ne érjenek.
A fácánok tartásánál figyelembe kell venni, hogy a viselkedésükhöz hozzá tartozik az ébredés utáni és az elalvás előtti tisztálkodás:
a csőrüket valamilyen tárgyon megfenik;
a vízfürdőt →porfürdő helyettesíti.
Az ide tartozó FÁCÁNCSOPORTOK a Raethel-Wissel-Stefani szerzőhármas szerint:
a. WALLICH-fácánok (Catreus - Wallichfasanen),
b. FÉNYFÁCÁNOK (Lophophorus - Glanzfasanen),
c. TYÚKALAKÚ fácánok (Gennaeus*, Hieropsis, Houppifer, Lophura, Diardigallus, Lobiophasis),
c/I. Bulwer- v. fehérfarkú fácánok (Lobiophasis v. Lophura - Bulwer-Fasanen),
c/II. ezüstfácánok (Gennaeus másutt Lophura - Siberfasanen),
c/III. feketefácánok (Gennaeus másutt Lophura - Schwarzfasanen)
c/IV. tűzhátú fácánok (Lophura - Gehäubten Feuerrückenfasanen)
c/V. maláji fácánok (Houppifer másutt Lophura - Haubenlosen Malaiischen Hühnerfasanen),
c/VI. Prälat-fácánok (Diardigallus másutt Lophura - Prälatfasanen)
c/VII. kékfácánok (Hierophasis másutt Lophura - Blaufasanen),
d. FÜLESFÁCÁNOK (Crossoptilon - Ohrfasanen),
e. CSÍKOSFARKÚ FÁCÁNOK (Syrmaticus - Langschwanzfasanen),
f. GALLÉROS FÁCÁNOK (Chrysolophus - Kragenfasanen),
g. COPFOS FÁCÁNOK (Pucrasia - Schopffasanen)
h. BÓBITÁS FÁCÁNOK v. →tragopánok, más néven szatírtyúkok (Tragopan - Tragopane v. Hornfasanen),
i. VÉRFÁCÁNOK (Ithaginis - Blutfasanen),
j. VALÓDI FÁCÁNOK (Phasianius - Jagdfasanen), Max Kroll szerint 42 alfajjal, ezen belül
a fehérszárnyúak csoportja,
a fekete nyakoldalúak csoportja,
a mongol fácánok,
a szürke farcsíkúak csoportja,
a tarkafácánok csoportja és
a vadászfácán mutációk.
fácánnevelés: →fácáncsibék felnevelése; →menekülési reflex; →röpkészség; →zárttéri fácántenyésztés.
fácános: erdőrész v. vadaskert, ahol sok a tenyésztett fácán.
fácánoskert: a fácán félvadtenyésztés esetében használt terület megnevezése.
Rendszerint elhagyott gyümölcsös v. más bekerített terület, ahol a fácánok vélhetően jól fogják magukat érezni.
Márciusi kihelyezéssel hektáronként 1 kakasra 5 tojót számíthatunk. A kirepülés megakadályozására az egyik oldalon az evezőket kurtítsuk meg! A tapasztalatok szerint e szárnytollak kinőnek, mire a csibék nevelése befejeződik.
Az állomány etetésére, itatására legalább 2 naponként gondolnunk kell. A költés megkezdésétől adjunk indítótápot! Itatásra alkalmazzunk kúpos itatókat.
Naponta célszerű ellenőrizni a fácánkertet. Ha azt tapasztaljuk, hogy agresszív kakas zaklatja a fészkelő tyúkokat, azt a hímet kispuskával ki kell "emelni".
Egyébként is gondoskodnunk kell a ragadozók, kártevők távoltartásáról.
A kicsik 3 hetes korától a fészkek közelébe helyezett etetőket nevelőtáppal töltsük fel.
Az 5 hetes állomány már kaphat szemestakarmányt.
A módszerrel tojónként 5-5 felnevelt fácánra lehet számítani. Az utódok röpképessége aligha fog hagyni maga után kívánnivalókat.
fácánozó: a 11-es sörétnagyságú lőszer neve, amellyel a szezon elején, a még nehezebb, tehát lassúbb röptű fácánokra lőnek. (Novemberben már 10-es, januárban pedig 8-as sörétet célszerű fácánozásra használni.)
fácánréce: →nyílfarkú réce (Anas acuta).
fácán tárolása: az ember által v. segítségével vadászat céljára felnevelt fácánok a nevelés végén nem mindig kerülhetnek ki a területre, s ilyenkor a nevelés 7-8. hetétől felvetődik a tárolásuk szükségessége.
Tekintve, hogy kis helyen nagy létszám szokott egybezárva lenni, mind állategészségügyi (→oltás), mind a viselkedéssel összefüggő mozzanatai lehetnek a tárolásnak.
fácántelep: →zárttéri fácántenyésztés.
fácántenyésztés: a fácán domesztikábilis szárnyasvad, az ember már ősidők óta tartja, újabban díszmadárként számos faját és alfaját, ill. a vadászattal hasznosítható fajokat és hibrideket tenyészti abból a célból, hogy a természetes szaporulatot a saját érdekében kiegészítse.
A kialakult tenyésztési módszerek két nagy csoportja ismeretes:
1. →félvadtenyésztés, mint
fészekbefolyásolás,
fészekmentés,
nevelés kotlóssal,
szaporítás →fácánoskertben
2. →zárttéri fácántenyésztés.
Hazánkban vadászati értékesítésre a gödi Dunamenti Tsz Sződi Szárnyasvadtelepe foglalkozik fogoly- és fácántenyésztéssel, ill. értékesítéssel (2134 Sződ, Szárnyasvadtelep; tel.: 27/52-266)
fácánvadászat: a természetes fácánszaporulatból származó egyedeknek v. a kibocsátott fácánoknak a szabad természetben, a vadászati szabályok szerinti, sportszerű elejtése.
A fácánt szinte kizárólag (egy v. kétcsövű) sörétes lőfegyverrel (kaliber 12-es, 16-os, 20-as) vadásszák. (Kivétel a dürgőhelyeken a kakasfelesleg gyérítése, amire engedélyezett a kispuska.)
Futó fácánra csak akkor szabad fegyvert emelni, ha meg vagyunk győződve: sebzett. 35 méternél távolabb levő fácánt meglőni értelmetlen, etikátlan károkozás.
Tyúkot csak akkor szabad elejteni, ha arra vadászatvezető engedélyt ad.
A fácánvadászat módjai:
keresővadászat,
vonalhajtás,
körvadászat,
ráhajtás (→toronykakas; →fácánozó")
fácány(nép.): a →fácán tájnyelvi elnevezése.
fácánysneff: a →pajzsos cankó (Philomachus pugnax) egyik népi neve.
Az iwiw Víziszárnyas Kedvelők [kacsa] (191) lapjáról kaptam egy kérdést, amelyből az derül ki, hogy ami itt és a másik honlapon a lexikonról ismertetőkben kiderül, abból nem teljesen világos mit kínál a munka fácánokról, illetve víziszárnyasokról.
Nos, lássunk némi ízelítőt!
Először is a f-betűs rész fácán címszava:
fácán v. közönséges fácán (Phasianus colchicus - Fasan - Common Phaesant) v. vadfácán, fácány, fácánkokas, pompás madár: a Kaukázustól Japánig őshonos →FÁCÁNFÉLÉK egyike, amely a görögök és a rómaiak közvetítésével terjedt el Európában.
A folyók menti ligeterdőket lakja. Eredetileg a Fekete-tenger, a Kaspi-tenger és az Aral-tó vidékén fordult elő, de ma már egészen Tajvanig fellelhető, a 40-140. hosszúsági és a 25-50. szélességi kör között. Fotó: Laurie Campbell - www.lauriecampbell.com
Európába is betelepítették és itt a legelterjedtebb a hajdani Csehszlovákia területén, ezért hívják csehfácánnak is. Ezen kívül Bulgáriában van még számottevő populáció. Hozzánk is a rómaiak által jutott el, s a honfoglaló őseink már vadászták. Az Alföld és a Dunántúl erdőkkel, fasorokkal, nádasokkal tarkított mezőgazdasági területein még ma is viszonylag gyakori, pedig évenként eléggé meggyérítik a vadászatok során.
Vadászati hasznosíthatósága miatt a fácánt a jövő vadászmadarának is tarthatjuk. A faj fennmaradása annak köszönhető, hogy a tojókat - külön rendelkezés nélkül - tilos kilőni, s főként, hogy a tenyésztelepekről minden évben nagy számban telepítenek a vadásztársaságok a területeikre fiatalokat.
Dr. Nagy Emil mintegy 80 000 darabos hazai volierezett törzsanyagról tesz említést. Ezeknél sikerült elérni az 50 db/tojó/év tojástermelést, a kibocsátás pedig tojónként 8 hetes csibéből 30 db.
Összességében közel 2,5 millió előnevelt fácánt bocsátanak ki vadászati hasznosításra, s 50 %-os megtérüléssel közelíti a hasznosítás a másfél milliót. Így a vadásztömegsport alapanyag mellett a fácán a vadhúsellátás alapja is. A vadgazdálkodásban nagyon kedvelik, mert a kibocsátás után a megtérülése jobb, mint más fajoké. A mesterséges tenyészetekből származó tyúkok a vadászterületen is biztonsággal szaporodnak. 1981-ben 1042 tonna fácánt értékesítettek. Évente minden vadászra mintegy 30 db fácán elejtését lehet számolni.
A szabadon élő állomány 70 %-a az Alföldön, 22 %-a a Dunántúlon és 8 %-a az északi megyékben található. Ez az állomány sem nevezhető homogénnek, mert a betelepítések hatásaként nagy a kereszteződések aránya, s az így keletkezett fácánféléket nevezik VADÁSZFÁCÁNNAK is.
A legsikeresebbnek az 50-es években a hazai állomány frissítésére hozott mongolfácánnal való keveredése tekinthető. Ezek kitűnően bírják a nagyüzemi telepeken való tartást és szaporítást.
A fácánkakas territórikus poligám ( →territoriális viselkedés) állat, 4-6 tyúkot termékenyít meg (→dürgés). A tojók a legszívesebben gabonafélék v. pillangósok közé, árokparton v. kukoricásban, ill. erdős-remizes területeken fészkelnek.
A TOJÓ fészekhely megválasztásánál jóformán csak arra ügyel, hogy oldalról rejtett legyen, előről pedig szabad felrepülési lehetőséget biztosítson; a nap néhány órájában kapjon napot is. Maga a fészek száraz fűvel bélelt, a földbe kapart kis mélyedés.
Rendszerint a déli órákban (12-14,30) rak tojást. A tojásrakás időszakában (16-24 nap), április folyamán átlagosan 12, olajos fényű, 29-36 g közötti, 40-45 mm hosszú és 34-35 mm széles, zöldes barna tojásra lehet számítani.
A színárnyalatbeli eltérések gyakoriak. A tapasztalatok szerint
az 1 éves tyúkok 10-15,
a 2 évesek 12-18,
a 3 évesek 8-14 ,
a 4 évesek 6-10 tojást raknak.
Érdekes, hogy mind a szabadban élő, mind a zárttéri tyúkok 10-15 %-a egyáltalán nem költ.
Előfordul, hogy két tyúk is használ egy fészket. Fogollyal is összetojik, amikor a fogoly költi ki (a kotlási meleg 40 fok) a tojásokat és a ő neveli fel a kicsiket is.
Kelésre a 24. napon lehet számítani, de hűvös időben 1-2 nappal később következik be a csibék előbújása.
Ha költéskor a tyúk eltávolodik a fészektől, akkor a tojásokat száraz fűvel be szokta takargatni. Egyébként a fészekhagyó fiókákat (keléskor 18-23 g-osok) önállóvá válásukig a tyúkok vezetgetik. A →fácáncsibék nagyon mozgékonyak, életrevalóak, s erre szükségük is van, mert a kotlós nem kényezteti őket. Esős időben gyakori a megfázás, és emiatt az elhullás. Előfordul, hogy a fészekalj elpusztul, ilyenkor a tyúk néhány napig még az elpusztult fészek közelében tartózkodik, majd újra párosodik és ún. sarjúfészket rak.
Több alfaj
az örvösfácán, a P. c. torquatus,
az angol vadászfácán, a P. c. tenebrosus,
kisebb mértékben
a mongol fácán, P. c. mongolicus és
a japán zöldfácán P. versicolor versicolor
keveredéséből alakult ki a hazai állomány, amely leginkább az ősalakhoz, a kaukázusi fácánhoz a Phasianus colchicuscolchicushoz vagyis a közönséges fácánhoz hasonlít. Mások szerint a mi fácánunk is a Kaukázusból (→kaukázusi ősfácán) származik.
A vadfácán (Phasianus colchicus colchicus) törzsalakja mellett megjelenő 3 fő típus mellett mutatkozó alfajokat a tollazat színe szerint csoportosítják:
I. →fehérszárnyú fácánok,
II. →feketenyakoldalú vadfácánok,
III. →szürke farcsíkú fácánok,
IV. →kirgiz fácánok v. mongolfácánok.
Különös, hogy a fácánon már embriókorban megjelennek a tollszemölcsök (5 napos korban). A 19 napos embrió teljes felületén pihetollat (natális tollazat) találhatunk, amely alapszíne a homokhoz hasonlít, és sárgásbarna foltok húzódnak rajta. Viszont sem a torkán, sem a hasán nem láthatunk örvöt. A fej és a hát sötétbarnával csíkozott.
A fácán testtájai (Delcour nyomán):
1. homlok,
2. rózsa,
3. korona,
4. tarkó,
5. nyak,
6. nyakörv,
7. hát,
8. váll,
9. törzs,
10. másodrendű szárnyfedők,
11. másodrendű evezők,
12. felső farkfedők,
13. farok,
14. alsó farkfedők,
15. elsőrendű evezők,
16. csüd,
17. has,
18. testoldal,
19. kis szárnyfedők,
20. mell,
21. torok,
22. áll,
23. csőr.
A törzsalaknál 536-900 mm-es nagyság mutatkozik. Az 1,2-1,5 kg-os hím farkhossza mintegy 450-526 mm. A tollazata a poligám fajokra jellemzően sokkal tarkább, mint a tojóké.
A fejtetőn zöldes sárgásbarna, ezt a fejen oldalt lilás csillogású kékeszöld tollak és a kiemelkedő fülpamat határolja.
A szem vöröses sárga, vörös szemgyűrűvel, alul nagy alsó szemhéj védi, s jól kivehető a fácánok átlátszó pislogóhártyája.
Felül egy kis piros szemölcsszerű gyűrű ötlik szembe, amelyet a vadászok rózsának neveznek, s ez nyomot hagy, ugyanis vízoldékony piros festékanyagot tartalmaz.
A 28-34 mm hosszú csőr barnás szaruszínű. A fejoldal színe lehúzódik a nyakra is, s lent a közönséges fácán esetében rendszerint (a hazai állomány 83 %-ánál) fehér sáv választja el a begytől.
Ezt a fehér sávot nyakörvnek nevezzük. Érdekes, hogy a Szolnok környéki fácánok 90 %-a nyakörves, a szabolcsiaké pedig csak 31 %-ban.
A has feketés. A testoldal rézvörös, amit bíbor és fémfényű fekete foltok díszítenek.
A törzsalaknál a farcsík tollazata vöröses, rozsdabarna, lelógó és foszlott.
A 18 kormánytoll barna, de vöröses szegéllyel és sötét harántsávokkal díszített. Együtt hátrafelé, ék alakban nyúlanak ki.
A két középső sokkal hosszabb, mint a két szélső.
Ez a jellegzetes farok 21-24 hetes korra fejlődik ki.
A farkfedők száma 14.
A szárnyfedők barnák, amiben jól mutat a rézvörös mintázat és a fekete vm. a sárgásfehér foltok tömege.
A nagy evezők (normálisan 10 db) fakóbarnák. A másodrendű evezők száma 12, a fiókszárnyat 3-3 toll alkotja.
A tollazat a test egész tömegéhez viszonyítva 9,4 % (tojóknál csak 8,3 %, holott a tojókon több van, szemben a kakasok 6766 tollával, csak 7176 db). A szárny 210-260 mm hosszú.
A felnőtt kakas tollazatának 38 %-a fedőtollakból, 62 %-a pedig pehelytollakból áll.
A 8-12 cm hosszúságú láb (csüd 58-78 mm) hamvaskék, szarupikkelyekkel fedett. A három első ujj előre, a hátsó, kisebb hátrafelé mutat. Fölötte a kakasoknál fellehető az ún. sarkantyú.
Az 59-61 cm nagyságú és mintegy 1-1,1 kg testtömegű tojó világosbarna, de sötét barnával mintázott. A tojó farka mindössze 256-290 mm.
A nőivarú egyedeknél az egész tollazat magán hordja a rejtőzködés jegyeit, olyan, akárcsak a száraz fű.
A tojónál a szemgyűrű hússzínű, a láb szürkésbarna.
Érdekesség a fácánok vedlésében, hogy a párzás utáni időszakra (júniustól szeptemberig) esik.
http://midopika.cool.ne.jp/songs_e/kiji.html
(→FÁCÁNFÉLÉK; →hang; →fácáncsibék; →élőhely; →fácántenyésztés; →dürgés; →zárttéri fácántenyésztés; →vadfácán befogása; →fácánvadászat)
fácánbarna rajzolat (bar.): a díszbaromfi-tenyésztésben a fedőtollak egyik rajzolati mintája, a kettős szegély egyik változata, mely leggyakoribb az indiai harcos tyúknál.
Erről a változatról akkor beszélhetünk, amikor a barna alapszín mellett mutatkozó kettős fekete szegély a toll hegyénél behatol a toll zászlójába.
fácáncsibék: a fácánfélék kicsinyei keléstől az önállóvá válásukig. Keléskor a testük egész felületén ún. pihetollat v. natalis tollazatot viselnek, amely vedlése rendkívül gyors és 37 napos korra felváltja az ún. fiatalkori (juvenalis) tollazat.
Ezt a naposkori tollazatot vizsgálva Dr. Nagy Emil 1971-ben az arci rajzolaton (→szemrajzolat) az ivari kétalakúság jeleit fedezte fel. Az általa leírtak nyomán Laube kidolgozta a →fejrajzolatos szexálás sémáját.
A napos fácáncsibék szeme körüli területek öt típusba oszthatók. Ezek közül három a hím ivarú csibékre jellemző:
1. a szemrajzolat alatt egyenes vonal vezet a csőr felé és hegyben végződik. Az általa körbezárt terület csaknem megegyezik a kifejlett kakasokénál látható alakjával;
2. a szemtükörmező alsó határvonala az alsó szemtükörvonal dorzális vonalával a csőr felé irányul;
3. a szemtükörmező alatt sima határvonalat találunk, amely a csőr felé lekerekedik v. a csőrbázis hosszú pehelytollaiban eltűnik.
A nőivarú naposcsibék szemtükrét körülölelő terület további két jellegzetes típust mutat:
4. a szemtükörmező alsó, sima határvonala a csőrbázis hosszú pehelytollaiban feloldódik;
5. az alsó sima határvonal a szemszögig vezet.
Az ivari elkülönítésre további támpontot nyújt a fejtetőn található csíkozat v. rajzolat. Ennek fő motívuma egy a fejtető hosszanti tengelyén található, a csőr felé hegyesedő, ék alakú csík.
Ennek jobb és bal oldalán párhuzamos csíkok, ill. szimmetrikus foltocskák jelentkeznek.
Az USA-ban a szem alatti területet vizsgálják szexáláskor, tudniillik a tojóknál (ha lehúzzuk az áll alatti bőrt) egy keskeny sötétebb csík mutatkozik, mint a képen a bal oldali példánynál.
Fácáncsibéknél az ivararány rendszerint 50-50 %.
A fácáncsibék nagyon elevenek, 2 hetes korukban már mintegy 10 m-t tudnak repülni. 4 hetes korban elkezdenek egymástól távolságot tartani. 5 hetes korukban felgallyaznak. 6 hetes korukban a keléskori testtömeg tízszeresét (18-23 dkg) mutatják.
Jellegzetes játszási mozgássort is láthatunk náluk:
hirtelen lelapulnak,
jobbra-balra ugrálnak,
a farktollakat felmerevítik.
A fiatalkori ruházatot 7-8 hetes korban kezdi felváltani a felnőttkori (adult) tollazat.
Ezt festési szakasznak is nevezik, ugyanis ilyenkor színesednek.
A felnőttkori tollazat 140 napos korra fejlődik ki, amikor már egyértelmű az ivari kétalakúság is. (→hang)
fácáncsibék felnevelése: a nagyüzemi, zárttéri fácáncsibe-nevelés célja, hogy a gépi keltetésű csibék néhány napos emberi gondoskodás után alkalmassá váljanak a szabad természet feltételei között fejlődni. A nagyüzemi tapasztalatok sok tekintetben általánosíthatóak:
<P class=tn_img onclick='picwin("http://imgfrm.index.hu/imgfrm/7/4/2/9/BIG_0004077429.jpg")' align="justify>FácáncsibékPáratartalomFényigénylux/m24520555 fácánkokas: a →fácán (Phasianus colchicus) egyik népi neve.
fácángalamb: →bronznyakú fácángalamb (Otidiphaps nobilis).
fácánkakukk: →sarkantyús fácánkakukk (Centropus phasianus - Pheasant Coucal).
fácánkakukk(2) (Dromococcyx phasianellus - Pheasant Cuckoo): 38 cm nagyságú, fészekparazita kakukkféle Mexikótól észak Argentínáig.
A hosszú, egyenes, tűhegyes csőr töve narancsos, másutt barnás fekete.
A homlok és a fejtető szintén barnás fekete.
A fültájék egy árnyalattal világosabb.
A hosszan a szem mögé nyúló szemcsík narancssárgás.
A krémszínű áll és torok rozsdabarna pontcsíkokkal díszített. A mell és a test alul krémszínű.
A test felül és a szárny, ill. a terjedelmes farok barnás fekete.
http://animaldiversity.ummz.umich.edu/site/resources/grzimek_birds/Cuculidae/Dromococcyx_phasianellus.jpg/view.html
Természetesen a nyílal jelzett szavak hivatkozások, vagyis kattintással az olvasó máris egy másik szócikknél találja magát, szöfözhet a cd-n.
És van egy problémám: az ide másolt oldalakról hiányzik a lexikon illusztrációja, az csak bonyolultabb módon jeleníthető itt meg, aprólékos másolgatással, amelynek van egy képméret korlátja, így a lexikon legjobb fotói sajnos csak kicsinyítés után hozhatók be - erre pedig most fáradt vagyok, ezért csak néhány fotót hozok ide, találomra.
off A varju is tavasszal igen családias, egy hete csak olyan varjúkat láttam amelyek csak fészeknek valot cipel a csörében. Máskor semmi értelmest nem csinálnak,csak kárognak..
Pap Gábor, kedves szomszédom nagy kertbolond, a madarak se hagyják hidegen, s tekintve, hogy nyeleknek tanára, igénybe vettem segítségét a lexikon-levelezésben.
Azóta is drukkol a sikerért, s ha az ő honlapjukon (www.gazlap.hu ) felbukkan valami madaras dolog, rögtön értesít.
Ma például arról adott hírt, hogy kikeltek a fülesbaglyok:
Nos e tekintetben soványabb a választék, de a kiinduláshoz biztos támaszt nyújt.
van állatvédelem, állatmenhelyek, ökológia, stb. címszavunk és természetesen természetvédelem szócikk is. Szerepelnek a lexikonban a természetvédelmi hivatalok és számos vonatkozó jogszabályról is lehet benne olvasni. Íme egy kis ízelitő:
Természettudományi Társulat: 1841-ben Bugát Pál ösztönzésére a természettudományos ismeretek terjesztése és népszerűsítése céljából alapított társadalmi egyesület.
A természettudományos ismeretek terjesztésében nagy sikereket arató folyóiratokat és könyveket adott ki, előadásos formában és tudományos tanácskozások szervezésével is nagy hatású felvilágosító munkát végzett egész története során.
1953-tól a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat néven folytatta a vált célkitűzések megvalósítását.
1958-tól utóda a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Ennek keretében hozták létre 1969-ben a TIT Stúdiót, amelynek feladata az ismeretterjesztés gyakorlati, módszertani segítése országos méretekben.
1990-ben a TIT szövetséggé, a TIT Stúdió pedig egyesületté alakult át. Ezzel csupán a keretek és a működés feltételei változtak, mert mindkét szervezet jó ideig továbbra is otthont adott (a TIT megyei szervezetei közül több is) a madárbarátoknak. A TIT Stúdió például az ORSZÁGOS DÍSZMADÁRBARÁT-KLUBNAK. Aztán a gazdasági stabilitás megingott és ennek katasztrofális következményei lettek.
természetvédelem: az egyes élőlények, az élőhelyük és a környezet, mint egész megőrzésére és védelmére irányuló céltudatos emberi tevékenység.
Sokrétű feladatokkal - erdők, források, barlangok, állat- és növényfajok létének, eredeti formájukban való megőrzésének biztosítása - a bioszféra-védelem része.
Más megközelítésben a természeti értékek, ritkaságok és szépségek intézményes megóvása a károsodásoktól.
Hivatalos, állami szerve az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, mely feladatait, munkájának feltételrendszerét a Környezet- és Természetvédelmi Törvény tartalmazza. (→állatvédelem , →állatmenhelyek)
természetvédelmi hatóságok: azok a hatósági jogkörrel rendelkező állami, illetve területi szervek, melyeknek feladata a természet-, ezen belül pl. a madárvédelemmel összefüggő törvények és más jogszabályok végrehajtása, a végrehajtás megszervezése, illetve a szabályok betartásának ellenőrzése, szükséges esetben kikényszerítése. 2006-ban az érvényben levő rendelkezések értelmében az alábbi szervezetek látják el a regionális feladatokat hazánkban:
Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gerencsér Tivadar igazgató 9021 Győr Árpád u. 28-32. 9002 Győr Pf. 471
Számlaszám: 10033001-01711899-00000000 Telefon: 96/524-000 Fax: 96/328-031 E-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi ....
Ami a barátokat illeti! Neubrandt Gábor segítségével egy adóságot sikerült törleszteni, új szócikként került be a lexikonba:
Maróti Béla (): „Tízenéves voltam, mikor egyik barátom apukájától 100 forintért vettem az első kanárimat. "Kopi" így neveztem el, merthogy kopasz volt az istenadta. Sárga csapper, 1,5 évig küzdöttem az egészségéért, de végül úgy pusztult el szegényke, hogy még a hangját sem hallottam...Aztán jött egy zöld csapper hím meg egy izabell tojó. Édesanyám minden ajtót becsukva fedezékbe vonult, ha a hím elkezdett fütyülni! Olyan verése volt, mint a vadmadarak többségének. Aztán jöttek a "tyú-tyú"-k meg a "csip-csip"-ek, amit reszkető dobhártyával, de kellő csodálattal nyugtáztam... Aztán hallottam rollertenyésztőkről, de az énekesek magas ára miatt egy magamfajta diáknak akkor még a roller elérhetetlen álomnak bizonyul... Maradtak a csapperek, később már vagy nyolcvanan a színskála minden árnyalatában.” Így vall a kezdetekről Neubrandt Gábor honlapján (http://rollerkanari.mlap.hu/ ) a herendi gyémántkoszorús rollertenyésztő. És ma már tudjuk: onnan már nem volt megállás. Idehaza körbejárta a magyar tenyésztőket, majd kitekintett, szerzett is barátokat Németországból, a neves Alois Ghelinget, Anton Rödert, Paul Gassmant, az egykori Csehszlovákiából Janyeket, Krocskát, Jankovicsot, Szmetákot, hogy csak a leghíresebbeket említsük.És senkit nem ért meglepetésként, hogy 2007-ben a hazai rolleresek nagy öregjétől, a leköszönő Richter Gusztávtól ő vehette át az újjászerveződő roller-szakcsoport vezetését. →Magyar Nemeskanári-tenyésztők Egyesülete elnökévé választásával, elismerték emberi kvalitásait és szakmai tekintélyét is.
Ami a „szakmát” illeti: a magyar rollerversenyeken az elnöki megbízatása elnyeréséig nyolc alkalommal nyerte el a bajnoki címet, a Németországban megrendezett 2003. évi világbajnokságon a versengő közel 1500 madár közül az egyik Maróti-roller az elért pontszámai alapján a 13. helyre pozícionálta tenyésztőjét.
A herendi kanáritenyésztő az IDRE honlapján az énekes kanári lap házigazdájaként osztja meg ismereteit a téma iránt érdeklődőkkel.
Meg kell még említeni, hogy nevéhez fűződik a világgyőztes magyar vizslákat kitenyésztő Mohoskői-kennel, minekután nem csodálkozhatunk, hogy elismert munkakutya-bíráló, kutyakiképző.
Vannak, akik tájegységi vadászmesternek ismerik vagy a magyar futamgyőztes rally-versenyzőre emlékeznek a neve hallatán.
Számunkra nagyobb jelentőséggel bír, hogy a veszprémi állatkert ragadozó madarainak mentora, és nem mellesleg 20 éven át aktív solymász volt.
Marossy József: nagyhírű, tekintélyes galambász a XIX sz. végén. Munkássága révén vált elismertté az erdélyi duplakontyos bukógalamb.
Marshalls Feigenpapagei (ném.): queenslandi aranyostestű papagáj, az →aranyostestű álarcospapagáj alfaja (Opopsitta diophthalma marshalli).
Martens, Jochens Dr. prof.: a mainzi Johannes Gutenberg Universität professzora, német ornitológus, akinek fő témája a madarak fejlődéstörténete. A himalájai fajok rendszerezésében és a törzsfejlődésük vizsgálatában is figyelemreméltó eredményeket publikált. Fotó forrása:
http://www.senckenberg.de/root/index.php?page_id=220
És sajnos ez úttal is érvényes, amit az imént jeleztem: a javaslattewvési lehetőséggel, hogy nagyjaik bekerülhessenek a lexikonba nem éltek a szervezetek. Pedig a múló emlékezet homálya elfedjheti a madarászat legtekintélyesebb személyeségeinek nyomait is.
Gondolom, Ballagó Emánuellre is ma már egyre kevesebben emlékeznek.
Vagy ki tudja, ki volt Koronczai László?
És Janssens Jules? (Postagalambász nagymester)
Netán Ketler István - Budapest; Kitulják Pál - Orosháza,
Ketler István - Budapest, Kitulják Pál - Orosháza,
vagy éppenséggel dr. Végh István?
Róluk sok más közt legalább egy-egy mondat megtudható a lexikonban vagy legalább a neves tenyésztők szócikben szerepelnek.
Hogy érthetőbb legyen, jöjjenek a bizonyító erejű szzócikkek:
madarász-szervezetek - ez a kifejezés címszó
madarász-szervezetek:
a spanyol madarász-szervezetek szövetsége: →F.O.C.D.E.,
a világ madarász-szervezeteinek szövetsége: →COM,
a német kanáritenyésztők szövetsége: DKB (→COM)
TIT Stúdió ORSZÁGOS DÍSZMADÁRBARÁT-KLUB - átalakult,
TIT Csongrád megyei Egyesületének díszmadártenyésztő csoportja,
Magyar Díszmadártenyésztők Nyíregyházi Egyesülete,
Magyar Díszmadártenyésztők Országos Egyesülete,
Magyar Díszmadártenyésztők Dél-Dunántúli Egyesülete,
→Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége - Uhrner Antal,
→Magyar Nemeskanári-tenyésztők Egyesülete
Díszmadár- és Kisállatenyésztők Monori Klubja,
Savaria DMT és Állatbarát Egyesület – Ajkai Ferenc, Gergye Zoltán,
Siroki Zoltán Díszmadártenyésztő Egyesület,
Szentesi Díszmadártenyésztők Klubja,
Zala megyei Kisállattenyésztők Egyesülete.
MDOSZ tagszervezetek és vezetőik címjegyzéke.
H o1. Budapest,
Magyar Díszmadártenyésztők Országos Szövetsége Rákospalotai Madárbarát Egyesület
Tóth István elnök o6-3o-97o-3537 1154. Bp., Dessewffy u. 68.
Telefon: (1) 306-2940, (30) 970-3537 • Fax: (1) 306-2940
E-mail: modoszh01.0001.@freemail.hu
H o2. Csorna,
Samu János elnök o6-96-262-239 93oo. Csorna, Kakukk u. 19.
H o3. Békés megyei csop.
Jantyik Tíbor elnök o6-3o-968-33o4 563o. Békés, Egyenes u. 8/1.
H o4. Siroki Zoltán Díszmadártenyésző Egyesület
Iván Lajos elnök o6-52-416-619 4o24. Debrecen, Holló J. u. 4.
H o5. Esztergom-Dorog.
Marlok János elnök 06-30-9441-772. 2098. Pilisszentkereszt, Szőlő u. 11.
H o6. Dunaújváros nincs adat!
H o7. Békés városi egy.
Nagy Gábor elnök o6-3o-568-2724 563o. Békés, Kecskeméti u. 34.
csigajat@freemail.hu
H o8. Bácsalmás,
Nothof Sándor elnök o6-2o-536-1664 643o. Bácsalmás, Damjanich u. 14.
H o9. Kiskőrös,
Csanda Gyula elnök o6-2o-931-o885. 622o. Kiskőrös, Safári J. u. 18.
H 1o. Karcag,
Vajó Sándor elnök o6-3o -337-1589 53oo Karcag, Szövetkezet u. 14.
tuzpinty@freemail.hu
H 11. KecskemétErdei Ferenc Művelődési Központ Díszmadártenyésző-klubja
Czinege István elnök: 06-30-903-7245 6000. Kecskemét, úrrét 223.
diszmadarak@gmail.comhttp://www.h11.mlap.hu/
H 12. Miskolc
Andrássy György elnök o6-3o-246-9969 35o8. Miskolc, Csaba vezér u.112.
H 13. Nyíregyháza
Jámbor Ferenc elnök: 06-42-478-099 06-20-414-3242 4481. Nyíregyháza, Csaba u. 15.
(Tóth Sándor elnök o6-3o-433-o681 44oo. Nyíregyháza, Sóstói u. 7/B
MDOSZ elnök)
H 14. Csörsz vezér Galamb és Díszmadár Tenyésztő Egyesület Jászárokszállás
Kerek László Szak o. vez. o6-3o-282- o415 5123. Jászárokszállás, Hunyadi u. 67.
H 15. PécsDíszmadártenyésztők és Természetvédők Egyesülete, Zádori Csaba elnök T: 06-20-9241-376 Siklós Gerencsér u. 9.
Péter Géza o6-3o-292-7998. Pécs, Esztergál L.u. 9/C
H-16. Pannónia Díszmadár és Díszállat Tenyésztők Egyesülete Gyerkó Tíbor elnök T : 06-20-914-2162 1162. Budapest Szénás u. 22.
H-17. Díszmadár és Díszállattenyésztők Zala Megyei Egyesülete Dr Vörös Zéta András elnök: 06-30-3869862, 8900 Zalaegerszeg Babits M ut.1/5
H 18. Székesfehérvár 20-469-5768. 8000 Szfehérvár, Tóvárosi Ln 54.
Körtélyesi Ferenc elnök
http://www.diszmadarh18.atw.hu/
H 19. Szombathely
Virágh Dezső elnök o6-3o-975-8o15 97oo. Szombathely, Jászai M. u. 34.H 2o. Tatabányai (régenVértesaljai) csoport
Németh István elnök T: 06-30-324-4343 2890 Tata Bacsó Béla út 66./14H 21. Szeged Délterületi Díszmadártenyésztők és Természetvédők Egyesülete
Székhely: Szeged, Gyimesi u. 1/a - http://www.diszmadartenyesztok.fw.hu/ Dudás János elnök o6-2o-539-9999 6726. Szeged, Orsovai u. 2o.diszmadartenyesztok@szegedvaros.huH 22 Sopron
Horváth Ernő elnök o6-2o-93o-8948 94oo. Sopron, Bártfai u. 21.H 23. Gyál
Turi Miklós elnök 236o. Gyál, Szövetkezet u. 25H-24. Bonyhádi csoport
Pataki József elnök 06-72-463-363 9675. Mecseknádasd, Árpád u. 9.H 25. Savaria Szombathely,
http://umhdsz.gportal.hu -- umhdsz@freemail.huBóka József elnök: 06-30-541-1594 9025 Győr, Brigád u. 6.
Herczeg Zoltánt titkár, Dérné Kulcsár Szilvia gazdasági vezető
(régi: Burdi István o6-3o-282-264o 9o23. Győr, Szigethy u. 86.)H – 27. I.D.R.E. →Ifjú Díszmadártenyésztők -Természetvédők Regionális Egyesülete;
Eszteró Lajos elnök o6-62-457-466, o6-7o-2o3-755o 6727 Szeged Gyémánt u. 7.
www.idre.huavikultura@t-online.huH-28. Nemesvámosi Szakosztály Dávid János elnök T : 06-30-433-8564 8248. Nemesvámos, Kossuth u. 221.
H 3o. Jánossomorja
Békefi Géza elnök o6-2o-463-5189 9242. Jánossomorja, Malomalja u.5.
H 31. Móri Díszmadártenyésztők Egyesülete
Bognár János elnök o6-2o-381-9357 8o6o. Mór Zrínyi u. 6/A
H 4o. Bp.
Lakó Antal elnök o6-1-284-32o1 12o4. Bp. Magyar u.4.
H 5o. TIT Stúdió DMB-klub Bp. - megszűnt, helyette
Magyar Ornitológiai Egyesület
Kertész Dezső elnök o6-3o-446-o516 1144. Bp. Szentmihályi u. 27. VIII/198.
H 56. Szolnok
Mozsár István elnök o6-3o-388-2955 5ooo. Szolnok Viola u. 6.
H 89. Monor
Paraszka János elnök o6-2o-951-923o 22oo. Monor, Kossuth u. 2o6.
H 96. Madárbarátok Törökbálinti Egyesülete - Törökbálint
Bodnár Tíbor elnök o6-3o-31o-1o71 2o45. Törökbálint Munkácsi u. 69.honlap: www.h96.fw.hu email bodnarth96@t-online.hu
H 99. Fertőd
Gergácz Imre elnök o6-99-37o-o92 9431. Fertőd Fő u. 55/A
Magyar Díszmadártenyésztők Országos Szövetsége Roller Szakcsoport Elnök: Maróti Béla 8440 Herend Dózsa Gy. u. 8, Telefon : 30/993-0412, 70/457-2754, 88/260-352
Veszprém Megyei Díszmadárbarát Egyesület Elnök : Szeghalmi László 8230. Balatonfüred Pincemester u. 11. Tel: 06-30-392-2628. Kapcsolattartó: Leitold József 8229. Poloznak Balatoni u. 7. Tel: 06-87-446-350, ( csak hétköznap: 06-30-9934-676 )
(→egyesületek; →galambász-szervezetek) http://en.wikipedia.org/wiki/Ornithologymadárbábu: régi kifejezés a solymászatban, mellyel a vadász egyik segédeszközét illették.
Ez valójában zsinórral összefűzött madárszárnyak kötege volt, amely a felreptetett vadászmadár visszahívását csalinak alkalmazva segítette.
Madárbarátok Nyíregyházi Egyesülete H-13: Jámbor Ferencelnök4481 Nyíregyháza, Csaba u. 15
E-mail:mnye@freemail.huMobil: 06/20-414-3242 www.diszallatok.mlap.hu
madárbefogás: szabadon élő, v. fogságból megszökött madarak élve, a lehető legkisebb törődéssel való elfogása.
A nyilazott, illetve kékkel megjelenő szövegrészek hivatkozások vagyis rákattintással bővebb ismeretek birtokába lehet jutni.
Ha valahol fals vagy hiányos adatot talál a kedves olvasó annak oka, hogy nem találtam elég vagy hiteles forrást. Sajnos érdeklősédemre, a felkínált lehetőségre érdemben a szervezetek közül csak az IDRE és az MGKSZ reagált.
Kedves Marcell!
Köszönöm szépen az információt, ami rávilágított egy apró, de kétségtelenül nagyon zavaró hibára is, s muszáj volt helyesbíteni. Minden részeltét ide bonyolult volna dokumentálni, de az alábbiakból talán minden érthető
Pseudobulwaria: a viharmadárfélék családjának nemzetsége 2 fajjal, az óceániai vészmadarak. Helyesen Pseudobulweria
· macgillivrayi: Macgillivray-vészmadár (Macgillivray's Petrel),
· rostrata: tahiti vészmadár (Tahiti Petrel).
Pseudobulweria: a viharmadárfélék családjának nemzetsége 3 fajjal, az óceániai vészmadarak. Korábban csak két fajjal volt elismerve a nemzetség. A P. becki a Pterodroma nemzetségben szerepelt, de ennek már senki sem tulajdonított különösebb jelentőséget, mert a salomon-szigeti hojsza (Solomon Is Petrel) 1920-ban a kipusztult fajok közé került.
Ám csaknem 80 év elteltével a pápua újgineai St. George foknál újra észlelték, s az izraeli ornitológus Hadoram Shirihai fotódokumentációi igazolták, hogy a faj köszöni szépen, jól van, minekután a Pseudobulweria nemzetségbesorolva újra felkerült a létező fajok listájára, s az angolos név tükörfordítása, a korábbi élőhelyre utaló név helyett a latin névvel került vissza a köztudatba.
· becki: Beck-viharmadár (régen salomon-szigeti hojsza - Beck’s Petrel);
· macgillivrayi: Macgillivray-vészmadár (Macgillivray's Petrel),
· rostrata: tahiti vészmadár (Tahiti Petrel).
Az e-mailben elküldött meghívókon a közgyűlés időpontja tévesen 19-én van kiközőlve.
A HELYES IDŐPONT 2OO8 március 16 -án 9 óra. Elnézést kérek a tévedésért, mindenkinek küldtem egy új időpontos meghívót az e-mail címére. _________________ üdvözlettel : -el-"
...annál is inkább, mivel vasárnap lesz Szentesen a börze is.
Eszteró Lajos, az IDRE elnöke egy levélben öt mellékletet postázva megküldte
1. Az IDRE 2oo8. évi CSELEKVÉSI PROGRAMJÁNAK TERVEZETÉT,
2. A VEZETŐSÉG BESZÁMOLÓJÁT az IDRE a 2OO7. évi MUNKÁJÁRÓL,
3. Egyesületi tájékoztatót,
4. AZ EGYESÜLET 2007. ÉVI GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJÁT
és
5. a meghívót a közgyűlésre.
Korrekt, alapos munkát tükröző okmányok, amilyent az ember elvár a honlap alapján. Idő is van még a dolgok végiggondolására a
március 19-én 9 órakor
Szentesen a Móricz Zsigmond Művelődési Házban ( Ady Endre u. 26.) kezdődő évzáró közgyűlésig.
Minden megfontolás mellett is joggal jár most itt egy határozott köszönet és mindenképpen megelőlegezek egy szívből jövő gratulációt: valahogy így kell ezt csinálni, hogy garantálva legyen az eredményes évzárás és -kezdet!
Dr. Romhányi Attila (Bodnár Tibi révén) megtalált, én is őt:
From: Dr. Romhányi Attila
Date: 2008.02.29. 8:32:30
To: Sándor Ildikó
Subject: köszönöm!
Kedves Tibor!
Megkaptam Tőled a Madárbarát-lexikont, használni is tudom, nagyon szépen köszönöm!
Gratulálok ehhez a kedves, szép és értékes munkához és nagyon örülök annak, hogy sok-sok, több éves fáradozásodat siker koronázta. Kívánom, hogy élj sokáig, családod körében és még sokáig tevékenykedhessél Isten e csodálatos teremtményei érdekében!
Az Egyesült Államokban kitenyésztett Big Cook (óriáskakas) egyetlen combja 25 kg. Az új fajta hátránya, hogy életfenntartásra napi 12-15 kg takarmányt igényel.
Viszont rendkívül impozáns és betanítható kakasolásra, ami leginkább a lovagláshoz hasonlítható.
«Mikor madárnak fészkére találsz az úton, akárminemű fán vagy a földön, melyben madárfiókák vagy tojások vannak és az anyjok ül az ő fiain vagy tojásain: ne vedd el az anyamadarat; sem a fiait vele . . .»
MADÁRBARÁT-LEXIKON - RÉSZLET A 1431-1444. OLDALAKRÓL
Wolfgang Fischer az 1987-ben megjelent Az ausztráliai díszpintyek c. könyvében a mutációkat 6 csoportba osztja:
1. albinó,
2. lilamellű,
3. szürke,
4. kékszárnyú,
5. lutinó,
6. izabell.
Nem sokkal később a díszmadár posztereiről híres, holland Van Keulen Kiadó a Gould-amandinákat bemutató tablóján már 39 fotón 38 színváltozatot (néhánynál külön a hímet és külön a tojót) láthatjuk:
1-3. a hátán ZÖLD, kékmellű:
fekete fejjel,
piros fejjel,
sárga fejjel;
4-6. a hátán ZÖLD, fehérmellű:
fekete fejjel,
piros fejjel,
sárga fejjel;
7-8. a hátán ZÖLD, lilamellű:
fekete fejjel,
sárga fejjel;
9-11. a hátán PASZTELLZÖLD,
fekete fejjel,
piros fejjel,
sárga fejjel;
12-16. LILAMELLŰ:
zöldárnyalatos v. felhős piros fejjel,
sárga, piros fejjel,
zöld FELHŐS fekete fejjel,
zöld FELHŐS piros fejjel,
zöld FELHŐS sárga fejjel;
17-19. zöld FELHŐS fehérmellű:
fekete fejjel,
piros fejjel,
sárga fejjel;
20-21. sárga, fehérmellű:
piros fejjel,
sárga fejjel;
22-23. kék
fekete fejjel,
piros fejjel;
24-25. kék, fehérmellű:
fekete fejjel,
piros fejjel,
26-27. kék pasztell:
fekete fejjel,
piros fejjel;
28-29. kék FELHŐS LILA mellű:
piros fejjel (drapp),
fekete fejjel;
30. KÉK FELHŐS fehérmellű
piros fejjel;
31. fehér lilamellű, piros fejjel;
32-33. fehér mellű fehér fekete fejjel;
34. feketefejű lutinó;
35. sötétzöld hátú piros fejjel.
36. sötétzöld pasztell piros fejjel;
37-38. fehér mellű, tengerzöld
fekete fejjel,
sárga fejjel;
39. lilamellű, pasztell tengerzöld
fekete fejjel.
A Gould-amandina a többi díszpintytől a társas viselkedésében is különbözik, és eredeti élőhelyén gyakran faodvakba fészkel, jóformán fészekanyag felhasználása nélkül.
Akárcsak a papagájamandinák, ennek a 14-15 centiméter (Fischer adata) nagyságú (Alderton szerint 12,5 cm) fajnak az azonos nemű egyedei sem ülnek pihenéskor egymás mellé egymást tisztogatni.
A másik szokatlan vagyis eltérő jelenség, hogy a hím nem eteti a tojóját.
A tojó színei fakóbban, az eredeti színváltozatokban a mellük halvány, piszkoslila, szemben a hímek erőteljes püspöklila mellével.
A fehérmellűek ivari meghatározása sem ördöngösség. Ugyanis a hímek testén a sárga élénkebb és a tojók tollazatának a színei általában véve is sápadtabbak.
Mint a többi díszpintynél, úgy természetesen a Gould-amandina tojásai is fehérek.
A Gould-tenyésztés nagymesterei, mint pl. a budapesti Varga Alajos tavasszal szétválasztja az azonos jelzőgyűrűvel azonosított párokat, s a nyár folyamán külön egy nagy társaskalitban pihenteti a hímeket, s ugyanígy, közösen együtt, egy másik társasvitrinben a tojókat. A költési idény elején (általában szeptemberben) v. újból az azonos jelzőgyűrűvel jelölt hímet rakja össze a tojójával v. új párokat alakít ki.
Ez általában gond nélkül sikerül, mert a tüzes hímek rendszerint válogatás nélkül elfogadják a nekik felkínált tojót.
Az érett tojók sem tiltakoznak túl sokáig a kitartó udvarlás miatt, általában hamar behódolnak.
Gond többnyire akkor van, ha egy helyen két pár költésre készülő Gouldot teszünk, mert a kellemes, lágy dallamú hímek harcolnak a Gould-hölgyek kegyeiért.
Az érett tojók csőre vége fekete v. sárga. A hímek elegáns táncot lejtenek szívük választottja előtt, de mint említettük, soha nem etetik a tojót.
Az elől nyitott odúba, a sokszor csak hevenyészett fészket a hím hordja meg. Amikor úgy érzi, hogy a családi otthon alkalmas a tojások kiköltésére, a fészekből kikandikálva csalogatja fészekre a párját.
Megjátsza a fiókát. Nagy színész, rendkívül élvezetes kifigyelni az udvarlás sajátos koerográfiáját. Természetes élőhelyén a Gould-amandina sokszor más madarak elhagyott fészkét használja fel költésre.
A 4-6 tojásból álló fészekaljat a tojó 14-16 nap alatt kelti ki. A fiatalok melegigénye magas, könnyen megfáznak, ami gyors elhullásukhoz vezethet.
Varga Alajostól tudjuk, hogy a tojók a 8. naptól már nem melegítik a fiókákat, ettől kezdve fokozott a kicsik meghűlésének a veszélye.
21 napos korukban repülnek ki és 5-6 hónapos korukra vedlenek ki. A kivedlés a fiataloknál kritikus időszak, gyakran előfordul, hogy a vedlési időszakban bolygatott - új helyre költöztetett - fiatal elakad a vedlésben, sőt, elpusztul.
Aneurin (→B1-vitamin) igénye a különösen a költés időszakában nagy. Ha a tápláléka nem tartalmaz elég aneurint, akkor minden más madárnál súlyosabb görcsös tünetek és jellegzetes egyensúlyi zavarok lépnek fel a Gould-amandinánál.
Ez nem tévesztendő össze a repülés során bekövetkező ütközés miatti agyrázkódástól keletkező tünetekkel v. a feltételezések szerint egy eddig ismeretlen vírus által keltett ún. szédüléses betegséggel, amely sajátos →madárbetegség.
Nagyobb a pára- és a melegigényük (minimum 18 fok Celsius) is, mint általában a díszpintyeknek, ezért a Gouldokat tanácsos ládakalitban v. vitrinben tartani, költetni.
(Bár ezzel kapcsolatban is vannak szélsőségek. Egy gyomaendrődi tenyésztőnek, aki vállalta a sok-sok veszteséget és kudarcot, sikerült kialakítania egy olyan állományt, amely a hőigényét tekintve beéri a zebrapintyek szerényebb elvárásaival.)
A Gould-amandina táplálása nem tér el az átlagos díszpinty étrendtől. Nagyon jól nevel az úgynevezett piros csumizzal. Tudnunk kell azt is, hogy a Gould keveset, de sokszor iszik. Ebből következik: esetében minden más díszpintyénél fontosabb, hogy a nap minden szakában legyen előtte fogyasztható ivóvíz.
Varga Alajos a Gouldoknak csupán két komponensű lágyeleséget ad. A reszelt sárgarépa (1 nagyobb gyökér) levét kipréseli - a préseletlen reszelt répától sokak szerint gyorsabban megromlik a lágyeleség és emiatt bekövetkezhet hasmenés -, s ehhez a két, hosszasan főzött, tojást ráreszeli, s rászórja a főtt tojás porrá tört héját. A kritikát ez a módszer azzal a megkötéssel állja ki, hogy viszont mindig van a madarai előtt vízben oldódó →vitaminkombináció.
Gouldamadina.de honlapról keverék:
20 %
fénymag (Kanariensaat),
35 %
szenegáli köles (Senegalhirse),
25 %
la Plata köles (Platahirse),
10 %
→japánköles (Echinochloa utilis – Japanhirse),
5 %
fehérköles (Silberhirse),
5 %
négermag (Negersaat).
Tudnunk kell, hogy a Gould viszonylag kényes madár, a huzatot egyáltalán nem bírja, és sajnos hajlamos a légúti megbetegedésekre. Tenyészetekben elsőnek kapja el a torokatkát.
Ezért viszonylag drága és sokan a nagyobb nyereség érdekében sirálykával plussz szaporulatot igyekeznek fogni. A sirálykázás hátrányai e fajnál a legnyilvánvalóbbak, ugyanis a dajkamadár segítségével sok olyan pártól is nyertek fiókát, amelyből örökletesen kihúnyt a költési ösztön v. nem neveli fel a fiókáit.
Öröklésmenete Fischer alapján:
Jelölések: Ff= feketefejű; Sf= sárgafejű; Vf= vörösfejű; Wm= fehérmellű (W=weis); Km= kékmellű; Lm= lilamellű;
H= hím; T= tojó;
h= hordozó;
hH= hordozó hím;
hT= hordozó tojó.
1. PÁROSÍTÁSI SÉMA:
FfH x FfT = 50 % FfH és 50 % FfT
VfhH x VfT = 25 % VfH, 25 % VfhH, 25 % VfT és 25 % FfT;
VfhH x FfT = 25 % FfH, 25 % VfhH (feketét), 25 % VfT és 25 % FfT;
VfhH x FfT = 25% FfH, 25% VfhH (feketét), 25% VfT és 25% FfT;
FfH x VfT = 50 % FfT és 50 % VfhH (feketét);
VfH x VfT = 50 % VfH és 50 % VfT;
VfH x FfT = 50 % VfT és 50 % VfhH (feketét).
2. PÁROSÍTÁSI SÉMA:
Sf(sárgafejű) x Vf(vörösfejű) x Ff(feketefejű)
SfH x SfT= 50 % SfH, 50 % SfT;
SfH x VfT= 50 % VfhH, 50 % VfhT (vörösfejűek, de feketét hordoznak - Matthew M. Vriends szerint sárga álarcra nézve recesszívek);
VfH x SfT= 50 % VfhH(sárgát hordozó), 50 % VfhT(sárgát hordozó);
SfH xVfhT= 25 % SfH, 25 % SfT, 25 % VfhH és 25 % VfhT;
VfH xSfT= mint a SfH xVfhT;
VfhH xVfhT= 50 % Vfh, 25 % Sf, 25 % Vf
/elméletileg a H:T= 50:50 % (hím/tojó arány 1:1)/.
3. PÁROSÍTÁSI SÉMA:
feketefejű(Ff) x sárgafejű (Sf)
SfH x FfT = 50 % VfhH (sárgát - Vriends szerint a hím utódok fele az álarca nézve sárgát, fele feketét hordoz) és 50 % VfhT (sárgát);
FfH x SfT= 25 % VfhH (sárgát), 25 % VfhH (feketét), 50 % VfhT (feketét - Vriendsnél a tojók Ff-ek és Sfh-k);
Vf(feketét)hH x Vf(sárgát)hT= 31 % VfH, 10 % SfH, 17 % VfT, 4 % SfT, 36 % FfT, 2 % FfT (sárga csőrvéggel);
Sf(feketét)hH x SfT= 50 % SfH, 25 % SfT, 25 % FfT (sárga csőrvéggel);
Sf(feketét)hH x Ff(sárgát)hT= Vfᗿ (elméletileg H:T=50:50%)
FfH(sárga csőrvéggel) x FfT(sárga csőrvéggel)= 50% Sf(feketét)hH, 50% FfT sárga csőrvéggel;
4. PÁROSÍTÁSI SÉMA:
fehérmellű (Wm) x Vf, Ff és Sf-vel
WmH x WmT= 50% WmH és 50% WmT;
WmH x KmT= 50% KmhH (fehérmellűséget), 50% KmhT (fehérmellűséget);
KmH x WmT= mint WmH x KmT;
WmH x KmhT= 25% WmH, 25% WmT, 25% KmhH (fehérmellűséget) és 25% KmhT (fehérmellűséget)
KmhH x WmhT= 50% Kmh, 25% Km, 25% Wm (elméletileg a H:T= 50:50);
KmhH x KmT= 25% KmhH, 25% KmH, 25% KmT, 25% KmhT;
KmH x KmhT= mint KmhH x KmT;
Bielfeld szerint (a fent alkalmazott jelöléseket megtartva) a klf. párosításokból a következő szaporulatra lehet számítani:
FfH x FfT= 50% FfT, 50% FfH;
FfH x VfT= 50% VfH (Ff-séget hordozó), 50% FfT;
Vf(tiszta)H x VfT= 50% VfH(tisztán örökítő) és 50% VfT;
Vf(tiszta)H x FfT= 50% VfH(tisztán örökítő) és 50% VfT;
Vf(Ffh)H x VfT=25% VfH tisztán örökítő, 25% VfH Ff-séget hordozó és 25% VfT, 25% FfT;
Vf(Ffh)H x FfT= 25% VfH (Ff hordozó), 25% FfH, 25% VfT, 25% FfT;
SfH x SfT= 50% SfH, 50% SfT;
SfH(v. T) x FfT (v. H)= 50% VfH, 50% VfT, de mindkét ivar hordozza a sárgafejűség génjét;
SfH(vagy T) x VfT(vagy H)= 25% SfH, 25% VfH, de a Sf-éget hordozza, 25% SfT, 25% VfT, de a Sf-séget hordozza;
VfH(Sf horozó) x VfT (Sf hordozó)= 25% SfH (v. T), 50% VfH (v. T) hordozó és 25% VfH (v. T) tisztán örökítő.
Az amerikai Matthew M. Vriends által leírt öröklési séma lényegében nem tér el a fentiektől, de bővebb. Tehát a fentieket folytatva nála még olvashatunk a következő variációkról:
I. WmH x LmT = valamennyi utód nemtől függetlenül Lm, de mindegyik hordozza a fehérmellűség génjét;
WmH x Lm(Wh)T = az utódok nemtől függetlenül 50 %-ban fehérmellűek és 50 %-ban lilamellűek, de hordozzák a fehérmellűség génjét;
Wm(Lmh)H x Wm(Lmh)T = ivartól függetlenül 25 % Wm, 50 % Lm(Wmh), 25 % Lm;
WmH x Lm(Wmh)T = ivartól függetlenül 50 % Lm, 50 % Lm(Wmh);
II. amikor a hím (H) fenotípusa a sárga fejjel (Sf) határozható meg
SfH x Ff(Sf hordozó)T = 25 % Vf(Sf v. Ff hordozó)H, 25 % Sf(Ffh)H, 25 % Vf(Sfh)T, 25 % SfT,
SfH x FfT(sárga csőrvéggel)= 50 % Sf(Ffh)H és 50 % SfT;
Sf(Fh)H x VfT = 25 % Vf(Sfh)H, 25 % Vf(Sfh v. Ffh)H, 25 % Vf(Sfh)T és 25 % Ff(Sfh)T;
Sf(Ffh)H x Vf(Sfh)T = 12,5 % Vf(Sfh)H, 12,5 % SfH,
12,5 % Sf(Ffh)H, 12,5 % Vf(Ffh v. Sfh)H,
12,5 % Vf(Sfh)T, 12,5 % SfT,
12,5 % Ff(Sfh)T, 12,5 % Ff(Ffh)T sárga csőrrel;
Sf(Ff)H x SfT = 25 % Sf(Ffh)H, 25 % SfH, 25 % SfT, 25 % FfT sárga és fekete csőrrel vegyesen;
Sf(Ffh)H x FfT = 25 % Vf(Ff v. Sf hordozó)H, 25 % Ff(Sfh)H, 25 % Vf(Sfh)T, 25 % Ff(Sfh)T;
Sf(Ffh)H x Ff(Sfh)T = 12,5 % Sf(Ff és Sf hordozó)H, 12,5 % Sf(Ffh)H,
12,5 % Ff(Sfh)H, 12,5 % Ff(részben sárgacsőrű)H,
12,5 % Vf(Sfh)T, 12,5 % SfT
12,5 % Ff(Sfh)T, 12,5 % Ff(részben sárgacsőrű)T;
Sf(Ffh)H x FfT(sárga csőrrel) = 25 % Sf(Ffh)H, 25 % FfH (sárga csőrvéggel), 25 % SfT, 25 % FfT (sárga csőrvéggel).
Mindebből az első menetben legalább annyi világos, hogy a fejszínek keveredéséről hallottak babonaszámba veendők. (→morbiditás)
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Megjött a fotó!
Ha még valaki nem tudná: COM-világbajnokunkat (díszmadártenyésztés - turákó), Pócsi Bélát gratuláció céljából fogadta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.
Küldök pár képet, sajnos nem túl jók, de hát ez van!
Tegnap hivattak a F.M Minisztériumba, ahol gratulált Gráf József miniszter, és Gőgös Zoltán államtitkár. A miniszterrel való kézfogásról is van képem, de az új fényképezőgéphez még nincs letöltő programunk, majd kitalálunk valamit, és akkor küldöm.
Üdvözlettel Béla
2008. Hasselt - világelső magyar tenyésztésű vörösbóbitás turákóPócsi Béla (zászlóval) világbajnok díszmadártenyésztő
Pócsi Béla 2008. évi trófeái2 arany, 2 ezüst, 1 bronz világbajnoki érem!
A lexikon papagájos címszavait Diószeghy Sanyi bácsi, Ádám István, Rostás Balázs... mellett 1995-ben Attila is átnézte, javította. Aztán történt, ami történt, lényegében az említett tekintélyeknek tudtam már küldeni tiszteletpéldányt, de sajnos Romhányi doki címe elveszett, azt se tudom, hogy még a Gyakorló utcában lakik-e.
Ha tudsz segíteni (vagy bárki) kérek szépen emailban egy pontos címet!